Ez tényleg ügyeske darab, ha eljutok arrafelé, leterítek én is vagy kettőt, ha addig nem szidod:). Nincs meg valahol, hogy a PC milyen feszültségtűrésű?
Fordított lesz az az irány. Metz, aztán Soligor/Sunpak/stb. Egyébként nem baj ez, ha egyszer sikerült egy legalább valamennyire átlátható kezelőlapot csinálni, felesleges lenne a meleg vizet feltalálni újra meg újra. Sztem tudnának sokan mesélni, hogy a redszervakuk másolatainál milyen dühítő tud lenni, amikor a kis kínainak más ötlete van ugyanarra (még ha esetleg az jobb is, mint az eredeti:().
Nem baj, ha másolnak, csak jól csinálják:). Meg olcsón...
Érzek némi elégtételt, hogy legalább mutatóban akad még ilyen. Az indok természetesen az,hogy "for those photo equipments which have no direct flash control facility", ami ugye nem a sáv teteje, tehát a hozzávalókat sem oda tervezik.
A Soligor mint márka elkerült eddig, nem tudom, mire lehet számítani - de ennyi pénzért nem feltétlenül az örök életet ajánlják. A Metz a Braunnal együtt az volt az NSZK idejében, amihez mások motyóit hasonlították, egyfajta etalon. Azóta viszont már "csak" Németország van, szóval lehet, hogy minőség, megbízhatóság szempontjából nem túl kiegyensúlyozatlan a verseny. Ha van egyáltalán.
Ha hozzájutsz valamelyikhez, kíváncsian várom a beszámolót! A villanásszám szvsz szívathat, tehát mindenképpen olyan trigger kell, amin ezt állíthatod.
Nem tudom mi volt a téma, csak az utolsó bekezdésedről jutott eszembe:
Pár éve vettem egy régi nyeles Metz vakut. Elkezdtem használni. Aztán mégegyet. Aztán mégegyet :-) A negyediket a kollégámmal vetettem meg (bármikor haszáljuk egymásét). Amikor elegünk van a TTL-ből, és pontosan azt akarjuk látni a képen amit terveztünk, akkor Metz. A 45-ös kulcsszámát tudja 35mm-es obi látószögében (neked nyilván nem újság). A munkahelyemen is használom, éjszaka egy falut bevillantok vele magas ISO-n :)
Na ma voltam az Optiform-ban. Metz 36, ilyen van nekik automata vacu, kell alá a slave trigger is, ami náluk most csak 2900 Ft. A kettő együtt = Soligor GD-340 AZ.
Jahno, persze hogy lehet egy csomó értelmes -közöttük jó is- megoldása az exhighand olvtársunk által felvázolt helyzetnek.
Ő viszont egy -nem véletlenül, sőt, hangsúlyozottan- minimalista megoldást ismertetett, amiben nagy szerepet kap az automata vaku adaptivitása, még ha (szerintem) gyakorta nem is tetszene az így megvilágított kép. A lényege az -mert én csak példának tekintem a leírtakat-, hogy a probléma valószínűleg soha nem az expo helyességével lenne, akárhogy alakít a kézben lévő gép saját vakuja, mert a másik figyelembe veszi annak a hatását is, miközben villan (bizonyos feltételek mellett, hadd ne ismételjem). Vagy ha krampuszból hirtelen fehér angyalkának öltözne át a kis pulya, a külön vaku beállításain egy szemernyit sem kellene változtatni. Anélkül tudná a dolgát, hogy szólna neki valaki, mer a saját "szemére" van bízva a dolog...A gép pedig a kezedben van, a saját vakuja legtöbbször semmire sem elég vagy csak ront a képen, de arra jó, hogy indítsa a többit. Hogy emellett mit állítasz be rajta, az már a hozzáértéseden és a körülményeken múlik. Nem egy szabadonfutó, befolyásolhatatlan kompakt, hanem bridge, ugye.
