ha az árat is hozzáadod a képlethez, akkor borulhat az elmélet, bár attól is függ, hogy gázzal, vezérelt árammal vagy nappali árammal csinálod a HMV-t.
egy kollektoros rendszer ára 500ezer Ft körül van, ezért a pénzért nyáron kiváltod vele a HMV költségét, ősszel és tavasszal részben, télen nulla a termelés.
Ha napelemet veszel, 500ezerért kapsz +1kWp-t.
1kWp napelemes rendszer évente biztosan megtermel 40ezer Ft értékű áramot, mai áron, inkább kicsit többet.
Nekem a HMV költség gázkazánnal havi 1500 Ft, éves 18ezer Ft.
Ha a kollektor az egész évben működne, akkor is jobban járnék, ha napelemre költöm a pénzem, de mivel télen nem termel a kollektor, valójában nem 18ezer, inkább 10-12ezer az éves megtakarítás, szóval negyed annyit spórol a kollektor mint a napelem.
Nyáron persze termelne többet is, de minek, ha nekem nincs szükségem több meleg vízre, télre eltenni sajnos nem tudom.
Ha a legdrágább nappali árammal csinálnám a HMV-t, akkor 4500 lenne a havi költség, éves 54ezer Ft.
Itt már lehetne számolgatni, de eddig nem vettük figyelembe, hogy pl. a kollektor keringetésének van áramfogyasztása is, így számolás nélkül is biztosan jobb még a legdrágább hmv készítéssel is a napelemre költeni a pénzem.
Ami esetleg megérheti: olcsó házi készítésű kollektor, akár pl. egy fekete tartály, és ezt csak nyáron használni, amikor biztosan nem fagy be.
Ha 500 ezres kész kollektor helyett 50ezerből elkészül a saját, akkor érdemes lehet.
Napelemes rendszer telepítést tervezek. Jelenleg a forrás-előteremtési fázisban vagyok.
Összetett kérdésem lenne. (Na jó... Tulajdonkép rá/lebeszéltetni szeretném magam egy napkollektorra is. :) )
A havi fogyasztásom negyedét meleg víz melegítése/melegen tartása teszi ki (80-90kWh). Ez egy kényszer megoldás. Ősszel költöztünk egy olyan házba, ahol a HMV előállítás átfolyós-turbós kazánnal működött. A zuhanyzást ez (csak zuhanyzó van) "csöppet" kényelmetlenné tette az állandó hőfokváltozás miatt. Átmenetileg betettünk egy bojlert pufferként a kazán után, ami így (többnyire) meleg vizet kap, tehát főleg melegen tartani kell csak a vizet. A helyzetet bonyolítja, hogy a pincében készül a HMV, tehát ki kell engednem vagy 4 liter vizet míg meleget kapok, ha kihűl a csőben.
Azon gondolkodom, hogy a HMV-t kollektorral oldanám meg, a tárolóját pedig a fogyasztási pont közelében helyezném el, ezzel kiküszöbölném a jelenlegi tákolmány hátrányait.
A megoldás előnye továbbá, hogy kazáncserekor nem kellene dupla annyit fizetnem egy tárolós kodenzációsért, ill. egy kicsit kisebb napelemes rendszerrel is kijöhetnék a fogyastásommal.
Arról nem is beszélve, hogy a gáz sincs ingyen az előfűtéshez és a tároló sem a 10 fokos pinyóban hűl vissza.
Kérdés, hogy milyen fogyasztással számolhatok a tároló elektromos fűtésénél, ami ugye akkor (este) ürül ki, mikor nem fűt rá a kollektor?
Én is olvastam ezt a cikket, sőt a jegyzőkönyvet is végigböngésztem.
Persze: Minden papírt meg kell őrizni. Ez a magyar háztartások 99%-nál - már azok közül, akik szabálykövetőek - így is van. (Az összes többi ajánlás is ezen a szinten van: gondolkodó, szabálykövető állampolgár ezekkel mind tisztában van.)
De a szolgáltató is köteles megőrizni és vita esetén publikálni minden dokumentumot, tehát csak a hivatali slamposság miatt van erre szükség.
Ebben az esetben a szolgáltató követte a törvényi előírásokat és a vizsgáló hatóság elé tárt minden olyan dokumentumot, ami a birtokában volt az említett fogyasztási helyekről:
Visszamenőleg egy éven belül ellenőrzés volt, ahol nem találtak szabálytalan vételezésre utaló nyomot. Ezt dokumentálták és a bíróság tudomására is hozták. (Mert kötelességük)
A bíróság viszont figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy teljesen nyilvánvaló szabálytalan vételezés folyt már ki tudja mióta és alkalmazta a VET (Villamos Energia Törvény - vagy mi) előírásait amit a szolgáltató adott meg neki a VET figyelembevételével.
De nem mérlegelte az egyéb körülményeket, pl. a teljesen nyilvánvaló 'áramlopás' tényét, valamint, hogy ez a két hivatalosan is regisztrált mérő beszerelése óta - vagy nem sokkal azután - egyértelműen fennállt (123 kWh? vicc. Egy lakópark vonatkozásában?)
Véleménym szerint a gipszkarton fallal eltakart elosztó szekrény teljesen egyértelműen szándékosan kiépített szabálytalan vételezésre utal. Emiatt a bíróságnak simán figyelmen kívül kellett volna hagyni a köztes ellenőrzéseket és a kötbért a mérők felszerelési dátumától újraszámolni.
A szolgáltató erre nem jogosult, de a bíróság igen.
A jegyzőkönyvben másodikként említett eset viszont sokkal érdekesebb: Annak ellenére, hogy a szolgáltató szakemberei teljesen egyértelmű nyomokat találtak korábbi szabálytalan vételezésre, a VET szerint a szolgáltató nem jogosult kötbér érvényesítésére. Mert azt az ellenőrzés időpontjában már megszüntették.
A VET előírásai itt teljesen nonszensz elvárásokat tartalmaznak. Ez kb. olyan, mintha egy bróker korábban sikkasztott, de mire erre rájöttek, már abbahagyta.... 'Menjen békével, eljárás megszüntetve..'
És a cikk címének kérdésére sincs válasz.
Mielőtt bárki is azzal vádolna, hogy a szolgáltatók bértolnoka vagyok, csak egy tény: a hálózati veszteségek egy részét a MEKH minden évben beépíti a hatóságilag megszabott energia díjakba.
A hasonló szabálytalan vételezések részét képezik a hálózati veszteségnek.
Végül is a cikkben említett zenész és tsai stiklieit, az okozott kárt, a legvégén mi fizetjük meg.
mármint úgy értettem, hogy óra ns mérő az egy köznyelv-szaknyelv konfliktus. lehet megérteni és disztingválni és lehet szakbarbárkodni. az orvos sem szól rá a gyerekére de még a betegére sem ha az nem a szabatos orvosi latin nevén nevezi a testtájait.
Ez a cikk jól mutatja a valós helyzetet, támogatás nélkül, rendszerhasználati díjjal már nem igazán térülne meg az egyéni telepítés még az USA-ban sem. Lásd az almás példámat. Az a baj a technológiával, hogy csak a fele van kitalálva. Amikor a tárolás megoldott lesz akkor tud csak igazán terjedni.
Az óra ügyek kapcsán legyen meg itt is... bármikor jól jöhet.
A szolgáltatók kommandói folyamatosan vizsgálják a gyanúsnak ítélt - és néha szúrópróba szerűen is - fogyasztási helyeket.
Éppen ezért nagyon fontos mindenkinek tisztában lennie azzal, mire érdemes figyelni, ha kopogtatnak a szakemberek.
A Budapesti Békéltető Testület segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat:
1. Őrizzenek meg minden papírt a fogyasztók - már az elejétől kezdve -, ami a mérővel kapcsolatos! Ez később fontos bizonyíték a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére és szabhat ki kötbért, ha azt korábban azonosítható módon és sérülésmentes állapotban adta át. Az erről szóló iratokban szerepelnie kell a plombák számának, azonosítójának és annak is, hogy sérülésmentesek.
2. Már az is szabálytalan vételezésnek minősül, ha nem jelentik be a fogyasztók a plomba sérülését! Ha tehát ezt tapasztalják, haladéktalanul értesítsék a céget. Gázóra esetében ezt legkésőbb két munkanapon belül kell megtenni.
3. Sose írják alá olvasatlanul az ellenőrzés eredményéről szóló jegyzőkönyvet! A fogyasztó írásos véleményét is tartalmazó papír - ha vita támad - lényeges irat. Bármilyen problémát tapasztalnak akár az ellenőrzési eljárásban, akár annak körülményeiben, tüntessék fel azt a jegyzőkönyvben, ez nem tagadható meg. Ide tartozik az is, ha magát az ellenőrzés eredményét vitatják, és persze a szolgáltató azon állítás a is, hogy szerinte a fogyasztó hozzányúlt az órához.
4. Ne feledjék a fogyasztók: amennyiben az ellenőrzés során bármi gond van, csak szigorú szabályok mentén szerelhetik le az órát! Előtte azt a cégnek le kell fényképeznie, és a mérő becsomagolása után arról szintén felvételt kell készítenie. A képeket pedig vagy, ha videó készült, akkor az erről szóló felvételt később a fogyasztónak át kell adni vagy meg kell küldeni.
5.Ha a szolgáltató szerint szabálytalan vételezés történt, akkor ezt neki kell kétséget kizáróan bizonyítania! Amennyiben a fogyasztó ezt vitatja, éljen törvényes lehetőségével, tehát ragaszkodjon hozzá, hogy a cég igazságügyi szakértői évjegyzékben szereplő szakértővel vizsgáltassa meg az órát!
6. A fogyasztó köteles a mérő állapotát megóvni, de nem minden áron! Nem lehet kötbért kiszabni e kötelezettség megsértésére hivatkozva akkor, ha a mérő például társasházi folyosón, közös pincében vagy más egyéb, nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében lévő helyiségben volt.
Ami sokkal zavaróbb hogy a cikkek és a fórum hozzászólások 90%-ában keverik a kW és a kWh fogalmát. Rohadtul zavar, de nem is szólok érte, felesleges. Termeljen csak évi 1000kW-ot a rendszerük...
A másik kedvencem az 1000MW teljesítményű atomerőművet egy napon említeni egy ugyanekkora teljesítményű napelemparkkal. Hivatalos, sötétzöld publikációkban!
Csak az egyik non-stop termel, emiatt 8x annyi kWh-t ad le évente.
a hatalmas vízakna építésének ára szerintem vetekszik a talajszondával. mennyiért lehet pincét építeni, 100ezer/m2?
Ha egy 100m2-es ház alá kerül egy 2 méter mély 100m2 alapterületű vízakna, az biztos belekerül 1M Ftba, és akkor még csak az üreg van, amiből elfolyna a víz.
ha sok napkollektor fűti a tartályt, akkor már nem elhanyagolható a keringetőszivattyú áramfogyasztása, ez is rontja a képletet.
télen nem nagyon süt a nap, legalábbis nálunk decemberben volt vagy 4 nap, ez a 4x10 óra olyan sokat nem nyomhat a tartály hőmérsékletén.
mivel nem szigetelt, nyáron, mikor sokat sütne a nap, nem tudjuk betárolni az ingyen-meleget.
Ha a ház alá kerül a tartály, akkro nyáron, ha fel akarjuk fűteni őszre, nem győzzük majd hűteni a házat, hiszen alattunk a 60-80 fokos víztartály :)
esetleg az lehet kompromisszumos megoldás, hogy csak a tartály felső része van szigetelve, itt már kevésbé fűtené a talaj, mert télre lehűl, és a meleg is feléfelé igyekszik, így alulról fűthetné télen a 0 fokos tartályt a tizenpár fokos talaj, viszont felfelé kisebb lenne a fűtési szezon elején a veszteség, amikor még a nyári nap jól felfűtötte a tartályt...
nehéz ügy, azt látom, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy anyagilag vagy műszakilag jobb lenne ez a módszer, mint egy levegős vagy talajhőt hasznosító hőszviattyú.
értem a szándékot, és nem is tartom egyértelműen rossz ötletnek a dolgot.
Viszont: az "óra" elnevezés (mindenféle ragadvánnyal) igenis elterjedt a köznyelvben, és mindenkinek egyértelmű, hogy mit akar mondani, aki használja.
Ha te karhatalmilag le tudnád cserélni "mérő"-re mindenhol, akkor viszont lennének fura dolgok is.
pl:
"kilométeróra". Az mindenkinek a tudatában sebességet mér. A "kilométermérő" viszont nemcsak hogy furán hangzik, de értelmezésileg sokkal inkább a "kilométer számláló" felel meg neki.
a vízóránál meg, ha én vízmérő-t hallok, akkor visszakérdezek, hogy mit mér a vizen? vezetőképességet? keménységi fokot? Szilárdanyagtartalmat? az "átfolyt víz mennyiségének mérője" meg megint túl kacifántos.
Azt aláírom, hogy ennek elsősorban új telepítésnél van keresni valója. Nincs gáz, nem lesz. Jól szigetelsz és pince helyett egy túlméretes vízaknát építesz. Esővizet gyűjtesz. Lehet vízbekötés sem lesz. Áram egyedül.
Valami nem kerek itt. Ezt már írtad az előbb is. A tároló, amennyiben részben fagyott, 0 fokos. Nézz utána ennek a résznek valahol.
Amikor neked a levegőd 15 fokos, jó eséllyel nem kell fűtened, mert süt a Nap és az már felmelegíti a kecót. Lehet éjjelre is elég lesz. Ha nem, akkor szívás. A napenergiával fűtött jeges tartálynál is besüt a Nap a kecóba, de ezen felül (pl. a tetőn) a rendszer minden kis energiát be tud nyelni és akkor adja le, amikor szükség van rá. Nem kell hozzá drága napelem és oda-vissza méricske. Ha a hőszipka elvan a konstans 0 fokos bemeneti oldallal, jó lesz. Jól tervezhető. Az átmeneti tárolás hetek/hónapok viszonyában is igaz, de még nagyszerűbb, hogy napok és napszakok viszonyában is. Szigetelt tartály nem kell, sőt! Ha szigeteled, a talaj nem tudja fűteni. A hőszivattyú kell, az egy gyenge pontja a megoldásnak.
Á, vacak, villanyt sem ad, inkább két tartály egy lejtős telken, pumpa, generátor, hadd szóljon! Ekkor már abszolút közművek nélkül.:D Utópia?
"Az egészség és környezet károsító hullámpalát nem tervezed ledobni a tetőről?"
Egykor terveztem, de ha már rákerült a napelem, nem én szedem le róla. Bár szeretném megvárni, amíg már gazdaságtalanul keveset termel. :-)
"Nálunk a szomszédban leszedték és beásták a talajba."
Nem a legszebb eljárás. Hivatalosan veszélyes hulladékként kell leadni erre szakosodott begyűjtő szervezetnek. Az meg nem teheti meg, hogy csak úgy bárhol elássa.
Ja, értem. Majd visszaolvasok.:D Akkor még nem érdekeltek ilyen komoly dolgok.:D Most már egyre inkább. Talán hamarosan építek én is egy házikót. Szuper zöld lesz.:D Megnéztem a telepítős hozzászólásodat (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=127678708&t=9055259). Az egészség és környezet károsító hullámpalát nem tervezed ledobni a tetőről? Nálunk a szomszédban leszedték és beásták a talajba. Érdekes megoldás, de lehet, hogy így kell.
"Ráadásul a visszamelegítés is pont ott segít először, ahol leghamarabb lefagyott." az megoldható technikailag, hogy ugyanaz a hőcserélő viszi be nappal a meleget a tartályba, mint ami fűtéshez kiveszi?
igen, éjjel lesz -12 fokos a levegő, cserébe lesz tavasszal a fűtési szezon végén 15 fokos is, amikor a tároló még mindig csak 1-2 fokos lesz, mert még nem olvadt ki...
persze a legjobb az lenne, ha két hőszivattyú lenne a rendszerben, amikor a levegő melegebb, mint a tároló/talajszonda, akkor a levegős menne. Ezzel viszont az a gond, hogy ha elég jól szigetelt a ház, akkor sosem térülne meg.
Úgy vélem, ha szigeteléssel elérjük, hogy éves 100ezer Ft alatt viszonylag kis beruházással is kifűthető (az most mindegy, hogy gázkazánnal, ha már van gáz a házban vagy akár cop1 villanyfűtéssel, ha nincs gáz, a lényeg, hogy max. 100ezer legyen a költség), akkor anyagilag már nem érdemes többmilliós beruházással hőszivattyút vagy 30m3-es szigetelt tartályt beszerezni csak azért, hogy 100-ról 70ezerre csökkenjen az éves költség, mert évi 30ezer megtakarításnál már sosem térül meg a beruházás...
Ennek ellenére én is úgy tervezem, hogy hőszivattyúra cserélem a gázkazánom, ha tönkremegy, de ennek oka nem az, hogy 10-20%-kal kisebb legyen a költség, hanem az, hogy áramot tudok termelni napelemmel, gázt viszont nem...
