Igen, igen. Meg talán a ventilátora sem annyira zajos, nem? Meg előfűt, tehát nem fagy el. Mondjuk a kb. 400 K-t, amennyibe kerül, sima rablásnak gondolom érte, a kérdés az, hogy van-e jobb ötlet helyette?
Köszönöm a hozzászólásokat.:) Nagyjából átrágtam magam a topikon, tudom, hogy mi a vélemény ezekről, meg is értem miért, meg még egyet is értek vele.:) A kérdés az, hogy akkor mi a megoldás? Központi rendszert több okból sem tudok/akarok telepíteni (pénz/hely). Igazából hőcserélő nélküli szellőztetőt is beraknék szó nélkül, csak némileg riaszt a gondolat, hogy télen simán beengedjem a -x fokos levegőt a lakásba.:) Mit javasoltok?
A gépi szellőztetés által okozott hőveszteség távolról nem olyan nagy, mint azt a kocsmai szakértők állítják.
Viccesen kis átmérőjű ventilátornak két üzemmódja van: vagy elég levegőt szállít, viszont ekkor jó hangos, vagy csendes, de akkor csak egy kisegér számára elegendő friss levegőt szállít.
Röhejesen kis méretű hőcserélő hatásfoka is röhejes, ez a befektetésed a rá költött pénzt kb ezer év alatt hozná vissza, de te nem fogsz ezer évig élni.
Léteznek olyan egy-helyiséges hőcserélő készülékek is, amelyekben elfogadhatóan nagy a ventilátor és tűrhető méretű a hőcserélő is, de ezek a dolgok a fizika mai állása szerint nem férnek el egy falba befúrt tíz centi átmérőjű lyuk belsejében.
Többen, többször kifejtették, hogy ezek a ki-be légző gépek miért nem jók, azt is kiszámolták forintosítva, hogy az utcára kidobott meleg valójában aprópénz, és egy ilyen hővisszanyerős cucc soha a büdös életben nem térül meg.
Persze lehet hogy jön valaki és újra leírja ugyanezt, de nem biztos.
Ismeri valaki ezt a gépet, Brink Climate System AIR 70? Erősen szemezek vele, bár irgalmatlan drága, de valamilyen szellőzés kell, lehetőleg olyan, amivel nem az utcát fűtjük. Csak decentralizált jöhet szóba, nem tudom becsövezni a házat, meg pénzem sincs erre túl sok. (>1000000 Ft)
Ha jól értem a rétegrendet, akkor azok a csövek kb szobahőmérsékletű környezetben lennek.
Szobahőmérsékletű környezetben ha a csőben szintén kb szobahőmérsékletű (mondjuk 14 fok feletti) levegő megy, akkor azt a csövet nem kell hőszigetelni.
Szobahőmérsékletű környezetben amelyik csőben harmatponti hőmérséklet alatti (kb 10-12 fok alatti) levegő is mehet, azt a csövet hőszigetelni kell, mégpedig párazáró módon.
ugye jól gondolom, hogy a beépített tetőtérben a mennyezet gipszkartonozásban (alatta) elhelyezett szellőzőcsöveket nem kell szigetelni?
(Fölöttük 5cm alukasírozott pir szigetelés, aztán szarufaközi 15cm-es grafitos eps, aztán 16cm pir, aztán tető"fólia" (páraáteresztő+vízzáró) és legkívül betoncserép...persze van gk rögzítő lécezés+szarufa+ellenléc+cserépléc kombó is, de annyira nem részletezném...de kb. 36cm szigetelés alatt van a gégecső....)....
"nem érdemes takarítani, fertőtleníteni a szellőzőrendszert? :O"
Akiket nem hagy nyugton a tudat, hogy poros valami, ők a lelkük megnyugtatásául rendszeresen takaríthatják, sőt akár fertőtleníthetik a szellőző csöveit, a klíma hőcserélőjét, a gerendákat a padláson, az autó motorterét, stb.
Én pl teljesen nyugodtan alszom attól, hogy az autóm motorján 3 éves mocsok van, nem is beszélve a padláson ősidők óta halmozódó porról :)
A kaloriferes megoldással nem emelkedett a befúvott levegő? Költségmegtakarításnak nem válik be? Csak nem mind1, hogy -5 vagy + akárhány fokos levegőt szív be.
