Kimaszkoltam bármivel, ami a kezem ügyében volt, helyzettől függően. Odatartott papírlappal, festőszalaggal, betömködött ronggyal, vagy a mosogató, vagy a főzőlap beragasztásánál magával a mosogatóval, főzőlappal.
A burkoló nálunk az élvédő megemlítésére csak ennyit kérdezett vissza: Az minek?
És büszke volt rá, hogy 30 éve a szakmában van. A legjobban az fájt, hogy mint minden jóvágású, régi szaki a segéddel dolgoztatott, aki pont ugyanezt fogja megtanulni...
gipszkartonból akarok álmennyezetet csinálni. Új családi ház, Leier betongerendákkal és béléstestekkel. kb 10cm-t szeretném leengedni az állmennyezetet. Jó megoldás lenne,ha direktfüggesztővel csinálnám és tetőlécekkel nem pedig fémprofillal? Csak oldalra a falra fúrnák fel fémprofilt. Van valami olyasmi dübel,amit elég csak beütni a direktfüggesztővel és ne kelljem csavarozni? No és persze nem szakad ki a béléstestből?
+ cakkosra vágott csempét egy másik csempére fektetett csiszolóvásznon tudsz szépre csiszolni, és akkor egyenes is marad a széle
++ negatív sarokban (pl. fal-padló találkozás) burkolásnál ne nagyon maradjon 1 mm-nél nagyobb rés, különben enni fogja a szilót, ezzel szívtam. Vagy ki kell tömni fugatömítő szalaggal szilózás előtt.
A szilózás kicsit macerásabb, könnyű összekenni mindent :)
Ha először csinálod, szerintem:
- oda nem illő dolgok eltávolítása (ragasztómaradvány)
- zsírtalanítás (száradás)
- kimaszkolás festőszalaggal
- kartusból az anyag kijutttása kinyomópisztollyal
- mosogatószerbe mártott középső ujj körmével a felesleg kikaparása szakaszonként (sok papírtörlő legyen kéznél, abba tudod beletörölni)
- festőszalag gyorsan leszed
- mosogatószeres víz permetezése a szilózásra
- mosogatószeres vízbe mártott középső ujj ujjbegyével el tudod simítani szépre. Az ujjadat többször mártsd a vízbe (ne tudjon ráragadni a sziló)
Ha már van kis gyakorlat, a maszkolás elmaradhat, de ehhez tudni kell úgy kinyomni a szilót, hogy jusson is mindenhova (ha mögé tud folyni a mosogatószeres lé, nem tapad fel) + ne is kenj össze mindent...
Az egyik vége a falhoz csatlakozna. Ha oda bevésem pár soronként akkor sem lesz satbilabb? Ezt hogyan szokták csinálni,h jól is nézzen ki? Teljesen a plafonig vagy elég csak 200-220 magasan? A teljes belmagasság kb 270 cm.
Magamnak csináltam az összes burkolást a házban...a fugázás nem nagy ügy, de könnyen el lehet igénytelenkedni.
Javaslom a kisméretű gumi gipszes edényt hozzá, könnyű kikaparni, takarítani. Sokat úgy se kéne bekeverni, ha először csinálod, hamar köt.
Vízbe belelapátolod a port, és vékony spaklival kevergeted homogénné. A felkevert tejfölnél hígabbat csinálsz, vagy olyat, mint a szar tejföl. :)
5 percig pihenteted, aztán megint át kell keverni, és utána a fugákra 45 fokban több irányból belekenni gumis simítóval. Onnan látod, hogy eleget gyömöszöltél a fugákba, hogy kicsit kipúposodik.
Ennek az egyik hosszú élére spaklival kenj anyagot, és mondjuk 10-20 fokban megdöntve a csempéhez képest tudsz vele dolgozni. Mindig 45 fokban. Néha levakarod a szivacsos simítót, és az anyagot visszakevered az edénybe.
Ha tele vannak a fugák, nagyobb szögben döntve határozott mozdulatokkal húzd le a felesleget (púpok eltűnnek). Ez fontos, mert a szivacsolásnál szívni fogsz, ha sok marad ott.
Szivacsolni akkor lehet, ha meghúzott annyira a fugaanyag a fugákban, hogy finom érintésre nem fogja meg az ujjad. Ha előbb kezded, könnyű mélyre mosni a fugát, ha későn, nem tudod elsimítani.
Szivacsos simítóból nem a tengeri szivacsos, hanem az apró buborékos (vastag, fehér) jött be nekem.
Ezt is 45 fokban kell használni. Jól bevizezed, és jól kinyomkodod, majd megpaskolod, hogy egyenletesen legyen a nedvesség benne. Ne csöpögjön.
Többször át kell majd simítani a felületet, és közben a szivacsot jó alaposan kimosni (vödörben, vizet gyakran kell cserélni).
Az első simításnál könnyen szétkenődik a felesleges fugaanyag a felületen, ne zavarjon. A 3-4. simítás lesz az utolsó, azt érdemes frissen kimosott szivaccsal.
Még maradni fog egy fátyol, ami csak akkor jön elő, ha megszáradt a felület. Ezt másnap le lehet takarítani (persze cementes fugáról beszélünk).
Ha valahol hiányzik esetleg a fugából egy kis anyag, még lehet csalni, és a gipszes edényben maradt kis darabkával pótolni, majd szivacsolni.
Ha hosszabb időre meg kell állni a fugázással, a szivacsolás után a csempék végénél vágd el spaklival a még lágy fugát, és szedd ki a felesleget. Így akár másnap is láthatatlanul össze tudod dolgozni. Félig kitöltött fuga ne maradjon.
Köszönöm. Sajnos az én burkolóm nem dolgozott ilyen profin és nem használt ilyen modern úri módszereket. :(
Más:
Nincs véletlenül Balatonmáriafürdő környékén valaki aki valóban nagyon jól burkol és lenne ideje egy kb fél-1 napos munkára? (ajtó és kis ablak majdnem teljes körbespalettázása és élvédőzése, kb 3-4 db csempe felrakása plusz az alsó sor és a tusoló peremének cempézése, majd fugázás és pár nap múlva szilózás.
Sajnos a nem befejezett munka miatt elmarad a nyaralás nagy része nem csak nekünk de a családnak is. :(
Na volt nálam a "burkoló" dolgozni. Úgy látszik meg vagyok áldva, megint kifogtam a leghitványabb munkájú embert aki lassú is :( Vissza kellett bontatnom dolgokat, (falak) egyszerűen képtelen volt a lapok sarkát síkba és a fugákat vonalba tenni. Második nap már úgy történt hogy ő csak feltette a falra a lapot és én állítottam be a fugát és a síkot. komolynak tűnő vágógépe volt de nem tudott egy egyenes vágást sem csinálni, és minden vágott él sorjás, stb. Élvédőzni képtelen volt, nem tudott gérbe vágni. A lényeg hogy 4 nap alatt sem fejezte be, így én fogom befejezni az ablak és ajtó körberakását és az alsó sor berakását, fugázást, szilózást.
Jó nem?
Mindenki azt mondta igen jól dolgozik, stb. nem iszik, normális. Ez igaz volt az első kivételével. Eléggé magam alá kerültem megint, mondjuk a végeredmény ahol már én csinátam az szép lesz, de sok kis apró részlet máshol csúnya.
Félek a szilózástól és fugázástól. Elméletnem tudom hogyan kell csinálni, de gyakorlatban mire kell nagyon figyeljek, vagy hogyan a legjobb megcsinálni?
ja, csempe vágott élét mivel lehet szépen megcsiszolni? Milyen fugázógumit vegyek?
A téglához javasolt (értsd kell :-)) a drót, ytonghoz nem. A borulás kicsit bonyolultabb kérdés.
Nagyon függ attól mit is szeretnél. Egy két méter magas szabadon álló fal elég instabil. Ha erre még egy üvegajtót is ráteszel, ami zsanérokon forog akkor csak idő kérdése mikor borul az egész. Ha ugyanez a fal ki van kötve a mennyezethez is, vagy befordulsz vele derékszögben legalább 30cm hosszan, akkor viszont már stabil.
A y-tong előnye egyébként még a faraghatóság, így nem kötelező szögletes formában gondolkodnod... (Persze ez nehézkesebben kivitelezhető)
Falfülkéhez valóban megoldás lehet a gipszkarton, azonban javasolt egy kis süllyesztést készíteni neki, és abba ragasztani a falfülkénél nagyobb darabot, és a csatlakozásokat hézagerősítővel is átglettelni.
No és elég neki a 10cm vastag vagy vastagabbnak kell lennie? Kell pár soronként közé drót? Vagy nem fog elburulni,ha nekidől valaki? No és hogyan lehet bele olyan falnyílást csinálni?
Sziasztok! Abban kérném a segítségeteket, hogy adott egy kb 3x3 méteres fürdőszoba. Ebbe szeretnék egy kb 90*90 -es zuhanyzót leválasztani. És az lenne a kérdésem, hogy milyen téglával falazzam fel. Jó e a phorotherm 10cm-es válaszfal tégla, vagy hagyományos kis méretű téglát javasoltok inkább. Azt tudom hogy pár soronként be kell vésni a téglát de kell esetleg bele drótot is tenni? Esetleg hogy lehetne kialakítani benne egy kis beugrást ahova be lehet tenni esetleg tusfürdőt kb milyen magas szokott lenni az ilyen fal. Esetleg mire kell még ügyelni.
Amúgy van most ott fektetve 1 sor kisméretű tégla teljes felületen ( ez volt eddig a beálló ) . Erre már csak pár centi sóderágyat tervezek , csak azért,hogy a kerámia ne rántsa ki a vizet belőle. Vagy az se kell ? Vagy ugyanugy kell a 10-20cm kavicságy ?
Elnézést,hogy megint zaklatlak de elakadtam picit. Betonoznék egy kocsibeállót ( 8m x 4m x 0,1m ) ponthegesztett hálóval. Egyik oldalán sem csatlakozik semmilyen fix dologhoz, tehát 4irányban tud dilettálni. Az lenne a kérdésem,hogy ilyenkor elhagyható a dilettáció? Mivel lejtős így nem örülnék ha ott megállna a víz (vagy feltöltése után) a lefolyó víz ott hagyná el mindig a hordalékát. Ha dilettálni kell akkor azt egészen a beton aljáig kell vagy elég a vasszerelésig? Vagyis el kell vagdalnom a hálót,hogy beférjen a dilettáció?
Válaszaid előre is köszönöm és örök hálám érte ismét :)
Az EPS hiányt saját anyagával pótolják. Egyszerűen "hungarocell" golyókkal töltik fel. (A pontos nevét nem tudom, majd valaki beírja.)
A vízszigetelés esetén készítenek egy gallért. Tehtá fognak egy 15 centi széles nehézlemez csíkot, feléig bevagdossák, és ezt hajtják a cső köré. S erre később még egy fele ilyen széles csíkot simítanak.
A cső körül nem melegítik, csak a bitumenes lemezt forrósítják fel. Persze védőkesztyűben és kanállal simítják a csőhöz.
ez letölthető? Engem a kispesti érdekelne. a leendő teraszunk mellé mindenféleképpen zsalukövet szeretnénk 2+ méter magasan (de lehet, hogy végig).
a kvsz-ben egy szó sincs erről.
Elkészült a vízvezetékek bekötése a szerelőbetonon, most teszem le a EPS 100-at, azonban a vízvezetékeknél elég maceráns bevágogatni, van ahová egyátalán nem férek oda, és van ahová csak pár centis darabokat tudok betenni. A kérdés, hogy van-e olyan anyag amivel ezeket a réseket esetleg ki lehet tőlteni, és van olyan kemény mint az EPS100? Púrhappal például kitőlthetem azokat a lyukakat ahová nem fér el értelemes darab hungarocell, hogyan szokták ezt megoldani?
A másik kérdésem, hogy van 1-2 PVC cső felállás, ami köré nem merek bitumenes szigetelőt palackal odaolvasztani, félek hogy megolvan a pvc cső, hogy szokták a csövek körül megoldani a vízszigeteléset?
az egyformasag csak azt jelenti, hogy amelyik oldalon a te dolgod a keritest felhuzni, nem csinalhatsz olyat, aminek a feloled levo resze viragmintas, a szomszed fele eso resze (ami neked a hatulja) meg nyers vakolatlan tegla.
erre mondtam, hogy a tartaly alatti reszt (amirol te is beszelsz) tomorre ki kell falazni teglaval. a beton felesleges tulzas, es tok maceras is lenne odatenni.
Ha zsaluban hagytad volna, könnyebb lenne nedvesen tartani. Amíg nedvesen kell tartani, nem mehet rá a gerenda, mert a vizet a fa nem szereti. Én 3 hétig locsoltam a koszorút, van aki szerint 2 hét is elég.