Az van benne rendesen, igaz. Nem tudom pont hogyan nézne ki a dolog, de itt jeges vízről és nem 50m3 jégről van szó, talán ez is segít valamit. A jég 0 fokos és a mellette lévő 0 fokos vizet fagyasztja éppen. Ha megfagyott, a határfelület arrébb kerül. Ráadásul a visszamelegítés is pont ott segít először, ahol leghamarabb lefagyott.
Nem egészen. Itt éppen a "tizennéhány fokos talajszonda" helyett van egy tetszőlegesen terhelhető tárolód. Persze megfelelő méretezés esetén. Először hűl, majd fagyni kezd és soha nem lesz 0 fok alatt. Éjjel sem, amikor a "tél folyamán átlagosan 7 fokos" levegőd éppen lehet úgy -12 fokos. Ha nappal ki talál sütni a napocska, máris olvadni kezdünk, tároljuk helyben az ingyen energiát napelem és visszatáplálás helyett.
Láttam már én is megvalósított projektet, ahol az irdatlan nagy puffer a nyári meleget eltárolja télre. Részben hibás koncepció. Egyrészt a melegítés nem csak nyáron lehetséges, valamint szükségtelen olyan meleget előállítani, aminél a veszteség már jelentős tényező lenne.
A hőszivattyú lehet drága valóban (bár abból is egyre kisebb kell), az egyre kisebb tartály éppen olcsóbb lesz. Az utóbbi évek dilemmája itt a topikon, hogy melyik a nyerő: 1. a drága hőszivattyú, rizikós üzemeltetés + kevesebb és olcsóbb panelek vagy 2. olcsó és fenntartási díj nélküli 1-es COP fűtőszálas fűtés és többszörös (3-4x) napelempark. Ha a szolgáltatónál tárolhatod a nyári/nappali termelt plusz energiát, akkor még esetleg be is vállalható a második, de ha a rendszer borul, szívás lesz. A valós szigetben működő rendszerek lennének igazán forradalmiak, aminek szerintem a fő akadálya pont a helyi energiatárolás lehetetlensége. A jelenlegi akkus rendszerek még nem vagy egyáltalán soha nem is lesznek alkalmasak erre, más formát kell az energia tárolásra találni. A víz/jég lehet ilyen esetleg, bár elektromos energiát nem tud adni. Vagy lejtős telek kell hozzá.:D A sűrített levegős egy másik, ami akár generátort is hajthat.
Addig oké, hogy ha van egy fagyasztott tárolóm, akkor nyáron gazdaságosan hűthetek.
De miért jó nekem, ha télen jéggé fagyasztom a tárolót, ahelyett, hogy a tél folyamán átlagosan 7 fokos levegőből, vagy tizennéhány fokos talajszondából venné ki a hőszivattyú az energiát?
Nem romlik le túlzottan a COP azzal, hogy a fűtési idő jelentős részében 0 fok alatti a primer oldal?
Sokat hezitáltam, tegyem-e ezt itt szóvá, de annyi profi hozzászólás és hozzászóló van itt, hogy most döntöttem: bedobom a műszaki-nyelvtannáci megjegyzésemet a 'villany-gáz-vízóra' kifejezések helytelen használatával kapcsolatban:
Az óra az időt mutatja. (még csak nem is méri, mert azon nincs mit mérni, az csak úgy megy el mellettünk, konstans módon, csak számlálni kell és kijelezni)
A 'villany-gáz-vízóra' viszont tulajdonképpen fogyasztásmérők.
Az árammérő méri az áramfogyasztásunkat kWh-ban, a gáz- és vízmérő m3-ben.
Az árammérő és a vízmérő a fogyasztó szemszögéből egyszerűek, mint a faék: a megfelelő mértékegységben mutatják az elhasznált mennyiséget.
A gázmérő kijelzett értékét még át kell számolni energiába a vételezett gáz éppen aktuális fűtőértékével.
A 'Mérő' a magyar műszaki nyelvben meghonosodott kifejezés
(Ami egyébként még mindig nem fedi teljesen az említett eszközök rendeltetését.
Ezek ugyanis nem mérnek, hanem számlálnak, mégpedig a fogyasztást. (pláne a gázmérő, ahol a tényleges energiafogyasztás csak egy transzfrmációval nyerhető ki.
Hogy oldjam kicsit a hangulatot: a német nyelvterületen ugyanilyen szakmai/köznyelvi nyelhasználati viták zajlanak folyamatosan a 'Strohmzähler' - szó szerint 'áramszámláló' - a köznyelvben megragadt használata és a műszaki zsargonban elfogadott 'Verbrauchszähler' - fogyasztásmérő - használata között. Mégha a számlálással ők még mindig közelebb is járnak a mi köznyelvi 'óra' szóhasználatunkhoz.)
Emellett a hivatalos nyomtatványokon is mindenütt 'mérő' szerepel, nem 'óra', ezért azt gondolom, a köznyelvben is hasznos lenne meghonosítani a hivatalos szóhasználatot. És ezt valahol el kell kezdeni, és hol máshol, mint egy ilyen tematikus fórumban?
Ha még emlékszel rá, 2014. végén már foglalkoztatott a dolog (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=131862754&t=9055259), ki is számoltad nekem (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=131863646&t=9055259), hogy az 50m3 +15 fokos vizet éppen fagypont fölé (+1) hűtve mennyi energiát nyerhetnénk (812kWh). Miért állnánk meg fagyáspont előtt ill. miért nem melegítjük folyamatosan? A fagyasztás/olvasztás az igazi nyereség. Amúgy akkor az egész onnan indult ki, hogy esővizet gyűjtenék, amit szuperül fel lehetne használni energia tárolásra is ezek szerint.
Befejezem, mert itt mindenki csak a napelemes, visszatáplálós rendszerekről akar csevegni, még a végén valaki megharap.:D
Adataid alapján régóta itt vagy. Jelenlegi házam építése előtt, ~1977-ben kiszámolgattam egy akkori, jóformán szigeteletlen téglaház tárolt napenergiás fűtését. 64 m2-hez 100 m3 elég lett volna. Hős zivattyú nélkül. :-)
Jelenlegi követelmények szerint építkezve ugyanerre 25 30 m3 felelne meg. Passzívház közeli vagy passzív... esetén annyira kicsi lenne és olyan sokba kerülne, hogy olcsóbb lenne bedugni a 2 kW-os hősugárzót ~ 100 évre, mint venni egy hőszivattyút. :-(
Bizonyára igazad van, de olyasmit csak ritkán látsz számlán, műszaki adatlapon. Az ételek címkéin esetleg.:D A lényeg viszont nem ez, hanem az, hogy egy 50m3 tároló már sok mindenre elég lenne, ha jól értem. Sőt! A videón jóval kisebbnek tűnik a tartály.
Hétvégén időjárástól függően majd felmászok, aztán csinálok pár képet, hogy milyen egy 35 fokos, 2,5 éves panel. Megpróbálom kitalálni a takarítást is. A gondot nálam is a magasság okozza, muszáj kimásznom a tetőre a padlásról, lentről esélyem sincs elérni...
Azon agyalok, hogy mi lehet az, amit az eső nem áztat le. Esetleg vékony korom réteg? Mert a port, egyéb egyszerűbb dolgokat biztosan lemossa a kisebb, nagyobb erejű természetes lágyvizes mosás. Ha viszont tényleg ül rá korom, akkor egy évben egyszer, tavasszal egy gyenge mosó-, vagy mosogatószeres lemosástól nem fog megvakulni a panel.
A földhővel és napenergiával melegített vízpuffer tárolja a hőt, amiből télen a hőszivattyú dolgozik. Nyáron meg a hőszivattyú hűti a tartályt, miközben hűti a házat? A víz 4,2 kJ energiát képes felvenni/leadni fokonként/literenként, de a fagyasztásához 334kJ megy el. Ez közel 80-as szorzó. Úgy látszik igencsak megéri az egyszerű jeget/vizet olvasztgatni/fagyasztgatni, nagyon sok energia elfér kis helyen. Ha mondjuk az épülő háza alá/mellé be tud tenni valaki 100m3 tárolót, az csak a halmazállapot változást tekintve fel tud venni 100*1000*334=3,34*107kJ vagy 9277kWh. Namármost nekünk egy melegebb környéken kb. ennyi a szezonális fűtési energia igényünk. Tehát csináltam 100m3 jeget a télen és ezzel (ill. a hőszipkával) kifűtöttem a házat. Mivel a Nap is süt közben, meg a Föld is melegíti a tartályt, ezért valszeg a fele is elég lenne.
A méret valóban érdekes kérdés, mert egy családi háznál 100-200m3 még megvalósítható, de annál nagyobb nem hiszem. Az egyik videón azt látom, nincs azért eltúlozva a méret. Nem tudom sikerül-e a beszúrás, de 4:50-től látszik a tartály, amit bedaruznak:
Végül is minek is ez az egész? Mondjuk a levegő-víz hőszivattyúhoz hasonlítva. Nem fog lefagyni a kültéri?:D Ha valakinek nincs kútja, nem tud (engedély) vagy nem akar vizes kutas szondát építeni, lehet egy alternatíva, talán olcsóbb is.
Azért 2,5 év után már látszik rajtuk nem kevés, egyenletesen elterülő kosz. Biztosan nem jelent túl sokat termelésben, inkább a szépérzékemet zavarja. :)
Én vittem már fel a magasnyomású mosót a teraszbevilágítókat mosni, van neki habfújója is. De tényleg macerás még a 25 fokos tetőn is egyensúlyozni vele.
Nekem van otthon lágyvizes csapom, abból egyszerre egy kis "narancsos"(Sparos) vödörnyi vizet tudok kivenni. Avval szoktam átmosni az ablakokat, ami majd 40nm körüli felület . Pancsolom bőven hogy inkább fogyjon mintsem koszolódjon, elég szokott lenni körbe.
Napelemeket még nem mostam, macerás 4m felett a létra végén matatni. Szerintem eső + hó után minimális a nyereség amit el lehet érnni a mosásukkal.
Egyébként én autót is így mosok, semmi dörzsölés csak hab majd lágyvizes öblítés. Az a habfújó pont jó lenne a napelemekre, csak kicsit macerás lenne elhúzni idáig a mosóból :D
Hőszivattyú és hővisszanyerős szellőztetés is belefért, sőt, mivel megújulónak számít, még nagyobb is volt a támogatási összeg. Eddig nem kerestek, hogy bármit nyújtsak be nekik utólag.
Amúgy semmi haszna nincs, mert a különféle fűtési megoldások így nem összevethetők. Én pl. meg tudnám adni a H-tarifás fogyasztást külön, de nem érdekel senkit.
Köszi, akkor a havi egyenleg legalább megy manuálisan. Nem tudtam, hogy pontosan mit lehet kiolvasni a villanyórából.
Szerettem volna teljesen automatizálni a saját fogyasztásmérőmmel, tetszőleges időbeli bontásra, de akkor az nem fog menni.
Mint írtam, hülye vagyok a fizikához, főleg, ha meg kell állapítani, hogy merre szalad az áram és nincs ott egy dióda. :) De akkor a korábban berakott képet nézve, a villanyóra szekrény után fogyasztói körökre szétbontott méréseim is hamisak lesznek innentől? Hiszen ha a villanyóra szekrény előtt nincs az áramnak iránya, akkor utána sincs.
Ezért csinálom ezt: 1 fázisú házat mérek 3fázisú, digitális ad-vesz órával, 3×1fázisra állítva.
1-es "fázis" a ház általános fogyasztása 2-es "fázis" a hőszipka fogyasztása 3-as "fázis" a HMKE termelése (ez negatív előjellel jelenik meg az órán természetesen)
Csak most még vésem a helyét és nagyon durva dolgok kerülnek felszínre. Már több, mint 1m2-t kivéstem és még nem látszik a vége sajna (a fotó még előző). :-( Ez miatt a lakáselosztó is folyamatosan átalakulóban van.
Elvileg elég kell, hogy legyen a villanyóra és az inverter. Amit az inverter kijelez, az a teljes megtermelt mennyiség. Amit az óra ad regisztere jelez, az a hálózatba többletként betáplált érték, amit pedig a vesz regiszter, az a napelem pillanatnyi termelése felett vételezett energia. Innentől már csak matek. Ha megvan mindhárom számláló értéke mondjuk minden hónap elején, akkor mindegyikből tudsz különbséget képezni, megvannak a havi adatok. Nevezetesen "termelt kWh" (inverter), "hálózatba táplált kWh" (ad regiszter), "hálózatból vételezett kWh" (vesz regiszter).
Innentől:
adott havi valós fogyasztás = hálózatból vételezett kWh + (termelt kWh - hálózatba táplált kWh)
(A zárójelezés nem változtat a műveleti sorrenden, de logikailag jobban átlátható a képlet, talán.)
Szükségem van a fogyasztásra a pályázati jelentésben. Bár napelem esetén elfogadják azt is, hogy "fogalmam sincs". :)
Az invertertől meg a mérőórától csak a termelést és az egyenleget tudom meg, nem? Külön a fogyasztásról egyik sincs fogalma. Főleg nem napi/havi bontásban.
A cucc elvileg edzett üveg, nem ablaküveg, a karcolódás esélye így szerintem minimálisabb, mint egy normál üvegfelület esetén. Vegyszert én sem használnék, ha nem muszáj, ez a bő vizes mosás jónak tűnik, egy baj van, hogy 19 panelre elég sok víz kell...
szerintem nem csak a fogyasztás, hanem a visszatermelés is áthalad ott (arra gondolok, amikor több a pillanatnyi termelés, mint amit a ház éppen elfogyaszt).
Tudnátok ajánlani szert, amivel érdemes tisztítani a napelemeket? 2,5 év távlatából ráférne már egy mosás a panelekre. Gondolom valami semleges szerrel, lágy vízzel érdemes (ioncserélt? desztillált?), esetleg minimális autósampon? Az egy kicsit lepergeti i a vizet, taszítja a koszt...
Nézegetem a minimál fizika tudásommal az inverter bekötési diagramokat. Mérnem kellene a ház összfogyasztását a termelés nélkül. Még a villanyóraszekrény előtt kellene, mert a körökre szétosztás után már túl sok vezetéket kellene mérni. Szóval valahol a kép alján. :) Jól sejtem, hogy ha a villanyóraszekrény előtt mérek közvetlenül, akkor abban már csak a ház fogyasztói által elfogyasztott áram szaladgálhat?
Bőven találni ilyen oldalakat, ahol semmitmondó blablával újdonságnak adnak el elcsépelt dolgokat. Mi is tárgyaltuk nemegyszer a hőtárolás formáit a különféle sóoldatoktól a parafin,... és, mint itt is, a jég fagyasztás-visszaolvasztás módozataival. A mai hőszivattyúk hatásfoka lehetővé tenné a fagyáshő hasznosítását (alacsony hőfokú hőtárolás). Nem kell még hőszigetelés se a tartályra, a földhő is lassan visszatermeli a kivett hőt és a napkollektor is alacsony hőfokon jobb hatásfokot nyújt. Az emlegetett 300-800 kubikmeter (m3 :-) ) méretben már gazdaságos is lehet a hatalmas beruházási költség ellenére is. Ha eleve erre terveznek, méreteznek egy épületet, padló és-vagy falfűtéssel, 0 energiás lehet. Kis méretben nem nagyon érdemes törni a fejünket rajta.
Én egy kicsit jobban tudok hollandul, mint a google fordító (bár nem sokkal) de az nem sola reis, hanem solar eis, vagyis nap-jég, semmi köze az utazáshoz. A linkelt oldalon egyébként semmi nincs a konkrét működésről, csak a blabla, hogy öt megújuló energiaforrást hasznosít, hogy 0 a CO2 egyenlege, stb. Egyedül a jobb középen látható bekezdés mond valamit, hogy a hőt alacsony hőmérsékleten tárolja, ezért "takarékos" (kicsi a vesztesége). Meg jobbra legalul a nyelvtudás nélkül is érthető két szó utal arra, hogy a halmazállapot-változás hőjét is hasznosítja valahogy...
"Ha a feltételekSolaUtazásilehetővé teszi a használatátegyenergiaegységnyi villamosállónégy másikegységmegújuló forrásokból származó energia.Ez a nagy hatékonyság,üzembiztonságot ésa környezetbarátSolaUtazásifelülmúlja a többifűtési és hűtési rendszerek.Ez tesziSolaUtazásiszinte teljesen független anövekvő energiaárakésa nyáribiztosítja ahűtéstszinte ingyen."
Ha egy 4 kW-os rendszer hozott 160 kWh-t, akkor nem a 160-at írom ki ide, hanem csak az 1 kW-nyi napelemre jutó mennyiséget. Így összehasonlíthatóak az eltérő méretű rendszerek teljesítményei.
