Ha érdekel, akkor az a vékony deszka, egy kb. 10mm-es kazánlemez. Öt lótól, szégyellném magam, ha elgörbülne.
A másik dolog, hogy a csónak teste menet közben, sok buborékot termel a hullámok miatt is. A közvetlenül felszerelt motor/csiga ezt a buborékos vizet szívja ki a test alól. Szerinted milyen hatásfoka lesz a hajtásnak? Ha távolabb kerül a propeller a testtől, valamennyire "kiszellőzik" a buborék a vízből, és jobb lesz a hatásfoka a hajtásnak. Legalább is ezt állítják a kitalálók, és ez elég logikusnak is mondható.
A motoromat úgy rántom be, hogy szívató,berántógáz és rántás. De ha távkaros a motor- ráadásul csak egy kar van- akkor berántó gázt csak úgy tudok adni ha előre vagy hátra menetben van. Vagy van valami amiről én nem tudok?
Én hézagos agyamban a motorteknőről valami olyan motoszkál, hogy az esetlegesen hátulról beverő viz ne az egész csónakot öntse el. De hogy ez honnét jön....... nem tudom.
A hátsó konzolról még:
Itt mifelénk...... lehet máshol is, ilyenre szokták csinálni a csónak seggét:
Azt mondták az öregek, azért hogy a csónak alól töretlenül szaladjon a víz a csigára. Minden centi számít! Kitzoli is leírta: Ha katamarán, akkor igaziból kéne rá a két motor. Ott forogjon a csiga, a testek alól kifutó vízben!
Namost, a félméterrel hátrébb lévő, konzolon lógó motornál mi van? Rágjuk 10 éve, de nem tudjuk sem lenyelni, sem kiköpni......
sztem azert van, mert ezzel a csizma hossz nem koti meg a tervezo kezet amikor a hajotest design-t faragja, foleg tengerre tervezett hajoknal jatszik, ott fontos a palankmagassag
az is, h. egy ot lovas motornak miert kell egy ekkora kazal vas (lehet vett egy szal zartszelvenyt aztan ne maradjon felesleg itt-ott belehegesztett meg )
Nem is az volt a kérdés, hogy szar-e, hanem hogy megéri-e a + belefeccölt anyagot, munkát, ha egyszer alapból is lehetne tökéletes. Persze, ha nem az akkor "eszkábálni" kell, de nem ez az alap.
Egy tény, nálunk nincs elerjedvedve a dolog, ergo értelmetlen akkor is, ha több száz lovat is kibír.
Valószinű, nálunk a többség össze tudja hangolni a motor , és a fartükör magasságát. (rendőrség kivétel :-))
Ha már itt vagyunk, az is lehet rágnivaló, miért van egyes csónakokon külön "motor teknő" hátul (inkább a nagyobbacskálon). És ha fontos, és jó, akkor miért nincs minden csónakon?
(Tudom, ha nagy az oldalmagasság, akkor ennek a teknőnek a tükörfala alacsonyabb, így beér a motor a vízbe)
Szőrmók /mi van vele?/ egy évtizede emlegeti, hogy ez a megoldás. Ugyanakkor, a "máshogy sehogy nem jön össze" helyzetektől eltekintve nem terjedt el. Jellemzően magasseggű úszó csónakokon/hajókon fordul elő, ahol mindegy, csak belelógjon a vízbe.
Ha rövid a konzol, felbillenéskor lefejeli a csónakot. Ha nem fejeli, mert jó a magasság, nincs rá szükség. Ha hosszabb, kézikarral nem jó. Azt még senki nem tapasztalta, prezentálta, hogy hat a sikló üzemre a csizma, és a fartükör bő félméteres távolsága.
Hát kb ezt rágcsáljuk, és még nem jelent meg a tuti.
Rágtuk már, de ez most nem az én művem/ötletem. Még az elkövetőt sem ismerem, tehát én mosom kezeimet! Csak ez volt az első csónak a kikötőből amit megláttam. Ez már jel! :-)
A múlt hétvégén, a Tisza-tavon motor csónakáztunk. Poroszlóról indultunk, és a tavon levő két kilátót is megnéztük. Viszont a kikötőben erre lettem figyelmes.
Kértép képet az épülő csónakom aljáról. Egyéb teendők miatt fel kellett függesztenem az építést (és a csónakot), ez alkalomból gyorsan kattintottak kettő képet.