( Vettem olcsó locsolótömlőt, pur habból a koszorú két szélére csíkot húztam. A csövet pici fúróval perforálgattam, és ráfektettem a koszorú tetejére, majd az egészet letakartam fóliával. Csöpögtető öntözés volt, ki sem kellett mennem napokig :-)
Elkészült a kazánház koszorúja. A zsaluzást 2 nap után leszedtem, folyamtosan locsolgatom, le van takarva mindenféle szövetekkel, így nem éri közvetlen napsütés és tovább marad nedves is. Meddig kell locsolgatni? Hetekig? (17x22 cm a keresztmetszete)
Másik kérdésem: mikor lehet ráterhelni? Van egy ajtóhely, aminek a szélén/fölött pont lenne egy szarufa. Alá van persze támasztva, de az nagyjából gondolom arra jó, hogy amíg megfelelően megköt a beton, egybentartsa a zsaluzatot. Talpszelemen nem lesz, egyből (vízszigetelés után) megy a betonra a szarufa.
Sziasztok ! Lakatos munka lenne. Konkrétan egy terrasz fölé előtető + korlát.
Az anyagok : zárt szelvény, acélcső, köracél, fedésre műa. hullám lemez.
A probléma az hogy melyik a praktikusabb
1. a műhelyben gyártás ?
2. a helyszinen való építés ?
az 1. pontnál is csak kb. a kétharmad készülhetne műhelyben, a többi a helyszinen.
A fő méretek és darabok 2,5 x 2,5 m-es tető, tartó létra, korlát elemek. És ezt mind ki is kell szállítani.
A felhasználandó anyag kb. 80 -85 fm cső, zárt szelv, kör ac., kb. 35 -40 hegg varrat. A tömeget had ne mondjam. Mi alapján érdemes számolni az árat ? Tömeg ? folyó méter ? Ránézés ?
A jelenlegi állás : ránéz a mester az axiómetrikus rajzra és mondja nem probléma, majd egy nap múlva hív ,hogy azért van probléma.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Most akkor bele ásom még magam a keresgélélsbe a válaszok alapján. Köszönöm még egyszer nagy segítségemre szolgáltak a válaszok!
mert valaki olyant mondott,ha a wc mögött nincs felbetonozva,akkor eltörheti ahogy ráülünk a wccsésze a szenyvízcsövét ahol a tartélyhoz csatlakozik.:(
Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol a dologgal. Lenne még egy kérdésem: Van a helyi szabályozásban olyan rész : "Az építési telkek közötti kerítés mindkét oldalát azonos minőségű
felülettel kell kialakítani." Ez mit jelent? Ha ő felhúz egy drótkerítést, akkor én már nem húzhatok fel egy nádszövetest a drótkerítés mellé? Vagy nem értem. A másik az az OTÉK-ben van: 15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja. Mikor rendelnek el kerítést valahova? Két családi házas telek között nem kötelező a kerítés? Mégegyszer köszi.
És még egy utolsó, hol vannak leszabályozva a növénytelepítési távolságok, mert én egyszerűen nem találom.
Ha a falra van rögzítve (és persze a fal elég masszív), akkor csak körbe kell építeni téglával/ytonggal, előlapnak egy gipszkarton, aztán lehet burkolni.
Ha viszont gyenge a fal, akkor kell a láb. De a vízszerelő csak vállal rá garanciát, hogy kibírja, ahogy ő rögzítette. (Hallottam olyat, hogy úgy tesztelték a beépített tartályt, hogy ráálltak a fajanszra, ha kiszakadt a falból, akkor újra tábla).
A csomagoláson tényleg rajta van, hogy kell csinálni, nálam az okos simán ráburkolt volna a tartályt szigetelő polisztirolra, ha nem mutatom neki a rajzot, hogy legalább egy gipszkartont rá kell tenni.
A grohehoz is van gyari lab, csak alapbol nem adjak hozza.
En ugy csinaltam, hogy ala teglabol tomorre kiraktam, hogy a csavar ami tartja a fajanszot az total ki legyen tamasztva a padlohoz. Aztan vagy 5cm ytong ele, vagy gipszkarton teliberagasztva.
Nem volt a tartálynak egy papírdoboza, amin rajta lett volna, hogy mit hogyan? Nekem van 2 különböző Geberit, meg egy Grohe, és mind a háromhoz olyan világosan, szépen le volt rajzolva, hogy még én is értettem :)
Semmit nem kell csinálnod, csak neked is kiröhögni ezt a marhát.
Akárhol feljelenthet, nem tud veled mit csinálni, mert nem is lehet, hiszen teljesen szabályosan csinálsz mindent.
(higgy nekem, dolgoztam anno épitésügyön, és rengeteg ilyen hülyével volt dolgom, és akkoriban megengedőbb volt a jogszabály, azaz több terük volt mozogni a baromságaikkal)
Lesz egy pár kör, kijön még pár hatóság, és a végén mindenki elhajtja a francba. Viszont ha ilyen őrült a krapek, akkor jobban teszed, ha egy drótos-oszlopos keritést felépitesz a szomszéd felé, saját telken belül.
Mert tuti, hogy nem fogja megcsinálni novemberben sem, és csak a gond lesz vele. Ha meg hozzányúl a TE keritésedhez, már birtokháboritást követ el, onnantól nálad a labda.
Abban is kérnék segítséget,h a fürdőben a zuhanyzó az falazott lesz. Azaz most szeretném felfalazni . Milyen tipusú téglát válasszak? No és mire kell ügyelnem és figyelnem?
köszi, de a tartályt már a vízszerelő felszerelte a falra. A kérdésem az lenne,hogyan kell alá ill melléfalazni? Kell e valamit betoozni. A tartály az a válaszfalra fel van erősítva,azaz nincs neki fém váza és lába.Grohe típusú.
Hát vicces, de kijött a rendőrség. Fogalmam sincs, hogy milyen indokkal hívta ki, amikor még a nagy családi veszekedésekre is azt szokták mondani (legalábbis az újságokban így olvasni), hogy csak akkor jönnek ki, ha személyi sérülés van. Mindenesetre itt volt, kiröhögte a szomszédot és azt mondta, hogy azt rakunk a saját telkünkre, amit akarunk. A felújítással nincs gond, tűrtük is, ráadásul ő kijelentette, hogy most leszedi a kerítést, és majd november végéig valamikor befejezi, addig meg nem érdekli, hogy minket ez zavar. Gondolom, holnap a kerületi építési osztályra megy és feljelent. Olyankor mi van? Kijönnek kivizsgálni, abból születik egy határozat vagy ennek mi a menete? Csak azért kérdezem, mert 5 éve lakunk itt, semmi gond nem volt eddig a szomszéddal, egy nagyon kedves, egyedülálló, ezért kicsit társasághiányos emberről van szó, aki két hete megőrült és már csak üvöltve beszél velünk, úgy, hogy a gyerekeink félnek. Nem voltam még soha ilyen szituban, ezért nem tudom, hogy lehet ezt kezelni. Köszi, ha bármi infot még adtok az ilyen eljárással kapcsolatban.
50-es PVC csövet lehet valamivel bélelni? Nem lett jó valószínüleg az illesztés és a szigetelés alatt megjelent a víz. A szerviz nyilásnál fedeztem fel. Ilettve mivel lehet megkersni a padlófűtés csöveket? Infrahőmérő jó? Tudom hűteni is a vízet a rendszerben.
"A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg."
Ez a sajat telekrészen épitett 2 méteres keritésnek vannak egyébb előirásai? Átlátszóság? Beárnyékolás? Vagy építhetek akár 2 méter magas zsalukő kerítést is?
Azt csinálsz amit akarsz a saját telkeden belül, akár 2 méteres keritést is épithetsz (csak minden eleme saját telken belül legyen).
A fák/tuják/bokrok ültetésénél van védőtávolság.
Ha ő felújitja az ingatlanát, te köteles vagy tűrni, hogy átmenjen hozzád, viszont minden károdat meg kell téritenie.
Ilyen esetekben szokott odáig fajulni a dolog, hogy földmérőt hivat, hogy kitűzesse a pontos telekhatárt. Hagyd hadd szenvedjen, és ne engedd magad rábeszélni a fele dij kifizetésébe. Ő akarja, viselje a költségeit is.
Rendőrség kiröhögi, egy helyen én párhuzamosan a másik keritéssel saját oldalra felraktam egy takaró keritést. Szerintem semmi nem tiltja, kerités 200cm magas is lehet. De majd jönnek okosabbak is válaszolni.
Sziasztok, ha véletlenül megfordulna itt egy OTÉK-guru, nagyon megköszönnék egy gyors segítséget. Nincs időm végignézni a szabályozást, a szomszéd meg itt tombol a fejemen. A telkeink közötti kerítés - mely az övé - egy drótháló. Eddig az ő engedélyével a nádszövetet arra tettük, de most felújítást tart és utána már nem engedi. Erre mi leszúrtunk a kerítés mellé közvetlenül a mi telkünkre három rudat, hogy majd azok közé kifeszítjük a nádat, mert az átlátás nagyon zavaró, ráadásul a telke gondozatlan és van rajta egy kiszuperált üvegház, ami tükrözi a napot, kifolyik az ember szeme. Erre most rendőrséggel stb. fenyegetőzik, hogy a mi telkünkön sem tehetünk semmit a kerítés közvetlen közelébe, 120 cm távolságra tehetünk bármit, mert neki azt a kerítést karban kell tartania. Meg tudja valaki mondani, hogy milyen szabály vonatkozik erre az esetre? Köszi. Sz
Ha hivatalosan át kell vetetned a kéményt a kéményseprőkkel, akkor egyeztess velük, hogy mit kérnek. Mert bárki bármit mond, ha nem veszik át akkor bachatod az egészet.
Kérni fognak az egyeztetéshez homlokzati rajzokat és műszaki leirást, alaprajzot.
üdvözlet! Ha valaki tud segíteni kémény építés előtt állok. Van egy leier 180-as kéményem és azt szeretném tudni milyen szabályokat kell betartani építés során? mire is gondolok 7,5 méter magas lesz tehát kettő tisztító nyílást kell kialakítani, amit nem tudok milyen magasnak kell lenni a padlószíntől max-min (a padlástérben is ha más vonatkozik oda ) ? Falon kívül lesz építve, tehát három szabad oldala lesz a kéménynek bármelyik oldalára rakhatom a tisztító és füstcső nyílást ? A füstcső nyílása milyen magasnak kell lennie max -min ? Fa födémem van úgy tudom min 12cm kell elhagyni és ez értendő ahol kilép a tetőn is. A házban padlófűtés lesz azt olvastam hogy 80x150 részt kell kihagyni a kémény alatt. röviden ennyi ha érthető és valaki tud segíteni előre is köszönöm.
még csak most lesz lerakva, szóval nekem ezt ugy kell intéznem a hivatallal ,h úgy kell megcsinálni h. kibírja a 40 tonnát mert ha beszakad baszhatom, nem tudom mi fogja azt onnan kivenni
Ha annak idején jól rakták le és jól tömörítették körülötte a földet simán, de a nyomtávon leraktok fölé vaslemezt vagy pallót azzal együtt jó lesz. Feltölteni nehéz lenne utána meg kibányászni még nehezebb :)
Itt nalunk van papirszalag. Meg egyre tobb ilyen tekercses alu meg muanyag betetes csodaszalag, ami nyilegyenesen hajthato kettobe, meg kanyarodik, meg elore koszon.
Első körben át kell fugázni. Tehát a hézagokat meg kell erősíteni. A lapok végét ferdén vissza kell vágni, hogy legyen helye a gipsznek. A gyári élekkel nincs ilyen szempontból feladat.
Ezeket a hézagokat első körben csak áthúzod a gipsszel, illetve a csavarhelyeket és egyébb lyukakat is. Elsősorban Rigips Vario-t használunk (ha még létezik Super az is megfelel), vagy Ardex 828 (csak azt kevés helyen tartják). Amikor megkötött, akkor ismét áthúzod gipsszel, belesimítod a rácsos szalagot, és ismét átsimítod gipsszel. Itt egyszerre 2-3 métert tudsz csak behúzni.
Ha megkötött akkor már sima glettes gipsszel áthúzhatod a toldásokat.
Festés előtt vagy telibe gletteled az egész felületet, vagy csak a toldásokat gletteled, azonban ez esetben alapozóval is át kell gurítani a felületet...
A glett olcsóbb, azonban gyakorlat nélkül az alapozó szerencsésebb választás lehet.
Emiatt kérdeztem én is,h egy normális festő hogyan tünteti el a ragasztott gipszkartonnál a toldásokat. NEhogy Sokkal tovább csinálja,mint ameddig tartana.
1cm alatt van az egyenlőtlenség. Szemmel nézve nem látni nagy hibát. Nem voltak egyenesek a doka táblák, hasa volt. Vagy az egyik találkozás magasabban van mint a másik. A táblák nem csúsztak el egymáshoz képest. De nem tökéletesen sima. A bajom, hogy H lécet nem használnak a festők. Leginkább csak 30-as glettvassal akarnak dolgozni. 60-as lepke is csak kevésnél van, és nem szívesen használják. Lusták a festők, rohannak minél több munkát megcsinálni.
Mit jelent,h a festők átfugázzák? amiatt kérdezem,mert nekem a belső falakra ragasztott gipszkarton került. Hogy lehet eltüntetni a toldásokat nyom nélkül,h festés után ne látszódjon? Új családi házról van szó
Igen, ma már szinte bárki kartonozhat, csupán két hetes tanfolyam elvégzése kell hozzá...