Amúgy nagyvonalúan becsaptam magam, mert nem a tényleges 4,16-tal osztottam a summát, pedig az már rögtön "csak" 38,5 kWh/kWp-t adott eredménynek. Úgy látom van jobb is, gyengébb is, kinek milyen volt az ég.
igen, amit megosztunk az a januári teljes havi termelés osztva a rendszer méretével, így a legkönnyebb összehasonlítani a többiekkel, nem kell számolgatni...
Nekem 80-100Kw ot nyomott a 2,5kW os rendszer. A fronius galvo mintha hazudna valamiért, naplóba azt írja idén 100kW, közben meg felírtam az állást dec. 31.-én és azóta 80kW-al lett több az össz termelés benne. -Ez a kwh/kwp ez most az össz termelésetek 31 nap alatt vagy mi ez?
Be lehet lépni, de pl a régi jelszavamat nem fogadja el szerkezet, tartalom miatt (újként megadva) csak valami teljesen másat :) Pedig azt mondták ez új rendszer a régiből ilyen adatokat nem vittek át.
január egész jól indult, de a 2. felében nem sokat láttuk a napot.
Talán egy kicsit segített a 45 fokos tetődőlés is, tiszta időben kicsit több volt miatta a termelés, és a hó is könnyebben távozott, mint a 30 fokos panelről tenné.
Komoly fejetlenség volt decemberben az átadásnál. Küldtek egy emailt hogy át lehet regisztrálni, megpróbáltam, nem sikerült mert nem működött az oldal, nem lehetett jelszót változtatni stb.
Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ők meg nem tudtak hibajegyet rögzíteni mert nem működött az a rendszer sem. :)
Szóval csodákat ne várjatok, el kell teljen még kis időnek mire ez az átállás rendeződik.
Nálam sem teljesítettek fényesen elsőre. Mi a Panasonic hőszivattyúra kaptunk 6000 kWh áramdíjkedvezményt GEO tarifán, 6000-es óraállásig csak RHD-t kell fizetni. Most tartunk kb a felénél. Mikor kijött az új szolgáltatótól a számla, természetesen nem érvényesítették a kedvezményt. Becsületükre legyen mondva, hogy a telefonon leadott reklamációmat 15 napon belül kivizsgálták és sztornózták a számlát, de addigra már persze be kellett fizetnem, mert lejárt a fizetési határidő. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a februári számlában ezek után...
én tegnap este az online felületen elküldtem nekik a SAJÁT visszaigazolásukat, amiben szerepel, hogy 2016.01.01-től 0 a részfogyasztásom...
kíváncsian várom, hogy erre mit lépnek...
persze a számlát majd befizetem, ha a befizetési határidőig nem jön válasz, aztán - mivel diktálósba is áttettek - majd bediktálom a korábbi mérőállást, így remélem visszautalják a túlfizetésem...
akárhgyis, szánalmas ami itt folyik.
most, hogy a nullázás visszaigazolását kerestem találtam az elmúlt 5 hónapra 3 db ilyen visszaigazolást, szóval majdnem havonta állítottam nullára a fogyasztást, amit ők feldolgoztak, visszaigazoltak, de mégis küldik a számlát...
"azt írja ki, hogy 0,5W, akkor ő valójában 7,5W DC teljesítményt kap, csak épp ezt nem közli velünk?"
A Growattnak alapból más a "komfortfokozata", mint a Froniusnak. Utóbbi mindig pontosan jelzi, hány volt, hány mA DC-ből állítja elő az X kimenőt. A Growatt kijelzője nem erre van felkészítve. A kimenetre küldött adatok naplózására bár felkészültem, csak még nem jutottam el odáig (lehet, hogy soha, mivel jelentőségét vesztette időközben). Ez csak új versenyzők számára nélkülözhetetlen adat(tömeg). :-)
Ez 1 rossz vicc, hogy az alacsony feszültségű inverter korábban indul és később áll le, melynek eredményeként többet termel. Nevetséges a Growatt "üzletpolitikája". Más a 2 invertertípus. Önmagát járatja le az a f@sz, aki így hasonlítja össze őket és hozza ki nyerőként a saját érdekeltségét.
Kisfeszültségű inverter: 150-450V. Célja az 5-10 panelszám (11 már necces lehet). Ha bizonyos teljesítményt akarok rá építeni, akkor 2 soros kört kell alkotnom, melyeket végül párhuzamosítok.
Nagyfeszültségű inverter: 350-850V. Célja a 14-20 panelszám. Ezek mind sorba kötve.
Reggel ugyanúgy indul mind2 rendszer, hisz a nagyfeszültségű inverteren eleve több sorba kötött panel van. Vagyis semmivel sem marad le a kisfeszültségű, kevés panelt használótól!
Az indulási teljesítménykijelzés is megtévesztő. Példa: A Fronius IGTL kerekperec leírja, hogy az inverter működését szolgáló tápot a DC-ből veszi. (Menűben átváltható éjszakai AC-ra is.) Ez a teljesítmény 7W. Vagyis 7W alatt nem indul napkeltekor és 7W alatt leáll napnyugtakor.
Kérdés: A Growatt vajon miből fogyasztja a működéséhez szükséges áramot, mikor 0,5W-ot karistol a pofájára? Merthogy az sem perpétuum mobile! Nem lehetséges vajon, hogy mondjuk neki is 7W körüli teljesítmény kell a működéséhez, ezért mikor azt írja ki, hogy 0,5W, akkor ő valójában 7,5W DC teljesítményt kap, csak épp ezt nem közli velünk? Vagy netán az AC-ből fogyaszt? Mert akkor külön vicces, hogy jelez nekünk 0,5W termelést, miközben az AC-ról fogyaszt 7W-ot, így a valós 6,5W fogyasztás.
Ui. Van itthon Growatt-féle inverterem (csak más néven), mégis Froniust csapatok.
Ezért kérdeztem én is reggel, mert úgy gondoltam hogy a reggel-este néhány plusz perc többlet összességében nem teljesít jobban mint a nagyobb napi plusz teljesítmény. Arról nem is beszélve hogy ilyenkor a bővítést is elveszti az ember.
megtaláltam az emailt, amiben visszaigazolták, hogy 2016.01.01-től nullára állították a részfogyasztásom, majd január 31-én mégis számláztak 5000-et. Elküldtem nekik, kíváncsi leszek vitába szállnak-e a saját emailjükkel :)
Korábban már írtam. Ugyanazon a tetőn 2250 kWp napellemmel Growatt 2000TL és 3250 kWp napelemmel Fronius IGTL3.0. A Fronius jobban teljesített, pedig a Growatt többet kapott. A Gr...2000TL AC 2000 W-os. A Fronius hivatalosan AC 3000 W-os. Eddigi csúcs 3283W. :-)
Én a Froniusnál már megfigyeltem, hogy reggel kb 30 W-nál indul, este 14 W-nál áll le. Hogy ilyenkor mondjuk 10-20 perc többlet majdnem semmit sem ér, az biztos. Nálam 16 panel ébresztgeti az invertert, 10%-kal túlnapelemezve, de nem ezekben az időszakokban fog megtérülni a cucc.
Nálam januárban 40kW/kWp volt az eredmény. Nektek hogy sikerült? (Ebben jobban szokott menni az összehasonlítás, mint a solaredge esetében.)
0 termelés még csak akkor volt, amikor 10 centi hó lepte a paneleket. Amint elkezdett olvadni és a felső néhány centi látszott, azonnal elindult az inverter.
Szóval nemigen lesz olyan NAP, amikor köd van, és a kicsi termel 0,3kW-ot, a nagy meg nullát.
Annyi változik, hogy napkeltekor pár perccel korábban indul el a kicsi, mint a nagy tenné. De mivel ilyenkor eleve nagyon rossz szögben süti a nap a paneleket, ebben a pár percben nem 2000W, csak 50W a termelés.
Ködös napokon a pillanatnyi termelés 50-100W, napi 10 órán át. A kisebb inverterrel nem 10, hanem 10 óra 10 percen át jönne az 50-100W
Cserébe lenne néhány olyan nap is, amikor az inverter levágja a kora délutáni termelést, olyankor a 3000-es inverteren 2500-on, a kicsin viszont 2000-en hasítana a 2,5kWp rendszer.
Tehát amikor amúgy is rossz a termelés, akkor nyernél vele 10 percen át +100W-ot, cserébe mikor ezerrel süt a nap (de nincs kánikula), akkor órákon át -500W.
Másik megközelítés: ködös napokon termel nekem a 3kWp rendszer 0,7-1kWh-t, ami forintosítva 25-37 Ft. ha ezeken a napokon kicsivel korábban indulna, és lenne 0,8-1,1kWh, akkor 30-40 Ft lenne, azaz talán akár kemény 5 Ft-al többet termelne a ködös napokon.
De lehet olyan eset is, hogy annyira borult az ég egész nap, hogy éppen eléri a 125V feszültséget a rendszer, azaz még éppen tud termel a Growatt inverter egész nap. A termelés ilyenkor biztosan több lesz mint 0.
Ez függ egy rakás dologtól összehasonlítva más rendszerekkel. Első sorban hogy mennyire van kihasználva a bemenet feszültség tartománya (hány panelt fűztek fel rá). Nem mindegy, hogy reggel 6 vagy 10 panel ébredezik a sztringen.
reggel nem szoktam nézni hogy indul, de este mikor leáll a growatt néhány W-on is szokott működni, hiszen rossz a lemenő nap beesési szöge, tehát a nap végén szerintem 0 az eltérés.
ha reggelente már valamivel kisebb feszültségen elindul, akkor mehet mondjuk 10W-on naponta néhány perccel többet. A gyakorlatban ez kb. nulla...
Ha egyszer már elindult, nagyon rossz idő (pl. sűrű hóesés) kell ahhoz, hogy nap közben is leálljon, ilyenkor aznap már kis eséllyel indul újra, tehát még borús-ködös időben sem valószínű több ilyen esemény naponta.
Egy ilyen független, laborban meghajtva összehasonlítós tesztet megnéznék, kíváncsi vagyok az eredményekre. Mondjuk 30% felár hozzáad-e 30% teljesítményt, előnyt, jobb hatásfokot, stb.
Szívesen összeállítanék egy testplan-t egy ilyen méricskéléshez :)
Papíron. Kérdés, hogy az a plusz pár perc alacsony teljesítmény kompenzálja-e az esetleges alacsonyabb hatásfokot. :) Ezeket a papíron nagyszerű dolgokat megnézném való életben, pontosan-komolyan tesztelve...
Én is a felé hajlok, hogy nagyobb growatt3000tl-tel lenne jobb és hosszabb élettartamú a rendszer, meg azért is mert talán 1 vagy 2 napelem is elfér még a tetőn, ha okosan lesz feltéve a 10 napelem. Az egyik ajánlatadó csípőből 12 panellal számolt.
a growatt állítólag nem szereti a túlnapelemezést, szerintem sem a termelésnek sem az élettartamnak nem fog jót tenni, ha 2,5kW lesz a 2kW inverteren. Mennyivel lenne drágább a growatt3000tl? Mivel ez a neve ellenére nem 3kW, csak 2,85kW, szerintem jobban passzolna a 2,5kW napelemhez, mint a 2000
16 évvel szerintem megérné, hiszen 30 évig illik neki termelni.
A gond inkább az, hogy a linkelt cikkben majdnem dupla áron építették a rendszert.
Szóval a kórháznak a megtérülés valójában nem 16 év, hanem 29 év, ami a karbantartás miatt picit több is lehet, szóval nem biztos, hogy a rendszer az élettartama alatt megtérül...
1060 napelemet szereltek fel, ez aligha több mint 265kWp kapacitás, tehát 716ezer/kwp a fajlagos ár.
Ekkora méretben 400ezer körül lenne a reális ár.
A 190M Ft éves hozama még bankbetétben is 5M körül lenne, szóval a 11,5M megtakarítás valójában csak 6,5M, ezért 29 az a 16 év.
Ráadásul egy kórház gondolom súlyos kamatokat, kötbéreket fizet ki mindenféle lejárt beszállítói tartozásokra, szóval ha ebből a pénzből lenullázta volna a tartozásait, az bőven többet hozna, mint a napelem.
Persze ez nyilván valami "címkézett" támogatás volt, amiből csak napelemet lehetett venni, tartozásokat lenullázni nem.
így aztán kerestek egy olyan céget, aki a jellemző piaci árhoz képest dupla árat számlázott és visszaadott zsebbe némi pénzt akinek kellett.
A cég jól járt, mert volt egy nagy melója.
Aki megkapta a jattot, nyilván jól járt.
A kórház is jól járt, mert mostantól kevesebb a villanyszámla.
Egyedül az adófizető nem járt jól, mert ha az állam/kórház gondos gazdaként költené a pénzt, akkor most nem 11,5, hanem legalább 20M lenne a 190M Ft-os beruházással elért éves megtakarítás.
SolarEdge optimized systems generate 2%, 5% and over 8% more energy than traditional string inverters in light, medium and heavy shading scenarios, respectively.
Ez tök reális is. Ha kicsit árnyékos a terep akkor évi 2% a nyereség, ha nagyon (kémény, stb) akkor akár 8% feletti is lehet.
Ez reális cél, és a különböző tájolások se kavarnak be. Ha viszont nincsenek durva tereptárgyak amik árnyékolnak, nincs előnye, így pénzt sem ér.
úgy tudom a panel lehet bármilyen, de minden panelhez kell csatlakoztatni egy "power optimizer" nevű egységet. Sőt, pár napja volt itt szó arról, hogy még a solaredge inverter sem elvárás, ha minden panel megkapja a power optimizert, + egy bármilyen inverter elé bekerül egy solaredge központi vezérlőegység, akkor maradhat akár a growatt is. Más kérdés, hogy anyagilag ennek sok értelme nincs, mert majdnem annyiba kerül a központi egység, mint a solaredge inverter, amihez erre nincs szükség.
És az csereszabatos? Úgy értem: a mai fapados growatt inverter helyett fel lehet majd rakni 'SolarEdge' invertert a panelek cseréje nélkül? (kevés elektro tudás birtokában: kétlem. (mondom: gépész... :))
hát ez ilyen, nekem is árnyékol a saját házam teteje reggelente, de ezért nem fogom lebontani/átépíteni, kihoztuk amit lehetett a napelemes rendszerből.
ha tönkremegy egyszer a growatt (remélem jó sokára), akkor majd utánanézek a solaredgenek, hátha az lesz helyette...
Érdekes, hogy a nagyobb rendszer tájolása a leírás szerint tökéletes dél, a tető dőlésszöge nincs megadva, de a fotó alapján nem tűnik rossznak.
Ezzel szemben a solaredge rendszer 45 fokos tetőn és majdnem teljesen keletre néz, mégis nagyobb a termelés. Valami nem kerek, ennyire nem lehet jó a solaredge, hogy keleti tájolással többet termel, mint egy ideálisan tájolt 20%-kal nagyobb rendszer.
Nálad mi lóg bele a képbe? Villanyoszlopot emlegettél, az szépen végigpásztázza a mezőt a nap folyamán? A vezetékek is vannak annyira vastagok hogy látható árnyékot vessenek?
Itt a generaytor screenshotja a mai termelésükről. (Feltételezve, hogy Péter (zöld) a 'kiszámolós' és az összehasonlítási alapja az általam feltételezett. (sárga)
És ha jobban széjjelnézünk itt a környéken, azt is rögtön ki lehet találni, kivel hasonlította össze a termelését.
Összességében tényleg jobban teljesít a SolarEdge rendszere, mint a 'szomszédjáé' - egy várossal odébb.
De a fűrészfogak kisimításában azért már nem vagyok biztos: Péter ( a kiszámolóról) egyórás adatokat tölt föl, feltételezett összehasonlítási alapja 5-perceseket.
Ettől függetlenül a SolarEdge rendszere a 4,16 kWp-jével ma többet termelt, mint az 'etalon' szomszéd 5,04-ese..
"egyetlen felhasználót látok egész Kishazánkban." az lehet, hogy én vagyok, mert miután beírtam ide, csak beregisztráltam kíváncsiságból, de én egyetlen felhasználót sem látok.
Ebben az a meglepő, hogy a kiszámoló blog hozzászólói között többen is emlegették, ezek szerint ők mind külföldön lehetnek... :S
Megnéztem ezt a generaytor.com oldalt. Fronius, eGauge, SolarEdge, Enphase, Solar-log és OWL monitorokat lehet regisztrálni.
Az enyémen kívül - ami adatok nélküli, mert Growatt vagy pvoutput.org monitort nem lehet regisztrálni - egyetlen felhasználót látok egész Kishazánkban.
Szóval: az emlegetett 20%-ot - itt legalábbis - nem lehet ellenőrizni.
Mindemellett amiket említ életszerűek: nálam a chart még verőfényes napsütésben is rendesen fűrészfogas, vélhetően a ház előtt álló villany-/közvilágítás oszlop miatt.
Nyáron kevésbé, télen viszont tényleg lehetne vele fűrészelni :) (Ami alapban nem rossz, csak nem ezt szolgálná. :) )
Ha a telepítéskor a felmérő mérnök nem csak a fejét csóválta volna az oszlop miatt, hanem legalább megemlítette volna a SolarEdge invertertechnológiát, talán én is elgondolkodtam volna.