Értsd már meg: mi csak egyszerűen sajnálkoztunk afelett, hogy egy eszköz kihullani látszik a kezünkből, és emiatt a lehetőségek vagy olcsóak, ámde nagyon macerásak, vagy egyszerűek, de nagyon drágák lettek - ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. Minden más mellékszál volt; a manuális/automata/TTL izélgetésbe sem mi vittük a polémiát, miközben kiderült, hogy nincs a piacon ilyen cuccból új.
Maradnak a böhöm nyeles Metzek, a tárcsáikkal:) Igaz, húsz év után is pontosan azt adják, amit egy év után adtak, és villanásra sem indíthatók minden kütyü nélkül... Csak közben eltelt húsz év, minden és mindenki felett. Húsz év múlva térjünk erre vissza, jó? Így kívántam magamnak extrém hosszú földi létet...
Itt mi a fenét kezdek a géppel, ha nincs és ne számoljak vele? Ezt fejtsük már meg, hogy mi az a minden állítgatás nélkül, meg milyen asszony és merre az előre, mert én leírtam kb. 3 verziót, ami működik. Csak a kompakt a saját vakujával fog fényt mérni és annak függvényében tologat mindent, aztán lehet még az ISO-t is, de a rekeszfélét biztosan. Már amennyi van benne...
Jahno, te egy született provokátor vagy! Nem tudod elképzelni már azt a sört:)))
Vonatkoztass el a géptől, mert annak és a vakunak csak rajtad keresztül van köze egymáshoz. Sehogy máshogy, te vagy a moderátor. Viszont mégis te vagy az, aki egy adott vaku-beállítást tart majd szükségesnek a helyes expóhoz - még akkor is, ha ezt az "ismereted" pl. a vázad által mutatottakból meríted, vagy éppen önfejed szerint azon is magad állítod be! És a kettőnek nem feltétlenül kell egyformának lenni, sőt...
Nem az LCD kijelzőkkel van bajom. A pocsék LCD-ket viselem nehezen el, mintha minden előre legyártott szutykot ki kellene árusítani, mielőtt a jobbakat (talán drágábbakat is?) is elővennék.
"Ha egyszer beállítottad rajta, hogy milyen ISO és milyen blende mellett akarsz képelni,"
Szóval ne vonatkoztassak el a géptől. És már manuálisabb gépről beszélünk, mint az elején gondolta, igaz ez tegnap is kiderült.
Amúgy de, erre való a távvezérlés és ha valakinek nem tetszik az LCD kijelzős vaku, akkor vesz kijelző nélkülit, amin tárcsák és gombok vannak, oda sem kel nézni de kezeled. Lehetőség adott mindegyikre. Arra is, hogy egy adott fix fénnyel villanjon az állványon a fejünk felett, aztán ha bűvészkedni akarunk, akkor azt rekesz/ISOból megoldjuk.
Ez a megoldás magasról lesz...ja, hogy milyen géppel fényképezel, lehetne az akár egy camera obscura is. Egyetlen kívánsága van: mondják meg neki, mikor villanjék, a többit majd ő rendezi.
Ha egyszer beállítottad rajta, hogy milyen ISO és milyen blende mellett akarsz képelni, ezekből, valamint a kulcsszámból kiadódik egy távolság-tartomány, amin belül az automatika mindig ugyanakkora megvilágítást fog biztosítani. Teheti ezt azért, mert villanás közben ő maga méreget, a mért értéket pedig összeveti azzal, hogy mit várnak el tőle; ha közelebb van hozzá a téma, hamarabb, ha távolabb, akkor pedig később fogja kikapcsolni magát, mert a mérési eredmény így fog közelíteni a beállított értékekhez. Eddig OK?
No most ha automata, akkor mégis mitől manuális?
