Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.27 0 0 62120

Átnézve az ellenség, vagyis a török oldalára megállapíthatjuk, hogy valóban túlerőben álltak a meghódított magyar várakban a törökök. A táblázat Csorba Csaba történész "Esztergom hadi krónikája" című könyvéből való.

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62119)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.27 0 0 62119

Hát igen, a török hódoltság előtti várbeliek létszámát szinte lehetetlen kideríteni. 1526 után már elsősorban a királyi zsoldlistákra lehet támaszkodni. De például egy magánvár helyőrségét a saját földesura fizette, de mellé erősítésként a király is oda parancsolhatott katonaságot -- amit persze a király fizetett. Szóval elég nehéz ezt így utólag megbecsülni.

 

Szántó Imre: Küzdelem a török ellen {1987} könyvéből mellékeltem részleteket:

 

Előzmény: jazd (62116)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62118

Nekem is megfelelő ez a várrestaurálás. A kővárat kőből egészítették ki, minden falát néhány méternyi magassággal megemelve. Lefedtek egyes helyiségeket, hogy így jussanak kiállítóterekhez a múzeumi vitrineknek. Meglepően sok hightech megoldással ismertetik a műemlék históriáját. Ha valaki szemfüles volt, még Mátyás királyunk is bevillant egy pillanatra.

Előzmény: jazd (62115)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62117

20 ember napi vízadagja abban az időben 50 liter körül lehetett. Mosni gondolom minden másodnap mostak (karácsony és húsvét másodnapján), na jó, a valóságban sűrűbben, de nem sokkal.

Előzmény: jazd (62116)
jazd Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62116

A középkorban, békés időszakban a legtöbb hegyi várban alig volt egy tucat ember. Nyilván ahol a több várral rendelkező birtokos lakott vagy hosszabb időt töltött, ott több szolgáló és katona vehette körül.

A török korban is voltak kis várak,ahol kevesen állomásoztak,mint pl Hollókőn,ahol volt,hogy csak 20-25 fő tette ki az őrséget.

Egyébként egy tanulmányban a nagy szaktekintélynek számító dr. Feld István kifejtette, hogy a hegyi várak zöméhez igen is felhordatták a jobbágyokkal az ivóvizet a közeli patakokból. A ciszternákba összegyűlt esővizet inkább a jószágok itták, meg főleg az esetleges tűzoltáshoz kellett.

Na meg akkoriban a bort is itták rendesen! :-)

Előzmény: Töck Jenő (62091)
jazd Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62115

Szerintem ez egy jól sikerült helyreállítás! Az egész fel lett tárva,ha jól látom. Az összes fal fel lett magasítva annyira,hogy összefüggő, értelmezhető a várrom képe. A nagyon elpusztult váraknál ez egy jó megoldás a bemutatásukra. Pont ilyen módon kellene eljárni olyan romoknál,mint Buják,Csővár és a többi hasonló állapotú várromnál.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62114)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62114

Rögtön be is dobnám a Topik műtőasztalára a román műemlékes oldalról Suceava várának anyagát:

 

https://relevee.uauim.ro/m523/

 

Ez a vár sohasem tartozott a Magyar Királysághoz, mert a Kárpátoktól keletre, a középkorban Moldvai fejedelemség egyik székhelye volt, az oláh {román} vajda itt emeltetett egy erős várat. Moldva szintén erősen beleesett a hadak járásába, így ostromolták a lengyelek és a törökök is. A XVII. században vált romossá. Néhány esztendeje jelentősebb mértékben feltárták maradványait, hogy napjainkban ilyen állapotában fogadja a kirándulókat.

 

 

Itt pedig egy kisfilmben mutatják be a renovált várat:

 

https://www.youtube.com/watch?v=DE3LYRlA3G8

 

Véleményt szeretnék olvasnia Topiklakóktól! Kinek hogyan tetszik ez a vár, annak egyes részletei?