Én is hibás vagyok, persze: nem elég körültekintően jártam körbe a döntés előtt a kérdést.
Meg nem voltak még ilyen hasznos források, mint pl. a kiszámolón megjelent értekezés.
Nem zavar be, de kockázatnövelő tényező. Jobban jársz, ha külön csövet húzol. Amúgy is alapszabály villanyszerelőéknél, hogy egy csőbe csak azonos áramkörbe tartozó vezetékeket illik húzni. Gyengeáramokra (telefon, riasztó, antenna) más szabályok vonatkoznak, de a DC ~500 V erősáram, ráadásul ha trafó nélküli az inverter, közvetlen összeköttetésben van az AC erősáramú hálózattal.
A szolár kábelben szaladgáló magas egyenfeszültség bezavarhat más kábeleknek? Ha például közös csőben hozom le egy wifi antenna kábelével vagy hálózati kábellel, lehet belőle gond?
Számoljunk mi is! Minden napelemes modul (legalábbis az általam megismert "szokásos" 200-300W közöttiek) három egységre vannak osztva. Ezeket bypass diódák söntölik ki, ha az adott részlet semmit nem képes kiadni magából. ~8 A-es áram azokon a buckós diódákon is komoly feszültségesést képes létrehozni (szemre 5 A-esek lehetnek, kettesével párban 10 A). Egységenként 1 V, modulonként 3 V. Ezt a feszültséget lehet kisöntölni egy FET-tel. Nem kell túl nagy feszültségtűrésű, 50-60 V-os megfelel, ha elég nagy áramú, a nyitóirányú ellenállásán eső feszültség akár tized volt alá is szorítható. Nyereség 3 V * 8 A = 24 W. Egy 250 W-os tábla teljesítményéhez mérve ez <10%. Ennél többet nem nagyon lehet kihozni, hiszen ha a modul 3 egységéből bármelyik üzembe lép, már nem érdemes kisöntölni az egész táblát. Márpedig a solaredge csupán 2 vezetékkel kapcsolódik a modulhoz. Ha pedig az egész mező árama kisebb bármilyen okból, a teljesítmény is ahhoz igazodik.
Másik dolog, amiről írtak: Modulonkénti optimalizálás. Van rá gyakorlati lehetőség, ha a kis tokba beépítenek ~250 W-os buck (feszültségcsökkentő) konvertert, hogy a kisebb áramot kiadni képes modult optimálisan terhelje, de a kimenő áramot a többiéhez tudja igazítani. Az árába akár bele is férne a mikroprocesszor által vezérelt MPPT-s átalakító. Kérdés, valóban mindkettőt tartalmazza-e, vagy csupán az egyiket? A 20 %-ban ennek ellenére is kételkedek.
Amiről pedig már korábban is tárgyaltunk: Ha egy mezőbe nem pontosan egyforma teljesítményű modulokat teszünk, de azok üzemi árama közeli, pl. 8,2-8,5 közötti, a cellák munkaponti görbéi tanulmányozásával arra az eredményre jutunk, hogy:
1. A mező nem fog a legkisebb teljesítményű cellához igazodni.
2. A mező teljesítménycsökkenése észrevehetetlen, vagy 1 % belül marad.
Persze nem illik 7,3 A-es modulokat 8,6 A-esekkel keverni.
a kiszámolós hozzászólók között volt egy felhasználó, aki nagyon jó eredményekről számolt be, 20% extra termelést írt ha jól emlékszem a környéken lévő azonos méretű és tájolású rendszerekhez képest. Ez számomra is hihetetlenül magas érték.
A termelési grafikonjaik összehasonlításáról azt írta, hogy míg a normál rendszer grafikonja "tüskés", az övé egyenletes, úgy tippeltük hogy nagyon apró árnyékokat (aprófelhő, panel előtt elrepülő madár, madárürülék) is kiküszöbölhet a solaredge.
Mivel a felára kb. 10%, én inkább tennék fel 10%-kal több napelemet, hagyományos inverterrel, ha nincs olyan körülmény, aki különösen indokolja (részleges árnyék, különböző dőlésszögű tető, későbbi bővítés miatt jelentősen eltérő teljesítményű panelek)
Mivel nálam 3 panel reggelente árnyékból indul, igaz mire rendesen termelne eltűnik az árnyék, ha egyszer tönkremegy a growatt, lehet, hogy solaredge lesz az utódja. Már csak azért is, mert elférne még 3-4 panel a tetőn, de azok már nem 1, hanem 2-3 órát töltenének reggelente árnyékban...
értem, hogy árnyék, de a panel olyan jó hőszigetelő lenne? ha egy üveglap egyik oldala 80 fokos, mögötte pár cm légrés nem melegedne fel 45 foktól jobban? igaz a légrés elég jól át van szellőztetve, fene tudja...
Solaredge rendszerrel valaki végzett már összehasonlító mérést?
Kétségkívül jó ötlet, de erősen marketingszagú állítások vannak az oldalukon.
Miszerint hagyományos rendszernél ha 3 napelem sorba van kötve és az egyik 50%-it termel az árnyék miatt, az egész rendszer teljesítménye 50% lesz, hiába van napon a többi tábla.
" egyszerűbb rendszer, könnyebb karbantartani" ebben sem vagyok biztos.
Ha egyszer kiépült a rendszer, nagy eséllyel csak az inverter igényel karbantartást. Szerintem nem könnyebb a karbantartás, ha van belőle 12 db a tetőn, sokkal egyszerűbb, ha csak 1 darab van pl. a garázsban...
Az esetlegesen olcsóbb telepítési költséget is sokszorosan kell kifizetni, ha 5-10 év múlva elkezdenek egyesével tönkremenni, és lehet pár havonta kiszállást fizetni a telepítő cégnek, hogy keressék meg melyik a rossz és cseréljék.
A telepítés költsége sem biztos, hogy olcsóbb, mert bár megspórolsz pár méter DC kábelt, esetleg egy tűzvédelmi kapcsolót, cserébe 500ezerért veszel 12 db invertert, nem 200-ért.
én biztosan nem választanék ilyet, a solaredge is azért kevésbé szimpatikus, mert több az aktív eszköz, bár ők a 25 éves alap garanciával azért meggyőzőek...
abból kiindulva, hogy az inverterek kényesek a hőmérsékletre, nem vagyok biztos benne, hogy ideális helyen vannak a nyáron 80 fokra is simán felmelegedő panelek hátoldalán...
"ASTRASUN SZOLÁR INVERTEREK AKÁR 20 ÉV GARANCIÁVAL*
Kiemeltem a lényeget. Ez kb ugyanaz a paraszvakítás, hogy ez és ez az autó akár 2.999.999 forinttól megvásárolható. Aztán kiderül, hogy csak a 4 kerék van ennyiben benn ;)
Nekem azt monták, hogy kb. 100 ezret dobna az áron ha mikroinverterekkel oldanánk meg a rendszeremet, de csak akkor lenne értelme, ha árnyékolási gondok lennének.
A napelemek által termelt egyenáramot 230V-os váltóárammá alakító klasszikus inverterekről már egy korábbi alkalommal szó esett , de érdemes megismerni a jövőben várhatóan egyre elterjedőbb mikro-inverter megoldásokat is. A mikro-inverterek lényege, hogy már egyetlen napelem[...] Bővebben!Tovább »
úgy tippelem a solaredge rendszerre gondolsz, de valójában ott sem táblánként van inverter, inkább egy távkapcsoló van táblánként, amit az inverter egyenként tud vezérelni, ezzel lekapcsolja azokat a táblákat, amelyek a takarásuk miatt lehúznák a többi termelését is.
Ha már szélhámosokról van szó... Nézegetem ezt az AstraSun invertert, de nem tűnik úgy, hogy átmatricázáson kívül bármi műszaki dolgot csinálnának "gyártás" néven. A matrica "ára" olyan 10 ezer forint egy Growatt/AstraSun 3000TL esetén. :)
Van viszont két kijelentés a leírásban ami nem hozza meg az ember bizalmát.
1. Most akkor hány év garancia van? A két mondat szöges ellentétben van egymással.
"ASTRASUN SZOLÁR INVERTEREK AKÁR 20 ÉV GARANCIÁVAL*
Az ASTRASUN inverterek kimagasló, akár 20 éves gyártói garanciával kerülnek forgalomba, amely az egyik leghosszabb az egész világpiacon.(Alapesetben az inverterekre 5 év a gyártói garancia, amely felár ellenében hosszabbítható meg 20 évre.)
* Az inverterek alapgaranciája 5 év, amely hosszabbítható 10, 15, 20 évre. A garancia hosszabbítás díjköteles, az inverter alapára nem tartalmazza."
2. Itt sem ártana némi indoklás... Hosszabb az élettartama? Vagy az előbbi rejtélyes garancia miatt? Esetleg isteni csodatétel, ami 5 évente kinyírja a többi invertert és az életerejüket átadja ennek?
"Az ASTRASUN inverterekkel 20 éves távlatban negyedére csökken az inverterre fordított költség!
Vagyis, míg más inverterekből 4-et kell vásárolni 20 év alatt, addig az ASTRASUN inverterekből csupán 1 db-ot! A napelemes rendszer befektetési és üzemeltetési költsége is az Astrasun inverterrel a legkedvezőbb!"
biztos jónéhányan befizetnek erre az ingyenergia projektre is. talán az elsők még kapnak is érte valamit, de nem lepne meg, ha már ők sem kapnának, mivel eleve lehetetlen dolgokat tartalmaz a honlap.
A többség viszont biztosan bukja a regisztrációs díjat vagy mi is itt a neve...
Amennyire ki lehet deríteni az oldalon, ők finanszírozzák a beruházást, a gazda csupán a lehetőséget adja. Ennek fejében lenullázzák az elektromos és fűtésrezsijét. Ehhez kell persze egy komoly "regisztrációs díj". Aminek a sorsa ismeretlen, ha a helyi hatóságok keresztbetesznek. A kész projekt fogyasztáson felüli termelését viszik, a gazda 10 %-ot kap belőle. Tiszta napelemesnél még viszonylag könnyen számolható a megtérülés. +hőszivattyú a körülmények függvényében duplázhatja, szélgenerátorral bőven triplázhatja a megtérülési időt. Nem biztos, hogy ki tudnám várni (nyugdíjas). Ha mégis, neveznének a Guiness Book-ba. :-) (post...)
A mi elektroxluxunk konkrétan 4kW-tal fűti a dobot. Nyilván nem folyamatosan, mert elégne a ruha, de azért meg tudja tekerni az órát a 1,5-2 óra szárítás alatt.
Nyilván helyiségmérettől, hőkapacitástól is függ hogy az a 2kW fűtés megemeli-e nagyon a hőfokot ott. Opció még a hőszivattyús cucc, az kevesebbet fogyaszt (7-800W), csak bazi drága még.
A kondenczációs szárítógépnek pont hogy kell a helyiség szellőztetése, mert ha nem húzod le a helyiség hőmérsékletét, a kondenzáló elem is átmelegszik, és nem fog kondenzálni. Lesz egy qrvdarága, a szükségesnél több energiát zabáló nagy hajszárítód, ami fújja a ruhát. Vagy kinyitod az ablakot, vagy a ház többi része felé engeded a meleget, ez utóbbi az előnyösebb.
Írtam a cégnek. Felhívott egy ifjú versenyző. Nem elég, hogy nem sokat tud azokról az eszközökről, amit el akar adni, még a fizikai mértékegységeket sem ismeri. Szélkerék: függőleges, másfél m magas, 30 cm átmérőjű. Aztán már csak 1,20 magas. Elkezd 8-9 kW-ról beszélni. Kérdem, nem 8-9 wattot akart mondani. Hőszivattyú: 6-8 kilowatt óránként. Hamar belezavarodott a dologba, keressem fel őket személyesen. Na neee!
Sajna a felét sem értettem. :-( (bugyuta vagyok no)
Nem tudom, hogy ezek a ketyerék mennyire lennének nekem jók. Hőmérsékletet nem akarok mérni. Gázórát semmiképp, hisz nem használok gázt. A villanyórát nem optikai villogóval akarom olvasni.
A vill.óra modbus kimenettel rendelkezik. Amit kézileg, gombokat nyomogatva is látok a pofáján, azokat ki tudja adni magából. Így külön látnám a hőszipka pillanatnyi teljesítményfelvételét W-ban. Külön látnám a HMKE pillanatnyi termelését minusz előjelű -W-ban. A maradék "fázison" meg a ház általános fogyasztását. Természetesen ezek összegzett fogyasztását is import-export kWh gyanánt. Magyarázat: 1 fázisom van, de az óra 3 fázisú. Azonban átállítható, hogy 3db 1 fázisú óraként működjön. Pont ezt használom ki. (villogó LED-el ez nem megy)
Tehát ezeket elérem a pofáján gombokkal, de ugyanezeket láthatnám logolva is visszamenőleg.
van neki egy spéci rádiós interfésze, amin a spéci vezetéknélküli szenzoraitól tud jelet fogadni
emonTX=fogyasztás és hőmérő, akár 3F, akár napelem konfigban is;
emonTH=hő és pára mérő, ha DHT szenzorral kéred. De mellé lehet kérni DS18B20 szenzorral is, ami meg csak hőt mér, cserébe 1m hosszú ábelen van, vízálló, tehát bármire (pl. kazán csőve) rá lehet rakni. 1 EmonTH elvileg bármennyi hőmérőt elbír, de olyankor már azok fogyasztásával is kell kalkulálni. Alapverzió 1évet bír 2 AA elemről.
Az emonTH-ra és az emonTX-re is lehet kötni optikai szenzort, ami a villogós órákra rárakható, és akkor azt is méri. Kint vannak olyan gázórák, amik ilyenek. Nálunk meg nincsenek :). Viszont erre a helyre nemcsak optikai szenzor, hanem mágneses szenzor is rakható, és többen váltig állítják, hogy a gázórák utolsó számjegyének "0" karaktere működteti azokat... egy próbát megérne...
Ami viszont fontosabb: az emonBase-zel együtt jön egy emonCMS nevű szoftver.
Vagy ha van már otthon valamilyen saját hardevered, akkor arra csak maga a sw. is felrakható, mert ingyenes (raspberry, bármilyen Linux, esetleg windows, vagy a nördök akár egy NAS-ra, vagy egy jobb wifi routerre is fel tudják rakni).
Ez az emonCMS nemcsak a saját szenzoroktól, de gyakorlatilag bármitől képes adatot fogadni (hő/pára/áram/fesz/teljesítmény/vízszint, vagy amit csak el tudsz képzelni és van hozzá mérő eszköz). Az adatot eltárolja az emonCMS, aztán lehet (akár real-time) transzformálni, különböző jeleket összeadni-kivonni (pl. Pbe-Pki) és tetszőlegesen tudja mindezt ábrázolni. Persze exportálni is tud, ha valaki valamiért ragaszkodna az excelhez.
A kolléga által említett ESP8266 is konfigolható úgy, hogy ennek az emonCMS-nek küldje az infót, és akkor minden a falaid közt marad.
Azt sem tudom, mi a kórság az a "thingspeak.com". (hiperhülye vagyok ehhez) Azonban úgy gondolom, hogy ne máshová küldözgesse az én dolgaimat, hanem nekem! Vagyis: Ki lenne a falra szögelve 1 tabletféle ökörség, mely logolna (pl. wifi kapcsolattal). Ha megsimítom a pofáját, akkor kiviláglik és mutatja nekem a dolgokat.
A saját honlapjukon is "Engineered in Germany" van, ami elég kétértelmű ahhoz, hogy akár úgy is lehessen érteni, hogy ott is gyártják. https://www.q-cells.com/
A 200W-os Hanhwa monót bruttó 44 ezerért kapom, az 250W-ra 55 ezer, szóval nagyjából ugyanott vagyok.
Olyan helyet meg még nem láttam, ahol a Fronius inverter ne lett volna legalább bruttó 70-80 ezerrel drágább, mint a Growatt.
Mint látható, ehhez borzasztó suta vagyok! :-( Még ezt a pár betűt is képes voltam elírni.
Ha lehet, akkor valamennyi segítséget kérnék majd tőled.
A szándékom:
Az órát úgy kötöttem be, hogy külön méri a lakás normál fogyasztóit, hőszipkát, HMKE-t. Valami olyasmi lenne jó, ha 1 buzitelefon, vagy kisebbfajta tablet-baromság logolgatná.
Nyilván ez a wifi bigyó tökéletes lenne hozzá, de a bugyuta búrám úgy gondolja, hogy ez még csak a madzag helyettesítő. Valamiféle szoftver lesz itt a nehéz dió. :-(
Amennyiben jól látom a tipusszámot (3155), akkor nem m-bus port, hanem sima modbus port (rs485) van rajta. Ezer cucc van hozzá, amivel ki lehet olvasni. Mit szeretnél pontosan? Ha lenne wifid, akkor küldenék egy esp8266-ot, ami 15 másodpercenként kiolvassa a regisztereket és feltölti a thingspeak.com-ra.