Ez a kategorizálás onnan ered, hogy abból indultak ki: a villanás előfeltételeiről automatikusan vagy manuálisan születik döntés, a rendszerből értesül-e a vaku, avagy a fotósnak kell (a vakun) meghatározni, mennyi fény kell az adott képhez. A TTL-től, pontosabban azon időktől kezdve, amikortól a vakuval nem a felhasználó, hanem a váz közölte a tennivalót, az erre alkalmas eszközöknek csak egyik opciójává vált a kézi beállíthatóság - ez a rendszervakuk születése dióhéjban. A TTL-nél az elvillantás szabályozása még mindig prompt, az expozícióval egyidejű, de már a váz mérése által vezérelve történt, míg a digitális eszközöknél egy előzetes mérés a várható szükségletet előre közli a vakuval, hogy mennyi az annyi, expo közbeni szabályozás már nincs. Ugyanezzel a mozzanattal az első strófában ismertetett képességet el is vesztette a vaku (kihagyták belőle), mert az új megoldás sokrétűbb, és olyan tényezőket is figyelembe vesz (fókusztávolság, mátrix-fénymérés stb.), melyek az önvezérlésnél ugyan szintén megoldhatók lennének, de kivitelezésük macerás, inkább csak specifikus igények esetén lenne indokolt - és a digitális világban már értelmetlennek is tűnik.
Azért ez az utóbbi kijelentés nem minden vonatkozásban állja meg a helyét; a mai manuális vakukban (amelyek persze híján vannak a fentebbi önvezérlő képességnek) többnyire már van lehetőség a zoomolásra, a rendelkezésre álló fényteljesítmény értelmesebb kihasználására. Ha az automatizmus is beléjük kerülne (és a mérőszenzor mérési látószöge arányosan változna a -szintén manuális- zoomolással), a kutya sem venné meg a jelenleg árusított síkbuta manuális vakukat, de gyaníthatóan a rendszervakuk forgalmán is meglátszana a dolog... Hát, úgy tűnik, ez valahogy nem esik egybe a gyártók érdekeivel, mi meg elvagyunk azzal, ami van.
Ha még ez is félreérthető vagy félremagyarázható, tehetetlen vok. Csak azt ne modd, hogy ez te is nagyon jól tudtad, mert az eddigi megnyilvánulásaidból nem ez tűnt ki. Van ugyan papírom róla, de annyira elvetemült soha nem voltam, hogy mindenáron, akarata ellenére ismereteket erőltessek valakire, szóval ennyi.
Az LCD kijelzők többsége pedig igenis gyalázatosan tré. Ha nem magad előtt tartva, lehetőleg meredek szögben nézve matatsz a vakun (mert pl. a fejed fölött van egy állványon), akkor egy gomb lenyomása után ne mán nekem kölljön vitustáncot járnom alatta, hogy találjak végre egy olyan betekintési szöget, ahol legalább a kijelzett dolgok negatívja kivehető! Naaagyon kevés a kivétel... És nem kell az a megjegyzés sem, hogy ilyesmire a stúdióvakukat kell használni, vagy távvezérlést!
A témáról a fényképezőgép irányába vert fény alapján...
Beállítható rajta az ISO és a blende, és ennek alapján méri a fényt, és letiltja az energiaáramlást. Magyarországon a filmes korszakban egy népszerű, mindenhol árult, relatíve olcsó típusa volt ezeknek a Carena CA 21. Itt látszik, hogy a blendétől függően melyik távolságtartományban tudott automatán villanni (a két csík).
Az írtárs által említett digitális korszakbeli változat annyival tud többet, hogy a mérővillanásra nem sül el. Persze, digitálisnál annyit kell tudni, hogy a gép mekkora ISO-val és blendével fog vakuzni, ez vagy beállítható, vagy körmönfontan rákényszeríthető. Ennek elől volt a manuális/automata átkapcsolója, és nyilván elől volt a szenzora is.
