Elolvastam az erre a szakaszra írt beszámolót és nincs mit tagadni, tényleg elég nagy vonalakban kezeled/kezelted az útvonalkövetést. :-D Engem mondjuk nem zavar, de én magam egyelőre maradok a szigorú útvonal követésnél. Ugyanakkor kíváncsiságból megnéztem a térképen, mivel lehetne kiváltani ezt a hosszú utat. (Persze tudom, hogy egy útvonalat nem lehet a karosszékben ülve térképről kijelölni, ezért nevezzük ezt inkább röpke gondolat kísérletnek). Szóval szerintem Nemesvid és Somogysimonyi között semmivel. Utána a Zalakomári pecsétig kb. 8 km van, amit egy kb. 9,5 km-es földesúttal ki lehet kerülni nyugat felé és akkor egy kis hídon lehet átkelni az autópálya felett, amit a Google Maps Hunyadi János u.-nak nevez és a pecséttől kb. 170 m-rel nyugatra érnénk el a jelenlegi kéktúra útvonalát. Nyilván a jelenlegi nyomvonal az alkalmazkodott az M7-estől délre eső Ormándkastélynál lévő pecséthez, ami már átköltözött Zalakomárra. Így ettől már kikerülhető lenne az aszfalt nagy része. Persze biztos vannak más szempontok is, amiket én nem ismerek, tehát ez most nem egyfajta követelőzés akart lenni, csak ha már említetted, akkor megnéztem az alternatívákat.
Amíg ezek a szabálok, ezeket köll /illik betartanyi. Aztán ha megváltoznak akkor majd azokat tarccsuk a be.
Egyébként el bírod képzelni mennyien nem használják /nem értenek hozzájuk a modern kor vívmányait? Elaárulom, nadon sokan. Akkor vük szted mi legyen, rajzolják le a kódjaidat?
A ország megismerése. Pontosan. Ez a lényeg, nem az, hogy n darab bélyegzőlenyomat+helyes dátum bekerüljön a füzetbe, amit majd elbírálnak, és adnak érte egy jelvényt. Van, akinek a jelvény a cél, és van, akinek az országismeret.
"Egy métert nem mentél még a kéken, de okos vagy, máris meg akarod változtatni a szabályait." Honnan veszed azt, hogy nem mentem még a kéken egy métert sem? Ja, hogy nem jelentettem be minden szakaszt, minden stemplit, hogy ez is "behúzva"? Az ilyen hozzáállású beszólások miatt _nem_ fogom megcsinálni a szent és sérthetetlen, gránitszilárdságúan szabályozott OKT-t, mert ilyenből nem kérek. Illetve lehet, hogy valamikor az összes szakaszt "kipipálom"? de ahol ilyen a fogajdisten, oda, abba a csapatba nem akarok tartozni.
A szabályokat pedig változtatni köll, ha tetszik, ha nem. Jelenleg többszáz km-nyi instant túra van, ami okostelefonos/qr-kódos igazolással operál - és még több várható: ez ugyanis az egyik legegyszerűbb, leghatékonyabb módja jelenleg az "itt voltam ekkor és ekkor" igazolásának. Lehet old-style módon a bélyegzőlenyomatoknak is hódolni, de a haladást nem jó ómen elutasítani, mert a maradók mellett elszáguld a világ. Úgyhogy a szabályokat nem én, hanem a stemplimánia mellett elrohanó világ kényszeríti változásra.
HA már akkor is csg65-tel mi lettünk volna az ellenőrök, és HA ismertük volna hadidoki honlapját, akkor bizony megizzasztottuk volna az MTSZ-nél az oroszlány barlangjában. :-)
De hadidoki egy picit kivétel, hiszen ő bizonyítottan többetteljesített, mint az útvonalkövető kéktúrázók. És ezért a teljesítményért maximálisan tisztelem őt!
"Te bejárásod sem volt szorosan útvonalkövető, ami ellentétes a kiírással! Szóval lécci, ne agitálj! :-) "
Mégis átment a rostán ;) :D :) Én végig olvastam az összes beszámolóját és a Tiéddel együtt nagyra értékelem és itinerként is használtam,használom őket.