60 négyzetméter, egy hálószoba, a másik inkább kisszoba, vagy vendéghálószoba. A háló pár fokkal hűvösebb, részben mert északra van tájolva, valamint mindig csukva tartjuk az ajtót pont amiatt hogy ne melegedjen fel.
A fürdő nem hűvösebb, mert három oldalról körbeveszi a konyha, nappali és az előszoba, valamint a szellőztetés is arrafelé áramlik.
A kalorifer csak egy kísérleti dolog volt, a hőcserélő fagymentesítésére a talajszondák segítségével. Nem lett véglegesítve, mert nem lett rá szükség ennél a hőcserélőnél.
A fagyvédelme nem úgy van megoldva hogy 0 fok alatt leáll, vagy bekapcsol egy fűtőpatront (ezeket nem tartom jó megoldásnak) hanem nyomáskülönbség alapján olvaszt le, nagy hidegben néhány óránként leáll a befúvás pár percre.
A talajszondák csak azért lettek telepítve, mert csak az építkezés előtt tudtam beállni a fúróberendezéssel a telekre, később elég macerás lenne ezért inkább megcsináltam hátha később szükség lesz rá.
Ugyanígy voltam a padlófűtéscsővel is, nem egy nagy tétel, de utólag már nem lehet betenni.
Most a szondák vizével tudok passzív padlóhűtést csinálni. Jól lehűti a házat, de a páratartalom miatt a klíma is jól jön amikor nyáron meleg de esős idő van.
Igen, egy 3,5kW-os Daikin Nexura klíma látja el a fűtést, a fürdőszobában van még egy elektromos törölközőszárító 1 órás időzítővel (hogy ne felejtsük bekapcsolva).
A klíma eljesen el tudja látni a fűtést, mint utóbb kiderült a 2,5kW-os is elég lett volna.
2016 telén még nem volt meg a külső 10 cm hőszigeteles, csak a falban lévő 15 cm, de úgy sem volt kevés a fűtés még a -20 fokban sem.
Ha ez a "csőhéjazás", ez hőszigetelés akar lenni: hőszigetelni csak ott kell, ahol komoly hőmérséletKÜLÖNBSÉG van a csőben lévő és a csövet körülvevő levegő között.
Tehát egy (nagyjából) szobahőmérsékletű levegőt szállító csövet teljesen felesleges hőszigetelni ott, ahol ez a cső szobahőmérséjletű környezetben van.
Ha viszont ugyanez a cső NAGYON eltérő hőmérsékletű környezetben fut (pl padláson a hőszigetelés felett), ott viszont hőszigetelni kell. De nem ám röhejes vékonyka csőhéjjal, hanem 15-25 centi vastag igazi hőszigeteléssel.
"Jól gondolom, vagy számos alkalommal előfordul olyan eset, amikor csöpögne a csőről a kicsapódott pára?"
Ahol nagyon hideg felülethez hozzá tud férni a párás lakáslevegő, ott folyamatosan vizesededés lesz.
NAGYON nehéz úgy hőszigetelni egy hideg csövet, hogy sehogy se tudjon a párás lakáslevegő a hőszigetelés alá bebújni
hővisszanyerős szellőztető esetében, klimatizált (fűtött/hűtött) térben vezetett 75/63 flexi szellőzőcsöveket kell csőhéjazni?
Csak azért kérdem, mert ugye mivel ez nem klíma, "csak" hővisszanyerő, úgy vélem a befújt levegő (=csőfal) hőmérséklete és a helység hőmérséklete között nyáron max. 1-2°C lesz csak a különbség, ha egyáltalán...
Kaloriferrel talán előfordulhat 3-4°C, de gondolom az is már extrém (mondjuk a 30°C-os külső levegőt le tudná hűteni egy nagy teljesíményű kalorifer 22°C-ra, és a szellőztető pedig by-pass-olva van, akkor páralecsapódáshoz a benti levegőnek mondjuk 26°C-os 80%-osnak, vagy pl. 25°C 85%-osnak kellene lennie. Ugye ebben a példában a kalorifer hűtőteljesítménye, és a szobahőmérséklet és páratartalom is extrém magas...)
Jól gondolom, vagy számos alkalommal előfordul olyan eset, amikor csöpögne a csőről a kicsapódott pára?
