Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62061

A Sárospataki Irodalmi Olvasókör novemberi összejövetelén bevezetésként Czabányi Attila, kiváló közreműködésében hallgathattuk meg Borúth Elemér: Az újhegyi Várhegyen, és az Emlékkép az ujhelyi turisták szebb napjainak történetéből, zenével is illusztrált különleges műveket.

 

Ezután Dr. Ringer István, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Emlékmúzeum igazgatója, régész: „Az újhelyi Várkutatás újabb eredményei-t”, az ”Egy eltűnt vár nyomában” c. film bemutatásával ismerhettük meg.

 

Megtudhattuk,hogy a Vár a 19.században „teljesen eltűnt”,a földdel vált egyenlővé. Détshy Mihály és Szűcs Jenő írott forrásokkal bizonyították, hogy „az Árpád-kori forrásokban szereplő vár nem a mai Sárospatak területén keresendő, hanem a Sátoraljaújhely határában lévő Várhegyen állt,”és a 19.században a földdel vált egyenlővé. Détshy Mihály értelmezése szerint: „Patak: magas erdő uradalom felett”. 1986-ban Nováky Gyula és Sándor Péter vezetésével kutatómunka kezdődött el. A terület gaztalanítása után különféle felméréseket végeztek el.

 

További rész itt olvasható:

 

http://sarospatak.hu/2018/12/10/dr-ringer-istvan-tartott-eloadast-a-sarospataki-irodalmi-olvasokor-legutobbi-osszejovetelen/

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62060

Nézzük akkor meg 1963-hoz képest mit változott a szászkézdi parasztvár? Jómagam 2 x jártam ott fent, másodszorra 2013-ban a Castrum Bene Egyesület illusztris társaságával.

 

Nemrégiben sok szót ejtettünk a lőrésekről. Hát, aki lőrést akar látni, annak bizton ajánlhatom a szászkézdi parasztvár megtekintését, mert ott aztán bőséggel találhat legváltozatosabb formájú lőréseket. Az is szépen látszik, hogy a falak, tornyok és épületek kőből készültek, majd szépen bevakolták őket. Napjainkra nem csak a védőtetők hiányoznak, hanem némely falrész egyenesen a mélységbe akar lezuhanni. Tehát nagyon ideje lenne megmenteni ezt a műemléket!

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62059)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62059

Az Árpád-házi uralkodók közül többen is hívtak be országukba a gyéren lakott külső területekre külhoni hospeseket {telepeseket}. Elvégre nem attól lett gazdag egy király, hogy "holt" földeknek parancsolt, hanem sok-sok embernek, akik szorgalmasan dolgoztak és adóztak, bármilyen nyelven is beszéljenek egymás között. A korabeli krónikákból tudjuk, hogy Erdélyben II.. Géza király telepített le német ajkú lakosságot. Az ott élt magyarokat keletebbre költöztették át, helyükre a szászoknak nevezett népesség vetette meg új lakóhelyének alapjait. A XV. századtól kezdve azonban Erdélybe is egyre gyakoribbá vált a török portyázók betörése. Bár a Szászkézd településén élő szászok a templomukat is fallal oltalmazták, de csak úgy gondolták, hogy a közeli hegyre egy úgynevezett "parasztvárat" húznak fel, hogy legyen hová menekülniük háborús veszély esetén. Ott fent minden családnak meg volt a maga kis kuckója, ahová értékeit bevihette. Aztán amikor már nem volt rá szükség, lassan magára hagyták az egykor oly jó oltalmat adó parasztvárat. De még az alábbi 1963-as archív felvételeken a legtöbb épületen tető dacol az évszázadokkal. Napjainkban már romos, bár olvastam terveket a helyreállítására.

 

 

További képek ezen a linken:

 

https://relevee.uauim.ro/m498/

 

 

Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62058

Azok a várak és templomok elpusztultak, amelyeknek kortársait a nyugati országokban büszkén mutogatják a keletről érkező turistáknak.

 

Sajnos így van....