Minden nagyrabecsülésem az általad lejárt kilométerekért, meg azért is, hogy a honlapodon ezt megosztottad másokkal! De szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy a Te bejárásod sem volt szorosan útvonalkövető, ami ellentétes a kiírással! Szóval lécci, ne agitálj! :-)
(nevem, pofalemezem és e-mail címem elérhetősége: lásd alább) :-D
Mondjuk most megnéztem az említett (általam 10 éve lejárt) Zalakomár - Nemesvid szakaszomat. Bizony tényleg unalmas lehet az aszfaltozás, de én (és nyugodtan meg lehet kövezni) ahol csak lehetett a párhuzamos földutakat választottam. Ha lehet, a legkellemesebb szakaszaim voltak. Ajánlom figyelmedbe tanulmányozni:
Nem mostanában jártam le, de én határozottan pozitívan csalódtam. Sokkal rosszabbra számítottam és nagyon élveztem a dimbes-dombos vidékeket. Más mint az OKT, de határozottan élvezhető.
Én az AK-val is így voltam: égészen más mint a másik kettő, de van egy egyéni íze, és én nagyon élveztem.
Eddig lábbelit én csak évszak szerint választottam. Télen bakancs, de télen amúgy is rövidebb sétákat teszek a környékünkön a Mecsekben. Max 15 km. Tavasztól őszig meg túracipő. Ebből most vettem egy jobb minőséget, mert az előző az nem volt jó vásárlás, pontosabban nem ilyen hosszú túrákra való, hanem az is rövidebb sétákra, fél napos kirándulásokra. Nyáron a bakancs az számomra kicsit "sok", de tudom, hogy többen preferálják, mert jobban tartja a lábfejet, jobban bírja a terepet.
Nekem még OKT-s tapasztalataim nincsenek és a RP-DDK-n is csak majdnem a felénél járok (44%). De a Nemesvid - Zalakaros között ez 17 km aszfalt és szerintem elég ingerszegény. Gyerekeknek talán az lehet érdekes, hogy van rajt egy autópálya felüljáró. (Mondjuk ez nekem is érdekes volt. ;-) ) De ez édes kevés. Érdemes ezt megosztva megtenni, így akkor a Nemesvid-Zalakomár kb. 11 km, míg a Zalakomár - Zalakaros részen csak 6 km a főút melletti kutyagolás. Én eddig Szekszárd - Zalakomár útvonalat jártam végig és más unalmas résszel nem találkoztam. Aszfaltos szakaszok csak a Zselicben voltak számottevőek, illetve Óbánya és Kisújbánya között, de mindegyik csak pár km. és alacsony forgalmú út. Azt nem tudom, hogy milyen lett volna nekem, ha ez a szakasz nem az utolsó nap délutánjára esik. Valaki azt írta, hogy ezt érdemesebb visszirányba megcsinálni és akkor délelőtt le lehet tudni ezt a részt és délutánra marad a vadregényesebb fele.
A szántók közötti séta az szerintem egyáltalán nem ingerszegény. Én azt élveztem. Legalábbis most minden friss és üde, meg lehetett figyelni a kis kukoricát, a fej nélküli napraforgót, ami ettől még ugyanúgy a nap felé fordult. Többféle gabonát különböző színekben a türkiz-zöldtől a haragos-zöldig. Virágok, siklók, nyuszik, róka és még őzikét is láttam az anyukájával, de nem várták meg, míg lefényképezem őket. ;-) És az előnye az erdőben sétáláshoz képest, hogy kitárul a horizont, sokkal messzebb ellátni. Harangtornyok, kis tavacskák láthatók lent és ezekben a zivataros időkben a felhőfejlődés is szép látvány, főleg, ha nem pont feletted fejlődik fel. Az persze a gyermek habitusának is függvénye, hogy ezekből számára mi az érdekes. Az enyémeket egyáltalán nem érdekli, ezért is túrázok nagyrészt egyedül. ;-)
Már úgy értettem, az adott túranapon eldönteni, hogy bakancs, vagy cipő. Igen, az mondjuk véletlen volt hogy az általad bejárt szakaszon mindkettő nálam volt, így túra közben átcserélhettem (utaztam tovább utána máshová).
"Én a DM-ben olcsón kapható Balea lábkrémet használom, azóta nem volt vízhólyagom"
Minden túranap elején bekened a talpad, vagy túra közben is a pihenőkben?
jzp2107(72820)
"vízhólyag megvarrás"
E-mail-en is kaptam ezt a tanácsot, hogy meg kell varrni, benne kell hagyni a cérnát és akkor azon keresztül távozik, aminek távoznia kell. Nem rossz gondolat, ha a krémezés után is jelentkeznek a hólyagok, akkor kipróbálom.