Alapvetően a kartonosok átfugázzák, ugyanis jellemzően a festőknél nincs "normális" gipsz, csupán glettanyag, s az nem igazán megfelelő.
S az ilyen "kéthetesek" hagyják ott fugázás nélkül. Egyszerűen azért van munkájuk, mert így olcsóbban tudják vállalni (más disznóságokat is el szoktak követni).
S nálunk jellemzően az olcsóság mindent felülír...
Eddig egyetlen olyan csapattal találkoztam akik át is glettelték igény esetén, de ők festők voltak (profik egyébként). Az egyszerűbb falakat meg tudták húzni, de bonyolultabb dolgokat nem (viszont ezt be is vallották, és amit nem tudtak tökéletesen megcsinálni azt nem is vállalták el).
Érdeklődnék,h tudna e valaki segíteni,h hogyan kell a beépített wc-tartályt alá és elé falazni? Mi a pontos menete? A wc tartály már fel van szerelve a falra és a vízbekötés is megtörtént. Tégla falra van szerelve tehát nem a fémlábas szerkezetű. Grohe típusú.
Igen, köszönöm. A típusra értettem, pontosabban a gyártmányra, mert olcsó volt. Azt olvasom a használatiján hogy a csempének nem a mázas felén kell kezdeni a kivágást. Igaz ez?
"Az foglalkoztat a legjobban, hogy a mostani fázisban kilehet-e vakolni a belső falakat."
A legideálisabb idő a vakolásra ! Nyár van, meleg van, ha van brigád, miért ne. De a villany és víz vezetékek azért remélhetőleg már a falban vannak !!
Más : a vályogfalat nem inkább tapasztják ?
A vályogházban szerencsés a beton aljzat ? Stb. Stb.
Tehát nem lesz könnyű dolgod ! Feltételezem hogy az az : "Adott egy öreg vályog ház, ahol elindultak a felújítási munkálatok" megéri a több milliós befektetést, az már el van döntve, hogy végig lesz vive.
Ilyen témánál csak szakaszolva lehet átlátni az ügyet. Mint írták, legjobb egy tervet készítettni- ahhoz tartozik természetesen egy kölségvetés kiírás és azt a vállakozók majd beárazzák.
Csak erre :
"Gáz csonk bevitele a háza - ez izgatna leginkább hisz összesen kb 250 000 munkadíjjat (!) és ugyan ennyi anyagköltséget (!) számot fel a vállalkozó. Amit én irrelevánsnak tartok annyi munkáért:
gázóradoboz felszerelése,
kazánházik elhúzták a műanyag szigetelt gázcsövet, ott egy vas kiállót alakított ki,
és még egy ilyen kiálló felszerelése a konyhába"
Ha nincs még gázcsatlakozásod akkor lesz egy un. csatlakozási díj , ami már 10 éve is 50 -60 eft volt felénk, aztán a műanyag csőből feltételezve az a föld alatt megy. Azt vagy fúrják, vagy árkot ásnak. Hány m az a vezeték vajon ? 15 m ? 22 m ?
Szóval ez az un. beállásiköltség az óráig. Ha kész és van egy órád, a központi fűtésre gázzal számolhatsz legalább egy 600 -800 eft -ot.
Mondjuk csak itt lesz vagy 30 tétel és ez csak egy kis része ennek a felújításnak.
Megéri egyáltalán ilyen kölséggel gázt bevezetni ? Csak úgy morfondírozok.
Ja és kell egy rátermett agilis ember, aki viszi az ügyeket ( neki is van díja )
Már a kisebb átalakitásoknál is megéri átalakitási tervet és hozzá való költségvetési kiirást készittetni, hogy ezeket árazzák be a kivitelezők, és normálisan össze lehessen hasonlitani ezeket, valamint az elszámolás ne bemondásra történjen.
Egy ilyet 60-80e Ft-ból meg lehet csináltatni, és hamar visszahozza az árát.
A szemtelenkedő lehúzós szakik ellen pedig kell fogadni egy tervezőt/műszaki ellenőrt, aki
1. nem veszi át a szar munkát
2. nem engedi az indokolatlan túlszámlázást és többletmunkákat
Vakolás előtti munkák minden olyan munka ami falban elvezethető a csöve, így villany, víz, fűtés, GÁZ NEM az mindig falon kívűl megy.
A trv része, a munkára törvény és rendelet együttesen ír elő szavatosságot jótállást az épületek esetében 5-10 év között mozog.
Jó lenne ha lenne építési műszaki ellenőröd, aki nem csak papírozna mert sokat segítene.
Az árak anyag google.hu és megkeresni hol a legolcsóbb, munkadíj az megállapodás kérdése le kell íratni mi van benne pontosan, szerződés nem ártana.
Vakolás külső felület sok féle van, kérdés mit raknának fel.
A gáz esetében a gázszolgáltatónak egy csomó papír kell így a legjobb ha olyan cég dolgozik akinek van szerződése velük és van tervezőjük, kulcsra készen adják át a munkát.
nem tudom, hogy jó helyre írok-e, de ahogy olvastam a bejegyzésket talán Önök tudnak neke segíteni. Adott egy öreg vályog ház, ahol elindultak a felújítási munkálatok és mivel nem egy vállalkozóval dolgozok, ezért nagyon nehéz összegeyeztetni a különböző szakemberek munkáit és véleményeit.
A problémám két síkon mozog , egy anyagi (szeretnék kicsit jobban körbenézni a piacot a felújítási munkálatok árainak) és technikai (szakmai) kérdésen.
Az anyagi oldal:
Már sok feladatod elvégeztünk a szakemberek, de ahogy észrevettem az ár egyre csak növekszik, ezért fodulok Önökhoz, hogy tisztán lássam mi mennyibe kerül/kerülne más vállalkozóval. Ezekre szeretnék külön árakat, hogy tudjam mivel kalkuláljak vagy hogy kitől mit várjak el, ha az ő ára magasabb a piaci átlagnál:
Vízvezeték felújítása (minden vezeték cseréje, új fürdőszoba kiépítése - fürdőszoba berendezéseit nem számolva)
Fűtési rendszer kiépítése kazánnal, radiátorokkal
Padló teljes cseréje: mosani padló feltörése, új padló lerakása (szigetelt padlót szeretnék, ezért aljzat beton lerakás, szigetelés, járólapok vagy laminélt padló)
Álmennyezet felrakása
Vakolás
Festés
Beltéri ajtók berakása (6 db ajtó)
Gáz csonk bevitele a háza - ez izgatna leginkább hisz összesen kb 250 000 munkadíjjat (!) és ugyan ennyi anyagköltséget (!) számot fel a vállalkozó. Amit én irrelevánsnak tartok annyi munkáért:
gázóradoboz felszerelése,
kazánházik elhúzták a műanyag szigetelt gázcsövet, ott egy vas kiállót alakított ki,
és még egy ilyen kiálló felszerelése a konyhába a kapú melletti vízaknából a víznek új csövet raktak le és egy másik víz aknából,amely az új konyha ablaknál van kialakítva,bevezették a vízes a falra a konyhába ahol fog állni a mosogató és felszereltek egy víztisztítót,amely a nagyobb szennyeződéseket szüri meg és bevezették,lerakták a csöveket a szenyvíznek a fűrdőszobába és rákötötték a régi szenyvíz csőre
A kérdése, hogy kb milyen árakra számítsak ezekért a munkálatokért egyenként. Előre is köszönöm szépen a válszokat!
A probléma második síkja:
A kőművesek azt szeretnék,ha a vakolás előtt a víz ,gáz és villanyszerelők elvégeznék a munkálataikat. A villanyszerelő állítólag beleegyezett, hogy a vakolás előtt jön és bevezetik a villanyt.A víz-gáz szerelő csak vakolás után hajlandó dolgozni.Mivel a vakolásnak hosszú ideig kell kiszáradni,hónapokba telik szakemberek szerint,míg lehet lesz rá festeni,én azt szeretném ,ha minél előbb megvolna a vakolás. Az foglalkoztat a legjobban, hogy a mostani fázisban kilehet-e vakolni a belső falakat. A kérdés---nem fog e hőhíd kialakulni, hogy a fal egészen a szerkezeti betonig lesz kivakolva ,nem fog e a hideg a betontól a vakoláson keresztül beszivárogni és penészedést okozni??? Ez nagyon fontos,ne hogy penészedés induljon el a házban. Ilyen esetben vállallnak e garanciát a vállalkozók? Ha igen hány évre?
Mikor leirtam, mar en is tartottam tole, hogy nem az az altalanos amit lattam. Azert eleg lehetetlen helyzet az, ha a kartonozo ember otthagyja hogy majd a festok kiglettelik, aztan centis hibak vannak benne, es kb vakolni kell hogy normalisan nezzen ki.
csempefúrásnál ami nekem bejött: jó nagy szöget odahelyezel pontban, kalapáccsal ráütsz finoman vagy amennyire kell, így ugye nem törik reped csak azon pontszerű helyen. Utána 3-4-es fúróval, majd jöhet a nagyobb.
Mind a fúró mind a szár barkács kategória, és tökéletesen működött.
Lakástól függően számítani kell rá, hogy a vizes helyiségekben az átlagosnál vastagabb lehet a "vakolat", később találsz téglát!
Tisztelt olvtársak,érdeklödnék az iparosok között (PÉCS környékiek),hogy egy kertben 100-120 betonoszlop lefúrása 60 cm mélyre kb milyen áron végezhető el.
Köszönöm! Az igazság az hogy azért nincs ilyen fúrója jelenleg mert kb 200km-re vagyunk az otthonától, és a fúrók ott vannak. Azt mondta szépen meg tudja csinálni a lukakat fúró nélkül is.
Hol tudnék s.o.s.-ben venni lentebb ajánlott fúrót olcsón? Nincs tippje valakinek?
most mondhatnank akkor, hogy kell a gyemantos cso alaku uvegfuro, mert van olyan csempe amit csak azzal lehet.
de nem mondjuk. csuszkalasrol szo sem lehet, mert elotte a vidia hegyevel ugyesen meg kell pattintani a celpontban a zomancot. persze az ugyesen az azt jelenti hogy ritkan sikerul valakinek eleteben az elso...
Sziasztok! Csempefúrót ( illetve inkább nagyobb lukak kivágásához szerszámot) keresek. Nem profi készlet kell ipari felhasználástra, hanem néhány kapcsoló és csőcsonk kifúrásához kellene. ( sajnos a burkolónak aki jön nincs, mert azt mondta ő ki szokta csipkedni a lukat. Én viszont örülnék ha fúrná. Az lenne a kérdésem, hogy ez a típus, illetve ilyen jó lenne? A drága külön méretű darabokat amiből 1db több ezer ft olyan nem kellene.
Használható ez a fajta?
Ja, és simán megfúrni milyen fúróval lehet a csempét?
ugy ertem, hogy ha a komuves ad arat vakolasra anyag+melo, akkor abban a gletteles nincs benne. es a friss vakolast ketszer, de inkabb haromszor kell glettelni.
a gipszkartonozasnal viszont az anyag+melo az nehany kiveteltol eltekintve keszre glettelve ertendo, amit csak festeni kell.
Monolit födém van, de nem tökéletesen egyenes. Használt doka tábla volt. Nem fogok találni olyan festőt, aki H léccel áthúzza és félek tőle, hogy nem lesz szép glett után. Legtöbb festő 30-as glettvassal dolgozik és nem is akar mást használni. 275 a belmagasság és egy 50nm-es nappaliba már ez se egy brutális belmagasság.
Amit nem írtál, hogy a gipszkartonozást könnyebb megcsinálni házilag, mint a vakolást vagy a glettelést.
Betonfödémet szeretnénk gipszkartonozni. Milyen módszerrel lehetne a legkevesebbet veszíteni a belmagasságból? A fémprofillal 5cm elveszne. Van valami más járható út?
Köszönöm a javaslatokat, de mégis mivel lehetne locsolgatni az első időkben? Háti permetezővel? :DD Gondolom nagy mennyiségben (locsolócsővel) nem tanácsos vizezni. Letakarni nem tudom mivel lehetne ha a szobákat nézem, meg hogy az első időkben nem lehet rámenni a betonra. :S
Adott egy felülvilágítós , sorolt ajtó-ablak aminek a nyílásába egy kisebb (szabványméretű) ajtó-ablak megy be szintén sorolva. Két szélén 25x25 oszlopzsalu vasalva, megöntve, tetjére Porotherm A-12 áthidaló 300cm hosszúságú 2db és 260 körüli fesztávra. Erősítsetek meg,h ennek a tetejére még elfér 2 sor pth 25 N+F 0,00mm lehajlással ? Csak a téglák terhét kell hordania semmi mást.
Hogy az esztrichesek tettek-e bele valami adalékot, azt nem tudom (a keverésnél még nem voltam ott), de szerintem nem.
Előtte a Sopro adalékanyagokat néztük, de végülis az eladók lebeszéltek róla, hogy felesleges.
Egyébként ugyanígy hezitáltunk, mint Te, hogy melyik módszert is válasszuk (saját vagy kőműves munkával zsákos esztrich, esetleg kézi keverésű beton, vagy profi esztricheseket hívjunk). Spórolásból igyekeztünk minél több munkát belevinni az építkezésbe. Végül a profi esztrichesek mellett döntöttünk, mert
1. a terasz betonozásakor sikerült a tüzépről valami istentelen rossz cementet vennünk, utólagos fixálókkal többet költöttünk rá, mintha profikkal csináltattuk volna. Ráadásul egy letekert padlófűtésnél cikisebb, ha vacak a beton...
