az osztrák közl.-i morál említése kapcsén eszembe jutott. néhány éve olaszo.-ból jöttünk haza bécs felé télen síkos úton. a pályán utolérte a sort néhány ifjú osztrák, remek kocsikkal versenyeztek a közlekedők között. fék-kicsúszás-halálfélelem stb. mindez több km.-en keresztül. rendőr sehol. gyogyós ott is van, de talán kevesebb mint nálunk!?
A kemény és a gyakran személyeskedésig is elmenő vita sajnos nem áll távol a fórumtól. Az általad használt hangnem viszont - az itt vitatkozókkal ellentétben - túl megy minden határon. Erre semmilyen adminisztrátori jogosultság sem jogosít fel. Kérlek, ha módod van rá, mellőzd a továbbiakban.
A Nyitra-Nagyszombat (Trnava) közötti 51-es autóút 2 * 2 sávos +leállós, külön szintű csp-vel, középen korláttal. Az út elég egyenetlen, de nagyon jó haladós.
Utána rátértünk a D1-es autópályára, ami elég érdekes volt, mert kissé kaotilus a ráforduló ív, na meg elég éles is.
A D1-esen teherautók csak a szélső sávban mehetnek, számukra előzni tilos. A pálya elég jó sima.
Pozsonyt Keletről, majd Délről kerültük el, természetesen végig autópálya az út, szakaszonként itt már 2 * 3 sávosan, de végi 80 km/h-val. Na nem is mentünk lassabban, simán elkerültük Pozsonyt, így nem is értem mi szükség a várost megkerülő D4-es pályára.
Majd rétértünk Rajka felé a D2-re, és innen a D4-re Osztrák felé. Az Osztrák oldalon az A7-es szépen halad, az 50-es útig az egyik fél odlalon megy most a határhoz vezető út. Utána pedig végig a pálya mellett mentünk majdnem Gattendorfig. Így szívás is volt a csp-k körüli építkezések miatt, volt, ahol út sem volt, csak valami murvás burkolatfélén kellett menni.
Pardorfnál felmentünk az A4-re, és mindjárt utána épül az A7 csp. Így nézve tartható a novemberi határidő.
Az A4-A23-A22-es úton haladtunk át Bécsen, ami meglepően simán ment. Az A23-as 2 * 4 sávos a Duna hídnál, míg az A22-es 2 * 3 sávos egészen Stockerauig. Bécsben 80 km/h-val lehet menni, és a számomra meglepően nagy forgalomban is simán 80-al átrobogtunk a városon.
Ami fúrcsa volt, hogy a bejárt autópályákon középen betonfal van építve az elválasztásra, mint itthon az M0-áson.
Az A4-es Schwecháttól befelé betonos, majd az A22-es is végig betonos.
Utána Csehbe a 4-2-5-ös úton mentünk. Jó tempóban lehetett haladni, 100-110-el.
Stockerau után letérve a pályáról egy új szakasz van a 4-esen, ami olyan, hogy 1+2 sávos, és váltakozva, hol az egyik odlalon van 2 sáv, hol a másikon, ötletes megoldás.
Vasárnap este 7-kor jöttünk át Ausztriába, és szépen belekerültünk a vasárnap esti Bécs felé tartó forgalomba. Ami meglepett, hogy simán mentünk a sorban 100-110-el. Bécsben is este 9-kor meglepően nagy zsúfoltság volt, még is simán ritmusban ment a forgalom át. Nem találkoztunk őrült cikázókkal, szépenm haladt mindenki 80-90-el a 3 sávos úton a városi autópályán.
Ősszeségében nagyon tetszett most is a kultúrált Osztrák közlekedési morál.
Az M1-es azért továbbra is simább, mint az A4-es:-)
amúgy én is ezt magyarázom: bekerül a termék árába...
ezért is kell azon lenni, hogy a jóminőségű úthálózat révén alacsony legyen a szállítási költség, mertviszont a hatékony, nagyipari, erősen specializálódott, globalizált termelésnek igencsak nagy a szállítási igénye...
"azért mert a gazdasági fejlődésben túljutottunk a feudalizmus időszakán..."
Azert a feudalizmust is otthagytuk ma' reg, megse a pesti nagybanirol jott a paradicsom a Del-Alfoldre. Szoval lehet, hogy megsincs effele osszefugges.
"úgyhogy nemcsakhogy országon belül, de egész európában lehet és kell is szállítani, lehetőleg minél olcsóbban..."