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62113

Tisztelt Topiklakó barátaim! Szerintem inkább egy konkrét várról értekezzünk, mert annak van értelme, mint azon keseregni, hogy egyes szakemberek hogyan csúfítják el az adott műemléket. Változtatni nem tudunk rajta, maximum oda nem fogunk vártúrázni.

jazd Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62112

ja és nem csak a civileknek tesznek a szervek keresztbe,hanem egymásnak is..

Előzmény: jazd (62111)
jazd Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62111

Számomra az a felháborító,hogy amíg egy várrom omladozik és évről évre fogynak falai, senkit nem érdekel ez. Például amilyen most Buják. Aztán,ha valami csoda folytán valakik felkarolják,elkezdik kitakarítani a növényzetet,majd kiásni, kiegészíteni,akkor minden szakma képviselői megjelennek a színen. Régészek,restaurátorok,építészek és kezdik osztani az észt. Persze nem mind,de sokuk igen. Megszólják,letromfolják,keresztbe tesznek a civileknek és,ha elérik céljukat a kiszemelt várrom újra csipke Rózsika álomba merülhet és romladozhat tovább..

Előzmény: Shingen (62105)
jazd Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62110

Gondold ezt át kicsit! Hagyni düledezni az nagyfokú önzés. Mi még láthatjuk még, ha csak düledezve is,de 25-30 év múlva a következő generáció ne lássa, csak képekről. Ugye jobb mégis élőben,felújítva látni,mint egy kupac követ?

Előzmény: Töck Jenő (62092)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62109

A román műemlékes oldalon nagy örömmel kattintottam a Déva {ro: Deva} várát rejtő részre. Ott azonban elborzadva láttam, hogy 1 azaz egyetlen egy régi fénykép található csak, ami a felsővári kaput mutatja be a belső oldaláról.

 

https://relevee.uauim.ro/m515/

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62087)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62108

"Csak nem tudom mit lehetne tenni, hogy ne az adott építész borzadály ötletei valósuljanak meg."

 

Pályázat.

Előzmény: Shingen (62107)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62107

Ezzel csak az a baj, hogy a legkevésbé hozzáértők a leghangosabbak.

 

Sajnos ez tényleg így van.

 

Amúgy én még nem láttam olyan építészt aki ne a saját elképzelésére alakítana át egy épületet.

 

 

Ez meg a másik szomorú dolog, de tényleg így van sajnos.

Csak nem tudom mit lehetne tenni, hogy ne az adott építész borzadály ötletei valósuljanak meg.

Mert utána ezeket az elfuserált dolgokat kell nézni évtizedekig a látogatóknak, sok pénzt beleölnek, és azt a pénzt logikusabban is fel lehetne használni....

 

Előzmény: Töck Jenő (62106)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62106

"csinálhatnának egy forumot ahol az emberek elmondhatnák a véleményüket a tervekről"

 

Ezzel csak az a baj, hogy a legkevésbé hozzáértők a leghangosabbak.

 

Amúgy én még nem láttam olyan építészt aki ne a saját elképzelésére alakítana át egy épületet. Még ipari épületnél sem. Gyakorlatból mondom.

Előzmény: Shingen (62105)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62105

Valóban csak annyi ráhatással lehetünk a napjaink várrenoválásait megtervező építészekre, hogy ha olvassák ezeket a sorokat, akkor talán elszégyellik magukat és a kardjukba dőlnek..

 

 

Sajnos szerintem nem érdekli ez őket.

Bár észszerűbbnek tűnne ha elkészítenek egy tervet vmi vár felújításról pl. Kinizsi, csinálhatnának egy forumot ahol az emberek elmondhatnák a véleményüket a tervekről.

Talán akkor lehetne esély változtassanak rajta.

 

Én azért bizakodó vagyok, mert látni kis hazánkban szépen sikerült várakat is: Diósgyőr, Füzér.

 

Bár a Füzérről megoszlanak a vélemények sokaknak nem tetszik, bár szerintem is nézzen úgy ki egy vár mint az, minthogy romos legyen.........