2. A kézzel húzott aljzat sohasem lesz olyan szép, mint a gépi. Ahogy Kömkel is írta, a kézire még kell kiegyenlítő, ami megint plusz pénz.
3. Az építészünk (Kömkel) néhány évvel korábban saját maga csinálta az aljzatbetonozást zsákos esztrichből és ő is azt mondta, hogy rengeteg munka. Ráadásul ő ügyes, mi meg nem annyira...:-)
Számításaim szerint ugyannyiba került az egész így, mintha zsákos esztrichet raktunk volna, de így kaptunk garanciát (nem kellett félnem, hogy mi van, ha elrontjuk a padlófűtést) és nem utolsó sorban fél nap alatt megcsinálták az egész házat, szépen összepakoltak maguk után, aztán elmentek. Amikor már járható volt az aljzat, jött a főnök és együtt megnéztük, hogy milyen lett a végeredmény, ekkor kellett fizetni.
Sok mindent másképp csinálnék, ha újra kezdhetném az építkezést, de ezt nem.:-)
Mi hozattunk konténerben sódert (a sitt elszállításához egyébkénti is kellett a konténer, így olcsóbb volt) és cementet, abból készítették helyben az esztrichet. Adalékanyagot nem tudom, hogy tettek-e hozzá, mi azt külön nem vettünk.
Egységesen 1500 Ft/m2 volt a munkadíj és ilyeneket is megcsináltak, mint épített zuhany folyókájának beépítése, lejtésének kialakítása.
Utólag sajnálom, hogy a teraszt a kőművessel csináltattam, mert ugyan ő 1000 Ft/m2 áron dolgozott, de a minőség össze sem hasonlítható.
Egyik fórumtársnak ők csinálták, nagyon szép lett, és összességében nem sokkal drágább, mint a kézzel kevert. Ami nagyon nagy előnye, hogy tükörsima, és nem kell padlókiegyenlitőzni sem.
Nem vízszintesen, hanem függőlegesen kerül a betonba a laposvas. Ha sikerül meghajlítanom megfelelő távolságra U alakot, akkor úgy. Aztán közé megy a gerenda, és oldalról átfúrom, összecsavarozom.
Ok köszi. Tehát a higítás bizonyos mértékig lehetséges, mert a végeredmény ugyanaz: a víz úgyis távozik, csak lassabban? Nincs tehát úgy, mint a főzésnél, hogy túl sok víz esetén ízetlen.
Ezt így nehéz megmondani. Általános szabály, ha károsodás nélkül nem képes elviselni a terhet, akkor változtatni kell :) Vagy úgy, hogy az alapot megfelelően alakítod ki (kellő alátámasztással), vagy beljebb rakod a faházat. Én "levegőben lógó" alapra nem raknám a ház falát, hacsak nem olyan vasalás van benne, hogy elbírja.
A képlékeny beton konziztenciáját megadja a zsákon felírt keverési arány. Nem tudom, mennyire lehet eltérni tőle. Az biztos, hogy a gyakorlatban szoktak módosítani a víz mennyiségén. Kis mennyiségű plusz víztől is már érezhetően képlékenyebbé válik. Szóval lehet hogy elég plusz 3dl-t (csak mondtam egy számot) adnod 10 liter bekevert betonhoz és máris könnyebben dolgozhatsz vele.
Hobbibeton esetén azok a részek, melyek nehezen hozzéférhetők, megengedett a hígabb keverék, hogy magától elterüljön? Nem tudom, legutóbb jól csináltam-e, de az állaga olyan volt, mint a sűrű tejbegríz: ahova tettem, ottmaradt, de kanállal szépen lehetett kenni. Most ez nem lesz ennyire egyszerű.
És a laposvashoz hogyan rögzíted a gerendát? Nekiállsz ott menetet fúrni belé (a betonba is bele kell fúrnod, tiplizned)? Vagy hegesztesz rá szögvasat?
Ezen plusz munkák kivédésére írtam, hogy egy 5 cm vastag palló szelemenként jobbnak tűnik nekem. Ehhez már egyszerűbben hozzá tudod erősíteni a gerendát, szelement.
Közben annyit változtattam az eredeti elképzelésen, hogy ha a gerendákat közvetlenül a betonra teszem, nem lenne szerencsés átfúrni a 15x7,5-es anyagot a tőcsavar miatt, inkább beteszek a betonba jó erős laposvasat, és oldalról rögzítem a gerendát. Esetleg 2 oldalról...
Az összekötésre meg marad a 2 zártszelvény, bekötve a koszorú vasalásába.
Illetve a födémen lévő 2cm eps-t is keveseltem, de majd itt is segít a plussz gyapot. Ha magam csinálom anno, a falakra se csak 5centit rakok, lábazatszigetelés egyelőre nincsen még, és a padló alatt sincs semmi, szóval lesz még ajövőben ezzel dolgom bőven :(
A födémre terits le 2x10 cm gyapotot, teljesen a fal széléig kiengedve, tetejére páraáteresztő fóliát vagy geotextilt teritve.
Az a lényeg, hogy a falon levő 5 cm EPS és a födémen lévő hőszigetelés folytonos burkot képezzen.
Ha a koszorún nincs hőszigetelés csak a falon (mert mondjuk ereszdobozolásig csinálták csak meg a fali hőszigetelést), akkor vagy a agyapotot hajtsd le az ereszdobozba, vagy le kell bontani a dobozolást, és a koszorúra (minimum) 8-10 cm EPS-t ragasztani, és azt összezárni a födémen lévő gyapottal.
Tanácsot szeretnék kérni. Kockaház, pár éve még elöző tulajnál felújítva.
Felmentem a padlásra körbenézni, télen vajon miért hajlamos a falak felső széle penészedni. Az ok sajna egyszerű, a koszorú semmilyen formában sincs szigetelve. A födémen jelenleg 2 centis eps van, rajta egy vékony filcszerű valami és párazáró fólia. Mit tanácsoltok, mivel szigeteljem a betonkoszorút. Magán a ház falán ha jól tudom, 5 centis eps van.
Én elkövettem azt a huncutságot, hogy picit ferdén ragasztom be, és egy csővel, mikor megkötött függőlegesre hajtottam a csavart, így -szerintem- picit többet bír.
Egyszer mis használtunk ilyesmit a cégnél. Egy 250kg-os szivattyú kiemeléséhez használatos "menetes kampót" ragasztottunk be vele függőlegesen a beton aknafedélbe.
Igen, kaptam hozzá kinyomó pisztolyt, ami tulajdonképpen egy sziloplszt nyomó csak picit masszívabb, és keverőszárat. A tubusban két anyag van ami a csőben keveredik. Én a lépcső vasalatát is ezzel ragasztottam be a meglévő monolit födémbe, brutálisan ragaszt, ha betartod a technológiát és maga a beton amibe ragasztod eléggé teherhordó.
Nekem koszorúöntésnél ott volt az ács és Ő rakta be a csavarokat a fagerendáknak, talpszelemen nem volt, de nem atomerőmű lesz, így Te is könnyen berakhatod a zsaluzás után. Bizony, egyetlen csavar , gerenda sem áll csálén. De Fischer ragasztóval utólag is berakhatsz menetes szárakat a koszorúba, ilyet is csináltam már, és bármilyen meglepő tart annyira mint ha belebetonoztad volna eleve, nem bírtam kitépni a 32-es villáskulccsal, pedig próbáltam, hogy inkább most adja meg magát, mint később. ( Már ha a beton jó minőségű ) Ha a gerendákat rakod a csavarokra előtte egy réteg bitumenes lemezt tegyél a gerenda alá, hogy a beton egyenetlenségeit kiegyenlítse.
Ha a végénél a falhoz közel, akár rásimítva 2 szál 12-es vassal összekötöd az u alak végeit, nem hinnám, hogy lesz akkora erő ami azt eltépi! Hajlíts a két végére a 12-es vasnak 1-1m kapaszkodót 90 fokban, ami a koszorú vas mellé besimul és kész is. Én ( pont ugyanilyen toldás meglévő épület mellé ) még ezt sem tettem be, a fagerendákra bíztam ezt. 80cm-enként 15x20-as gerenda, ha az engedi a koszorút szétnyomódni, megeszem a kalapom. A szarufák a gerendákon állnak, azokat terhelik vízszintesen, a koszorút csak nyomásra veszik igénybe.
más:
Lehet, hogy "unortodox" de én mindig billenccsel kérem a betont olyan kevés nedvességgel, ahogy csak meg tudják keverni, kérek bele késleltetőt, a képlékenyítőt elhozom kannában, és kedves "bölcsész" barátaimmal profi minőségben betonozunk egy 120 literes dokker-ral 10m^3 egy nap alatt, de akkor a lányok is segítettek szendvicsekkel. A fuvarra egyszer költünk, pumpa, mixer nincs, mégis egyenletes a beton minősége.
Azt gondoltam hogy beton alapja van a háznak. Mert abba befúrva és rögzítve bazi vasakat össze lehet kötni az új épülettel.
Ha nincs talpszelemen akkor a csavarokat milyen közökkel, milyen pontosan helyezed el a koszorúban? Meg aztán a 7,5cm vastag szarufát és gerendát pont úgy megtalálni vele eléggé lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Gerendánál még csak-csak, mert azt rakhatod ferdén is, ha a csavar párja nem pont ugyanoda esik a túloldalon. De a szarufát nem rakhatod csálén. Egy 5 cm vastag pallót használnék szelemenként. 3 csavarral lefogatod a koszorúhoz, aztán erre már építheted a tetőt. Szerintem.
Bocs, átsiklottam felette. Készítettem egy kalkulációt netes árlisták átlagolásával, igazolta az állításom, de mégsem küldöm el. Nincs kedvem parttalanul vitatkozni, nem feltétlenül veled. Mindenki építkezzen úgy, ahogy neki jó.
Nincs bekötve. Illetve csak annyi, hogy a ház alapja téglából van, nem tudom milyen mély, de olyan 40 cm mélyen kiszélesedik egy fél téglányit, na arra rá van engedve. Tehát egy perembe "kapaszkodhat" a kazánház alapja, ha akar.
Ha más sem ellenkezik, akkor hallgatok rád a 20 cm-el, meg a talpszelemen elhagyásával is. Spórolnom kellene a hellyel, hogy minél nagyobb dőlése maradjon a tetőnek...
Egyébként nemcsak mixerrel hoznak betont, hanem billenthető patlós teherautóval. Földnedveset és kicsit képlékenyebbet, ami azért nem annyira folyós, mint a kissé képlékeny KK mixeres beton.
Az hótziher én se keverném a betont betonkeverővel.
A mixer a legjobb megoldás, odaáll a zsalu fölé, a surrantóján leengedi a betont, 1 ember elég aki eloszlatja (persze jobb ha 2 ember van) a betont. 3 óra alatt bebetonozod a kerítést. Kézi "bohóckodással" ez rengeteg pluszmunka.
A bezaro gerenda lehet beljebb is. En a zartszelvenyt nem eroltetnem, akkor mar koracel, a vegen menetes izevel megfeszitve, de mokas tulzas talan. Felzsaluzni nem egy nagy tortenet, kell ala egy gerenda, meg egy-ket oszlop. Onnantol olyan mint a tobbi.
Igen, kb. akkora az épületecske. Ennyit engedtek a körülmények.
Azért szarufával elég macerás lenne szerintem zsaluzni, a többiben igazad lehet...
Azért nem tudom simán körbezárni, mert a ház falánál áll egy kémény, az útban lenne. Amúgy ha teljesen a levegőben lóg, azt nem tudom milyen masszív zsaluval lehete megoldani, de talán felesleges is lenne. Nem lesz ott olyan erőhatás, amit ne lehetne 2 zártszelvénnyel kiváltani.
Arra is gondoltam, hogy felrakom a leendő sziegetelést, az lesz a zsalu kívülről, csak attól félek a további munkák alatt az még nagyon megsérülne, illetve a belső oldalt akkor mihez rögzíteném.
Csináltam pár képet gyorsan, hátha érthetőbb. A falak esetleges ferdesége csak optikai csalódás! :)
Mivel a fal sem lett a házhoz kötve, gondolom ezt sem célszerű. Viszont mindenképpen kell, hogy összetartsa a falakat. Ha összekötöm pl. zártszelvénnyel, az elég szerintem, hasonlóan, mintha egy zárt négyszöget betonoznék.
1. keritesrol volt szo. keriteshez csak oda tudnak mar allni.
2. nalam sosem kellett az en vizem nekik semmihez.
3. az alapba sem foldnedves kell szerintem, de ehhez nem ertek. viszont az alapot es a zsalukovet tuti nem ugyanabban a korben betonozzak ugye.
4. mivel a kicsi mixer az asszem 8m3 a nagy meg 12m3, ekkora mennyisegtol mar nincs problema egyaltalan. a 20m3-t ugyis ket korben hozzak.