57600.- bruttóért többféle hangzatos nevű kínai 250 W-os monokristályos napelem kapható hasonló ömlengős garanciákkal (30 év - 82%). Nálam is ilyen üzemel 2 éve. Ha követted a hozzászólásaimat, az előző évben különösen jól teljesített. Pedig a rossznyelvek szerint évente ~0.5%-ot romlik a teljesítménye.
Én nem mondtam, hogy kevésbé kínai, azt mondtam, hogy kínaihoz képest baromi drága. Tudom, hogy nyert valami díjat meg van bele gravírozva Q betű is (http://nvsolar.hu/miert-valassza-a-q-cells-napelemet/), sőt, a többi napelem 25 év/83%-os teljesítménygaranciájával szemben erre 25 év/83%-ot adnak. :) De még ha 1-2%-kal többet termel is, nem ér 30% felárat.
Szervíroztam 1 ad-vesz órát. Ezért "sajna" hamarost át kell alakítanom a lakáselosztómat (vésés), hogy betehessem az újraszereltet az órával. Az óra 3 fázisú, de átállítottam 1 fázis-4 vezeték funkcióba. Így külön mér 3 ponton. 1 a lakás normál fogyasztói. 2 a hőszipka fogyasztása. 3 a HMKE termelése. A képen a fogyasztott 0,0kWh, de próbaképp tápláltam vele 0,4kWh-t.
Persze akad még feladat bőven, mert az óra MBus kimenettel tud logoló b@szást hajtani, ahol szépen "fázisonként" tudom lesni a külön fogyasztókat. Ehhez már suta vagyok sajna. :-(
Nem ártana körülnézned még az inverter piacon! A Fronius semmivel se drágább, mint a Growatt (csak néhol :-( ). A Fronius előnye az USB pendrive helye, ami csak akkor működik, ha süt a nap, minimális a fogyasztása. Sötétedés után a logot PC-re bemásolva tetszőleges "blikkfangos" statisztikát lehet belőle készíteni. Bármilyen plusz költség, manőverek és fogyasztás nélkül. :-)
A Fr... egyetlen hátránya a zaj, amit kiválóan művel időnként, emiatt lakótérbe nem ajánlott. A Growatt csupán néha kattog.
Lánggal szerintem sem ég, maximum olvadozik valameddig. A padlástérben lévő cellulóz jobban ég, azt próbáltuk meggyújtani és égésgátló ide vagy oda, egész jól égett. :)
A házat építő munkások között három szabadnapos tűzoltó is volt. Fél évig folyton azt hallgattam, hogy de jól fog ez az EPS égni, meg miért nem vas tetőszerkezetet csinálok. Visszamaradt némi paranoia. :)
"A szárítógép nagy királyság, de nincs nála nagyobb áramzabáló gép. Én is miatta nem férek bele a korábbi, túltervezett keretembe, két panelt még fel kellene tenni. :)"
Egyszer belebonyolodtam abba hogy hogyan is néz ki ez az energiatakarékosság elméletben és valóságban, energiamegmaradás törvénye oldalról. Mert az működik biza.
Izzó kontra fénycső:
- az izzó amivel többet fogyaszt, azt el is fűti. Télen ez hasznos, nyáron veszteség.
Persze árammal egy Joule 3x annyiba kerül mint gázzal vagy hőszivattyúval!
Hűtőgép:
- a rosszabb hatásfokú hűtőgép több hővel fűti a konyhát. Szitu ua. mint előbb.
Keringető szivattyú:
- egyrészt több hőt fejleszt (ami a kazánházban, vagy fürdőszobában landol)
- másrészt ha több vizet kerget mint kellene (nem szabályozottak) akkor a megnövekedett folyadéksúrlódás hővé alakul.
És a szárítógép, téli üzemben:
A, kiteregeted a ruhát:
- ezzel növeled a páratartalmat, ahol ez szükséges (ez a ritkább) ott jól jön.
- a párolgással hőt vonsz el a szobából, amit valahol be kell tenned. Elvonsz a szobából Mondjuk 1MJ-t a példa kedvéért.
- ahol nagy a páratartalom ott párátlanítót üzemeltetsz, lekondenzálod a párát, energia kell hozzá, pontosan 1MJ + a hűtő vesztesége, mondjuk 1.2MJ összesen.
- vagy szellőztetsz, ezzel sok hőt kiengedsz feleslegesen hogy kimenjen a meleg levegővel együtt a pára is, legalább 1-2MJ lesz az is, azaz az egyenleg már legalább 2-3x annyi energiát toltál ki mint amennyi a párolgáshő volt.
B, kondenzációs vagy hőszivattyús szárítógéppel szárítasz:
- Ami hőt beviszel azzal elpárologtatsz azt lekondenzálod a hátulján a párolgáshő/kondenzáció egyenlege 0.
- a gép egyéb veszteségei is hőként jelentkeznek,
- az összes energia amit beleteszel (2-3kWh/szárítás) az a helyiségben landol
- nem lesz nagyobb a páratartalom
- szellőztetni sem kell.
A legnagyobb baj, hogy 3x annyiért fűtötted fel a szobát.
Szóval ahol gond a pára (és nagyon sok helyen gond) ott a legésszerűbb a szárítógép energiahatékonyság szempontjából is. Sajnos. Pedig zabál a rohadék.
Talán jobb. :) Kevesebb éghető anyag van ott. Az EPS ha égni kezd, körbe leolvad az egész házról. De majd kigondolom.
Azt mondták egyébként nekem is, hogy a tűzvédelmi kapcsoló senkit se érdekel, a tűzoltó nem ér rá utánakeresni, hogy amikor a napelemet telepítették, már kötelező volt-e, ezért alapból mindig habbal indít.
Az északi fal az utcára néz sajnos, oda nem szívesen raknám. Akkor már inkább a déli terasz árnyékos részére.
A garázsban nagyobb a hőingadozás, mint a gépészetben, de valóban kevesebb az egyéb cucc, ami melegít. Viszont ott a legalkalmasabb falakon 20 centi EPS hőszigetelés van, nem tudom, hogy ajánlott-e gyúlékony anyagra szerelni.
Akinek van már invertere beltérben, meg tudja mondani, mennyire fűt? Ha beteszem egy 6 m2-es, nyáron durva kánikulában 29 fokra felmenő hőmérsékletű helyiségbe (ahol nyáron a napkollektor által felmelegített 300 liter 70 fokos víz is ücsörög), mennyire lesz durva ott a hőmérséklet?
Vagy tegyem a padlásra? Ott 42 fokos csúcsot mértem, a paraméterei szerint 60 fokig működik az inverter, ebből 50 fokig teljesítménycsökkenés nélkül.
Kérdeztem az invertereket. Froniusból van több tapasztalatuk csak, abból olyan 2-3% hibásodott meg, mind az első 5 évben. Legtöbbje szoftveres meghülyülésnek bizonyult, reseteléssel, újratelepítgetéssel megoldható volt. A leglátványosabb hardver hibás viszont felrobbant és szép nagy láng csapott ki belőle. :)
Growatt meghibásodásuk még nem volt, de csak 3 éve mennek az elsők.
Várható élettartamra 12 évet mondott, de szerinte az elkó csere nem nagy pénz.
Nem tudom hogy lekapcsolja-e, még nincs a birtokomban ilyen :) Én arra tipplenék hogy nem, így állandóan tudod monitorozni az állapotát, feszültség értékeket nem csak a konkrét termelési adatot.
Ezek kisebb panelek (80x160, nem 100x160), ugyanannyi helyet foglal a 10 db. Az össz szabad tetőfelületem egyébként olyan 9x8 méter, ha jól számolom, akár 56 panel is elférne.
Ez igaz, csak ez már itt csücsül és fogyasztási és hőmérsékleti adatokat gyűjt 3 éve, tehát nem fogom kidobni akkor se, ha megveszem a wifis modult. :)
azért sztem fontold meg azt is, hogy: - 8 helyett 10 panel megy fel, marad-e elég hely, ha később többre lenne szükség (pl. mégis kiváltanád a hmv-t vagy a fűtést, mert úgy változik a kedvezményes tarifa és a napelemek ára, hogy már azt is megéri 5 év múlva)
- ha a growatthoz meg akarod venni a wifi modult (vagy kifizeted annak árát extra fogyasztásra), akkor már nem olyan sokkal olcsóbb, mint a fronius. igaz ehelyett le is lehet mondani a logolásról.
érdekes ez olyan szempontból is, hogy nézzük, hogy ideális legyen a tájolás és a dőlésszög, amin nyerünk 1-2%-ot (épp ezt számolgattam a másik napelemes topikban), aztán elpazaroljuk ezt az 1-2%-ot csak arra, hogy nézegethessük a termelést színes grafikonon...
báár, kérdés mennyi a wifi egység fogyasztása, ha esetleg az is van 10W (miért ne lenne, ha egy router is 15-20W körül fogyaszt), akkor méginkább örülök, hogy én nem vettem meg.
Amikor én vettem még 40+ volt a wifi opció, majdnem kihozta +1 panel árát, ha a wifi fogyasztásával is számolok, akkor már bőven kijött a +1 panel abból, hogy nem nézegetem a logot...
ha jól számolom, az a 10W havi 250Ftal, éves 3000 Ft-al dobja meg a villanyszámlád.
szóval 10 év alatt éppen megeszi a wifi cucc árát...
igaz ezt részletekben fizeted, nem egyszerre.
és tervezheted épp ennyivel nagyobbra a napelemes rendszert, mint a mostani fogyasztásod, nálad úgyis épp az a gond, hogy túl kicsi a fogyasztás, ezért drága fajlagosan a rendszered :)
sehol sem lehet. a démász sztem a legkorrektebb a dec 31 éjféllel.
elmü-émásznál pl. a korábbi leolvasás, ami mindenkinek más, ráadásul a leolvasó érkezésétől függően 2 héten belül bármikor lehet.
nekem pl. június utolsó vagy július első hete. dec31-ig sokkal könnyebb lenne elfűteni a túltermelést, így vszínű minden éven lesz némi fizetnivalóm, mert inkább többet fűtők klímával és kifizetem, mint nekik adjak ajándékba minden éven párszáz kWh-t :S
Nekem már van egy Asus Eee-m fogyasztás logolásra, azon tudnám pvbeancounterrel gyűjteni az adatokat. USB-RS232 átalakító is van itthon valamilyen, ha az működik, akkor nekem már nem kell venni sok mindent.
A szárítógép nagy királyság, de nincs nála nagyobb áramzabáló gép. Én is miatta nem férek bele a korábbi, túltervezett keretembe, két panelt még fel kellene tenni. :)
mi ezért teregetünk este közvetlenül egy radiátor elé vagy amikor a klíma fűt, az alá, így reggelre szinte minden megszárad, és legalább növeli kicsit a páratartalmat is, hogy ne 20% legyen :S
Jó, nem pont 0-24 megy, mert be lehet állítani rajta, hogy milyen páratartalom felett kapcsoljon be, illetve, ha a víztartály tele van, akkor kikapcsol :)
Annyi áramból viszont kényelmesen ellenne egy szárítógép is nem? Én is kényszerből vettem anno mert nem volt hova teregetni. Aztán rájöttünk hogy mekkora fasza találmány hogy az este levedlett koszos kabátját reggel a gyerek tisztán veszi fel.
ez esetben sztem nem nagyon érdemes raspi-vel és usb-rs232 átalakítóval szenvedni, érdemesebb megvenni a gyári wifit, ha valaki logolni akar. Nekem elég, hogy felírom xls-be a napi termelést, igaz ha nyaralni megyek, akkor nincs napi bontás, csak heti adat, de ennyi nekem belefér...
akkor költségben kb. ugyanott vagy, mint a hőszivattyús bojerrel lennél, csak a páramentesítő havi 6000 fogyasztását spórolhatnád meg, ebből elég sokára térülne meg a 300ezres hőszivattyús bojler :S
A wifi modul tud küldeni külső szerverre adatokat pont mint a Fronius, ezen kívül ha van kedved (csak felesleges ha van neted) üzemeltethetsz egy külön szervert ami lehet RPi és azon gyűjtöd az adatokat, illetve maga a wifi modul is tartalmaz egy webszervert, hogy abból mit lehet közvetlenül kihámozni azt nem tudom. Ezen felül még modbus protokollt támogat, a megfelelő automatizálási rendszerrel összekötheted.
nem emlékszem mi adja nálad a melegvizet, de lehet érdemes lenne a gépészeti helyiségbe betenni egy hőszivattyús bojlert, az ellátná a páramentesítő funkciót és melléktermékként megtermelné a hmv-t és nyáron még a lakást is hűtené :) mondjuk nem olcsók ezek, az tény...
A páramentesítő a mosókonyha+gépészeti helységben "robotol", napközben, mikor nem vagyunk otthon, akkor nincs aki időnként szellőztetne. Viszont a gép, mint szárítógép is működik, mivel 6-8 óra alatt megszárad a kiteregetett ruha.
én olvasgattam growatt-raspi logolásról, és minden leírásban felhívták rá a figyelmet, hogy kényes az USB-RS232 átalakító minőségére. Nekem van itthon egy ilyen átalakító kábelem, lapotopal kipróbáltam a logolást, látta az invertert a szoftver, de semmi adatot nem sikerült kinyerni, igaz elég hamar feladtam, nem biztos, hogy kábelhiba volt az ok.
Akárhogyis, macerás lehet így a logolás, ha mindenáron logolni akarnék, én szerintem megvenném a 30 ezres wifi modult, mert ha rsr232-usb kábelt és raspberry pit veszek, az is benne lesz 15-20ezerbe és még macera is van vele...
Igaz, ha jól értettem, amit valaki lentebb írt, valamilyen számítógép vagy raspi kell a saját USB modulos logoláshoz is, a wifi modul nem tudja közvetlenül a routeren keresztül egy weblapra eljuttatni az adatokat, akkor meg a kábel csak a wifi modult helyettesíti...
Ha kint lenne az inverter és raspivel akarnék logolni, szerintem én nem húznám be a kábelt, inkább kitenném a raspit is az inverterhez, megfelelő tokban csak kibírná ott...
Sose volt erősségem az elektromosság. Bármit összerakok, de lehet, hogy füstölni fog. :) Ezért lehet, hogy hülyeséget kérdezek.
Ha véletlenül Growatt inverterem lenne, akkor nincs USB-ra logolás, magamnak kell megoldanom, vagy drága kiegészítőt venni.
1. kérdés: ha RS232 kábellel oldom meg, akkor milyen kábelt vegyek, ami elég jól árnyékolt ehhez? Ha az inverter kültérre kerül, akár 10 méter is lehet a kábelhossz. A sebesség nem nagy, 9600 baud, de azért gondolom csak nem kéne riasztókábelt használni. CAT6 megfelel ilyesmire?
2. kérdés: tudom-e a saját fogyasztásmérőmet használni? Van-e olyan pont az AC oldalon, ahol ha rácsattintom egy kábelszakaszra a tekercsét, akkor ott csak a megtermelt áram szaladgál, fázishelyesen?
Ráadásul azt is sugallja, hogy a hosszabb garancia is benne van a felárban (ki az a hülye, aki a rövidebbet választaná, ha ingyen van). Persze utólag kiderülne, hogy annak is felára van.
Nem tudom, mit értek AC/DC csatlakozó alatt, csak bemásoltam az árajánlatból. :) Az ajánlat amúgy 4 soros: panelek, inverter, szerelési anyagok, munkadíj. Tehát ebben a sorba (83e, bruttó 105e) kell mindennek beférnie. Van még egy ajánlatom, ahol a szerelési anyagokat br. 150e körül számolják, a többinél bőven 200e felett vannak.
Tegnapi gyanús sales trükk egy másik cégtől:
- Én: miért adják a Fronius invertert bruttó 35 ezerrel drágábban, mint amennyiért én megvehetem a neten?
- Cég: mert hivatalos szervizpartner vagyunk és választható 2+3 vagy 2+5 év garanciát adunk, meg fog az a 35 ezer térülni.
- 3F inverter, így annak az ára jött vissza ezalatt az idő alatt, mostnatól jöhetnek a panelek...
Első év nullás lett, másodikban teljes évben már egy gyermekkel többen vagyunk. Ez meglátszik a fogyasztáson is, gondolom a fürdetések miatt. Illetve a cseperedő gyerkőcök (11, 8) is egyre szívesebben állnak a zuhany alatt :) Ezért most úgy néz ki hogy 800KWh-t kell majd fizetni az éves számlában.
Gondolkodom, hogy felteszek még három panelt (1 DK, 2 DNY hely van), de már most problémásnak tűnik olyan 300W-os LG panelt találni, amik nekem vannak...
Havi villanyszámlánk valahol 25 000Ft környékén lenne, 117nm családi házban ami csak villannyal megy. 2elnőtt + 3 gyerek, mindíg otthon vagyunk, télen nyáron 24-25 fok van bent.