 

Én sem értem ezek a gyökér európai uralkodok miért nem voltak képesek addig félre tenni a személyes viszálykodásukat, amíg a törököket visszaszorítják a balkánra, mint anno a háborúzó görög városállamok a perzsa inváziónál.

Franciák meg egész történelmük alatt egy gyökér népség volt.

Kiírtották a templomos lovagrendet is...........

Előzmény: Nagyon Várbarát (62057)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62057

Azért a francia király elgondolkodhatott volna, ha a török legyőzi a Habsburgokat, őt meg fogja hagyni a "hitetlenségben?" Nem-nem, a Fényességes Padisah az egész világon szerette volna elterjeszteni az ő hitét és hatalmát. A török szablyák azonban kicsorbultak a magyar végvárakon, csak sajnos ez a magyarságnak iszonyatos emberi és anyagi veszteséggel járt. Azok a várak és templomok elpusztultak, amelyeknek kortársait a nyugati országokban büszkén mutogatják a keletről érkező turistáknak.

Előzmény: jazd (62054)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62056

Tudtommal azok a genovai hajósok nem kaptak büntetést, csak jó sok török aranyat. Itália csizmája megosztott volt, sok-sok állam viaskodott egymással. Nem akarok napi politikába belemenni, de még nemrégiben is a "gazdag" Észak szeretett volna leválni a "szegény" Délről.

 

Előzmény: Shingen (62053)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62055

 

Nézzük csak sorban, hogyan viselték magukat az Ali budai pasa által 1552-ben megtámadott magyar várak őrségei?

 

Drégely: 4 napi ostrom után a várbeliek mond hősi halált haltak.

 

Ság: a védői ágyúlövés nélkül elmenekültek belőle.

 

Bussa: hősies védelem után a török elfoglalta, a túlélőket elengedte.

 

Balassagyarmat: a helyőrség a török hírére elmenekült.

 

Hollókő: a helyőrsége a török hírére elmenekült.

 

Szécsény: az őrsége a várost felgyújtotta és a várba húzódott vissza. De a nagy török túlerőt

                 látva még az éjjel a katonák nagy része megszökött. Végül már csak a várkapitány

                 maradt nyolc fegyveresével. Aztán ők is nyúlcipőt akartak felvenni, de a török 

                 portyázók elfogták őket.

 

Buják: kevéssé ismert, de a bujáki védők tartották magukat a legtovább. Ugyanis a török 5

           napon át lövette a hegyi vár falait. Csak ekkor tört ki pánik a kersztény védők között, akik

           éjszaka akartak elmenekülni. De a szoros ostromzáron át kevesen tudtak megszökni, a

           török harcosok levágták őket.

Előzmény: Shingen (62052)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62054

A csigazabáló francia király nyíltan szövetséget kötött a törökkel a Habsburgok ellen. Áttételesen nekünk is ártottak, Trianonnál már közvetlenül.Nem tudták megtorolni. Egyik fél sem tudott fölé kerekedni a másiknak

Előzmény: Shingen (62053)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62053

sőt egyes hajói jó pénzért még át is szállították a törököket az európai szárazföldre.

 

Ezért nem járt nekik megtorlás?

Előzmény: Nagyon Várbarát (62049)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62052

Vajon miben bízhattak a zsoldosok vagy Selmecbánya kölcsön katonái?

 

Pont ezen gondolkodtam el én is.

Ha zsoldos lennék hiába fizetnek ki, ha tudom hogy halálba megyek, akkor minek vállaljak egy ilyen küldetést.

 

Előzmény: jazd (62048)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62051

A végvárrendszer feladata az volt, hogy minden egyes tagja az utolsó csepp véréig tartsa fel az ostromló törököt. Tehát időhúzás mindenáron! Mert ha beköszönt október 16 vagyis Kászim napja, a török katona nem volt köteles tovább harcolni.

 

Ha feltételezzük, hogy minden vár tényleg a végsőkig kitart és nem adja fel a posztját, erről még a riportban is szóltak, akkor a török nem jut el Eger várához. Legalább is 1552-ben nem.