5. fel m3 soder az kb 2000 forint, ha a szallitas raeso reszet is szamolod, inkabb tobb. A fel m3 soder a kontenerben az masik 2000 forint.
Ez is mint sok minden mas oda lyukad ki, hogy ha az en es a haverjaim ideje ingyen van, akkor megeri keverni, de ha szakember csinalja, aki nekem fejenkent es naponta 8-10000 forintba kerul nagyon also hangon, akkor mindenkepp a mixer gyoz.
en deszkat vennek, meg megvennem a tetonek is a szarufakat, es ezekbol hoznam ossze a zsalut. aztan szepen elbontod, es megcsinalod belole a tetot meg a padlas padlojat.
es en tuti csinalnek egy betongerendat ami osszezarja az U szarait.
Lehet, hogy nem kell pumpálni, de attól, hogy nem emeletre kell felvinni, még nem tudnak mindenhová odaállni a kocsival, és valahogy csak el kell jutnia oda az anyagnak. Ha az alapba földnedves kell, a zsalukőbe képlékeny, akkor máris két fuvarról van szó, kisebb mennyiségekkel. Kifizeted a betont, a fuvart, az óradíjat, minimum m3, minimum km, minimum óraszám alapján, az eszközök mosására is óradíjat fizetsz, a te vized megy el rá, neked füstöl, neked koszol az utcán. Maga a beton m3-e nem számottevően olcsóbb, mintha a kőműves helyben keverné. Egy nap munkadíját mindenképp ki kell fizetned annak is, aki bedolgozza, és egy nap alatt ideális esetben 5-10 m3-t meg tudnak keverni. Amíg a keverés munkadíja alacsonyabb, mint a mixerbeton járulékos költségei, addig nem éri meg. Szerintem ez az arány ma, ahol én lakom, azaz Budapest peremkerületében, 15-20 m3 körül fordul át. Ez alatti mennyiségnél nem éri meg mixerbetont hozatni, pont ennyinél az időtényező alapján érdemes dönteni. Jóval több betonnál egyértelműen kedvezőbb a mixeres kiszállítás, de most nem erről volt szó.
Fél m3 sóder párszáz forint, ha megmarad, be kell tenni a konténerbe, nem oszt-nem szoroz. A maradék cementtel eddig mindig úgy voltam, hogy a munka végeztével beszerzési áron feldobtam a netre, és két órán belül már jöttek is érte.
Kazánház építésben eljutottam a falak felhúzásáig. B30-asból 13 sor (futóra) adta ki az ajtómagasságot. Most jönne erre a koszorú. Mivel házhoz hozzáépítés, ezért csak U alakú, és a tanácsok alapján nincs bekötve a házba, csak 2cm xps-t raktam a két fal találkozásához. Így a koszorú is csak U alakú lesz, nem bekötve ez sem a házba (méret kb: 2,93x2,48 m).
A kérdések:
- 17 cm-es szélesség mellett mennyi a minimum magasság? 20 cm elég vagy legyen inkább 25?
- Felül-alul 2-2 szál 10-es vas elég lesz bele? (ajtó felett alul sűrítve)
- Amolyan "gerenda" célból mit érdemes berakni az U alak két szára közé? Ez kb. 215 cm áthidalását jelenti. Zárt szelvény? Fagerenda? Mekkora legyen? Ez nem igazi födém lesz, csak az összetartás miatt illetve pakolás célzattal kellene.
Zsaluzáshoz nincs itthon elég anyagom, így venni kell. Mivel jövök ki a legolcsóbban? Deszka vagy esetleg osb és összedarabolom?
A tető az U alsó részére terhelne csak, oda berakunk tőcsavarokat. Erre muszáj szelemet tenni, vagy mehetnek egyből a gerendák? Gerendának 15x7,5-es fát gondoltam, 3 métert kell áthidalni.
A 15-ös gerendák közé gyapot menne, alá 10 cm magasan lécezés (10x?-as legyen), a közé is gyapot, majd belülre gipszkarton. Abból érdemes a tűzállót rakni? Mehet egyből a 10-es fára, vagy kell még valami közéjük? A repedezés nem számít, csak egy kazánház lesz. Vagy tegyek alá esetleg osb lapot? Vagy ne cifrázzam, elég az osb?
Én Papp Szabolccsal csináltattam jópár ablakot, redőnyt, szúnyoghálót a múlt télen, villámgyorsak voltak, és azóta is elégedettek vagyunk az eredménnyel. Ezt a profilt választottuk, árban is a legjobb volt. Van néhány ablakunk, teraszajtónk, amit másfél évvel korábban csináltattunk a vecsési Műtermóval, némileg drágábban, de azok meglehetősen ótvar minőséget képviselnek az újakhoz képest.
Nappaliból nyiló télikertet szertném leválasztani egy plusz üvegfelülettel.
Van valakinek megbízható, olcsó és megfelellő U értékekkel bíró ablakokat forgalmazó cég az ismeretében, mert akkor kérem ossza meg velem. Műanyag fehér nyílászárók kellenének, egyedi méretben 166*276, illetve 109*276, és Uw nem kell túl jó legyen mert már van egy üvegréteg.
Ilyen kevés betonnál többe lenne a leves, mint a hús. A kiállás, a pumix költsége több lesz, mint amit a betonért kell fizetni.
Én még a lamellás kerítéspanelen is elgondolkodnék, mármint, hogy mi lenne jó helyette. Ezek általában elég gyenge, rozoga dolgok, különösen az áruháziak. Egy nagyobb testű kutya nekiugrik, átszakítja, mert hulladék anyagból van, hámlik, korhad, a vihar széttépi stb. A nádszövetnél csak egy fokkal tartósabb. Ha ezt akarod, akkor is javasolnám, hogy keresztben is hegesztess az oszlopokra zártszelvényt, legalább két szálat, a harmadoló vonalak mentén, és azokhoz is fogasd hozzá a panelt.
Nálam hasonló kerítés van, csak 2.5 méteres 20-30 cm széles akácdeszka van fent, kb. 5 cm közökkel. 60x60x3-as a zártszelvény oszlop, talán 40x20x2 a vízszintes vas, 2.5 méteres oszlopközökkel. Sajnos nem lett atomstabil, 80-as oszlop, meg úgy általában több vas kellett volna bele. 35 métert kézi földmunkával, helyszíni betonkeveréssel két hétig építettek, igaz, az időjárás nem volt épp kedvező. Ez csak a földmunka, a beton, meg a vas volt, a deszkázást saját kezűleg oldottam meg. A munkadíj 120 ezer forint volt, önköltségi áron, és nem tartottam túlzásnak, látva az elvégzett munka mennyiségét.
Helyenként a kerítés kötelező minimum átláthatósága is meg van határozva százalékos mértékben, nem építhető mindenhol átlátszatlan fal. Nálunk 30%-ban áttörtnek kell lennie, ezt nem mindenki teljesíti, én sem, de eddig nem volt belőle baj.
Valahogy úgy alakult, hogy közvetlen a kerti faház betonalapja mellé ásott gödör pont benyúlik 15cm-rel az alap alá (ennek vannak okai, kellett egy minimális szélesség, de arrébb nem mehetett). Zsalukővel falaztam az aknát, most értem a felszínre.
Feltételezem, hogy a betonalap a legvacakabb minőségű, mondjuk nagy terhelés nem lesz, de számíthatok arra, hogy ha leejtek egy 20kg-os tárgyat a szélére, akkor könyebben letörik azért, mert nincs alatta tömör talaj, vagy ez amúgy is benne van a pakliban?
Ha mégis az előbbi, melyik a jobb: beszorítani az utolsó sor zsalukövet (már amennyire lehet a betont szorítani, de nagyjából ez a helyzet, pár mm-t kell alulról kifaragni, és befér), vagy kihagyni a felső sort, és azt inkább betonnal feltölteni (alátölteni)?
50 meterre csak az alapba bemegy tizenkobmeter beton, plusz ami a zsalukobe megy. 115ezer forintert ha a komuves megcsinal es bedolgozik neked ennyi betont, es felrak 25m2 zsaluko falat, azert az nem olyan hatalmas penz.
Ha faszerkezetű üvegezett, felülről is átlátszó valamivel fedett előtető alatti lépcsőt "lépcsőházat" raktok be akkor az üvegháznak kérhettek rá engedélyt és így nyugodtan hozzáépíthetitek szerintem a házhoz.
Kb. 50 folyóméter kerítésre lenne szükségem. Kőműves adott most árajánlatot 115 ezer Ft munkadíj képében, ami ahhoz képest, hogy kb. két napos munkát saccolt, szerintem elég sok.
A dolgot úgy vázoltuk, hogy bobcattal kiások 50 cm alapot. Erre rájön 2-3 sor zsalukő, attól függően, hogy milyen magasra kell menni, hogy a szomszéd és a telkem közötti szintkülönbséget eltüntessük. (gyakorlatilag egy támfalat építve a zsalukőből.) Ebbe a betonba kerülnének be zártszelvény oszlopok és közéjük lamellás kerítéselemek. Összeszámolva a beton, a zsalukő, a vas és a lamellás kerítés árakat ez kb. 250-300 ezer körül jönne ki, ami a kőműves 115 ezrével már alulról súrolná a félmilliós összeget és most egy, a házat oldalról és hátulról belátásmentessé tévő kerítésről beszélünk.
Józan ésszel ennyit nem szivesen adok már ki kerítésre, tekintve,hogy az építkezés alatt megtanultam, hogy teljesen fölöslegesen szórtam ki rahedli pénzösszegeket extra spéci anyagokra, burkolatokra, mindenre, ezért igyekszem mindent háromszor is meggondolni.
(Földmérés után kiderült,hogy a szomszéd felé nyertem még plusz egy métert. Tehát mondhatni a saját telkemen van most egy fél méteres szintkülönbség, amit mihamarabb fel kellene tölteni. A kerítés alapját viszont mindenképp le kell vinnem eredeti talajszint alá, ami így összeadva közel egy métert jelent. A szintkülönbséget meg esetleg ki lehet küszöbölni nagyobb méretű kövekkel kirakott támfallal, beton, meg mindenféle töltelék nélkül)
A képen a piros vonal jelzi, meddig az enyém.
Most találtam a neten ezt a kerítést. (de,ha a multikban kapható 3 ezer Ft-s 180x180-as lamellás kerítéssel oldanám meg,az is ugyanez lehetne) Nincs alárakva 2-3 sor zsalukő, a spórolás így a betonozáson simán 200 ezer Ft lenne. Milyen alap ajánlott ehhez?
Abban kérnék ötleteke,hogy a belső falakra ragasztott gipszkarton lett felrakva. Sajnos van ahol a ragasztó elengedte a faltól a kartont. Nem az egész felületén csak helyenként és ott kopog és picit mozog a karton. Milyen megoldással lehetne ezt megszüntetni?
Nincs, max egy épített korlát a pincében, aminek a váza a lift tartószerkezete is egyben. Nyugalmi állapotban síkban van a terasszal, akár azonos lapozással a járófelülettel.
Hasonló gondról még nem írt senki azt hiszem, úgyhogy én most felvetném. Házbővítésben vagyunk, építési engedéllyel. De közben elindult a vezérhangya, hogy jó lenne egy pincelejárót is csinálni. Hogy értsétek: a teraszunk (amit most fogunk beépíttetni) alatt van a pince. Arra gondoltunk, hogy kicsit kibővítenénk a terasz területét, hogy lépcsőt lehessen kialakítani belülről le a pincébe. Ez főképp télen hasznos, mert lenn van a kazán. De az a gond, hogy elértük a beépíthetőség határát, ami 30 %. Kevesebb mint 1 % maradt. A telek kicsi nagyon. A bővítendő terület sem nagy, és abból már nem vennénk le, mert akkor értelmetlen az egész. Nincs valami kézzelfogható, ésszerű ötletetek, tanácsotok a problémánkra?
Ajzatnbeton vízszigetelésénél a bitumenes szigetelő papírt teljes egészében rá kell olvasztani a beton felületére, vagy elegendő a toldásoknál összeolvasztani?
Mondjuk ha van egy kiszámolt tüziviz igény, akkor a vizművektől az épitési engedélyhez a közműhozzájárulást ez alapján kellett kiadniuk, azaz kvázi garantálniuk, hogy tudják biztositani az igényelt hozamot.
Ahol nem tudták garantálni, ott csak azután adták ki a papirt, miután az épittető leszerződött velük, hogy saját költségén kiépitik neki a plusz tűzcsapot.
Nézd meg ezt a közműpapirt.
(A másik megoldás egyébként kölön tűzszakaszokra bontani az épületet, de több mint valószinű hogy ez is épitési engedély módositással járna, és emellett igényelne pár költséges megoldást. (Pl tűzgátló ajtó))
Ezek szerint van több generációs családi ház kategória, amihez nem kell tűzcsap. Sajnos hosszú az utca, 1 gerinchálózat van, így gondolom nem növelhető a vízhozam (ha csak nem maga a csap a szűk keresztmetszet.
Az nem járhetó út, hogy az engedély birtokában megkezdem az építkezést (több hónap lesz), közben csak egy módosítást kérek a jogi besorolásra? Hiszen tulajdonképpen építészetileg semmi sem változik, sőt, ha jól tudom a családi házra vonatkozó szabályok enyhébbek.