Ezt értem. Tegyük fel, hogy a népesség, gazdaság nő (ez most a cél), ebből adódóan az igény is nő az almára. A TSZ-nek nem kell két plusz almafát ültetnie és földterületet vennie hozzá, permetezni és metszeni azokat a fákat, mert a tiedet már nem kell megtermelje :)
Nem is azt mondtam, hogy másnak ingyen van. Egy egyszerű példa. Van egy TSz almaültetvénnyel és vagy Te 2 almafával. Nyáron leszeded az álmát ami persze sok és ingyen elszállítatod a TSz-el a felesleget. Télen mikor kifogysz az almából ingyen visszaszállítják neked és szépen megeszed. A TSz pedig kivághat 2 fát mert lesz éves szinten 2 fányi többlete. Ezt tedd át áramba. :)
Összeszámoltam 8 modulra cserépfedésre a szerelési anyagokat. Csak mechanika (sín, csavar, leszorító,...) 58412.- Ha semmit nem felejtettem ki. Apróságokon még lehet nyerni néhány ezrest. Mit jelent nálad az AC/DC csatlakozó? Ennél a forgalmazónál 30 e.- +Solar kábel igény szerint és invertertől függően 2-4 MC4-es csatlakozó. Minden bruttó. !!!
A sok magas árajánlattól paranoiás lettem. :) Létezik az, hogy 8 panelre az összes szerelési anyag kijön 83e nettóból? (Würth tartószerkezet 1 szett - alu sín, síntoldó, közleszorító, végleszorító, AC/DC csatlakozó).
Most vagy mindenki más le akar húzni, vagy ezek kifelejtettek valamit... Remélem az előbbi.
ezek így nem mondanak túl sokat, mert hiába 2200W egy mosógép max. teljesítményfelvétele, ha heti fél órát megy ezen a teljesítményen (csak amíg melegíti a vizet).
Ami durva fogyasztó: korábban azt írtad, a páramentesítő nonstop megy. Ha ez folyamatosan felveszi a 240W-ot amikor működik, akkor ez havi 6500 Ft...
Lehet érdemesebb sokat szellőztetni vagy 1-2 fokkal növelni a belső hőmérsékletet a relatív páratartalom csökkentéséhez.
Igy van ahogy irod. Én csak azt említettem meg, hogy átlagban 83eFt költesz el majd gyerekenként mire 18 éves lesz... azt hogy ez te megkeresed vagy az állam adja részben nem vitattam. Sőt ha belegondolsz pl 17 év múlva a 83eFt más vásárlóértékkel bír majd mint most...
Azért ez nem biztos. Az erőmű tulaja annak örül ha az füstöl. A leszabályzott erőmű nem termel hasznot, neki az lenne jó ha napi 24-ben menne. Persze azért ott kell lennie mert te nagyon csodálkoznál, ha télen nem lenne elég áramod.
Arról nem beszélve, hogy ingyen tolod a hálózatba és ingyen veszed ki onnan. Ez a napelemes játék addig megy amíg kevés van.
Nem semmi áramfogyasztásokról lehet itt olvasni! :)
Nálunk családi ház, 100m2. Villanyról megy 1 hűtő-fagyasztó, 1 tv + alatta készenlétiben folyamatosan 1db műholdas beltéri.
1db laptop, gázkazán és padlófűtés 1+1db keringető szivattyúja, 1 db mosógép, heti kétszeri mosással. 1db villanysütő, de az tényleg ritkán megy, 1db mikró, az meg sokat megy. Világítás 2 fő helyen energiatakarékos izzó, a többi helyen sima izzó. Ketten lakunk a házban. Éves villanyfogyasztásunk átlag 1950kWh (havi ca. 6700Ft). Erre lett téve tavaly áprilisban egy 1,89kW-os napelemrendszer. Azóta villanyszámla felejtve. :) Fűtés, HMV, főzőlap gázról megy.
Amíg a gyerekem is velünk lakott, akkor volt átlag 2600kWh az éves fogyasztásunk.
Oké de nyáron mikor túltermelsz azt bizony pont a termelési időben (nappal) elklímázzák a környéken, akkor ugyanúgy égnie kellene a szénnek/gáznak/lignitnek(Paks nem egy gyorsan szabályozható erőmű).
Nyáron amivel többet termelek, annyival kevesebbet kell füstölnie az erőműveknek a szomszéd kevesebb igénye miatt.
Ez csak addig igaz, amíg van, aki elhasználja nyáron a termelést. Minél többen térnek át napelemre, annál nagyobb nyűg lesz megszabadulni tőle. Persze tudom, nem mostanában lesz akkora a penetráció, hogy ez gondot jelentsen.
Sőt, az az energia (még ha jelenleg csak átlag 14-17% is) amit elnyelnek a napelemek már nem erősíti az üvegház hatást. :)
Egyrészt a fosszilis hordozóval spórol, annyival kevesebb CO2 kerül ki a légkörbe, másrészt nem verődik vissza, nem távozik hő formájában a cserépről :)
Nálam is energiatakarékos minden lámpa, de nem is igazán tétel a világítás.
A 2 gyerek utáni évi 250 adag mosás, szárítás az már tétel.
A mosógép 300kWh, a szárító 700kWh egy évben. Brutális, de télen így is nagy a páratartalom a házban, szellőzőrendszer sajnos még nincs.
A főzőcske közel 600kWh egy évben, minden nap főz az aszony.
Régen lófütyi sem volt a villanyszámla amíg eljártunk mindketten dolgozni, nem volt gyerek.
Spórolunk, nem megy feleslegesen semmi, minden energiatakarékos, de az egész nap otthon lévő 3 fő és a sütésfőzés, mosás megdobja a fogyasztást. Faragni nemigazán lehet már rajta, pedig dolgozok az ügyön folyamatosan.
Csatoltam is egy táblázatot ha valaki akar mazsolázni, a fűtésre vonatkozó rész nem áram hanem fatüzelés, a hőmennyiségmérő adatai alapján. Egy kis csúszás van benne a decemberi leolvasás dec10-én történt meg, így a novemberhez 40 nap,a decemberhez 20 nap tartozik kb.
szerintem nem az életvitelbeli különbségek, hanem a rejtett fogyasztók visznek el rengeteget.
Ha van 3 keringető, nagyon nem mindegy, hogy azok 80W-ot vagy 10-20W-ot vesznek fel. persze egy modern szivattyú drága, így amíg megy a régi én sem biztos, hogy kidobnám csak az alacsony fogyasztás miatt.
Nekem a padló kör szivattyúját nem a külső hőmérséklet indítja, hanem egy csőtermosztát, ha jön meleg a kazántól megy. így ha épp jó idő van kint, és 1 hétig karácsonykor is a klíma fűt, akkor közben a padló keringetője nem eszik meg heti többszáz Ft értékű áramot. Ehhez nem kell beavatkozás.
Minden egyes STB is feleslegesen fogyaszt havi 600 Ft áramot, ha csak átlagosan napi 1-2 órát megy a tévé.
És ehhez még kapcsolgatni sem kell, vannak master-slave elosztók. Igaz annyi kellemetlenséggel jár, hogy a tv bekapcsolásakor kell vagy 20 másodperc, amíg az STB bebootol, addig nincs adás...
Asztali számítógépet én már kb. 10 éve nem használok, csak latopot, töredéke a fogyasztása, nekem kényelmes laptopon dolgozni, de tudom, hogy nem mindenki szereti. Én pont az asztali gépet nem szerettem, mert hangos volt benne a táp (legalábbis 10 éve, a laptophoz képest, ma már biztos vannak csendesebbek).
Könyörgöm, ne kezdjük újra a szaldóról a diskurzust. Nyáron amivel többet termelek, annyival kevesebbet kell füstölnie az erőműveknek a szomszéd kevesebb igénye miatt. Amikor télen visszakérem, max akkor 0 lesz a füstölési egyenleg. A legzöldebb, amit rögtön fel is használok, ez tény, errefelé kell elmenni. Sőt, a szolgáltató még jobban is jár, mert a drágább energiából kell kevesebbet vennie, én meg jellemzően este, az olcsóbból kérem vissza. Nincs itt semmi állami támogatás, mindenki jól jár, a szolgáltató is és kész.
Nálunk eredetileg villanyfűtés+4 kW napelem volt a terv, aztán meglepve tudtam meg, hogy nem fogom megkapni az A+-t így, ami kellett a pályázati támogatáshoz. Ezért lett hőszivattyús fűtés meg napkollektor (ami aztán végképp nem térül meg).
De utólag végiggondolva, jogos. Ha mindenki napelemmel túltermelne egész nyáron aztán az erőművekre támaszkodva zabálná a hagyományos úton megtermelt áramot télen és mindezért nem fizetne semmit, az egyáltalán nem lenne gazdaságos és nem is környezetbarát.
Az a napáram amit el tudsz használni, zöldenergia. A szaldó kihasználása nem. Épp ez volt eredetileg, ami miatt egyáltalán felvetődött a szaldó megszűnése: a szaldó az állami támogatás egy formája, ami bizonyos napelem-penetráció felett nem lesz fenntartható.
Kis lakásban nálam 3500 Ft körül volt kb. 10 éve a fogyasztás, aztán egyszercsak 20 ezres beruházással lecseréltem minden izzót LED-re (akkoriban ez kb. 25 ezres beruházás volt) és lecseréltük a huszonéves hűtőt is takarékosra, így a következő éves leolvasásnál közel 1000Ft-al csökkent a havi számla, aztán jött a rezsicsökkentés, ami még lentebb nyomta párszáz Ft-al, így lett a vége 2300 Ft.
Családi házban a sok öntözésnek, nagyobb szobáknak - így jóval nagyobb világítási igénynek köszönhetően 5000+ lett. Nameg itt vannak olyan "rejtett" fogyasztók, hogy nálunk pl. nyomás alatti a szennyvíz rendszer, így ott is dolgozik egy combos szivattyú.
Egy panelben ki lehet jönni 8-ból kb. Ott is attól függ, hány TV van, mennyi STB., számítógép, stb. A családi háznál meg úgy kezdődik, hogy az én fűtési rendszeremben kapásból van 3 szivattyú, 1 padlókör, ami a kültéri +5 fok alatt kikapcsolhatatlanul, folyamatosan megy (Vaillant vezérlés rulez, 60W x 24 óra az máris 1,5 kWh fogyasztás naponta) és ott van még a másik kettő is, ami szintén bekapcsol időről időre. A gyerek szobájában van kiegészítő elektromos fűtés, mert szélső szoba, alacsonyabb hőmérséklettel, egy 400W-os Adax panel is bekapcsol időről időre. Ez a két tétel már önmagában kiteszi a felét egy paneles lakás fogyasztásának. Tavasszal meg amikor leáll a fűtés, indul a medence forgatása. Ezek kikerülhetetlen fogyasztók, ettől hiába van ledesítve az összes spotom. :)
ez részemről nem kritika, csak beszélgetés a napelemes rendszerek pénzügyi oldaláról.
van aki vesz egy 20 litert fogyasztó benzines autót, és LPG-t szerel bele, hogy olcsóbban közlekedjen.
persze még így is jóval drágábban közlekedik, mintha venne egy 5 liter fogyasztású autót, de neki ez jó, mert örömöt szerez neki az autója.
nekem meg az okoz örömöt, hogy van napelemes rendszerem, de ettől még nem lesz rövidebb a rendszer megtérülése, akkor sem, ha magamat is becsapva kihagyom a kedvezőtlen tényezőket a számításból.
"(a pénzügyi-kamat-hozam mágusok ...kivételek)" de ha számolunk, miért hagyjuk ki az egyik oldalt?
Ezzel az erővel számolhatnánk úgy is, hogy autóval járni milyen olcsó, ha nem számolunk az üzemanyag költséggel...
tegyük fel, hogy van 1M Ft-om, és két választásom:
1. veszek belőle egy 2kWp rendszert, ami megtermel éves 90 ezer Ft értékű áramot
2. befektetem az 1M Ft-ot, a befektetéssel 10% hozamot érek el, ebből kifizetem a 90 ezer Ft villanyszámlát, de mivel 100ezret hozott a befektetésem, 10ezer Ft pluszban vagyok, jövőre már 1M + 10ezer lesz befektetni.
Erre mondták itt lentebb, hogy én 10 év alatt kifizetem a napelemes rendszer árát a szolgáltatónak. Ja persze, kifizetem, de ettől függetlenül még mindig ott lesz 1,1M Ft-om a bankban, amiből vehetek bármikor napelemes rendszert, ezzel szemben neked lesz egy 10 éves használt napelemes rendszered, amit eladhatsz jó esetben 500ezerért.
Érzelmileg nem kérdés, hogy az jár jobban, aki zöld.
Nincs is ezzel gond, mindenkinek kell hobbi, és minden hobbi elvisz valamennyi pénzt.
De attól még pénzügyileg nem nyertem, csak kevésbé költséges hobbit választottam, mint aki pl. búvárkodik...
Nem, minden rendben van, az azt jelenti, hogy te nem én, vagy más vagy, hanem te magad. A saját szokásaiddal, házméreteddel, fogyasztóiddal. :)
Nem kell általánosítani, ennyi az egész. Hidd el, hogy én is próbáltam lejjebb szorítani, sikerült is jelentősen, de van egy szint aminél lejjebb már csak kényelmetlenül tudnék menni, azt meg nem akarok. Én elfogadom, hogy te úgy csinálod, és szerintem nem kell megkritizálni valakit azért, mert egy kicsit többet fogyaszt, mert mások a körülményei...
Nálam is ennyit kell kiváltani, sőt, mióta gyerek van, többet. Lehetne ennél kevesebb, biztosan van aki ráér elosztókat kapcsolgatni, meg egyebek, én inkább élem az életem amíg lehet. :)
3,5 év múlva már 5,5 évnél járok majd. :) Saját számaim azt mutatják, hogy az elmaradt kamatot nem számolva nekem 10,5 év alatt kiadja a rendszer, még a rezsicsökkentett áramáron is. 23,9%-nál járok 2 és fél év után.
ha nem lesz invertercsere, akkor csak 30%-kal számoltad el a saját megtérülésed, ha lesz, akkor 40%-kal.
ez azért elég jelentős tévedés, amivel megindoklod a saját beruházásod jogosságát.
mond azt, hogy szeretsz áramot pazarolni, és azt szeretnéd környezetbarát módon megtermelni, hogy nyugodt lélekkel pazarolhass.
Ez így jogos, de attól az még pazarlás marad, és pénzügyileg nem térül meg, hiszen ha harmada lenne a fogyasztásod, akkor napelem nélkül is jobb lenne a pénzügyi mérleg :)
"Minden árammal működik, leszámítva a kondenzációs kazánt" - nálam is, épp ezért lett a házban 2x annyi a villanyszámlám, mint a lakásban volt. Így kb. a tiednek harmada... :)
mondjuk jelentős eltérések vannak a fogyasztási szokásainkban, kikapcsolok/kihúzok minden energiavámpír fogyasztót, ha nincs rá szükség (pl. thome iptv box havi 600Ft fogyasztás lenne, ha nem napi 1-2 órát menne, amikor a tv is). Nálunk minden lámpa LED, nem mennek számítógépek 7x24 órában, csak ha használjuk, és az egyetlen tévé is csak 27" LED tv, és a garázsajtót is kézzel nyitom, nem gombnyomással.
páramentesítő helyett meg nekem párásítani kell, így a radiátorokon vannak vízzel teli edények, és már a mosógép centrifuga fordulatát is 400-ra csökkentem, hogy több víz párologjon el a száradó ruhákból, így sikerül néha 40% felé tornázni a páratartalmat :S
vicces egyébként, hogy sokaknál van egy csillár 5 db 60W-os hagyományos izzóval, ami 300W fogyasztás, nálam meg a klíma átmeneti időben fűtéskor 350W-al kifűti az egész házat...
szóval bár szerintem is nagyon jó dolog a napelem, de első az energiatakarékos életmód.
"mondjuk a 16-18ezres számla meg extrém sok, nekem míg lakásban éltem 2300/hó volt, családi házban már 5-6000 körül volt.
Ha 16-18ezer körüli számlát fizettem volna, akkor napelem előtt energiatakarékosságra költöttem volna. "
Miért lenne sok?
Minden árammal működik, leszámítva a kondenzációs kazánt... Öntözőrendszer, medence, garázs, tolókapu, sütő, hűtő, 2 tv, 0-24 számítógép, riasztórendszer, mosogép, páramentesítő (0-24), mosogatógép. Októberben lecseréltük a mosógépet, a medence pedig megsemmisült. Jah, decemberben cca 45 méternyi karácsonyi díszkivilágítás 17-22 óra között.