Előzmény: jazd (62048)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62050

Ez a te óriási hibád, hogy ami utólag okos dolog, azt előre akarod bemagyarázni.

 

Na szóval: amikor megépítették Hunyad várának legfőbb részeit, még az ágyúkkal való harcmodor gyerekcipőben járt. Nem is szólva arról, hogy Hunyadi lent a Délvidéken harcolt a törökkel, nem gondolta volna, hogy az a családi váráig eljutna. Ő a hunyadi várat a budai palota fényes épületének --a Zsigmond által épített Friss-palotának -- a másolatára akarta kiépíteni. Tehát ő nem vaskos bástyákat {még azokat fel sem találták}, hanem előkelőséget hangsúlyozó főnemesi rezidenciát akart építtetni a külhoni mesterekkel.

 

Összefoglalva: Hunyadi János erdélyi vajda az 1440-es években a hunyadi építkezésekkel a maga méltóságát akarta kihangsúlyozni és nem egy török elleni várat akart építtetni.

 

 

Előzmény: Shingen (62043)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62049

Mátyás király amit tudott nyugati hadjárataiban, azt elfoglalta: Morvaországot + Sziléziát + Ausztria keleti területeit. Abban igazad van, hogy utána már egyre nagyobb ellenállással kellett megbirkóznia, egy idő után le is állt a hasztalan támadásokkal, tárgyalásokkal szerette volna a nagybeteg magyar király a trónutódlását biztosítani törvénytelen fia, Corvin János liptói herceg számára. Ugyanis még 1464-ben a Szent Korona visszavásárlásakor kötött olyan szerződést Habsburg Frigyessel, hogy fiú örökös híján az osztrákok szerzik meg Magyarország trónját.

 

De a nyugati hadjáratok kezdetén még ezt nem tudta! Hiszen te sem tudod ha valamely cselekedetedbe belevágsz, hogy azt végig tudod-e vinni vagy sem? Mi utókor szülöttei csak elolvassuk a történelemkönyveket és rávágjuk: buta volt ez a Mátyás, hiszen nem sikerült a terve! Na ja, utólag már könnyű okosnak lenni...

 

Pápa keresztes hadjáratot hirdetett Hunyadi János le is vonult Szerbiába.

A velencei hajóhadat is odaküldte, Konstantinápoly eleste után tengeren emeljenek blokádot.

Hunyadi hiába várta a hajó hadat nem jött, mert a szemetek nem a blokáddal voltak elfoglalva, hanem török aranyon szállították át a török hadat.

 

Hát itt most te időrendi zavarban vagy! Hagy tegyen szép sorba:

 

1443 -- A téli hadjáratban Hunyadi győzelmet aratott.

 

1444 -- I. Ulászló és Hunyadi közösen vezetett hadat a török ellen. A terv szerint a keresztény hajóhad meggátolja, hogy a Kis-Ázsiában hadakozó török szultán serege átkeljen a Boszporuszon és a Drinápolyt elfoglalni szándékozó magyarok ellen vonuljon. Ekkor még Bizánc állt a bizánci császár uralma alatt!

 

1444 novembere: a keresztény flotta nem tudta megakadályozni, sőt egyes hajói jó pénzért még át is szállították a törököket az európai szárazföldre. A várnai csatában Hunyadi vereséget szenvedett, I. Ulászló magyar király pedig halálát lelte.

 

1448 -- A második rigómezei csatában Hunyadi ismét vereséget szenvedett.

 

1453 -- II. Mohamed török szultán elfoglalta Bizáncot.

 

1456 -- II. Mohamed török szultán ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Serege azonban vereséget szenvedett. Hunyadi a kitört pestisjárványban az életét vesztette.

 

                                    

Előzmény: Shingen (62042)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62048

Az egész drégelyi várőrség hősökből állt! Ne feledjük,hogy náluk sokkal erősebb várakat feladott az őrsége. Sokszor kényszerítve akár  tiszteket és a várkapitányt. De az is előfordult párszor,hogy az ostromlott várból megszökött a legénység.