 

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62104)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62104

Valóban csak annyi ráhatással lehetünk a napjaink várrenoválásait megtervező építészekre, hogy ha olvassák ezeket a sorokat, akkor talán elszégyellik magukat és a kardjukba dőlnek...

 

Én azért bizakodó vagyok, mert látni kis hazánkban szépen sikerült várakat is: Diósgyőr, Füzér.

Előzmény: Shingen (62102)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62103

Ne feledjük el, hogy 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc elején a Habsburg-hadvezetés legtöbb seregét a francia XIV. Lajos király {Napkirály} ellen vívott "spanyol örökösödési háború kötötték le. Tehát Rákóczi felkelői élén ezért tudott viszonylag könnyedén elfoglalni hatalmas területeket. Nos ennek 1704 végén a nagyszombati csatavesztés véget vetett. Az alábbi kis összehasonlítás végig érvényes volt a szabadságharc idején, vagyis a Habsburg-had mind vezetésben, mind fegyverzetben, mind fegyelmezettségben felülmúlta a kurucokét. Rákóczinak a katonaság modernizálására tett erőfeszítései nem vezettek kézzelfogható eredményre, vagyis tartós győzelemre.

 

            

 

A múltkori állításomat fenntartom: Rákóczinak jobban kellett volna a várakra támaszkodni, ellenben a nyílt csatákat pedig elkerülnie.

Előzmény: Shingen (62096)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62102

De én középkori várat akarok látni, ha kell megfizetem a restaurált műemlék belépőjegyét is. De ott nem akarok azon elszörnyűködni, hogy modern lakótelepet látok. Én ott a középkorba szeretnék visszarepülni, középkori hangulatba esni...

 

Ezzel én is így vagyok, félre ne értsd amit írtam.

De ha most vas gerendát tesznek és fával burkolják, engem nem zavar annyira ha többi részt visszaépítik hozzá normálisan.

 

De gondolj már bele mi földi halandók mit tudunk tenni az ellen, hogy borzadályokat csináljanak?

 

Nem akarok itt politizálni....de láttad orbán új rezidenciáját a várban?

https://index.hu/urbanista/2018/12/25/orban_viktor_szobaja_miniszterelnoki_iroda_kamelita_kolostor_varban/

Ez a modern vmi ez mi?

Nem hiszem nem lehetett volna autentikus módon kiviteleni a berendezést meg mindent....

 

De gondoljunk Csókakő várára vagy Szászvárra ahol betették az üveg falat.

Nagyon nem néz ki jól, de minket megkérdeznek?

Elvileg olyan nagy mérnökök állítják össze a terveket még is ilyen baromságokat csinálnak, van egy olyan réteg aki jóvá is hagyja a terveket talán azok is vakok, nem láttak még nyugat európában műemlékeket?

Mint ahogy te is írtad múltkor nálunk a török, meg a labanc lepusztított mindent, ők meg most azzal csinálják a turista forgalmat....

 

Vagy említhetnék a Kinizsi vár felújításának terveit, hát kinek az agyszüleménye az...........

Előzmény: Nagyon Várbarát (62100)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62101

Hát igen, ilyen csodálatos várért érdemes nyugatra zarándokolni! Ez maga a bejárható, megtapintható középkor.    :-)

 

Betársulok néhány archív képpel:

 

 

Ilyen, a hajók számára fallal védett kikötő a középkori Magyar Királyságban most hirtelen a Nándorfehérvárnál kiépített jut az eszembe. 1456-ban onnan támadták meg hátba a várbeli naszádosok a török hajózárat, míg szemből Hunyadi hajói nyomultak halálmegvető bátorsággal.

 

Előzmény: Töck Jenő (62095)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62100

Még ha modernebb megoldásokat is tesznek bele...

 

Ha én modern épületeket akarok látni, akkor elmegyek egy lakótelepre.

 

De én középkori várat akarok látni, ha kell megfizetem a restaurált műemlék belépőjegyét is. De ott nem akarok azon elszörnyűködni, hogy modern lakótelepet látok. Én ott a középkorba szeretnék visszarepülni, középkori hangulatba esni...