A megtérülésnél kamatokkal nem kombinálok, abból indulok ki, hogy a kamat és az áremelés egyszerre mozog, mivel nincs infláció. A bankbetétek pedig a jegybanki alapkamat mínusz 1%-on vannak. Arról nem beszélve, hogy fundamenta pénzünk volt, el kellett költeni. Szerintem sikerült. Mindenki boldog. A kivitelező is, meg én is. Minden másra ott a MasterCard :)
épp ez a gond, hogy nem csak az áram ára, de a köv. 25-30 évben várható kamatokat sem ismerjük.
ma, mivel alacsonyak a kamatok, épp érdemes napelemet venni, de épp mivel alacsonyak a kamatok, innen nagyobb eséllyel fognak emelkedni, mint tovább csökkenni.
ha az áramár és a napelem ára nem változik jelentősen, de a befektetésedre kapsz 8% kamatot, akkor már a napelemes rendszertől jobban megéri bankba tenni a pénzt.
Mi lesz, ha később emelik az áram árát?
Bármikor tudsz venni napelemes rendszert.
Fordítva macerásabb, ha 1-2 év múlva 10% kamatot adnak a bankok, akkor nem tudod betenni bankba a tetőn lévő rendszered.
De nincs ezzel gond, mondom, én is vettem napelemet, mert nekem jó érzés, hogy kevésbé szennyezem a környezetet. Pénzügyileg nézve viszont nagyon kockázatos vállalkozás.
Egyrészt szerintem nem írtam elferdített pénzügyi számításokat, valakivel keversz.
Másrészt mint írtam pont hidegen hagy mennyi az áram ára, hisz 0*X egyenletben az X tetszőleges szám lehet, az eredmény 0.
Harmadrészt pont az a felelőtlenség hogy 25 éves pénzügyi befektetésekkel hasonlítgattok. Mesélj már a lakáskasszán kívül bármit (bár az sem jó példa) amibe beraktad 25 éve a pénzed, nem kell buzerálni és szaporodik. 25 éve mégcsak épphogy vége lett a szocializmusnak, kb 15x ennyit ért a forint, stb... Mi lesz 25 év múlva?
Negyedrészt meg hihetetlen hogy mindig a kormány a hibás. Most azért mert olcsó az áram. Ha drága lenne akkor nagyfarkú legény lenne a Viktor? Emeljük fel a németek árszintjére és mindenki boldog lesz.
Ugyanez a hiszti megy a gázautó fórumon is. Most épp olcsó a benzin a gázhoz képest, mindenki nyafog hogy hádeamegtérülés. Fordított esetben kuss van. Aki emiatt dízelt vett az meg a dpf topicba nyafog :-)
én is megvettem a saját rendszerem, csak nem próbálom elferdített pénzügyi számításokkal alátámasztani a saját döntésem. tudom, hogy a rendszer megtérülése - nekem - 6 év és a végtelen között bárhol lehet, és ezt sokkal inkább befolyásolja a mindenkori magyar kormány, mint én magam.
" mondjuk 3 év múlva már a felénél járok a megtérülésnek" 6 éves megtérüléssel pénzügyileg sem lenne kérdés, hogy érdemes-e napelemes beruházásba fogni.
A mostani valós 15-20 éves megtérülési időknél érdekes ez a kérdés.
"Nem számoltok azzal, hogy a rendszer árát odaadjátok 10 év alatt a szolgáltatónak, és nem kamatozik végig a bankban, hanem szépen elfogy. :D"
De. Számolunk. Ha Te is számolnál, akkor látnád, hogy nem 10 év alatt fizeted ki a szolgáltatónak a rendszer árát, hanem inkább 20 körül.
A következő pár évben, pl. mondjuk 3 év múlva már a felénél járok a megtérülésnek, így a pénz felét már odaadtam volna az EOnnak. Az fizet érte kamatot? :) Akkor már eleve, csak a felére számolhatnék kamatot... itt is hibádzik a számolásotok.
Nem számoltok azzal, hogy a rendszer árát odaadjátok 10 év alatt a szolgáltatónak, és nem kamatozik végig a bankban, hanem szépen elfogy. :D
Froniusnál ez baromi jól van megoldva, csak kikapod az aljából, a bejövőket tartalmazó részből a felső, invertert tartalmazó részt és beviszed/küldöd a szervizbe. Mikor visszajött visszarakod, bekapcsolod és kész. Nem kell hozzá szaki.
Komolyan mondom nektek nem tűnik fel hogy állandóan mindenki ugyan azt írja tök fölöslegesen, nem unalmas? -Jajj ha megszűnik a szaldó mi lesz, jajj nem éri meg, jajj megéri mert ez meg az, jaj ha 20 év mulva beszarik mi lesz, stb Az én rendszerem, én telepítettem: fronius galvo 3.0 250.000Ft-ért kaptam meg 310 helyett mert kellett a számla havernak, amerisolar 10db 600.000Ft volt, terv készítés 30 vagy 40.000Ft, vezetékek, túlfesz stb 50.000Ft, érintésvédelmi felülvizsgálat 10.000Ft, ügyintézés?? oda-vissza levelezés démásszal 1000Ft kb, tetőtartó alu gerinc saválló csavarok kb 60.000Ft, saválló tetőtartó 10.000Ft én hajligattam. 1milla és 1milla100.000Ft körül jöttem ki összesen a 2,5kw os rendszerel, plusz veszek még vagy 2 vagy 3 táblát még alá mert nem fért el.
amúgy a napelemnél számolj azzal hogy az első 20 évben kb 10-20% romlik a hatásfok, 10 évente cserélsz egy invertert, ha véletlenül elromlik egy panel addigra meg nem gyártják éppen amit felraktál... valamint adót is tudnak kivetni rá úgy mint a spanyoloknál...sőt rendszer használati díjat is számolhatnak a visszatáplálásra...
ha megszorulsz a pénz mobilizálni tudod a napelemet kevésbé tudod eladni...használtan...
nem az a kérdés, hogy a banki kamat az infláció felett csak 2%, hanem az, hogy az áramár követte-e az inflációt.
jelentős esélyt látok rá, hogy ne tegye.
Ha most a villanyszámlád 5000 Ft, azt kiváltod 1M Ft-os rendszerrel, ami 2%-os kamattal havi 1600Ft-ot hoz, tehát a napelem előnye havi 3400.
Ha az áram ára nem követi az inflációt, mert a kormánynak politikai okokból úgy lesz jó, ha alacsonyan tartja, akkor a villanyszámlád továbbra is 5000 lenne, de az 1M Ft 8% kamattal már havi 6400 Ft-ot fog kamatozni, ez esetben havonta 1400 Ft-ot ráfizetsz azért, hogy napelemed legyen.
Fel szeretném venni Veled a kapcsolatot, ha esetleg belefér az idődbe! Azt írod, hogy a kivitelező neve a szerkesztőségben. Csak éppen a szerkesztőség email címe nem publikus :) Azt gondolom, hogy a kivitelzőtök versenyben van nálam is, lenne pár kérdésem velük kapcsolatban. Ha esetleg rámírnál, akkor kérdeznék párat! Köszönöm! Zoli
Azonban nálunk simán reális esély van arra, hogy az infláció 6% lesz, a banki kamat 8-9%, az áram ára pedig marad a mostani szinten, mert a kormány szavazatvásárlási érdekből nem engedi emelkedni.
Ilyen esetben máris többet hozna a bankbetét, mint a napelem.
de simán előállhat olyan helyzet a következő pár évben, hogy a kamatok újra 6-8-10% körül lesznek, és bár az infláció is növekszik, ezt mégsem követi az áram ára, mivel azt a kormány mesterségesen alacsonyan tartja.
Ilyen esetben meg többet kapsz a pénzt bankbetétbe lekötve, mint a megspórolt villanyszámla.
Egyáltalán nem vagyok napelem ellenes, nekem is van, de pénzügyi oldalról nézve minimum rizikós befektetés.
Persze akinek örömet okoz a zöld tudat, az pénzben nem kifejezhető
Ha elromlik egy inverter és be kell küldeni javításra, ahhoz kell villanyszerelő? Vagy úgy van megoldva, hogy laikus is le tudja választani a hálózatról?
Tudom, a garancia sok magyar cégnél érv. Mintha ők örökké élnének. Egyébként az ajánlatban 1 héten belüli szállítás, későbbi szerelés van. Szerintem iderendelik hozzám Szlovákiából a cuccot, aztán a magyar cég szereli.
Vicces sales fogás volt az is, hogy a szlovén napelemet 25 év múlva nem kell Kínába szállíttatnom bevizsgálásra ha felmerül a gyanú, hogy nincs meg a 80%. :)
Gyűjtöm az árajánlatokat. Egy ~4-4,5kWp teljesítményű rendszert szeretnék kiépíteni. Családi ház, ideális fekvés. Nagy a család, sok az elektromos fogyasztó: villanybojler, villanytűzhely, mosogatógép, szárítógép. Jelenleg 3x16A van kiépítve.
Az ajánlatok kiértékelése során a következő (hit)vitákba akadtam:
1 fázisú inverter vs. 3 fázisú inverter - Legyen 1 fázisú, mert: 5kW alatt nem kötelező a 3 fázisú. Olcsóbb. A szaldó alapú elszámolás miatt mindegy, hogy melyik fázisra kötöm. - Legyen 3 fázisú, mert: Sok nagyfogyasztóm van, nehéz egyenletesen elosztani azokat. A szolgáltató 3kW teljesítmény fölött megkövetelheti a 3 fázisú táplálást. Vita esetén hosszúra nyúlik az engedélyeztetés. Ha belelkesedem és tovább bővítem a rendszert, akkor könnyen 5,5-6 kW fölött találom magam. Ott már nehéz 1 fázisúval megoldani. Ha esetleg megszűnne egyszer a szaldó alapú elszámolás, akkor célszerűbben el tudom látni "napárammal" a saját háztartásomat.
Jó minőségű/drágább napelem vs. olcsóbb napelem - Legyen márkás, drágább napelem mert: Mégiscsak ez a rendszer lelke. Nem mindegy, hogy mennyit romlik évente a maximális leadható teljesítménye. A gyártó nem megy tönkre, nem tűnik el pár éven belül. - Jó az olcsóbb napelem, mert: A napelem nem szokott elromlani. Ha mégis, akkor évek múlva olcsón pótolható.
Hosszú garancia vs. rövid garancia - Legyen hosszú garancia, minél több garancia kiterjesztés: Mert így kiszámíthatóak a költségeim - Nem érdemes garancia kiterjesztést vásárolni mert: Úgy sem az 5-10 év alatt fog elromlani az inverter, hanem biztosan a 11. évben, de akkor úgyis fillérekbe fog kerülni az új.
Szóval nem könnyű a döntés. Még alszom rá párat...
Cseszhetem a kamatveszteségem, nem sok olyan van (az államkötvényen kívül) amiben reálértéken kamatozik a pénzem és nem kell állandóan foglalkozni vele.
LTP-m van, abból szoktam fejleszteni a házat. PMÁK-ban is tartok kicsit ha tudok. Van babakötvény, hőszigetelés, napelem.
Pár év és átállok hőszivattyúra ha minden jól megy, aztán putyin is megtarthatja a gázát, az oligarcha erdőtulajdonos meg a fáját is.
Viszont unit linked élezbiztosítással csináltam 3MFt-ból 2.5-öt sikeresen, miközben hülyére kereste rajtam magát az ügynök meg a cége.
Diverzifikálni kell, nincs mese. A napelemem viszont nem függ a bankoktól, és egy vagyontárgy amit akár kis bukóval el is adhatok bármikor ha kell a lóvé. Addig meg termel.
Mert ugye 10 éves használt napelem sem óccsó, ezt persze nem számolja senki.
No megyek amíg ti számolgattok csinálok gyors 3 gyereket oszt lesz még 20 milkám is mellé :-)
Én is inkább a fillérb@szó kategóriába tartozom. Fél évig agyalok mindenen, mert azt akarom, hogy hosszú távon se kelljen lecserélni. Nem szeretek pazarolni. Az autóm 16 éves.
Amíg nem érzem úgy, hogy nyugodt vagyok a döntésemben, nem vásárolok. Ezért kerget most őrületbe a napelem, mert itt egyszerűen nem lehet megalapozott döntést hozni. :)
"De azt leszámítva a bekapcsolástól számítva nem kell néznem mennyi az áram ára, mert nem fizetek érte"
Ez így nem teljesen igaz, kamatveszteséggel fizetsz érte. Csak könnyű elfelejteni.
"Persze ez az én hülye véleményem lehet, de ennél nagyobb örömmel még nem költöttem el másfél millió forintot mint napelemre. HA autóra kell ennyit akkor feláll a szőr a hátamon."
Ez viszont nagyon érdekes kérdés... Több olyan emberrel beszélgettem már, aki csodálkozik, hogy miért veszek én ilyen bizonytalan helyzetben ("mertmilesz ha nem lesz szaldó...") ilyen drágán ("mert pár év múlva biztos sokkal olcsóbb lesz") napelemes rendszert...
Közben ők az én rendszerem 2-3-szorosát költik el autóra. Ráadásul volt köztük olyan is, aki nagyon keveset autózik, de azért kell a drága, új autó, lehetőleg hitelre.
Én autóhitel helyett LTP-be tettem a pénzem, és abból napelemet vettem.
Közben egy lassan 10 éves G astrával járok, ami bőven megfelel az éves 15-20ezer km-re, amit autózok, igaz ebben elég kevés az autópálya.
Mindenesetre sokszor úgy érzem, a magyar átlagember számára én valami őrült csodabogár vagyok, aki inkább napelemet vesz, mint új autót.
Vagy akár kőoroszlánt, hogy ne menjünk túl távol a házunkra költhető pénztől.
"A napelemről is megállapította hogy sokkal több pénzed lesz ha bankba teszed, és továbbra is veszed az áramot." Szerintem ezt a kollektorról állapította meg, a napelemről közel sem volt ilyen egyértelmű a véleménye.
A kollektorról meg sajnos ez igaz is az esetek többségében.
Nem értem ezt a nagy hisztériát a napelem megtérülés körül.
A megtérülés az csak egy része, a másik része a függetlenség, idősebb korban rezsimentesség, környezettudatosság.
A banki kamatokkal dobálóznak sokan, pedig annyi pénzemet még nem lopta el senki a nagy semmire mint a bankok és biztosítási ügynökök. Illetékek, rossz hozamok, bocsi válság van, stb...
Nem számolgatja senki az autó, mosógép, éttermi vacsora megtérülését. Ha így gondolkodnánk mindenki régi szívódízellel járna meg Priussal.
Ha felfelé ment volna az áram ára senki se hüppögött volna hogy rövidebb a megtérülés.
Én a rezsicsökkentés nevű rövidlátó kampányfogás előtt szereltem fel a napelemeket, mert akkor úgy döntöttem hogy ennyit megér nekem.
Egy nagy kockázati tényező van benne, a szaldó változása, ezzel nem tudunk mit tenni.
De azt leszámítva a bekapcsolástól számítva nem kell néznem mennyi az áram ára, mert nem fizetek érte. Ha olcsóbb lett akkor sem érdekel, ugyanúgy 0 a számla mintha drágább lenne. Kit érdekel innentől kezdve?
Megjegyzem megeszem a kalapom ha nem emelkedik reálértéken az ára az elkövetkezendő 25 évben.
Rendszeres olvasója vagyok a kiszámoló blognak is, sok írása korrekt de SAJÁT VÉLEMÉNYEM SZERINT nem tudok azonosulni a fillérbaszás ama magasiskolájával.
Autó helyett tömegközlekedés, kiszámolja, persze. Intézze napi ügyesbajos dolgait, vigye a gyereket orvoshoz, járjon be tanyáról a postára busszal. Lehet, régen is csinálták de teknőben is mostak mosógép helyett.
A napelemről is megállapította hogy sokkal több pénzed lesz ha bankba teszed, és továbbra is veszed az áramot.
Nem mondom hogy nem kell tisztán látni, de azért soktényezős ez a dolog.
Persze ez az én hülye véleményem lehet, de ennél nagyobb örömmel még nem költöttem el másfél millió forintot mint napelemre. HA autóra kell ennyit akkor feláll a szőr a hátamon.
Előbb említett cég az anyagot 20% ÁFÁ-val számolja az ajánlatban. A honlapon is, mert a bruttó rendszerárak nem 27%-kal magasabbak a nettónál. Ezt hogy csinálják?
Bréking: 510e/kWp-s ajánlat (ppnapelem.hu). Growatt/napelem márkája nincs feltüntetve az ajánlatban, a honlapon AmeriSolar és SolarSys van említve az olcsóbb panelek között.
Itt mondjuk azért bejöhet a képbe az inverter élettartama kérdés. Ha túlnapelemezzük, akkor azért éves szinten magasabb átlaghőmérsékleten fog üzemelni az inverter, többet lesz "csúcs állapotban" max teljesítményleadás környékén, ezáltal pl az elkók gyorsabban száradoznak kifelé. Az egyértelmű, hogy rövidíl az élettartama az eszköznek.
A kérdés, hogy mennyivel, és ezt lehet szembeállítani a növelt hozammal. Elsőre azt gondolom, hogyha van rá lehetőség, megéri egyel nagyobb invertert venni is akár, azt a többletet kifizetni, cserébe várhatóan lesz egy hosszabb élettartamod.
