Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A teljesítmény és a méret között a tömegkályhánál egyértelmű összefüggés van, 3kw az kb 6m2 sugárzó felület, kb ekkora "frizsiderrel" kell számolni hogy legyen mi tarolja es adja le a hot. nekem epites alatt van egy toronyszeru 71x83 cm alapteruletu de 235 cm magas, fal melle epitett, 3 oldal adja le a hot, hasonlo teljesitmennyel.
Tulajdonképpen mehetnék ez alá is, nem annyira létkérdés mindenhol a fagymentesség sem, 3kW-tal is nagyjából elégedett lennék. Inkább ebből a padkából lesz nálam probléma. Ha a térfoglalást nézem, például akkora méretben, mint mondjuk egy közepes fizsider térfogata mit tudnék kivitelezni?
"amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció"
Elméletben. A gyakorlat azt mutatja, hogy ott kell lenni, piszkálni igazítani és után tölteni.
"És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába."
A jó égéshatásfokot sok tűztér tudja. Nem a rakéta kiváltsága.
"Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak"
Összességében még jobb is. Ezt nem kell pakolgatni, de ennek is elég kicsi a tűztere a klasszikus tömegkályhákhoz képest legalábbis.
"A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi."
Az a helyzet, hogy egy tömegkályhához csak az anyag 150000-200000 forint, olcsóbb ha kerül bontott tégla meg samott. És még hol a munkadíj??!!
A rakétakályhának is van tömege, csak nem tégla, ott a hosszú fűtött padka a tömeg ami csupa homok, kő meg agyag, ezért kerül sokkal kevesebbe.
És szerintem nem kell 15-20 kiló fa naponta. Meg az önetetést is meg lehet oldani sokféleképpen. A rakétakályha a legjobban szereti a vékony fát, azaz lehet benne égetni hosszú, vékony ágakat, amiknek csak egy keret kell hogy álljanak kb függőlegesen, ne boruljanak el, a többit megoldja a gravitáció.
És még nem is beszéltünk az égési hatásfokról, ami szerintem kevés kályhába van olyan jó, mint a rakétakályhába. És az egész kályha hatásfokát a fűtött padka hossza szabájozza, mivel az minél hosszabb(ésszerü határokon belül), annál kevesebb meleg megy ki a kéményen.
Ja, és még ott van a batchbox-os rakétakályha, amit nem kell etetni, de nem tudom ha annak is olyan tökéletes az égése mint a klasszikusnak: https://www.youtube.com/watch?v=Ls_eqNB6d0Y
A batch box-os rakétakályhának van bypass váltója, vagyis ameddig begyúl, egyenesen a kéménybe engedi a füstöt, utánna váltja át és a fűtött padkába engedi.
Köszönöm az iránymutatást. Azért gondolkodtam a tömegkályhában (amellett, hogy a rakétást nem ismertem :) mert azt szeretném elérni, hogy napjában csak egyszer kelljen begyújtani, legyen annyi hőtartása. A másik, hogy később a melléképületbe is tervezek tenni egyet, és tapasztalatgyűjtésnek hasznos lenne.
Mi adja ki a tömegkályha nagy költségét? Olcsón, esetleg házilag nem lehet kihozni?
Megnéztem a videot és kerestem képeket meg leírást is a konstrukcióról, mert eddig nem ismertem. Viszont egy valamit nem találtam meg, ami pedig pont a működési lényege lehet. Hogy miért nem fordítva indul meg egy ilyen rendszerben az áramlás. És ez ebben a videóban lévő konctrukciónál a legeklatánsabb, mitől indul meg oldalra a láng és nem inkább felfele gravitációsan az adagolónyílás felé?
Szerintem valami egyszerűbb de hatékony szerkezet kellene neked inkább, egy rakétakályha például jóval olcsóbban megoldható, sok anyag van az interneten az építéséről.
A fóliasátrat szeretném fagymentesíteni, az lett a konklúzió, hogy egy kisebb tömegkályha lenne a célszerű, de nem találok olyan szerkezeti vázlatot, ami segítene. Tudnátok a struktúrákról lelhető szakirodalmat, és van esély rá, hogy saját magam meg tudom építeni?