Vajon miben bízhattak a zsoldosok vagy Selmecbánya kölcsön katonái? Sosem tudjuk meg. 

Tudták,hogy meghalnak,de nem adták fel! Tettük,hírük örökké maradjon meg!

Előzmény: Nagyon Várbarát (62044)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62047

Szerintem a középkori várak árnyékszékeinek nyílásai elég szűkek lehettek. És biztosan nem a támadási irányba néztek oldalt, hanem egyenest lefelé. Az ellenséget pedig nem akkor kell elsődlegesen megállítani, amikor már a várfal alá ért, hanem még előtte. Minél messzebb hal meg a bestye ostromló, annál jobb.

Előzmény: Töck Jenő (62041)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62046

Látod, ezért vagyunk mi már vagy 400 esztendővel távolabb attól a korszaktól. Mert ők úgy találták logikusnak, hogy alul legyen a bővebb, míg felül a szűkebb nyílás. Én ezt a döntésüket elfogadom.

 

Ha szép kulcslyuk lőréseket szeretnél látni, ajánlom figyelmedbe a felvidéki Zsolnalitva {szl: Lietava} várát. Ott bőven akadni ilyesforma lőrésre. 

 

           

Előzmény: Töck Jenő (62037)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62045

Szerintem is jól gondolod. A szakállas puska nagy méretű, inkább várvédelemhez köthető fegyver, olyannal nem rohangáltak nyílt csatamezőn. Tehát a várhoz köthető, a vár királyi birtokosának a tulajdona volt, amikor ott lajtromozást végeztek. Míg a puska sokkal könnyebb, kisebb méretű volt, a végvár zsoldjába álló férfiú saját tulajdonát képezhette. Vitte magával, ahol éppen a "munkaszerződése" szólította.

 

Előzmény: jazd (62036)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62044

Khádim Ali budai pasa a magyarországi török uralom csúcsvezetőjét jelentette. Tehát neki rendelkezésére állt az állandóan fegyverben tartott reguláris puskások {janicsárok} valamint a hűbérbirtokért harcot vállaló szpáhik. Ezenkívül a szintén zsoldos topcsik {tüzérek}. Ehhez jött még a zsákmány reményében hozzájuk csatlakozó irreguláris fegyveresek.

 

Ali pasa elindul hódítani Budáról a börzsönyi várak irányában, miközben a török nagyvezér délről, Nándorfehérvárból kiindulva a Temesköz felé veszi hadát. Megegyeztek, hogy majd valahol egyesítik a hadaikat. Nem hagyhatnak maguk mögött ellenséges {királyi} várat, mert azok védői elvághatják az utánpótlásukat, ez világos.

 

Az Ipoly folyó mentén elérték akkor még messziről látható drégelyi vár vidékét. A szpáhi lovasok portyáikkal bejárták a területet, míg a gyalogság az ágyúkat vigyázva felballagott a drégelyi várhoz. Megkezdték a kicsiny kővár lövetését, majd gyalogsági rohamait.

 

Egyetértek veled, hogy a kisfilmbeli számok: néhány száz török! -- nem tudta volna bevenni az utolsó csepp vérükig harcoló drégelyi hősöktől a várat. Mert mindig a védekező van jobb pozícióban, hiszen valamennyire a kőfalak mögül {vagy annak romjai} mögül tud tüzelni a nyílt terepen rohamozó ellenségre.

 

A kérdés megoldását most is további régészeti kutatás tudná tisztázni:

 

Hol temették el a drégelyi védőket? Hová az elesett török támadókat? Milyen fegyvereket, azok maradványait találták meg a kiásott romok alatt? Mekkora ágyúlövedékeket találtak, azok milyen ágyúba valók lehettek? Mert ebből már az ágyú méretét, típusát ki lehetne számolni.