Előzmény: Shingen (62093)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62099

Újjáépíteni így, vagy hagyni düledezni...

 

Természetesen újjáépíteni, de a régi műemlékhez alázatosan idomulva, semmiféle ultramodern építészeti "őrültséget" bele nem tervezni és nem megépíteni! Mert sajnos ez a magyarországi gyakorlatban sokszor megvalósul.  :-(((

Előzmény: Töck Jenő (62092)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62098

Ha arra járunk legközelebb eggyel több megtekintésre érdemes látványosság...

 

Pontosan ez szerintem ennek a váras Topiknak az egyik legfontosabb feladata: tippet adni, hogy merre vártúrázzunk?

 

Gondolom folyóvíz volt...

 

Most ha arra gondolsz, hogy valahol a völgyben volt folyóvíz {inkább patak} és annak a vizét vitték fel a hegyi várba? Ha nem volt elegendő víz a várbeli ciszternákban, akkor a vízhordás is a jobbágyok feladatát képezte. A várépítés elején már kellett vésni a sziklába ciszternát {vízgyűjtőt} ami mind a várbeliek vízellátásához, mind az építkezésekhez, a mészoltáshoz szükséges volt.

 

a mindennapi ennivaló helyszínre szállítása sem lehetett egyszerű feladat...

 

Napjaink emberének a várak nehezen megközelíthető, "világvégi" helynek számítanak. De a középkorban ez nem így volt, akkoriban pontosan a várak jelentették egy-egy váruradalom középpontját. Mint napjainkban a munkás a munkahelyére, úgy ment a középkorban a környékbeli falvak ide tartozó jobbágya fel a várba, ha szólította a kötelessége. Mert mindenki emlékszik még a történelemórákon tanultakra: a várban lakó nemességre és a falvak jobbágyságára bontható nagy vonalakban a középkori társadalom. Például szeretett Szádvárom esetében a Várhegy útjain a sziklába vésődve jól megmaradtak a jobbágy lőcsös szekerek vasalt kerekeinek nyoma a sziklás altalajban.

 

csak kérdezem, hogy a kiéheztetéses ostromzárhoz hány ember kelhetett?

 

Talán meg fogsz lepődni, de Kolcvár hegyi sasfészkét a töröknek sikerült elfoglalnia! Én is csak annyit tudok róla, amit az alábbi váras honlapon megírtak erről a harci cselekményről:

 

http://www.varak.hu/latnivalo/index/1435-Malomviz-Kolcvar-Colt-Kolcvar/

 

A várat a törökök elfoglalták, és elhurcolták Kendeffy Ilona férjét, aki a fogságban halt meg. Evlija Cselebi 1661-ben járt falai között. A XVII. század vége felé az ismét a Kendeffyek birtokában volt uradalmaival együtt. 1671-ben még őrség tartózkodott benne. Az idő múltával felhagyott várból ma is jelentős falak állnak.

 

Hány le ill. fölvezető út volt...

 

Sajnos nekem sincsen pontos helyismeretem. Lent a völgybeli falu ősrégi templománál kuksoltam az autóban, a zuhogó esőt elálltát várva. De sajnos nem állt el...  :-(((

 

Előzmény: Töck Jenő (62091)
Felek Ferenc Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62097

Valószínűleg lábasjószág volt a várban, ahhoz csak zsákos szemestermény kellett. Ha volt néhány kecske, mindjárt lett a tojás mellé tej, túró, sajt is. Sertés valószínűleg csak sonka, kolbász, szalonna formájában ment fel a várba. Galamb, ha volt, a legfinomabb-legpuhább leveshús is adott volt. Ehhez jött még az erdei vad. Bor hordóban, víz az égből? Vajon mekkora lehetett is a helyőrség létszáma?

Előzmény: Töck Jenő (62091)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62096

Mai naphoz kapcsolódóan:

 

„Nem mogyorót ropogtatni jöttünk ide.”