Lehet olyat csinálni, hogy társasház helyett 2 generációs családi házként engedélyeztetem és akkor megúszom a dolgot? Egyáltalán létezik ilyen jogi kategória?
Ez esetben újra kell kezdeni az egész építési engedélyeztetési eljárást?
1. Az OSB-t nem szabad telibe rakni, mert nem tud alatta kiszellőzni a gyapot. Pluszban kell a gyapot fölött legalább 3-5 cm légrés ugyanezért. Ezt úgy tudod megoldani, hogy lécvázat raksz keresztbe a gerendákra.
2. vagy a gericnél kell kivágni hosszában a fóliát a szellőzésért, vagy be kell rakni tetőszellőző (bevilágitó) ablakot, és azon résszellőzést hagyni.
A gerincnél akkor tudod kivágni a fóliát, ha a kúpcserép alatt van gerincszellőző-elem.
3. Ha megvan a lécváz az OSB alatt, akkor a vezetékeket is el lehet vinni rendesen.
Általában az utcai tűzcsapok 600 liter/percet birnak, persze van kivétel bőven.
A helyi vizművektől kell kérned egy mérési jegyzőkönyvet a közeli vizcsap hozamáról, és azzal tudod igazolni majd. (természetesen pénzbe kerül)
Ha nem elég a hozama, akkor két lehetőség van:
- csináltatnod kell egy másik tűzcsapot is. A probléma az, hogy ha ugyanarra a gerincre van kötve, mint a másik, akkor értelemszerűen annak a nyomását (vizhozamát) csökkenti, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a kettővel együtt meglesz a szükséges vizmennyiség
- oltóvizmedencét csináltatsz
Milyen épület ez, hogy előirták a tűzcsap meglétét?
Tegnap megkaptuk az építési engedélyt. Az áll benne, hogy a használatbavételi engedélyhez igazolni kell, hogy van 100 m-en belül legalább 1200 liter/perc átfolyóképességű oltóvíz (tűzcsap). Ti már találkoztatok ilyennel?
Kimértem, éppen a utca felöli ház sarkától 98 m-re can egy csap. Ez elég, vagy a ház tulsó sarka is legyen 100 m-en belül?
Mi van, ha az utcai tűzcsap nem ad 1200 litert percenként?
Pont az ilyen szellőzést akarom megcsinálni. Nem túl nagy a tetőzug ezért ahogy már a másik topikon régebben javasoltátok két 125-ös szellőzőt gondoltam fúrni. A dilemmám, hogy kívülről mivel takarjam ami normálisan is néz ki és időtálló is. Valamint, hogy mivel ragasszam a helyére ami jól tapad a szigetelet és vakolt házfalhoz.
A ház mellet egy részen nincs betonjárda, csak föld, amit az odaverő eső a telek lejtése, meg egyév védelem híján foylton kimos illetve ráver a szuterén ablakokra.
Mit jalasoltok, rakjak le betonjárdalapot, vagy szórjak oda valami kavicsfélét, ?
faternak van egy panelja, ami ki van adva albérletbe, most szigetelik meg cserélik az ablakot, és szóltak, ha valaki akar vmit csinálni a radiátorokkal azt most érdemes.
ki lehet cseréltetni a régi panelos radiátort? érdemes? milyenre? egyedi mérős.
Igen, én is így gondoltam. ;) Radaway lesz, Wave ráccsal.
Egy nagy kaland, ahogy eljut hozzánk. Már szerdán meg kellett volna érkezzen, csak lerobbant (állítólag) az autó. Most a területi képviselő magánúttal egybekötve házhoz hozza. :O
Most este láttam, hogy a kádjaink alá is tekertek csövet. Szerintem 1 cm cső nem maradt ki a vásárolt mennyiségből. :)
:)))) Köszi, most voltam kinn a háznál. Betekerték a zuhany alatt is. (Ez tegnap még kérdéses volt.) Zuhanyfolyóka holnapután érkezik, aljzatbeton öntés jövő héten.
Bevallom, nálunk is van padlófűtés még a kád alatt is :-) Jó dolog meleg felületre lépni és, hogy nem hűl ki olyan hamar a kád :-) A lefolyót én is beapplikáltam a megfelelő helyre. A puding próbája a burkolás lesz...
Hogy egy kicsit összezavarjalak, nálunk nem így volt.:-)
Betekerték a zuhany alatt is, sőt az aljzatbetont készítő cég tette be az előre kialakított helyre a folyókát és csinálta meg a zuhanyzó lejtését is (még felárat sem kértek, ugyanazon a négyzetméter áron csinálták, mint a sima aljzatbetont.)
Még nincs meg a burkolás, de a lejtés az üveggolyó próba szerint tökéletes, ha ezt eltolja a burkoló, meg fogom harapni.:-)
A barátnőmnél a kőműves-burkoló alakította ki utólag a lejtést és nem sikerült jól. A lefolyó előtt van egy kis árok (kb 2-3 mm lehet), amiben mindig megáll a víz, állati bosszús miatta.
Amit a zuhany alatti fűtéscső elleni érvként mondtak nekem az az, hogy az épített kabinok üvegfalát az aljzatban is szokták rögzíteni. Ezzel az érvvel mi nem foglalkoztunk, mert nem akarunk üveg kabint (utálnám folyton takarítani).
Alapvetően az a problémád (ha jól értem), hogy feljut a padlásfeljárón a pára. Ez a hideg felületen kicsapódik, ezért folyik rajta a víz. A padlás szigetelésével ez megszűnik.
Amennyiben megvan a légrésed, vagy nincs ugyan meg, de olyan csereped van ami nem fekszik teljes szélességében a cseréplécre, akkor nem okoz gondot hogy végigfut a gerincen a fólia. Viszont szellőző cserepeket mindenképp érdemes lenne betenni.
Ha jól értem ez egy könnyűszerkezetes ház. Érdemes a gerendák közé is hőszigetelést tenni, és úgy a járható feületet kialakítani. Általában ez vagy két réteg colos deszka és vékony OSB, vagy egy réteg colos deszka és 18-20mm-es OSB szokott lenni. Nyilván ez a gerendázat kiosztásától terhelhetőségétől és a padlás terhelésétől függ.
A belső oldalon párazárás kell, a külsőn pára áteresztés. Ha belül pára áteresztő fóliát teszel, akkor a benti, melegebb, páradús levegő bemegy a hőszigetelésedbe, de ahogy ott lehűl, rögtön ki is csapódik belőle a pára. Az eredmény vizes szigetelőréteg (nem szigetel), plusz penész. A külső oldalra pedig azért kell páraáteresztő, hogy ami pára kívülről bejut (például nyáron, amikor kint van melegebb és párásabb levegő), az utána ki tudjon szellőzni és száradni.
Egy tetőteret/padlást szigetelnék, maga a tető most úgy néz ki, hogy gerendákon isten tudja milyen, pára záró vagy pára áteresztő fólia, cserépléc és a cserepek.
Problémák: Télen párásodnak a lenti ablakok és szerintem nincs jól megoldva a szellőztetés. Nem látok ugyanis kivülről olyan cserepeket, amiket arra építenek be, hogy levegőzzön a tető vagyis kicsit meg van emelve és légrés látható rajta. Egyszer felmentem télen a padlásra és a fólián csíkokban szaladt lefele a lecsapódott pára, ami a padlásfeljárón ment fel és néhány cucc a padláson megpenészedett tavaszra.
Kérdésem: valahol olvastam, hogy ennek a zsákszövésű fekete fóliának a gerincen nem kellene egyben átívelve legyen, mert akkor nem szellőzik. Nekem nincs vágat ott, hanem a csúcson át van fektetve és a túloldalán megy lefele egészen a tető alsó végéig a csatornáig. Jó az úgy?
Nem értek néhány dolgot: minek párazáró fólia, ha nem kell a párát gyűjteni, mire jó az? Nem inkább pára áteresztő kellene legyen? Miért tocsog a víztől belülről a cserép alatti fólia télen?
Néztem egy ezüst fóliát, ami a hőt is visszaveri és pára áteresztő. A szigetelés (kőzetgyapot) fölé és a cserép/cserépléc alá kell tenni, de a szigetelés és a gipszkarton közé írják, hogy kell egy un. "tél" fólia is, az minek?
A szobák menyezete gipszkarton, rajtuk sárga fólia (az is valami spéci meg kockázott) rajta leterítva az a tekercsben kapható paplanos kőzetgyapot és gerendák, amira alulról van csavarozva a gipszkarton. Ezekre OSB lapot tennék, hogy járni lehessen és amint mondtam a szigetelést is meg szeretném csinálni a padláson.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Anyag kiszámolásból eddig azt hitem jó vagyok. De kicsit tévedtem :)
A gondom a következő.
Adod egy zsákos vakoló anyag, kiszámoltam mennyi kell.Eddig nekem is oké.
Na de. Sok helyen azt irják ennyi-annyi liter habarcs jön ki. De az mekkora nm-re elég? Ezt,hogy szokták számolni. Sok helyen nem nm-re adják meg, hanem literre. Legyen az vakoló, aljat,kiegyenlítő.
Eltudná valaki magyarázni a számítást. nm-re mennyi kell azt kitudom számolni..Azzal nincs gondom irom mégegyszer,csak ezek a liter-ek fognak ki rajtam.
Tényleg nem szokták betekerni a zuhany alatt, mivel annak a lejtéskialakitása miatt általában utólag készitik a betonját, és ha be van tekerve ez a rész is, akkor a két külön öntött aljzatnál a hézag a hőtágulás miatt kimozoghat.
De azért szerintem ezt ki lehet hozni egy új típusú faablakból is, a belső szárny úgyis alig látszik kintről. De azért tényleg szép, ezt el kell ismerni.
Nálunk (igaz, nem a födémben) perlit beton van ilyen helyeken. Nem volt macerás.
Más: fürdőbe a zuhanyzóhoz kb. 1m magas parepetfalat miből készítenétek? Fontos lenne a helyhiány miatt minél vékonyabb legyen, de el kellene bírja a rajta levő zuhany-üveget.
Még másabb: épített zuhanytálca alá tényleg nem tekernek fűtéscsövet? :O
Anno egy olyan házban laktam, aminek a mennyezete un. cementes fagyapotlemezből volt kiképezve, majd szépen vakolva. A ház épült 1947 -49 -ben. Hogy akkor az építető honnan szerezte ezt az anyagot, nem tudom, de a mennyezet azóta is stabil és szép.
Igaz azok a lemezek még nem voltak társítva az EPS habbal, csak natúr, nyilván nem Hera... valaminek hívták.
Arról mit gondoltok, hogy nem EPS-t szabni be, meg nem dobozolni, hanem pur-táblából szabni be a nyílásba passzentosra, a széleket kinyomni flakonossal, és belülről párazáró+gipszkarton? Heraklithra azt mondta a kőműves, hogy 20 éve dolgoztak vele utoljára, meg nem szerették sosem, mert vetemedik, nedvesedik. De ha kérem, megcsinálják. Ezért gondoltam, hogy miért ne lehetne táblás PUR? Kívülről úgyis ráfed az EPS, belülről meg ahogy fentebb írtam.
Azért, ha megnézed a külső nézetét, elég jól összepasszol az ikerszomszéd eredeti ablakaival kívülről. Onnan a szárnyak se tűnnek olyan vastagnak, a színek is stimmelnek, annyi a különbség, hogy nálam bekerült az eredeti osztás is, amit valamikor a szomszéd oldalán már elbontottak. De a nyomokból még rekonstruálható volt az osztás pontos aránya, így én meg tudtam csinálni olyanra.
A födém le lett csupaszítva teljesen, de a gerendák megmaradtak, arra épül rá alulról a gipszkarton álmennyezet, felülről meg majd a szárazpadló-rendszer. A gerenedaközökben meg gyapot+légtechnika.
en is arrol beszelek, hogy ide csak a flakonos johet szoba, viszont amikor az irodalom a purhab hanggatlasarol ir, akkor egyaltalan nem biztos hogy arra gondol.
Plusz itt a belső szárny jóval nagyobb, mint az új ablaknál nálam, bár a szerkezet meg filigránabb a régiben (érthető módon).
Na ennyit arról, hogy ragaszkodnak az eredetivel megegyező kapcsolt gerébtokos ablakhoz, olyan úgysem lesz, mint az eredeti volt. Meg sem merem kérdezni, mennyibe került.
Wekerle, igen, egyszer már rácsodálkoztál korábban. :)
Itt egy kép, még a régi ablakkal, bár nem a lent mutatott nyílásban:
Látszik ezen is, hogy az ablak nem ér fel teljesen a boltozatig, hanem alatta marad a felső síkja is. Plusz itt a belső szárny jóval nagyobb, mint az új ablaknál nálam, bár a szerkezet meg filigránabb a régiben (érthető módon). A homlokzatról nézve így jöttek ki egy magasságra az ikerszomszéddal:
Természetesen meg lehet szüntetni, viszonylag egyszerűen.
Acél tartókat kell berakni a lyukba, és felülre mehet rá betonyp lap + beton + lépéshanggátló + beton + burkolat, alulra meg hangszigetelő gyapot + gipszkartonozás.