Mert ugye ha nem olcso (azaz: legalabb nyomokban megjelenik a szallitas es infrastruktura tenyleges koltsege a szallitas, es igy a termek araban), akkor lehet jajgatni, meg sajnalni szegeny fogyasztot, hogy ettol nem jut neki paprikara. Szep.
kétségtelen, hogy az általad vitatott jelző inkább az indulat, mind a higgadt megfontoltság által vezérelve született, azonban a konkrét esetben, ahol a zöldek vernyákolása igencsak hangos volt (M10es) nincs miről elmélkedni: kell és kész.
tudom, hogy neked a pilis völggyel más terveid vannak, azonban nemzetgazdasági szinten 100mrd-okban mérhető gazdasági veszteséget jelentene a jelenlegi helyzet konzerválása, mindez hogy a környezeti terhelés semmivel sem lenne kisebb (sőt...)
...legalábbis ha az embert is a környezet részének tekintjük...
Baromira egyoldalú dolog, lesötétzöldezni mindenkit, aki szerint egy bizonyos út ott, akkor és úgy nem jó, horribile dictu rossz. vannak szempontok, melyek szerint egy utat ott, akkor és úgy kell megépíteni, és vannak olyan szempontok, ami szerint éppen az ellenkezője.. De tudom, gondolkodni fárasztó dolog, inkább jól rá kell mondani, hogy sötétzöld, ezzel gyorsan nagy népszerűségre lehet szert tenni.
"Ha te Gyuláról Grácba, vagy Szlovéniába, vagy e.g.: Rijekába akarsz menni, akkor előbb elmész az M1-en Ausztriába (Bécs környékére)? Majd ott megnézed a térképet?"
"na mind1, ezt már úgyis eldöntötték, kicsit drágulnak a termékek, főleg a zöldség-gyömölcs"
Mondjuk en eleve nem tudom, miert kell minden zoldsegfelet es gyumolcsot szaz km-eket zotyogtetni orszagon belul. Tan ha ez merseklodik, az se nagy kar.
Mivel a rendszerváltás óta nem sok vasutat építettek Magyarországon, ezért gyakorlatban erre persze ritkán kerülhet sor. Olyanról, hogy ténylegesen megépíteni szándékozott vasút építését elszaboltálhatta egy önkormányzat, nem tudok. Olyanról, hogy tervezett vasútra már jóval az éptés tervezett megkezdése előtt rámondta egy éritnett település, hogy ezt pediglen tessék szíves lenni elfelejteni, mert mi semmilyen körülmények közt nem adunk rá engedélyt, olyanról tudok.
de igazából ez az egész egy kalap szar, hiszen ott van a környezetvédelmi hatóság, ami a hivatalos keresztbetevő szervezet
meg főleg inkább a sok ki szir-szar önkormányzat, helyi politikai érdekekre hivatkozva. Attus tudna mesélni arról, hogy az új (nagysebességű) vonal területkijelölésére mit reagált a törökbálinti polgármester... (segítek: nagy ívben..)
pedig ott pont azért készült el a tanulmányterv, hogy ki lehessen jelölni a területhasználatot.
Más: A NIF végre nyitott olyan kategóriákat, hogy "Előkészítés alatt" illetve "Jövőben", így kézzelfoghatóbb, hogy mit bír el a papír és mivel foglalkoznak...
Tökmindegy, hogy mi a napi gyakorlat. Az a lényeg, hogy jogszerűek legyenek a keretek. Mert a napi gyakorlatot bármikor meg lehet változtatni.
Lehet, sőt, kell változtatni a jogszabályon, hogy felgyorsuljon az ügymenet, de azt látni kell, hogy a magántulajdon védelme sokszorosan fontosabb pillére a társadalomnak, mint a gyorsforgalmi úthálózat.
Amúgy meg a kisajátításnál lényegesen fontosabbnak tartanám, hogy Kisháthegyesszentjózsef 17 fő lakosságú település önkormányzata ne állíthassa le egy autópálya vagy egy vasútvonal építését évekre, vagy akár véglegesen.
a valóság ezzel szemben az, hogy qrva jó pénzeket adnak a kisajátított ingatlanért (a piaci árnak legalább a 2xesét, föld esetén akár a 10-20xosát is), csakhogy a magyar telhetelen fajta és kapzsi, még többet akar.