1704

A nagyszombati csata. Kuruc vereség…

314 évvel ezelőtt, 1704. december 26-án a kurucok nagy serege csatát veszített Nagyszombat város közelében, gróf Siegbert Heister generális császári csapataitól…

1704 őszén azonban nem csupán béketárgyalások és egyezkedések folytak a felvidéki Selmecbányán, de Rákóczi és a kuruc "vezérkar" már az elkövetkező időszak haditervein is gondolkodott. Érsekújvár bravúros elfoglalása egy stratégiai fontosságú erősség megszerzését jelentette. Ugyanakkor Rákóczi fontosnak tartotta a szintén felvidéki, és korszerűen megerősített Lipótvár megszerzését is, amely a Vág völgyében emelkedett.

Lipótvár ostroma sikerrel kecsegtetett. Igaz ugyan, hogy az ostromtüzérség ereje nem volt sem kaliberében, sem számában elégséges, valamint a lehullott őszi esők is hátráltatták a kuruc sikert: nem érkezett meg időben az erősítés, a muníció és a szükséges élelem sem.
Ugyanakkor az ostromgyűrűben fogott Lipótváron is jelentős volt a hiány mindezekben, s nagy volt a császári katonák soraiban az elégedetlenség.

Siegbert Heister tábornagy erős sereggel sietett az ostromlott erődítmény felmentésére. Rákóczi zászlai alatt ekkor úgy 20-ezer ember sorakozott fel, s vonult a közeledő császári sereg elé, Nagyszombat városának irányába, hogy felvegye vele a csatát, és vonulását megállítsa. A kuruc sereg elég jelentős számú had volt, s noha ott voltak benne olyan tisztek, mint Ebeczky István és Ocskay László nevezetes ezreskapitányok, valamint harcban próbált huszárjaik, Bercsényi palotásai, Esze Tamás hajdúi, de még egy francia gránátos zászlóalj is, ennek ellenére ez a sereg egy elcsigázott, ázott-fázott és leharcolt állapotban volt. Rákóczi írja: "Lelkemben némileg vonakodtam attól, hogy ilyen rosszul felfegyverzett csapatokkal harcba bocsátkozzam, de ha hátrálok (…) teljesen elbátortalanítom az országot." Tehát adott volt egy fajta kényszerhelyzet is, amely mintegy politikai, de pszichikai tényezőként is egyaránt befolyásolta a fejedelmet.

1704. december 26-án, szent karácsony ünnepének másnapján, Nagyszombat városának közelében a kurucok csatát vállaltak a császári tábornok, körülbelül megegyező nagyságú seregével. Rákóczi nem volt katona, és tisztjeinek többsége is főrendi származása miatt lett a csapatok parancsnoka. Tanácsaikkal okosabbnak tartották magukat a fiatal és tapasztalatlan, éppen ezért gyakran maga is bizonytalankodó Rákóczinál, és ezzel alaposan megzavarták döntéseiben. Például a nagyszombati csatát megelőzően, nem történt meg a csatatér alapos felderítése, később mikor erre késlekedve, de sort kerítettek, Rákóczi és tisztjei a sűrű hóesésben eltévedtek. Csak a szerencsén múlott, hogy nem estek fogságba, vagy nem történt nagyobb tragédia.