Az viszont más kérdés, hogy nálam is a max áramú invertert vettem meg ami egy fázisra tehető, 3x16A betápom van, így nem vehetek meg egy nagyobb teljesítményűt egy fázisra, csak vagy három fázisút ami már komolyabb árfekvés,, vagy hálózatbővítés, de annak megint van egy rakás vonzata.
Sajnos a H-tarifa miatt nekünk nem javít a mutatókon a fűtés kiváltása.
Lehet hogy inkább meg kéne venni a szomszéd telket és egy 50 kW-os rendszert telepíteni pályázatból. De mintha csak önkormányzatoknak adnának ilyesmire pénzt...
Kíváncsiságból csináltam egy "mi lenne ha" modellezést a napelemek megtérülésére mrzsombi táblázatával. Kiindulópont: 2 kWp rendszer, 1170 eFt, inverter csere nincs, 3% reálkamat, 1% áramár emelkedés
alap megtérülés: 18 év
+ ha nem lett volna rezsicsökkentés és 50 forint lenne az áramár: 13 év
+ ha 310 helyett 250 Ft lenne az euró is: 10 év
+ ha nem lenne környezetvédelmi termékdíj: 9 év
+ ha épp lenne egy lejáróban lévő Fundamentám: 7 év
Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a napelemesek rendesen megszívják a jelenlegi irányzatot. Ami nem is lenne annyira bosszantó, ha nem fizetnénk vissza sokszorosan a rezsicsökkentést a külföldi termékek (főleg benzin és műszaki cikkek) ÁFÁ-jában.
Próbáltam a jövőbe látni:
- további rezsicsökkentést nehezen tudok elképzelni (bár bizonyult már párszor gyengének a képzelőerőm). Kormányváltás esetleg járhat rezsinöveléssel, bár a politikai kockázat miatt nem valószínű
- az euró bármelyik irányba mehet bármennyit, elképzelésem sincs
- a kamatok csak felfelé mehetnek, de ahhoz komolyabb gazdasági világválság kell, akkor meg leeshet a napelemek ára (igaz, az euró meg elszáll)
- pályázat kormányváltásig nem valószínű
- kormányváltás 2018-ban nem valószínű, utána meg lassan elapadnak az uniós pénzek
- Paks nem biztos, hogy megépül, ha az oroszokat padlóra küldi az olajár, ez járhat az áramár emelkedésével
Ennyi változót képtelenség modellezni. Ha tippelnem kéne: a napelemes forradalom elhúz mellettünk. Itthon nem fog jelentősen nőni a kapacitás, mert az EU túl gyenge, hogy kikényszerítse a vállalást. Paks vagy megépül, vagy nem, de drágán fog áramot termelni. Ezért a külföldön megújulóval megtermelt felesleget fogjuk importálni.
Végül is te is túl napelemezed, csak nem mindjárt telepítéskor, hanem mondjuk 5 év alatt. A vége uggyanaz lesz.
Értem amit írsz, szerintem is ez egy ésszerű megoldás, főleg hogy ha ilyenkor tényleg nincs semmi plusz cicó. Plusz táblákat csak fel teszed és elektomosan hozzákötöd a rendszerhez?
Egy dolog miatt nem napelemezném túl az invertert telepítéskor, mert ha elkezded a naplopást és rájössz milyen jó az "ingyen" áram, elkezded több mindenre használni. Klíma, villyanytűzhely, szárítógép, netán hőszivattyú.
Szóval a telepítés előtti éves fogyasztásod jó eséllyel nőni fog.
Ha az inverter elbír később pár plusz táblát akkor előbb-utóbb fel is teszed. Én is 3kw froniussal kezdtem, 12 táblával. Már 14 van fenn, jövőre 16 lesz már.
Ha induláskor túlnapelemezett rendszerem lenne akkor ezt nem tudnám megtenni.
Szóval érdemes a jövőbeni bővíthetőséget szem előtt tartani szerintem, ha nincs invertrcsere akkor nem kell a szolgáltató engedélye a plusz táblákhoz.
Kérdés mit érdemesebb inkább túl méretezni és mennyivel? Vagyis inkább az inverter vagy inkább a napelemek legyenek nagyobb teljesítményűek kb mennyivel?
No de ámbörök! 1 jól megtervezett invertert nem különösebben érdekli, hogy túl van-e napelemezve, vagy épp alá. Ha túlnapelemezzük és így naponta 1-1 időpillanatra több lenne a napelem adta teljesítmény, akkor azokra a pillanatokra csak kiszabályoz munkapontból és máris nem adnak túltermelést a napelemek.
Kihasználtság szempontjából is jobb a túlnapelemezett inverter. Attól az 5 éves garancia nem lesz kevesebb 1 nappal sem, hogy kihasználom, több hozamot produkáltatok vele, mint 1 névlegesre, vagy épp alánapelemezettel.
Ha én pl. 1,5kW-osra leveszem a 3kW-os invertert (fotó) és így használom 4kW mezővel hajtva, akkor bizony jól kitoltam a megtérülés idejét.
Á, kösz. Szétnézek. :) És igen, a gázmérő lenne a harmadik projekt. A Reed-relé helye ki is van alakítva a legtöbb hagyományos gázmérőn. (Az enyémen mindenesetre)
Amelyik ajánlatadó ugyanakkora kWp-vel ajánja ki a napelemeket, mint az inverter csúcsteljesítménye, az nem igazán lehet komolyan venni. Bár írnak ~98%-os hatásfokú inverterekről, ott is van néhány % veszteség. Sógoromnál 9 db 250 W-os van (2250 kWp) a Growatt 2000TL-en, de arányaiban gyengébben termel, mint a 3250 kWp-vel üzemelő Fronius IGTL 3.0. 1,125 - 1,083 arány.
ugye mivel illik leföldelni a napelemtáblák külső keretét, statikus és egyéb , pl villám féle behatások miatt, gondolkodóba estem, mi van, ha ülök a leföldelt fürdőkádamban és valami csoda okán a nepelemtábláknál átvezetés lenne a keret felé és mondjuk megjelenne a +, vagy a minusz a földelésen egyenáramban a napelem táblák felől, azaz csücsölök a kádban, mondjuk 1000 volt, mondjuk + dc feszely tetején!? tudom, hogy a minusz nélkűl elvileg nem rázhatna meg, de azért csak hülyén hangzik nem? mivel a napelem dc feszekója föld független, így a földelés nem söntölné ki a delejt,, mint a 230-as hálózat esetén, hanam csak levezetné a kádba! van ennek szerintetek veszélye?, ha van, akkor mi? mert én ahogy gondoltam nem látok különösebbet, csak a tudat, hogy rákerűlhet a földelőszálon a delej akár a kádra??
Nekem 2db rendszerem van itthon, egy 3,5 és egy 3,0kw-os,az elsőt 2014 évvégén tették fel a másodikat tavaly tavasszal, összesítve 407eft/kwp akkor ez jó ár ! :D
Végre sikerült a Growatt inverter adatait feltolni a pvoutput.org-ra egy raspberry pi-n keresztül. (wi-fi modullal az inverteren, raspi etherneten csatlakoztatva a routerhez.)
Küzdöttem vele sokat - gondolom a leíráshoz képest az eltérő linux környezet, a használt editor (nano) és a hiányos linux ismereteim és ezek szerencsétlen összejátszása miatt - de most megy. :)
A következő projektem a fogyasztás regisztrálása lenne.
A mérő egy itron ACE 1000-280 digitális, amit ELMŰ mostanság ad-vesz mérőnek felszerel. IR-port van rajta, szereztem is egy optofejet, amivel elvben mindkét regiszter - fogyasztás és betáplálás - kiolvasható.
lehet, hogy tavaly év elején, mikor mi szereltettünk, még benyelték a cégek a környezetvédelmi termékdíjat, mert még 2014-es beszerzésből voltak paneljeik.
másik ok a HUF-USD elszállt árfolyama lehet, nameg az, hogy itt most kicsi rendszerről van szó...
Megjött ez az ajánlat is. 601e/kWp. Hát, én megpróbáltam. A kétlegolcsóbb konkrét ajánlat, amit sikerült (a webes parasztvakító-beetető ígéreteket nem nézve), 585e (Fronius/Q-Cells) és 573e (Growatt/KiotoSolar).
Drága lett a napelem, na. De ha valakinek van friss és konkrét ajánlata ilyen kicsi rendszerre 500e/kWp körül, mondja meg, hol kapta. :)
Talán arányaiban a 6-os cégé tűnik helyesnek, ahol nincsenek ide-oda tologatva az összegek.
érdekes adatok vannak benne, a brit árak magyarral összehasonlításához:
3,36 kWp (18 cell) 5700 font (2 millió forint).
Az árban benne van a tanácsadás, a beszerelés és a karbantartás díja is. (kíváncsi lennék mit értenek karbantartás alatt...)
A cég számításai szerint az eszközzel egy brit vásárló - délre néző háztetővel - összesen évi 770 fontot (275 ezer forint) takaríthat meg, mert a megújuló energia használata miatt állami támogatást kap és a villanyszámlája is alacsonyabb lesz.
Náluk bő 7 év a megtérülés, de ez csak a magas áramárnak és a támogatásnak köszönhető, nem tudjuk mennyi ebből a támogatás, de anélkül lehet, hogy ők is épp úgy 10+ évnél lennének, ahogy mi...
nekem elmü-émász a szolgáltató, és csináltak érintésvédelmi jegyzőkönyvet
a telepítő cég csapatában az egyik srácnak meg volt ehhez a végzettsége, és meg is csinálta (max. fél óra alatt) az érintésvédelmi jegyzőkönyvet a szerelés végén.
közel sem volt ettől 500e felett az ár, 2,85kWp mérethez, igaz nem is a legmárkásabb/legdrágább alkatrészeket választottam...
Ők azzal indokolták, hogy külsős szakembert kell megbízniuk, mert csak a Démász kéri. Próbáltam utánakeresni, én egyelőre úgy látom, hogy minden szolgáltatónál kell. Ha így van, akkor csak a szokásos "beetetjük a weblapon olcsó árral aztán jönnek az extrák" módszer megy.
Nem, mert annyira hasonlít az ajánlatkérő lapjuk az Electro Home Bauéra, hogy úgy gondoltam, ugyanaz a cég két arccal. De lehet, hogy csak ellopták. :)
Végül is az is lehet, hogy mindenki az inverter árakat hasonlítgatja, ezért azt olcsóra vették és a hiányzó részt eldugták a szerelési anyag sorban. :)
Amíg nem kérsz árajánlatot. :) Bruttó 110 ezerrel többet küldtek pont ugyanerre a 2 kWp-s rendszerre (így 577e/kWp), ennyit szerintem nem indokol a távolság. Szóvá tettem, még nem válaszoltak.
A másik: náluk magasan a legmagasabb a szerelési anyagok ára, bruttó 300e. Erre még nem kérdeztem rá, de fogok, reménykedem, hogy esetleg benne felejtettek valamit.
Mert az a cég nem tud 2.0-ás Froniust adni, csak 3.0-ást. Viszont az invertereik a piaci ár alatt vannak (gondolom bespájzoltak jobb időkben). Ha én veszem az invertert máshol, már nem olyan vonzó az ár.
Érkeztek még ajánlatok azoktól, akiket itt javasoltatok korában. Most két nagyjából egyforma ajánlatom van, bruttó 580e/kWp, tűzvédelmi kapcsoló nélkül. Nem látok rá sok reményt, hogy ennél lejjebb tudok menni.
Az egyik Q-Cells napelem Fronius inverterrel, a másik KiotoSolar napelem Growattal. Ha megrendelem, el kéne döntenem, hogy az inverter legyen inkább kínai, vagy a napelem. Szerintetek?
Akkor a korábban leírtak érvényesek. A bólintást már meg sem kérdem :) A tervezőm nekem is ráhagyott 10%-ot, de szerintem az ebből adódó veszteség max 1-2%. Jó tájolás és dőlés mellett is ritkaság, hogy csúcsra járna a rendszer.
Más:
Ma reggelre lett 3 cm havunk, de mivel napsütést is ígértek az illetékesek, így mennie kellett, lesöpörtem. Cserébe termett 6 kWh a 4-es mezőn. Másodszor söpörtem a télen, már 5 perc és kész, nekem ennyit megér.
Szia! Én annyit fűznék hozzá, hogy valóban így van. Én úgy tapasztaltam, hogy ugyanakkora méretű (én esetemben 6 kw) rendszer esetén az, hogy milyen minőségű vagy típusú anyagokkal van szerelve (főként inverter és panelek) az én esetemben pontosan 300.000,-. Ft eltérést jelentett, mégis a drágábbat választottam, itt jött a képbe a garanciaidő, cégek infója, tapasztalatok, hozzáállás, kommunikáció és társai....
Köszönöm, akkor a próba üzem több mint biztató:) Visszatérve az előző témához, eddig a céget csak ajánlani tudom (ahogy szokták írni viccesen név és cím a szerkesztőségben:). Ma indítják a villanykazánt is, úgyhogy most ugrik a majom a vízbe, ha minden jól megy 2 hét múlva költözés, bár vannak még kérdőjelek, de igyekszünk megoldani, Tapasztalatokról természetesen beszámolok ha szeretnétek, ha nem:)
20-25% plusz pont ideális, a nyári melegben jön majd nagyon jól, csúcsra tudod járatni vele az invertert. Azt kell megnézni, hogy az üresjárati (névleges + legalább 10-15%) feszültség ne legyen több, mint amit az inverter speckó szerint elbír. Általában ennyi bele szokott férni, és jelentős többlettermelést hozhat.
inverterfüggő, van amelyiknél ez probléma lehet, mert nem tolerálja, van amelyiknek semmi gondja nem lesz vele.
Termelésben rendben lehet, mert nagyon rövid idő az, amikor csúcson mennek a panelek.
Télen a kevés napsütés és a rossz beesési szög, nyáron a meleg miatt nem nagyon érik el a névleges teljesítményt.
Leginkább tavasszal és ősszel lesz olyan hűvösebb napokon, hogy az inverter levágja neked ezt a 25% termelést kora délután, szóval éves szinten csak néhány százalékos termelési veszteséget jelent neked a túlnapelemezés, ezért nem biztos, hogy érdemes drágábban nagyobb teljesítményű invertert választanod.
Napelemes rendszer telepítési ajánlatában a napelemek összteljesítménye közel 25%-kal meghaladja az inverter specifikáció szerinti maximális AC teljesítményét. Az ajánlattevő szerint ez rendben van így. Nektek mi a véleményetek?
Az utolsó britt szakasz is elgondolkoztató. Ha nem terhelik a fogyasztókra a szélerőmű költségének egy részét sosem térül meg:
"Szélcsend köszönt Nagy-Britanniára"
"A beruházók a finanszírozásnál ezentúl nem számíthatnak majd az áram árába beépített „zöld” költségelemre, s ha így lesz, akkor ez kérdésessé teheti a projektek megtérülését. "
Európa nem csak a németekből áll! Ahogy a mostani német vezetés áll, rövidesen változás lehet az élen és akkor az energia politika is változhat. Már most is a franciák nyernek az egészen.
Ez egy 2014-es cikk, de erőművi léptékkel az tegnapi:
"Európában jelenleg négy blokkot építenek, de ezen kívül számos másik egység telepítésének előkészületei is zajlanak. Európa keleti része különösen aktívnak mutatkozik az atomenergetikai tervek tekintetében, Magyarország mellett, Csehország Bulgária, Fehéroroszország, Románia, Litvánia, Lengyelország és Ukrajna is számol új reaktorral vagy reaktorokkal. A "keleti blokk" mellett csak az Egyesült Királyságban és Franciaországban terveznek új atomreaktorokat építeni, illetve Törökországban is folyik egy, négy reaktort magában foglaló projekt."
A franciák a villamosenergia 86%-át atomerőműből nyerik.
"(szolár panelek és szélgenerátor) kihelyezésével"
Ismerve a kisteljesítményű szélgenerátorok megtérülési kalkulációit (>fekvőnyolcas ) és a hazai engedélyezési gyakorlatot... :-(
Számoljunk! Valamelyik oldalon hétmilliót emlegetnek. Máshol: "havi 53ezret költenek rezsire".
Kiindulási adatok: Kétlakásos családi ház, két kétfős család. Egyiknél fűtési költség ~0 (faapríték), áram ~9e.-/hó. Másiknál fűtés ~11e.-/hó (gáz), áram ~7000.-/hó. Komplett napelemes rendszer, össz. 5,5 kWp, 2,15 M.-Ft. 3,25 kWp - 3 kW és 2,25 kWp - 2 kW. Innentől kezdve évente családonként ~1000 kWh ajándék az áramszolgáltatónak. Mint tudjuk, ennek a kifizettetése nem éri meg az évi bevételt. :-( Induló kalkuláció szerint 8 év alatt megtérült volna, ha nem tesz be a rezsicsökkentés. Emiatt 10-11 évre nyúlt a megtérülés.
Mi történt volna, ha 7 milliós rendszert építek ki?
(bár már volt)