A bonyolultabb módszer, hogy az acél tartókat berögziteni, bevasalni az egészet, és bezsaluzva kiönteni monolit födémként.
Szerintem m2-ként számolhatsz rá olyan 30e-40e Ft-ot kompletten.
Olyan kérdésen lenne, hogy adott egy téglaépítésű társasház, melynek két, egymás alatti lakása födémáttöréssel egybe lett nyitva. Ezt az egybenyitást meglehet szüntetni biztonságosan, hogy ismét két külön lakást kaphassak? Ha igen, akkor nagyságrendileg mennyibe kerülne???100e, 1 millió??? :)
A fal belső oldalára felcsavarozol 5x5 stafnit, és a falnyilás hosszába beraksz ebből 3 db-ot (két széle, közepe), majd alulról hozzácsavarozod a heraklithot.
Köszi a segítséget! Keskenyebb nyílás is kipótolható így? A fürdőnél nem akartuk bolygatni a kiváltó szerepében levő vasakat, mert leestek volna a téglák, az ablak magasságát viszont így kellett kihozni, hogy fusson az ikerszomszéddal. Ezzel a megoldással azonban csak egy téglányi magas nyílás maradt fölötte.
Ti hogyan töltenétek ki a képen látható ablaknál az ablak és a boltozat közötti hézagot? Az ablak kapcsolt gerébtokos, a belső tok külső falsíkra van rakva, az ablaktest egyelőre lóg a levegőben, a szigetelésbe lesz beágyazva. A szigetelés 14 centi lesz, a fal most vakolattal 50 centi. Köszi!
ilyen, és ezekhez hasonló üregek alakulnak ki a födém feltöltése során:
Ezeket kellene kitölteni valamivel. Gondoltam EPS-könnyített betonra, de macerás. Ahol sok a cső, ott valami félig-meddig teherbíró/lépésálló dolog kell, mert erre megy még egy réteg 5cm EPS200, arra padlófűtés és beton.
Ha PUR-t fújok oda, lefedem hogy ne tudjon teljesen kitágulni, jó lehet?
Akkor ezek szerint te a megszüntetett magánynyugdíjpénztári rendszert és a társadalombiztosítás részben magánosítását is aljas gazemberek aknamunkájának tartod?
Azon az aron jutni elonyhoz, hogy ezzel elonyhoz jutatsz egy aljas gazembert az pont olyan mint gyanusan olcso biciklit venni a piac melletti mellekutcabol. En egyiket sem teszem.
A) Erkölcsi magasságokba emelkedsz, és nem élsz a lakástakarékkal, mert azzal csak a Fundamentát / OTP-t támogatod, és az államot szegényíted.
B) Leszarod a tiszta erkölcsi elveket, és élsz a magas nettó hozammal. (Valóban nem kamat, hanem hozam, de ezt egy "vérközgazdászon kívül ki nem sz.. le?)
Akkor csak annyit láss be, hogy 1-2%-os kamattal semmire nem menne a piacon. Az állami támogatásnak köszönhetően élnek meg és így tudnak kedvezményest hitelt adni, ami a tagoknak jó, a cégnek jó.
Ööö, a tények makacs dolgok és a lakástakarék valóban így működik. De ebben a cikkben is az a borzasztó, hogy bulvárosodni akar, csúsztat ezerrel és emiatt lesz komolytalan, még ha valós problémával foglalkozik is.
Estrich betonozás előtt állok. A bejárati ajtó vonaláig kell betonozni, közvetlenül az ajtó alatt pedig xps-t kell tenni? Esetleg tudna valaki ide vonatkozó rétegrendet linkelni?
Pedig de. Az állami támogatás nélkül buknál rajta, a linkelt cikkben is le van írva. Állami támogatással együtt természetesen megéri kötni, de miért kellene a Fundamentát eltartanom?! Ha az államról azt feltételezzük, hogy tisztességesen jár el, akkor ismét bebizonyosodott, hogy hülyék gyülekezete, ha pedig mégis okosak, akkor valakinek nagyon vastagon megéri fenntartani ezt a támogatási formát, csak az nem az egyszeri lakásfelújító.
botsinkai/NeomatiK
Koszonom a vakolatos valaszt.
Olvastam csak nem volt idom valaszolni.
Vegul marad a glettel behuzott labazat szigeteles allapot egy ideig, mert a villanyhalozattal akadt egy kis gond es azt javitjuk elobb.
Koszi es udv
G
Valóban haladós munkának tünik. De sok egyébb kiegészítő tevékenység is akad. Szerszám előkészítés, állványozás, anyag keverés, felhordás , kémény zárólap zsaluzás stb.
az ELMÜ szerint 2013-ban inkább csak 44Ft egy kWh, így inkább csak ~158e Ft/év a megtakarítás. Így számolva az előbb 9-re kerekített 8,6 helyett inkább 9,5 év a megtérülés.
Fundamenta: ha levonod az állami támogatást, a Fundamenta önmagában negatív kamatot számol fel. Egy nagy lenyúlás az egész, nem tudom, ki jár jól a végén.
hidegen kenheto bitugel szerintem jo megoldas lehet. ha bator vagy akkor akar a hagyomanyos, olvasztos verziot is kiprobalhatod. nekem a csepegojarda elemei kozoti reseket eleg hatekonyan tomiti.
Olyan kérdésem hogy loggia-t hogy lehetne mivel szigetelni valami folyékony anyaggal hogy a tegnapi nemmindennapos vihar ami volt ne akozzon némi befolyást a betonelemen keresztül ?
Épp tegnapelőtt az egyik munkámnál volt szó arról, hogy az egyik régi kéményt vissza kell bontani, és újrarakni, mert megroppant a födémnél a tövénél (idióták vázkerámiával pótolták a bélelés során szétvésett oldalát és sarkát.
10e Ft-ért rakják méterét, és 100 Ft/db a kéménytégla, azaz kb 6000 Ft az anyag.
Csak azt nem tudják még pontosan, hány évig bírja ki, és közben ugye folyamatosan csökken a hatásfok ha jól tudom.
Én nézegettem régebben is, ha nincs gáz és be kéne kötni, akkor esetleg elgondolkoznék rajta, úgy megérheti, de szerintem még nincs ott a technológia, hogy jó áron jót kapj.
Más, kicsit néztem, amikor hallottam, hogy egy kéményt újrarak a mester, a másikat meg lebontja, cirka 120-140 ezerért. Azért dob néha az ember egy hátast az ilyenek hallatán, nem is gondolna rá, hogy ekkora munka...
hallottatok már, esetleg számolt is valaki megtérülést? most vmi fundamentás cuccot hallottam, hogy 6 papírért kiépitenek napkolit, inverterrel mindennel, és azzal lehetne fűteni, (mármint villanykazánnal) télen, és hogy ez nagyon jó, de nem hinném, hogy 6 év alatt megtérülne.
Régen volt gond a lágyítókkal, rákkeltő is volt. Van élelmiszeripari minőségő lágy PVC is pl folpack, ott meg tudják oldani, hogy ne okozzon gondot. Nem tudom, a mostani modern adalékokkal mennyire problémás az EPS-sel való érintkezés.
A beton és EPS közé való technológia fólia is - emlékeim szerint - PVC.
Sőt a szerves oldószereket sem. Egyszer befestettem egy nikecell darabot valamilyen dekorációs céllal, hát nem tönkre ment. Valószinű a legegyszerűbb lakbenzines festék volt, de lehet valami aromás higítós , már nem emlékszem.
Köszi, ezek a paraméterek tényleg fontosak.
Ezen a házon mivel oldottátok meg a dobozolást?
Ajánlották az MFP lapot, ami állítólag enyhe csiszolás után simán festhető, de inkább megkérdezem a gyártót, hogy igaz-e...
Az EPS nem bírja a PVC-t. A probléma neve lágyítóvándorlás, mely során a PVC-ben levő nagyon kis mennyiségű oldószer közvetlen érintkezése során oldja az EPS-t. Úgy néz ki tőle hosszabb idő után, mintha melegítették volna azt az oldalát.
Alkalmaznak évek óta PVC lemezt bitumenes szigetelés helyett talajnedvesség szigetelésre. Tófóliának és medencefóliának is PVC-t használnak. Ha jön belőle valami cucc, az biztos nem egészséges. De akkor se a tóhoz se medencéhez nem lehetne alkalmazni szerintem.
1. Nem lehet túl vastag, ugyanis a szarufa profilmagasságába kell bemarni, hogy ne csökkenjen az ellenlécnél a légáramlás keresztmetszete.
2. Nem is lehet túl nehéz a fentiek miatt, és az eresztúlnyúlás hossza miatt.
3. Az ács egyszerűen fel tudja rakni, és csak festeni kell.
4. Az élkiképzése (amit az ereszcsatorna felé mutat) is jól néz ki
5. A vakolt felületet csak úgy tudod tartósra csinálni, ha
a) heraklith lapot raksz, és vakolod
b) betonyp lap + EPS + háló, ragasztó
Én egy minimalista háznál ledobozoltam vizszintesen az ereszt, viszont az ereszcsatornát is elrejtettem a dobozban. (képen bal oldali eresz; a jobb oldali fekvőeresz a cserép sikjában)
Köszönöm mindenkinek a válaszokat! Nem volt egyértelmű a fogalmazásom, mert mindenki félreértette, hogy miként képzeltem el.
Csak magát a lambériát szeretném lecserélni valami más anyagra a szarufa tetején (KömKel alsó képén körbe az eresznél kilógó részről van szó).
A lambériának a felületi struktúrája (a ferde élletörések miatti széles csíkossága) nem tetszik, valami minimalistább megejelenésre vágyunk, valamint a kezeléséhez választható lazúr színek is kötöttséget jelentenek.
Az épület színei:
Nyílászárók és tetőfedés: antracit
Homlokzat: fehér és középszürke
A szarufák kilógó részét is szürkére szeretnénk kezelni. Ezért gondoltunk arra, hogy csak a lambériát cseréljük mondjuk szürkére festett/vakolt OSB/Betonyp-re. Csak azt nem tudom, hogy miért pont lambériát haszálnak ide, van-e olyan anyagjellemzője ami okot ad rá?
Akár még az is lehet, hogy hajópadló lesz a helyén...
(egyetértek, egy picit meggyalult normálisan kinéző szarufánál sokkal cúnyább a doboz, mégha normál faanyagból van is + egy csomó pluszpénz, meló, energia.)
Ereszkialakítással kapcsolatban lenne kérdésem:
Nyeregtető és csüngőeresz lenne a kialakítás módja.
Nagyon nem szeretnénk a szarufa kilógó részéhez lambéria takarást, erre kellene valami modernebb kinézetű alternatíva. Arra gondoltunk, hogy a lambéria helyett OSB lenne felrakva, majd ez lefestve vagy levakolva a homlokzathoz igazodó színnel. Megfelelő megoldás ez?
Nyitottak vagyunk bármilyen ötletre.
és ezt méretezés alapján építed ilyenre, vagy sacc per has?
Én a második módszerrel csináltam.
Van ugye az 5,1*5,5m-es tetü. A hátsó "fal" (az 5,1 oldal mentén) mint említettem a kerítés lesz. Ez a kerítés tartalmaz 4 db kerítéslábat ami 50*40 külső méretű U vasból van. Kb 5mm vastag fallal. Az elejére 4 db lábat terveztem. 1-et meg tudok csinálni ugyanolyan U-ból, a másik hármat 40*50-es zártszelvényből. (ilyen lett a bontásból) A múltkori kérdésem óta - a vélemények hatására - az 5,5m-es oldalon teszek még egy lábat a gerenda közepe alá, meg a tőle második alá is. Ez így Summa 10 lábon áll. Ez nekem úgy tűnik - mondom nem számoltam - hogy nem rogyhat meg 2T hó alatt.
A másik dolog, hogy 1,7m-en az 5*5 fa behajlik, ezt el bírom képzelni, de ezt majd kiporbálom. Van 2m-es fám alátámasztom és ráállok a közepére. Mind a 90 kilómmal.
Ha kibír ...
Hasonló konstrukciót bontottam el, 6 lábon állt, 2,5*4,5m-es volt. A tető egy keret volt benne egy kereszt merevítéssel. Az egész tetején meg hullámpala. A nehéz fajtából. És nem roggyant meg a téli havak alatt. Ezért gondoltam, hogy nekem sem kéne komolyabb anyag. De még rágom a dolgot...
Fürdőszoba felújítást tervezek és ezzel egyidejűleg járólap cserére is szükség lesz majd. Nézegettem a weboldalukat, széép munkáik vannak, profinak tűnnek, garit is vállalnak és számlát is adnak. Jól jönne pár személyes tapasztalat.
kb tokmindegy., PVC tilos. olyan kell amit nem szaggatnak ki a vassal meg a maszkalassal. a folia egyetlen szerepe hogy a beton es a viz ne menjen a szigeteles koze.
egy 300ml tubusbol a 12cm atmeroju csoben a kpe cso korul tud csinalni egy 3cm vastag tomor bitumen dugot. az mellett nem fog szivarogni a viz. es 800 forint.
persze betonozhat is, csak betont nem arulnak par literes kiszerelesben.