Számos katonai szakértő, hadtörténész, Márki Sándortól, Markó Árpádon és Perjés Gézán át, elemezte már az elkövetett hibákat. Érdemes mindezt röviden felidéznünk, Perjés Géza elemzését segítségül hívva: "Hogy a kuruc vezetők mennyire tanácstalanná, határozatlanná és kapkodóvá váltak a reguláris hadműveletekben, azt két további esemény mutatja. Az eredeti döntés az volt, hogy a csatát a Nagyszombat előtti síkságon vívják meg. Rögtön azután, hogy a csatatérre értek, Bercsényi és több más tiszt azzal állt elő, hogy ne ott, hanem Nagyszombatban és a mögötte lévő emelkedéseken állást foglalva vívják meg a harcot. Ezzel azonban szabaddá tették volna az utat Heister számára Lipótvár felé, azaz feladták volna a célt, amiért vállalták a csatát. Rákóczi most ellenállt, de minden rábeszélőképességét latba kellett vetnie, hogy meggyőzze őket: ott kell megvívni a csatát, ahova eredetileg tervezték. A másik jelenet már a csata elkezdése után zajlott le. A császári sereg egyik egységének mozdulatából a jobbszárnyat vezénylő Bercsényi alaptalanul arra következtetett, hogy Heister el akar vonulni, azaz nem akarja a csatát vállalni. Sebtében a középnél tartózkodó Rákóczihoz küldte hadsegédét azzal, hogy hagyják Heistert elvonulni. Azt, hogy a csata folyását minden bizonnyal feszülten figyelő, felfokozott idegállapotban lévő Rákóczira milyen hatással volt az alkalmatlan tanács, mutatja, hogy visszaemlékezései megírása idején, tehát jó évtizeddel később még pontosan emlékszik indulatos és tekintve Bercsényi beosztását és a köztük lévő korkülönbséget, udvariatlan válaszára: 'Nem mogyorót ropogtatni jöttünk ide.'"

Bercsényi tehát a parancsnoksága alatt álló jobbszárnyon is parancsot ad a támadásra, és Ebeczky ezredével lendületesen előre tört, olyan sikerrel, hogy áttörte az ellenséges erők balszárnyát. Ez idő alatt azonban Bercsényi Miklós – teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon – ott hagyta a parancsnoksága alá rendelt jobbszárnyat és a derékhadhoz sietett, amely felett azonban nem ő parancsnokolt. Talán nem is láthatta, hogy az előbbiek folyamán a jobbszárnyon még győzedelmesen harcoló vitézei, nem a megszalasztott labancok üldözésével foglalatoskodnak, hanem a málhakocsik prédálásához kezdettek. Időközben a gróf Esterházy Antal tábornok vezette balszárny is támadásba lendült, sőt a centrum gyalogosezredei oly elszánt erővel támadtak, hogy sikerrel áttörték a császáriak vonalait. Heister tábornok maga szintén életveszélyben volt, mikor egy kuruc vitéz a közelébe férkőzött és kardjával felé sújtott. A körülötte álló és védekező labancok mentették meg. A császári tábornoknak az éleslátású és tapasztalt katonának azonban az sem kerülte el a figyelmét, hogy az előretört kuruc jobbszárny fosztogatásba merült katonái nem üldözték szétfutott csapatait, ugyanakkor jókora rés keletkezett a kuruc hadrenden. Ebbe a résbe nyomultak be a rendbe szedett dragonyos egységei és máris a kurucok hátába kerültek és támadhattak. A csatának volt még egy a császáriakra nézve kedvező fordulata. Amikor a Scharudi-ezred, amely a korábban fogságba esett, vagy dezertált német katonákból a kuruc zászlók alatt jött létre, hirtelen a csata forgatagában – nyilvánvalóan előzetes és titkos konspirációk folytán – átállt Heister oldalára. Az áruló német ezred a csata egyik döntő pillanatában nem az ellenségre, hanem hirtelen a mellette álló magyar csapatra, a Nyárády-zászlóaljra zúdította a tüzét.

Rákóczinak valójában ez volt az első nagy csatája, vagyis most esett át a "tűzkeresztségen", mégis igen bátran és példamutatóan viselkedett. Mikor látta a Scharudi-ezred árulását, az udvari karabélyos-ezrede (a kuruc hadsereg "elit alakulata") élére állva bátor ellentámadással szándékozott visszafordítani a hadi szerencsét, és az előbb még vesztésre álló császári tábornoknak megadni a végső döfést. Határozott ellenlökéssel talán elérhette volna a fordulatot. Erre azonban nem kerülhetett sor, mivel aggódó környezete és kísérete, testőrei, akiknek udvari kapitánya a hűséges (most azonban túlbuzgó) Vay Ádám volt, visszafogták a lova kantárszárát, és valósággal erőszakkal vonszolták el. A döntő pillanat lehetősége elillant. A zűrzavar teljessé vált. Egyes kuruc egységek, akik áttörték a császáriak vonalait – miként az Esterházy vezette balszárnyon is –, már győztesnek hitték magukat, az ellenség poggyászát fosztogatták; míg mások ugyanekkor pánikszerűen menekültek. "Így ért véget a Rákóczi vezette első nagy csata, amelynek lefolyása élesen világította meg a kuruc sereg járatlanságát a reguláris harcban, gyenge lábakon álló fegyelmét és a vezetés ingatag voltát."