"POI szemmel verés"
Ezt próbáltam, de szerintem (illetve olvastam is a geoládász fórumon) egy adott helyre csak bizonyos számú jelzést generál a térkép, mert különben zsúfolt és értelmezhetetlen lesz, és prioritás szerint megy, tehát mondjuk egy turistajelzés prioritást élvez a padok jele előtt. Meg hát eléggé macerás egy 10 km-es szakaszt olyan nagyításban végig görgetni, amin már jól kivehetőek a jelek. Viszont most először letöltöttem a pecsétek koo-it és az tök jó volt. Valami ilyesmit képzelnék el a padokra is. Biztos van ilyen a tuhu-n. Ennek még utánajárok.
timetable (71840)
"Kaposdada, kutya"
Szabadon nem volt, de egy bazi nagy telken volt egy olyan kistermetű kutya, mint az "50 első randi" c. filmben Tom, aki 5 másodpercenként mindent elfelejt. Ez a kutya odaszaladt a kerítéshez, vadul ugatott, majd egy idő után csöndben elindult vissza, pár perc múlva észbe kapott és megint jött vadul ugatni, majd egyszer csak megint elcsendesedve távozott. És ez így ment végig. Utólag megnéztem a Google Műholdképen, jó nagy ez a telek, kb. 150 méteren keresztül ezt játszotta, mire odaértünk a házukhoz, ahol a gazdi csendre intette.
Kutyás kalandom egy volt csak, de az sem volt vészes. Nemesviden jött a kiskutya veszettül "velem" a kerítés mögött és ugatott, acsarkodott. Aztán a kapu tárva-nyitva volt, így kijöhetett volna megráncigálni a nadrágomat, de pont az ő oldalán volt a túrabot, így határozottan lekoppintottam az orra elé vele és egy kicsit hátrahőkölt, ami pont elég volt ahhoz, hogy kettőt lépjek és már ismét kerítés volt közöttünk. Ő meg nem jött ki, hanem megelégedett azzal, hogy "menekülőre fogtam".
"cipőcsere" Hát egyelőre ez a legdrágább tanács, amit kaptam, így először az olcsóbbakkal próbálkozom. ;-) De azért köszi.
Ezzel maximálisan egyetértek. Viszont abban meg valahol a _ZE-nek adok igazat, hogy a füzet+stempli az csak egy eszköz (analóg), amit simán le lehet váltani (vagy kiegészíteni, mellétenni) a digitális megfelelőjével, a qr-kódos telefonos igazolással. Szép dolog a hagyomány, de a világ változik, és amikor - mint itt is - csak maga az igazolás eszköze változna, abban én se látok olyan hatalmas tragédiát. Attól, hogy pecsételek vagy telefonnal a kódot olvasom le, még nem lennék tiszteletlenebb magával a Kékkel.
Igen, sajnos ez így van. Divat lett, annak minden hátrányával együtt.
Régebben aki elindult elfogadta a szabályokat, az útvonalat, nem hőbörgött, ment és számolta a kilométereket, mikor mennyinél jár, gyerekes izgalommal várt minden túrát.
Mi is, én is.
Ma már nem így van, sajnos, elindulnak, leesik hogy 1100+ km gyaloglás, van pár egyszerű szabály, és kész, annyi az egésznek. Így nem jó, úgy nem jó, ez a szabály nem jó... stb.
Pedig rengeteg mindenről lemarad aki ilyen-olyan indokokkal abbahagyja, félelemből, egyéb előítéleteknek bedőlve.
Pont a legnehezebbnek gondolt részeken érhetik az embert a legmegdöbbentőbb, életre szóló élmények, pozitív értelemben. Pont a Cserháton, a Csereháton, a Zemplénben ismerünk meg olyan dolgokat amelyek alkalomadtán kívül esnek a komfortzónánkon, cserébe később élménnyé sűrűsödnek. Pozitív élménnyé. Az ország megismeréséhez ezek a tájak is hozzátartoznak.
Természetesen vállalom arccal és névvel valamennyi hozzászólásomat! Horváth Béla vagyok, érvényes, naponta használt e-mail címet pedig úgy talál hozzám, ha a nickemre kattint itt a hozzászólás fejlécében.
Nem is kell hogy azok legyenek, de itt és most a kéktúráról beszélünk, vagy nem?
Egy métert nem mentél még a kéken, de okos vagy, máris meg akarod változtatni a szabályait.
Pontosan ez a hozzáállás amit képviselsz az ami a legtávolabb áll a kéktúrázás szellemiségétől: a hagyományok sárba tiprása és az alázat totális hiánya.
