Akkor mégis csak felismered a sümegi vár részleteit? Légy szíves az archív fotók mellé a jelenlegi állapotot bemutató képet rakjál, mert igazán úgy fog mindenki előtt láthatóvá válni a nagyfokú változás.
Akkor találjuk ki, hogy melyik részeit ábrázolják ezek az archív fotók a sümegi várnak? Tehát friss fotókon, lehetőleg ugyanolyan pozícióból kell képeket rakni az alábbiak mellé:
...de mi volt a mindennapos használatban az előnye?
Talán most meg fogsz lepődni, ha leírom: SEMMI.
Ugyanis az ilyen nehezen megközelíthető, főként hegyi várakat a földesúri tulajdonosa csak veszély esetén használta, oda menekülve, amiről kapta a nevét a MENEDÉKVÁR. Szóval ő nem használta, lakta mindennap, csak alkalomszerűen, ha nagyon muszáj volt.
Úgy kell elképzelni, hogy békés időszakban a földesúr lent élt valamelyik jobbágyfalujában felhúzott, a korabeli oklevelekben "curis" vagy "castellum" néven emlegetett rezidenciájában. Ez is erődített olt valamelyest, mert azért nem akarta, hogy az elnyomott jobbágyai egy éjszaka kést szegezzenek az oldalához, amikor alszik. De ez az erődítés nem volt olyan jelentős, mintha vár lett volna. A szakemberek sem egységesek a castrum {vár} és a castellum {kastély} közötti választóvonal meghúzásában. Most a "kastély" szón a középkori kastélyokat értem és nem például a barokk kastélyokat, amelyek már abszolút, de nem voltak erődítve.
Ellenséges támadás esetén viszont a földesúr fogta magát és családját, vagyontárgyait és uccu neki a hegynek fel, bemenekült a menedéket nyújtó menedékvárába. Ott védekezett fegyveres embereivel, várva a jobb időket.
Feld István régész a "Salgótarjáni új almanach II." című könyvében az általa feltárt Salgó váráról írta:
Békeidőben lent a jobbágyfaluban, háborús időkben fent a menedékvárban:
Gusztáv Adolf átszervezte a svéd hadsereget. Rendszeresített egy könnyű ágyút kisebb kaliberrel (vékonyabb csővel), ezt hívták bőrágyúnak. Ez jobban együtt tudott mozogni a gyalogsággal.
Hát nem tudom. Esetleg amit az 1612 című filmben láttunk és nemrég Nagyon Várbarát osztott meg. Bár én nehezen hinném,hogy a lengyel sereg ilyen abroncsokkal megerősített, feltekert bőr ágyúcsővel vonult volna csatába.
"A svéd utóvéd, mintegy 2.000 lovas 60-80 muskétás és 10 bőrágyú vette fel a harcot a támadókkal, amelyek kihasználva a környék erdőinek fedezékét sikerült több oldalról is megközelíteni a védőket."
A hegyi várak túlnyomórészt a kőhajítógépek korában épültek, és mint ilyenek, gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak ezzel az ostromgéppel, így csak kiéheztetéssel lehetett őket bevenni. Kevés őrséggel is meg lehetett őket védeni, a hely szűkösségére való tekintettel nagylétszámú csapat nem tudott felvonulni ellenük.
Még az ágyuk korában is volt jónéhány olyan hegyi vár, amelyik a földrajzi viszonyok miatt kvázi ostromolhatatlan volt.
Sümeget például, ami ráadásul nagylétszámú sereg befogadására is alkalmas volt.
Én kifejezetten preferálom a hegyi erődítéseket a síkságiakkal szemben.
Mire jó egy ilyen hegyi vár? Mindig elgondolkodom ezen, ahányszor találkozom egy ilyennel. A várba túl sokan nem fértek be, ha kijöttek (rohantak) akkor az a néhány tucat ember egy kicsit is komolyabb ellenféllel szemben sokra nem ment. Ha rendőr őrszoba jelleggel használták akkor a környék lakosságának a féken tartására jó lehetett. Itt ennél lejjebb lehet látni a vár alatt egy utat. Mire föntről leértek akár messze is járhatott az akit igazoltatni, megvámolni stb. akartak. A kilátás fentről kétségtelenül szép - ezt régen is értékelték a lakás céljaira is szolgáló váraknál - de mi volt a mindennapos használatban az előnye? Erre még megbízható választ nem tudtam adni magamnak.
Aki ide eljut, az többszörösen elégedett lehet, mivel:
-- Autóval az igen kanyargós, a világ legvadregényesebb {legveszélyesebb?} útjai között számon tartott transzfogarasi úton lehet a Várhegy völgyébe eljutni, amit bizony rossz időben lezárnak a forgalom elől.
-- Aki pedig végül eljutott a parkolóig autóval, annak még gyalogszerrel kell sok-sok és még több lépcsőt leküzdenie, hogy végül elérje a hegyi sasfészket. Kapuja alatt karóba húzott bábuk jelzik, hogy a fenntartók szerint ez "Drakula vára" volt a középkorban, de ez a lehetőség erősen vitatott történész körökben.
Az 1962-es felmérésekor Poenari várromként búslakodott a vadregényes Kárpátok egyik ormán. Napjainkra már restaurált állapotban fogadja az ide felérő, a hegyi lépcsőzéstől igen kifáradó kirándulókat.
Hát nem lehetett a lányoknak túlzottan melegük fent a hegyi sasfészekben. A szöszi próbálta a frizuráját beigazítani, de abban a szélben reménytelen vállalkozás volt...