 

2011-ben jártam a szécsényi Kubinyi Múzeumban, ott láttam tárlót a drégelyi ásatásról. Sajnos már a részletekre nem emlékszem...

 

Itt olvasható Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen {1985} könyvének idevágó részlete:

 

Előzmény: jazd (62031)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62043

 

De gondolom, hogy arra akarsz kilyukadni, hátha az elsődleges célja egy "végső menedékhely" lett volna inkább, mint árnyékszéknek használni.

 

Én pl. nem látom a fantáziát egy ilyen különálló toronyba, hogy ez miért végső menedék lenne.

Ha a középkort nézem amikor nem volt ágyú, akkor talán beveszik a várat, végén vissza lehet vonulni ebbe a toronyba.

De ágyúk idején mivel ennyire különálló, úgymond kiálló rész, ezt lett volna a legkönnyebb szétlőni és leomlasztani.....

Előzmény: Nagyon Várbarát (62040)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62042

Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren

 

Abban igazad van a török gépezet úgy tudott előre haladni kifosztotta az elfoglalt terültek emberi és anyagi javait amit beleforgatott a hadi gépezetébe.

 

De ez a  "nyugaton hódítani" dolog nem hinném annyira célravezető.

Nem tudom Mátyás mennyi nyereséget nyert Morvaország, Szilézia, bécsújhely elfoglalásával.

Lehet nem szerencsés nyugaton hódítgatni, eleve erős országok vettek körül minket, és nem szerencsés délen úgy háborúzni, hogy északról bárki rátör az országra.

Lehet a nyugati városok gazdagabbak, ha meghódítja több adót tud beszedni tőlük, de semmi biztosíték nincs arra, ha délen háborúzik, északon meg rárontanak az országra és lecsípnek belőle területet.

Persze ez a veszély akkor is fennállhatott ha úgymond béke volt, senki nem piszkálta egymást.

 

Ha már ismét szóba került a török hódítás.

Másik dolog nem hagy nyugodni.

Pápa keresztes hadjáratot hírdetett Hunyadi János le is vonult szerbiába.

A velencei hajóhadat is odaküldte, Konstantinápoly eleste után tengeren emeljenek blokádot.

Hunyadi hiába várta a hajó hadat nem jött, mert a szemetek nem a blokáddal voltak elfoglalva, hanem török aranyon szállították át a török hadat.

Kérdem én a pápa ha ezt megtudta, miért nem volt ennek következménye?

Nem azért küldte őket oda, hogy ők nyerészkedjenek meg átszállítsák a török hadat, hogy Európára törjön....

Pápai szó és hatalom ennyire gyenge lett volna?

 

Ezt megtudva a pápa miért nem uszította Milánót és Sziciliai államot Velencére?

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62039)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62041

Pedig a budi lőrésein mást is lehet pottyantani. Ha fejen talál egy kő, vagy némi forró olaj az nem jó.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62040)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62040

Őszintén szólva, néha a falra mászok a kérdéseidtől! Nem voltam ott a középkorban, így nem tudom, hogy a Német Lovagrend azt a tornyot miért építette ilyen formában? Sőt, még napjainkban sem jártam benne személyesen.  :-(

 

De gondolom, hogy arra akarsz kilyukadni, hátha az elsődleges célja egy "végső menedékhely" lett volna inkább, mint árnyékszéknek használni. A végső védelmi rész kialakításának tipikus megoldása a hunyadi vár "Ne bojsze" {Ne félj}-tornya.

 

Meg kell vizsgálni, hogy a két toronyban mely funkciók kaptak nagyobb arányban helyet? Tehát a német lovagrendi várban mennyi lőrést és mennyi "pottyantóst" alakítottak ki a sok száz évvel ezelőtt élt várépítők? A hunyadi vár tornyában csak lőréseket láttam, abban jártam, pottyantós része nincsen.

 

Előzmény: Shingen (62027)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62039

Ugyanazt gondoljuk: mi ketten amit már valóban Mátyás király is gondolhatott:

 

a törökkel nem szabad megütközni nyílt csatában,

mert LEGYŐZHETETLEN!!!