Ha mán kiástad, akkor hozzáférsz a két végéhez. Veszel ilyen olyan rongyot, bescsomagolod nájlomba - középen ez lesz , kár ezért purhabot venni. Majd a két végét egy erős betonmasszával kitöltöd.
Gondolom az a pincefal kb. 40 centis. 20 cm térkitöltő és 10 - 10 betondugó.
A beton magában is vízzáró.
Ha még ráérsz, akkor kivülre tehetsz vizzárő foltot is !! van itt egy másik bibi :
"Ez a cső kb. 40 cm-re a talajszint alatt található."
Ez bizony néha elfagyhat. Igaz az előírás nagyjából 80 cm - esete válogatja, de ez azért kevés. Extrém esetben pl. egy 3 hetes sítúránál elfagyhat.
Van esetleg valami táblázat valahol, hogy mennyi beton szükséges 20-as zsalukőbe, mondjuk méterenként? Jó, tudom ki lehet számolni egyenként. de most hirtelen nem tudom fejből a zsalukő belső méretét sem.
Tavaly vízcsőfelújítás keretében a pincébe a KPE csövet a régi szennyvíz eternit csövén keresztül vezettük be a lakásba. Ez az eternit cső nem lett beszigetelve és most a nagy esőzésdek következtében ezen a csövön befolyik a víz a pincébe. Ez a cső kb. 40 cm-re a talajszint alatt található. A kérdésem az lenne, hogyan lehet ne vízmentesen lezárni ezt az eternit csövet?
Jó megoldás lenne az, h a közepét pur habbal kinyomnál. A 2 szélénél pedig vmi vízzáró anyaggal kikenném? Létezik az utóbbiból vmilyen kinyomós fajta?
45 centinkent 50x50 lecezes 1.7-es fesztavon???? szerintem az nagyon harmatos, olyan homoru lesz az elso tel utan hogy ihaj. 90-es alatamasztasokkal is hataresetnek gondolnam.
Ez nem jatek, 27m2 az messze nem kispalya. Azon megall egy kis ho, csak a hoteher lesz harom tonna. az ket auto. feltennel te ket autot egy ilyen izere?
A hullamlemez maga bo egy mazsa, a lecek bo fel mazsa, plusz a zartszelveny is egy mazsa. Csak maga a tetoszerkezeted majd 300 kilo.
Érdeklődni szeretnék, hogy különböző gyártók lábazati vakolatairól mit tudtok? (finomszemcsés műgyantás vakolatra vagyok kíváncsi)
A kb. 1700Ft/m2-es Revco vakolattól a 3300Ft/m2-es Baumit vakolatig többféle is van és a kőműves mesterünk kijelentette, hogy Baumitból hajlandó dolgozni (legdrágább) vagy esetleg Dvitból (most már talán Knauf) és más anyagból készített lábazati vakolatra nem vállal garanciát.
Ekkora különbség van az egyes vakolatok között? (pl. egy Weber-Terranova gyenge minőségű 2200Ft/m2-ért?) Azt mondta, hogy nekünk kell eldönteni, hogy 5 évre akarunk vakolatot, vagy 20 évre.
Tényleg ekkora előnye van a drágábbnak? Vagy csak marketing, aminek hisz a kőműves?
Légyszi segítsetek, mert már a keret végén vagyunk és kb. aközött a 2 lehetőség között választhatunk, hogy lesz egy olcsóbb vakolat a lábazaton, vagy pár évig ragasztóval behúzva marad az xps és gyűjtünk drágább vakolatra.
(ez utóbbiról tapsztalat? az xps bírja a vizet, a ragasztó tudtommal nem annyira)
Ha jól értem, akkor ez a plusz fatároló a főépület - amire az engedéyl van - szerves része lenne. Emiatt külön kéne engedélyeztetni szerintem. De kérdezd meg az építéshatóságon.
Én megcsinálnám a házat a terv szerint és utána építenék hozzá (de csak ha nem néz ki bénán) fából, hogy könnyen elbontható legyen ha valakinek szemetszúr. Ha pedig nem felelne meg így, akkor új engedélyt adnék be, 10.000 Ft illeték + a tervező díja.
Van engedélyünk kazánház építésére, viszont szeretnénk kb. 5 négyzetméterrel nagyobbra, mint az engedélyen szerepel, hogy tudjunk benne egy kis fát is tárolni.
Utánna kérdeztem, és 50 légköbméterig nem engedélyköteles a melléképület, például fatároló.
A kérdésem, hogy ha felhúzom a kazánházat 5 négyzetméterrel nagyobbra, és azt a plussz 5 négyzetmétert egy fallal leválasztom, és kinevezem fatárolónak megoldás-e, beleköthetnek-e lakhatásinál?
Köszönöm mindkettőtknek a tanácsot, ezek alapján bármelyik megoldást is választom, nem követek el nagy hibát.
az ajzatbeton 6 cm vastagra van betervezve.
Napokban jön a fűtésszerelő és kikérdezem pontosan, hogy tervezi megcsinálni.
A polifoam csíkot csak a beton szélénél kell elhelyezni, vagy le kell engedni a hungarcell aljáig?
Mivel sajnos csak 6cm lépésálló fér el a földön, ezért a szélekre (1,5 méter) grafitosat terveztem betenni, ha jól számoltam ez kb. 7,2cm vastag sima lépésállónak felel meg, viszont a teljes szigetelés így kb. 50 ezer forintal jön ki többre.
Szerintetek megéri ez a 1,2 cm vastagság azt az 50 ezer forint többlet ráfordítást.
5/100-as kell, ha nincs padlófűtés (5 mm vastag, 10 cm magas), és 10/100-as, ha van padlófűtés. 50 ill 25 méteres tekercsben kapható bármelyik tüzépen.
Minden fal mellé kell.
Azt a célt szolgálja, hogy az aljzatbetonod úsztatott legyen, azaz a lépéshangokat ne vigye át a falakra.
2. Megfelel. Csak annyi funkciója van, hogy a betonozáskor a viz ne áztassa el az eps-t.
3. Ha temperálni akarsz vele, akkor ne legyen bevágva. Viszont a cső felett KELL minimum 3.5 cm betontakarásnak lennie.
Most fogják nálunk csinálni az ajzatszigetelést, majd a fűtést, ehhez kapcsolódóan lenne néhány kérdésem.
1, Ha jól tudom kell a falak szélére tenni szigetelőcsikot, ez milyen vastag kell, hogy legyen, illetve hová kell pontosan tenni?
Csak a főfalak szélre vagy a válaszfalakhoz is?
2, A hungarocell tetejére megfelel-e a 0,09 mm-s építési fólia vagy valami vastagabbat keressek?
3, Radiátoros fűtés lesz, a visszamenő megtemperálva az ajzatbetonban, a csöveket a háló tetején szeretné elvezetni a szaki, ez helyes, vagy a hungarocelba kellene belevágnia?
Ha nem lesz utólagos külső hoszigetelés a falon, akkor a gyári adatokat rontsd le 30%-al, mivel a hőhidassági tényező.
A fal külső vakolásának anyag+munkadija fele annyi, mint felrakni 10 cm EPS-t, tehát már csak a nagyon hülyék vakoltatnak kivülről, sokkal jobban megéri a hőszigetelés.
Ráadásul a meglévő faladon a dryvitot nem tudod repedésmentesen összehozni a sima kültéri vakolattal. Vagy raknod kell oda egy takaródiszitést, vagy nézed a vizszintes repedést körbe a házon.
Tetőcsere lesz nálunk és mivel nagyon alacsony a belmagasság, így a térdfalakat és az oromfalakat is megmagasítanánk, hogy ne verjük be a fejünket állandóan az emeleten :). A meglévő fal 30-as tégla és rajta 8 ill. 10cm-es dryvit. A ráépítést meg lehet vajon oldani ebből a szimpatikus téglából? Porotherm 38 K. Ugye pont jó lenne a mérete, csak statikailag nem tudom, elég-e a 30cm-es alátámasztás neki.
azért nem tartom jó ötletnek, mert nem akarom megbontani a födémet. Valószínűleg az enyém is erősem meg van szegelve. Ha elkezdeném bontani, valószínűleg a mennyezeti vakolat bánná, azt meg nem akarom újra vakolni.
Beton alapja legyen és csemperagasztóval ragasszam és fúgázzam vagy 30 cm murva tömörítve és ágyazóhomok plusz homokos besöprés tehát úgy mint a térkövet.
Milyen rétegrendet javasoltok?
Vagy gondoltam még a tömörített ckt és utána a kő.
"hogy le kell venni a felső deszkaborítást és a gerendák közé kell berakni a szigetelést. Ezt nem tartom jó ötletnek."
És miért nem tartod jó ötletnek ?
Anno én is szigeteltem a födémet. Én speciel azért nem tartottam jó ötletnek, mert olyan erősen a gerendákhoz volt szegelve a felső deszka, hogy kínlódás lett volna felszedés. minden keresztbemenő gerendához kettő szeggel volt oda erősítve.
Így csináltam egy 'második' födémet. Volt sok pallom , még több deszkám, lécem.
Csináltam un. kazettákat a sár felszedés után pallóból, közé a gyapot, majd a mindenféle deszkafedés, pl. az évekkel korábban vett széldeszka is elnyerte a végső helyét. Majd az egyik sarokban összegyüjtött sarat a lerakóba való szállítás helyett szépen visszadolgoztam ( ahogy a tapasztó 'svédek' csinálták valamikor, mert ma már ők ilyen alantas munkát nem végeznek elvégre van segíly ).
Volt pár un. tejes ládám, abban végeztem az áztatást és szépen visszatapasztottam.
Kár hogy csak 10 cm a szigetelés ugyanis az akkori "irodalom" még erre esküdött.
A lábazati vastagság és a fali hőszigetelés vastagsága között jó, ha van 2 cm különbség, hogy az esetleg falon lefolyó vizet le lehessen csepegtetni egy vizorral.
(a lábazati hőszigetelés vastagságát a lábazat magassága, és a padló alatti hőszigetelés vastagsága határozza meg)
A fafödémre ráteritheted a gyapotot, ha:
- a homlokzati hőszigeteléssel a gypot össze tud érni, hogy folytonos legyen a hőszigetelés
- ha a cserepek alatt van valamilyen fólia, tehát nem jut be porhó vagy más csapadék (ez esetben páraáteresztő fólia kell a tetejére)
- ha nem akarsz járni rajta
Ajánlom inkább az ezermester helyett a (HŐ)Szigetelések topicot itt a fórumban. Sajnos az ezermester szinvonala kb 2000-től nagyon gáz, teljesen félrevezető és szakmaiatlan cikkekkel van tele.
Mert nyugodtabb vagyok ha van körülötte mechanikai védelem. Figyelted már, hogy egy 1m3-es tartály oldalfala mennyire benyomható? Én igen. Engem nem győzött meg, hogy használna neki, ha körülötte tömöríteném a földet.
Van valakinek infója, tapasztala, hogyan viselkedik az OSB lap ha a földbe el van "temetve"? Felszín alatti műanyag tartályt gondoltam körbe burkolni vele. Kivülről a föld érné.
hello! Érdeklődnék,h a vízszerelő beszerelte a 2 db falsik mögötti wc tartályt. A kérdésem az lenne,h aljzatbenonozás előtt vagy utánna kell eléfalazni?
a 15os szarufa miatt max 10-es fer be, mert kell hely a levegonek is, hogy szelloztesse. a parazaro es az egesz szigeteles minoseget majd meglatom mikor a gipszkartoinokat leszedem.
az jutott meg eszembe, hogy belolrol a szarufak ala, es a meglevo 10 cm ala meg egy 3-4 cm-es egybefuggo reteget fel lehetne tenni, de akkor hova rogzitem a parazarot es a belso burkolast? - ugy nez ki marad ami van, kiveve ha nagyon rongy allapotban van
A 15 évvel ezelőtti gyapotok hőszigetelés 0.044 volt legjobb esetben is, és akkoriban még kevesen alkalmaztak páraáteresztő fóliát, igy a légrésen keresztül a gyapot "kiporzott", tovább rontva a hőszigetelését.
A maiak között már találni 0.037-eset, és értelemszerűen a szarufa teljes szélességét meg lehet tölteni.
A mostani 10 cm-es gyapotoddal 0,39 W/m2K értéket tudsz elérni, jó 15 cm gyapottal 0,23 lesz.
Köztes megoldás lehet 5 cm új, 10 cm régi gyapot: 0,26
A mostani szabványok 0.25 alatti értéket irnak elő, és ehhez 20 cm "normál" (0,044-es) gyapot kell.
házunk tetőbeépítéses, kb 15 éve amikor épült 10cm-es üveggyapot került a tető alá. Most szétbombázzuk a felső szintet, és az nem tudom van-e előnye kicserélni a szigetelés korszerűbbre. A szarufák 15cm-esek, vastagabb szigetelés nem fér el, a jelnelegi szigetelés nincs lecsúszva, helyén van.
tud vki tanácsot adni, érdemes-e lecserélni, vagy elgondolkodni a cserén?
vertfalu valyoghazban a valaszfalakat fel kellene hoznom a gerendak felso sikjaig, a csatolt rajz nagyjabol mutatja a jelenlegi allapotot. hogyan lehet ezt szepen megvalositani? elore is koszi a valaszokat