Igen, ezt változtatta meg az, hogy ennyire túl lett hájpolva a Kék: nem a végigjárás a cél, hanem a jelvény megszerzése, bármilyen módszerrel. A közelmúltban négyből négy ismerősöm (mind rendszeres erdőjáró, sátorozó csóka) végott neki nagy lendülettel, és kb. a harmadik túránál esett le, hogy egyik sem olvasta el a kiírást, mindegyik azt hitte, hogy ez egy érintőpontos mozgalom. Egyikük még háborogni is kezdett, hogy "de hát tök szar helyeken megy a Kék", ő nem fog arra menni, nem csinálja úgy. A másik közölte, hogy a keleti cigánylakta falvakon ő ugyan nem fog keresztülmenni, nem érdekli az a rész. És ezek nem mai fiatalok, és nem ma kezdték az erdőjárást se. Csak eddig az ilyen jellegű szervezett turizmushoz nem volt semmi közük, igazából még a jelzett utakat se nagyon nézegették, csak mentek, amerre jólesik. Most a Kékből annyi jutott el hozzájuk, hogy az menő, ha valaki megcsinálja. Hogy mi módon, az meg már mindegy... :/
Miért ne mászkálnának? A hagyományos bakancsos turizmus nem vonzza őket, de úgy tűnik, hogy a teljesítménytúrázás, bushcraft, jelvény- vagy oklevélszerző mozgalmak egyre jobban. Ahogy elnézem, nem a hosszabb távú, nagyobb lélegzetvételűek, hanem az intenzívebbek (gondolok pl. a Vérkörre, Gerence-körre), amik egy lendülettel teljesíthetők, és már másnap lehet villogni a jelvénnyel az instagrammon meg a facebookon.
Szia! Sajnos nem találtam hozzád elérhetőséget, pedig szerettem volna neked átküldeni a kerékpárútra vonatkozó szabályozást. A lovasok.hu cikket valószínűleg nem kolléga írta, de a félreértések elkerülése végett kikerestem a vonatkozó jogszabályokat. Ha rám írsz, vagy adsz egy címet, szívesen elküldöm :-)
A többi hozzászólónak reagálva:
A lócitrom valóban probléma, ezért viszünk magunkkal kis zsacskót, és ha olyan helyen könnyítenek magukon a lovak, ahol gondot jelent, eltakarítunk (a kocsiban lapát is van, de az nem fér be a nyeregtáskába). Persze biztos vagyok benne, hogy van sok lovas, aki másként tesz.
A blog pedig él és aktív, és mindenki kapott meghívót hozzá, akit nem a rosszindulat vezérelt - és ez ezután is így lesz.
Azt a kedves fórumozót pedig határozottan visszautasítom, aki megint csalással vádolt meg minket. Szeretném, ha felfogná, hogy ennél már kicsit érettebbek és sikeresebbek vagyunk a saját területünkön, minthogy csalással szeretnénk egy ilyen jelvényt. Ugyanakkor a pecsételés jó móka és kellemes emlék.
Tudom, hogy a csalózás könnyedén jön, ha nem kell arccal vállalni, amit mond az illető, de szeretném figyelmeztetni, hogy lassan eléri a rágalmazás szintjét.
"Hát nem a QR kód, meg az okostelefon annyi biztos." - Tehát stemplilenyomat-gyűjtemény elkészítése, megfelelően összerakott időpontokkal? Ja, nem. Igaz, hogy ez utóbbival problémamentesen lehet szakmányban körbehurcolt füzetekkel plecsnit szerezni (egyébként anno sem az volt a javaslat, hogy _kizárólag_, hanem hogy _kiegészítésként_, de sebaj...).
Az eredeti cél, hogy ismerjük meg hazánk értékeit. Pont. Hogy ezeket anno gyalogos útvonalra fűzték fel (ne feledjük, az OKT létrehozásának az idejében a lovastúrázás, a hobbilovaglás "picit" más besorolásba esett, mint manapság), az egy adottság. Egy olyan adottság, amin lehet, és talán kéne is idővel változtatni: Például egy lovas OKT-t, vagy épp egy kétkeréken OKT-t kitalálni, összerakni - akár olyanok segítségével is, mint Dóriék. Nem kell, sőt nem is lenne jó, hogy 100%-ban a meglévő OKT útvonalat használják, viszont senkinek sem lenne kárára az, ha egy ilyen országismereti túramozgalom is kinőne az OKT-ból. Legfeljebb lovas "ellenőrökre" is szükség lenne a szövetségen belül.
Korábban gondolkodtam az OKT "szabályos" végigcsinálásán, de egyre többolyanmegnyilatkozás van itt a topicban is, meg úgy általában a "pontentátok" részéről, ami azt mondatja velem, hogy hagyjam a fenébe: ami érdekel, megnézem, megismerem, használom azt az információt, amit az OKT kitalálói, szerverzői, karbantartói összehoztak, de belőlen men lesz statisztikai adat - erre ugyanis egyre kevésbé vágyok. Ha meg plecsni kéne, akkor ott az Ecseri... :-P