 

Ezért szoktam vitatkozni azokkal akik szerint a mohácsi csatát megnyerhettük volna. Nem, nem nyerhettük volna meg, hiszen a "nagy törökverő" Hunyadi János sem nyerte meg a szultáni hadakkal szemben a várnai vagy a rigómezői csatát. Az Oszmán Birodalom szerencsecsillaga akkor emelkedett, a folyamatos hódítások miatt ember és anyagi javai sokszorosát tették ki a Magyar Királyságénak.

 

Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren.

 

Csak nézzük meg mi történt Magyarország déli kulcsa, Nándorfehérvár elvesztése után:

 

                            

Előzmény: Shingen (62026)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62038

elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe...

 

Ez igaz. Szádvárnál talán ezért készítették a lőréseket kifelé szűkülőre. De ha belegondolok a legtöbb magyar várnál a kifelé táguló lőrések voltak divatban. Nagyobb méretű, kerékkel ellátott ágyúknál talán azért így tettek, mert a kifelé szűkölő lőrésnél nem tudtak volna olyan nagy szögben kilőni, mint a kifelé tágulónál.

 

 

Könyöki József várkutató vaskos művében annyiféle lőrést ábrázolt, hogy az már csuda!

 

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62037

Nekem logikusabbnak tünt volna fordítva. Fölül nagyobb a lul, hogy legyen térlátásom, meg könnyebb a lukba beletalálni a puskacsővel. Alul kisebb, mert a csőszakállt a falba is be tudom akasztani. Ha a lőrés alacsonyan volt az azért bonyolította a helyzetet, nem lehetett kidugni a cső végét.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62036

Puskák számát kevesellem! Igaz az is lehet az a 12 puska a vár tulajdona volt, míg a puskások saját fegyverrel rendelkeztek,tehát az nem képezte a vár fegyverkészletét. 

A 12 puska mindenképpen kevés..

Előzmény: Nagyon Várbarát (62034)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62035

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62034

Érdemes végigtanulmányozni, hogy a XVI. században például Szigetvár királyi végvárában milyen típusú lőfegyverekkel tudták felvenni a várvédők a harcot a török hódítókkal?

 

                                                      

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62033

A kulcslyuk alakú lőrések tipikusan a puskák számára lettek kitalálva. Pontosan úgy mint leírtad: tehát az alsó kerek rész az akkor még vaskosabb csőnek, míg alul a szűkebb téglaalap alakú nyíláson a várvédő katona lesett ki, hogy mire is lőjön?

 

Itt dicsekednék el a szádvári kulcslyuk lőréssel, amelyet a várfal törmeléke alól ástunk ki néhány esztendeje. A felső deszkáit kellett kipótolni, míg az alsó gerendája teljesen megmaradt. ez a gerenda azért kellett, mert ez elé akasztotta be a várvédő katona a szakállas puskájának a "szakállát". Ez a lőfegyverek ugyanis elsütéskor olyan nagy visszarúgó erővel jártak, hogy azt a katona már nem bírta volna ellensúlyozni.

 

 

A "Tarasz Bula" című orosz filmben a várostrom során, mind a támadás, mind a védekezése remek formáit láthatjuk. Ha megállítod a filmet 54 perc 14 másodpercnél, akkor láthatod, amint a várvédő zsoldos a hatalmas szakállas puskát a lőréshez viszi. Szerintem dió nagyságú vasgolyót simán kilőttek vele.

 

https://www.youtube.com/watch?v=jDERkIgC6y8&t=4726s

 

 

Előzmény: Shingen (62016)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62032

Én nagyon örülök,hogy ilyen szépen haladnak a sátoraljaújhelyi vár feltárásával és konzerválásával. Így,hogy egy jelentősebb összeghez jutottak még inkább haladhatnak majd a feltárással és állagmegóvással. Jövőre szerintem újra felkeresem a várromot!

 

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum fényképei a várról:

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62024)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!