Köszönöm a visszajelzéseket. Egy "sors-társ találkozó" valóban sokat segítene :). Tudtok esetleg abban segíteni, hogy hol és mikor lesz egy ilyen találkozó? (Bp és környéke).
Fontos kérdések: milyen a kémény (magasság, keresztmetszet, profil szögletes vagy köralakú, anyag, hőszigetelt e) A betáplevegőt honnan fogod kapni? Milyen a ház környezete, szélirány, van e fedésben más ház által, szeles hely vagy milyen? Ha a magassága a kéménynek kicsi és a hagyományos 14 cm-es szögletes 4 téglás a kémény akkor gond lehet a huzattal.
Egyelőre még csak ismerkedek a tömegkályha gondolatával, rengeteg információt lehet olvasni itt a fórumon. Talán túl sokat is (bőség zavara... :) ).
Alapjaiban a Helbro féle Dán ellenáramú kályhában gondolkodok, de vhogy szeretném "optikailag" egy kicsit szélesebbre készíteni majd úgy, hogy ez ne menjen a működés rovására. Úgy látom, hogy a belső mag mérete nagyon fixen méretezett.
Véleményetek szerint az alábbi módosítások, milyen hatással lennének a megbízható működésre?:
- ha a két köpeny közötti távolságot növelem pl 10cm-ről 15-18cm -re --> ez hogyan hatna a huzatigényre? Ettől nagyobb vagy éppen pont kisebb huzatigénye lenne a kályhának?
- ha a külső köpeny is samott téglából készülne, de élére állítva ( erre lenne még kívülről egy kb 3-4cm vastag "esztétikai" kőburkolat rakva, így 6+4=10cm vastag lenne a fal) --> ez túlságosan felmelegedne? Bírná ez a hőterhelést vagy repedezni kezdene?
(azért gondolkodok élére állított samottban, mert így magasabb hőmérsékletre melegedne, így szerintem hatékonyabb/kellemesebb lenne a fűtő hatása. Ha lapjára rakom a külső samottot, akkor a 12,5+4=16,6 cm már túl soknak tűnik, lehet hogy nem melegedne fel rendesen..)
- fenti külső samott köpenyt is rakhatnám C30-as Rath habarcsba? Lenne akkor hőmérséklete a külső falnak, hogy létrejöjjön a keramikus kötés? (vagy sohasem kötne meg rendesen...)
Köszönöm előre is a tanácsaitokat. (Ha azt mondjátok, hogy "nem szabad" eltérni a Helbro féle méretektől, akkor "nem variálok" tovább és abban gondolkodok én is...)
A kocsmában kifejezett kellemetlen szag volt már hetek óta.
Ezt úgy oldották meg hogy kinyitották az ajtót (kint meg minusz 5 fok volt).
Kiderült a következő.
A Wamsler kandallókályhát úgy helyezték el, hogy a kéménytisztító ajtó elé tették.
Tehát az ajtót kinyitni nem lehet. Valószínű a becsatlakozási nyílásig tele van korommal (vizes fa alapeset).
Az alkalmazott ha berak fát és bolygatni akarja, a következőt csinálta.
Alul bezárt mindent hogy levegő ne menjen be, (????) és a felsőajtót nyitotta ki, ahol persze kidőlt az össze füst.
Utána kinyitotta a bejárati ajtót szellőztetni.
A tucatnyi ember meg nézte.
Az alsó ajtót ha kinyitja akkor látszik a hamuzó tálca és a tűztér alja.
Az alsót nyitva hagyva üzemeltette a kályhát, így a tűztérből a füst kijött a kocsmába mérsékelt tempóval, mert azon ment a játéka hogy felfelé menjen a kéménybe vagy ki a kocsmába.
Amikor köd volt, akkor a kocsma nyert.
Na most ha ilyen a magyar szinvonal akkor beszélhet itt bárki bármit, mert ha a kocsmás hülye, akkor a többi idióta miért ül a füstben és nem szól semmit?
Szóltam óvatosan, de nem volt siker :)
A kéményseprők egy csoportjával is beszélgettem a kocsma előtt féléve és tudatlant játszva kérdeztem tőlük mindenfélét - nagy csodálkozva - milyen okosak és jókat mondanak amit majd megfogadok ha van rá időm.
Döntő mértékben baromságokat beszéltek, ja kérem ez a helyzet.