A kisaj határozat nem csak printelés/pecsételés azért. A közig hivatal "hivatalból" kirendel egy ujabb értékbecslőt. Vagy gondolom bevár egy csomó hrsz-t a nyomvonalon, és egyszerre kiadja a szakértőnek. Az értékbecslés több száz hrsz esetében már nem egy-két hét... Akkor ez ujra kimegy a delikvenseknek, akiknek ujra van x hetük arra, h válaszoljanak, és ha még mindig nem fogadják el , akkor indul a kisajátitás, ami egy közigazgatási eljárás, ergo a Közig eljárási törvény összes határideje vonatkozik rá... Nem beszélve most az osztatlan közös tulajdon gyönyöreiről, ausztráliába élő tulajdonosokról stb...
A kulcs tehát nem is hogy az, hogy ezt a hosszú procedurát végigvárjuk, hanem, hogy valamiféle "közérdekűségből" a területrelépést meg kelljen adnia valamilyen ésszerű határidővel a delikvensnek, ha más nem kártérítéssel vagy valahogyan.
De hangsúlyozom, ha lennének koncepciók, normális betartható határidők, akkor akár ez mehetne normálisan is...
Azt hiszem itt mindkét félnek igaza van. Törvényben kéne meghatározni a dolgokat:
Mielőtt átadják a területet az építőknek akkor jönne két-három független értékbecslő, megállapítanának egy árat, egy törvényi szorzóval beszoroznák (2-3 között). Majd az építkezés során rendezik a papírügyeket. Így a kisajátítás, építkezés nem csúszna, egyes pénzhajhászok nem akadályoznák az építkezést, de nem lennének kisemmizve azok, akiknek a telkét (esetleg a házát) elveszik az építkezés miatt.
a hosszútávú (évtizedes) fejlesztési koncepció meg ahhoz kellene, hogy az optimális nyomvonal ne épüljön tele mindenféle szírszarral, lakóparkkal, benzinkúttal, stb...
de igazából ez az egész egy kalap szar, hiszen ott van a környezetvédelmi hatóság, ami a hivatalos keresztbetevő szervezet, ott akadályoz ahol tud...
az engedélyt csak 2(3?) évre adja, ha addig a setétzöldek akadályozzák az építést akkor az engedély lejár, lehet megint új engedélyezési eljárást indítani, új hatástanulmánnyal és minden egyéb aktatologatással.
besegít a bíróság is: néha kever 1-et-1-et a bili tartalmán, nehogy lekozmáljon...
ha szerencsénk van közben benaturálják a területet, vagy másfajta védelem alá kerül, akkor meg már azért nem lehet építeni...
és az idő meg a pénz csak megy, az út meg nem épül...
Azért én nem lennék olyan marha boldog, ha megjelenne nálam holnap egy hivatalnok, hogy a házat, ahol lakom, telekkel együtt kisajátítják 5 forintos áron, mert H123Laci szerint ez így tök jó. És cseppet sem gondolom, hogy ez követendő gyakorlat volna.
A másik gondra meg jogszabály kellene, hogy abba a pillanatban amint elindul a kisajátitási eljárás a Beruházó automatikusan megkapja a területrelépési engedélyt.
és nem hinném, hogy a kisajátítási határozatokat nem lehet futószalagon printelni/pöcsételni.... ...akár 2 ügyintézőnek napi 10et.
itt nem pöcsételési kapacitáshiányról van szó, hanem arról, hogy egy sufni/szántó értékéről évekig képesek elpereskedni...
Mert a magántulajdon az magántulajdon. A kapitalizmus alapja.
A baj egyrészről a közig hivatalokban van. Alapesetben van 2 ügyintéző arra a heti 3 esetre ami van. Odajön az autopálya és lesz hirtelen napi 10 eset. Ergo a rendszer nincs jol kitalálva (erőforrás probléma).
A másik gondra meg jogszabály kellene, hogy abba a pillanatban amint elindul a kisajátitási eljárás a Beruházó automatikusan megkapja a területrelépési engedélyt. Igy mehet az építkezés is, meg a kisajátitási és utána az esetleges birosági eljárás akár évekig is. Ez is sérti persze a magántulajdont.
Egyébként meg persze ha lenne fejlesztési koncepció, akkor még a mai helyzetnek megfelelően is lehetne, nem kellene semmit sem változtatni. Ha évekre elöre lehetne tudni, hogy mikor mi és hol épül, nem lennének ilyen területszerzési gondok.