Én tudom... Van már kb. mindennek. Erre sem nagyon akartam írni, hogy " nem egyet LCD kijelzővel is felcsicsáztak (aztán folyik ki a szemed, hogy lásd, mi van rajta, ha oldalról nézed)", hogy szerintem egész jól lehet oldalról nézni, de ha valakinem nem tetszik, akkor vegyünk Di700at. Janem, az drága és túl színes, meg modern. Akkor őőőőő, legyen i40. Az nekem bejön és lehet vakon tekergetni, nem mint a kókány Metz-et :-D De ez is drága, meg költeni kell.
"Na, én meg ezt hívtam manuálisnak. De erre mondtam, hogy a mostani vakuk is beállíthatók ugyanígy. És ha mindig ugyanakkorát villan, akkor azért egy átlagos bridge meg hasonló cuccokkal jókat lehet szívni."
Amiről ők beszélnek, az nem manuális. Manuális az, amikor beállítja az ember, hogy a vaku mekkorát villanjon. Ez meg akkorát villan, amekkorát kell - csak annyiban "rosszabb" a TTL-nél, hogy az objektív látószögét nem veszi figyelembe. TTL-nél a gépben, a film oldalán van az érzékelő a gépben, ennél meg a vaku elején.
Miért fizetne valaki 135-öt, ha 25-ből is el tudja érni az adott feladatra ugyanazt? Kicsit kószálni kell a használt cuccok között ez tény, de ennyiből biztosan meglesz. Feltettem a fényképet, az ott nem is volt 25. És 10-12m-ig tökéletesen automata.
"Vagy álljanak el a szándékuktól, mert éppenséggel nincs vagy nekik elérhetetlen, ami "oda való" - de ezt mondd te nekik, én inkább segítek ötletelni."
Mondtam én, vegyen 8eresért vakut és kész is. Akadt már példa arra is, hogy hívjon meg egy sörre oszt kap kölcsön, de ezt egy ideje nem erőltetem, mert...
"És a vaku beállítószervein látszódának, hogy -mivel neki is levének határjai- a beállított ISO és blende mellett milyen távolsághatárokon belül várható jó megvilágítottság, egy átlagosan szürke témát feltételezve. És ez jó volt, mert ha csak nem feketemacska-almot fotóztak, akkor szinte mindig telitalálat lett az eredmény.
És elnevezék ezt az üzemmódot automatának, mert hogy attól kezdve, hogy manuálisan beállítottad, úgy is működött."
Na, én meg ezt hívtam manuálisnak. De erre mondtam, hogy a mostani vakuk is beállíthatók ugyanígy. És ha mindig ugyanakkorát villan, akkor azért egy átlagos bridge meg hasonló cuccokkal jókat lehet szívni.
Ha, le tudod 1 fényértékkel. És ha manuális módok vannak. Amúgy slave2ben meg elvillan a külső és szabályozgatni sem kell. Ezt is mondtam, ennyiből kijön az egész, de már megint 4 millánál tartunk, miközben egy rendes fényképezővel együtt megveheted 150ezerből, vagy mittomén. Mondjuk gyerekhez nekem rögtön 3 kellett, de az legyen megint az én bajom.
Vala régen a vaku (a magnéziumot felejtsük el), a fénye pedig vala annyi, amennyi, de az mindig ugyanannyi.
Aztán vala a félvezetőtechnika, és vele a lehetőség, hogy a leadott fénymennyiséget előre beállítsuk. És mondá a fotós, hogy ez jó, de nem eléggé.
Aztán vala az ötlet, hogy egy szenzor érzékelje a vaku témáról visszaverődött fényét, és ha úgy találja, hogy elég ideig meg lőn a téma világítva, ne erőlködjön tovább. És így lőn, és ez igen nagy könnyebbség volt a helyes expozícióhoz.
Igen ám, de a vaku nem tudta, hogy mikor lenne helyes az expozíció. Ezért rajta be kellett manuálisan állítani azt az adott érzékenységhez és blendéhez.