A nagyszombati csatavesztés nem rémisztette el Rákóczit, sokkal inkább megerősítette benne a hitet, hogy a kuruc hadsereg és a magyar hadügy gyökeres reformjára van szükség. Az elmaradt magyar hadszervezetet pedig a regularitás útjára kell terelni.

 

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62095

Sirmione, Garda-tó

2008

2014

 

Sirmione a Scaligeri család XIII, XIV. sz.-i veronai uralkodó(?) család volt, ez volt az egyik nyaraló bungalow-juk a Garda-tónál. Fokozott helyzetben itt is lakhattak huzamosabb ideig. A Wikipedia szerint Goethe is igénybevette az 1700-as évek vége felé, de mivel kevés pénze volt szállásra ezért a fapados részt vette igénybe az alagsorba. A beutalónak az volt az oka, hogy tetszett neki (is) az intézmény és rajzon akarta megörökíteni. Az akkori osztrák államvédelmi hatóság félreértette az érdeklődését. A helyzet tisztázásáig szállást és ellátást biztosítottak neki.

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62094

Egyetértek.

Előzmény: Shingen (62093)
Shingen Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62093

Eltöprengtem, hogy melyik a jobb? Újjáépíteni így, vagy hagyni düledezni.

 

Számomra ez nem kérdés, persze sokan nem ezen véleményen vannak, de én úgy vagyok vele inkább építsék újra, mint hogy pusztuljon tovább.

Még ha modernebb megoldásokat is tesznek bele.

De legalább vhogy megmentik az utókor számára...

Előzmény: Töck Jenő (62092)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62092

Az 1990-es évek végén is jártunk Erdélyben, eljutottunk Segesvárra is. Éppen ment a felújítás. Érdekes dolgot mondott az egyik ott tevékenykedő: A román műemlékvédelem előírta, hogy mindennek réginek kell kinézni. Az egyiktorony fedélszékén folyt a munka. mint megtudtuk acél "I" gerendákat építettek be, de be kellett burkolni fával a látvány miatt. Eltöprengtem, hogy melyik a jobb? Újjáépíteni így, vagy hagyni düledezni. 

Előzmény: Shingen (62089)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.26 0 0 62091

Elgondolkoam azon, hogy üzemeltettek egy ilyen hegyi várat. Gondolom folyóvíz volt (ha fölvitték edénybe már magától lefolyt) és a mindennapi ennivaló helyszínre szállítása sem lehetett egyszerű feladat. A várépítés még hagyján, egyszer kellett csak megépíteni, de a mindennapok kisebb kihívást jelentettek, de sokkal hosszabban. Sok ember nem kellhetett a vár működtetéséhez, azok nagyobb része is a hadtáphoz kellhetett. Viszont ha megláttak alant az úton valami ellenszenves társulatot eltartott egy darabig mire leértek. Bár gondolom mindig volt egy kukkoló valamelyik toronyban, ő időben tudta jelezni azokat akik figyelemre érdemesek voltak. Pozitív ill. negatív szempontból. Nem jártam ott, ezért nincs is helyismeretem, csak kérdezem, hogy a kiéheztetéses ostromzárhoz hány ember kellhetett? Hány le ill. fölvezető út volt, mert sziklafalon mászva nem lehet utánpótlást szállítani. Sajnálom, hogy nem jártam benne, pedig Törcsváron voltunk. Ha arra járunk legközelebb eggyel több megtekintésre érdemes látványosság.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62087)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!