És a vaku beállítószervein látszódának, hogy -mivel neki is levének határjai- a beállított ISO és blende mellett milyen távolsághatárokon belül várható jó megvilágítottság, egy átlagosan szürke témát feltételezve. És ez jó volt, mert ha csak nem feketemacska-almot fotóztak, akkor szinte mindig telitalálat lett az eredmény.
És elnevezék ezt az üzemmódot automatának, mert hogy attól kezdve, hogy manuálisan beállítottad, úgy is működött.
És a vakuk még mindig manuálisak voltak. Éppen csak lőn nekik egy új üzemmódjuk, de annak peremfeltételeit nem ők, hanem még mindig a fotós volt kénytelen beállítani, manuálisan.
És eljöve a kor, amikor már a váz nemcsak méré a fényt, hanem tevé azt lencsén keresztül, és szóba álla a vakuval is, és innentől hívják a vakukat TTL-képesnek. Ezek a vakuk már nem manuálisak - az csak az egyik, korántsem egyetlen, főleg nem alapvető üzemmódjuk, amin a gyártók igen sajnálkozának, mert az plusz kezelőszerveket, plusz szoftvert stb. követele meg, miknek jó minőségű legyártása szín macera egy kínainak:).
"Amire meg használni kell és szívás van, olyan is akad, de nálam nincs "kell", hanem majd viszek olyat, ami oda való." No, ez az, amivel az olvtársak többsége egészen biztosan nem így van, hanem azzal próbálja a legoptimálisabban megoldani a problémáját, ami a rendelkezésére áll, vagy számukra(!) és a cél szempontjából még ésszerű kereteken belül beszerezhető.
Vagy álljanak el a szándékuktól, mert éppenséggel nincs vagy nekik elérhetetlen, ami "oda való" - de ezt mondd te nekik, én inkább segítek ötletelni.
Amit felsoroltál, az mind telejesen felesleges egy automata optikai slave vaku mellett. Felteszem, ( nem a gépre, mert azon nincsen papucs) leszabályozom a beépített vacu fényerejét egy fényértékkel, beállítom a vakun a határértékeket és kattingatok. Fordulok balra, óvónéni 2m-re, katt expozíció jó. Fordulok jobbra, osztálytárs anyukája 5m-re, katt, expozíció jó. Fordulok előre, kölök piroslik 12m-re a versmondás közben, katt, expozíció jó. Ráhúzom a zoom-ot, katt expozíció jó, mert hálistennek a bridge zoomjától alig változik a fényerő. Ha meg mégis sötét lesz, kattintok egyet a vacun és máris jó. Ugyanazt tudja, mint egy E-TTL, majdnem. A kis különbség pedig az átlag embernek nem ér meg 4 millát. Nem profi munkára való, de nem is kell hozzá profinak lenni.
Amúgy mondom akkor most visszaolvasok az eredetire, mert ez az automata, meg csakazasunpakajó meg ilyesmik vittek el az erdőbe. Ez manapság is kb. 8-10ezresért megvásárolható vakukkal meg lehet oldani, bár sok múlik a gépen, ha redes bridge, akkor papucs nélkül valamennyire megoldod fénnyel, de sopni azt lehet. Terepfüggő, persze lehetne állandót vinni, de azt meg a júzer nem szereti.
Attól függ melyik bridge, de nem lesz olyan kellemes. Ha vakupapucs, akkor rádiós vagy optikai kioldó, manuális mód aztán kész is. Nem kell itt belekavarni semmit, zárat úgyis belöki valami 1/125-160 környékére, ha a papucson lát valamit, aztán fényerőt már a rekesszel megoldod. Ha butább a gp és optikai kioldás kell pld. a gyerek versmondó rendezvényén az óvodában, akkor 1-2 vaku állványra, kupak/egyéb minimál feltét ésvagy fehér fal, aztán csókolom, nyomni kell a gombot, eredmény függvényében korrigálni. Persze ha más is fényképez, akkor szívás.
