A lokálisan rezonátorokká dermedt fénysebességű forgást nevezzük töltéssel rendelkező anyagi részecskéknek, míg a közöttük fellépő fénysebességgel terjedő hatást mezőknek, más néven elektromos, mágneses, gravitációs „térnek”.
Valaha az atomos anyagot nevezték anyagnak. Aztán rájöttek, hogy a mező is anyag, de nem atomos szerkezetű.
Talán még az is kiderülhet, hogy az általunk érzékelt tér is csak egy mező - valami hipertérben.
Tehát amikor az általunk érzékelhető térben mozgunk (vagy állunk), olyankor valamiféle meta anyagban úszunk, mint kacsa a vízben. Még így is nehéz elképzelni, mert valamiféle háttér időre akkor is szükség van.
Azt is mondják, hogy minden részecske fajtához külön mező tartozik. Nehéz elhinni. Esetleg úgy el tudnám képzelni, hogy valami sokdimenziós térben az egyes mezők más-más alteret töltenek be. (Valahogy úgy, mint ahogy a hal úszik és a madár repül.)
Az Univerzum téridejének matematikai modelljét nem igazán lehet ilyen köznapi kifejezésekkel röviden és tömören jellemezni, még kevésbé megérteni. A köznapi megnevezések azért működnek, mert olyan modellekre alapoznak, amik már kialakultak az agyunkban az életünk során. Az Univerzum térideje nem tartozik ezek közé... :-)
az anyag által magában foglalt tér része (láncolata) az anyagot magába foglaló térnek, avagy az egyetemes tér folytonos szövedéke az anyagnak; amivel összefüggésben a gravitáció (legyen az bármi is) az anyagra vagy az anyagot magában foglaló térre fejti ki hatását; másként miként tud(na) görbülni a tér?
Talán közelítsük meg másképp a kérdést: Mi van az univerzum határain túl?
És mi van az univerzum határán, a valami és a semmi határán?
Úgy tűnik, az elfogadott(an vitatott) definíciók ellenére is, vitának adnak teret a tér definíciói – a térmibenlétének meghatározásai.
...de most miért ne!
Általában, az általunk érzékelt anyagtól (energiától) nem függetlenül értelmezzük a teret,amíg másként, nem az egyetemes tér részeként tekintünk, mondjuk az atommagba és az elektronfelhőjébezárt térre – legyen az akár egy, a csillagközi térben (valószerűtlenül) kóborló hidrogén atom.
A vonatkozó ismeretek hiányában felmerül a kérdés: az anyag által magában foglalt tér része (láncolata) az anyagot magába foglaló térnek, avagy az egyetemes tér folytonos szövedéke az anyagnak; amivel összefüggésben a gravitáció (legyen az bármi is) az anyagra vagy az anyagot magában foglaló térre fejti ki hatását; másként miként tud(na) görbülni a tér?
Amennyiben az anyagba foglalt terek nem izoláltak, a tér (feltételezve, hogy nem rétegzett), jelentőségét, értelmét veszti, lévén csak egészében tekinthetünk rá - mint az univerzumo(ka)t magában foglaló anyaghalmazok kiterjedésének irányonkénti távolságára; ezáltal tulajdonságok nélküli.
Amennyiben (szerintünk) bármiféle tulajdonsága is van a térnek, úgy a mindenség vázaként, hordozójaként kell(ene) tekintenünk rá.
Ez attól függ, hogy milyen viszonylatban akarjuk definiálni...
Vannak bizonyos hétköznapi fogalmaink arról, hogy mi a tér (és az idő). És ez annyira magától értetődőnek tűnik, hogy a középiskolai matematika tankönyvek például egyszerűen megkerülik a kérdést: alapfogalmakat nem definiálnak.
Nemrég láttam néhány előadást a holografikus univerzumról. És hirtelen az a benyomásom támadt, hogy esetleg a tér és az idő is csak egy illuzió számunkra. Valaminek a valamije, amit mi térként és időként érzékelünk. A tér egy olyan valami, amiben (viszonlag) szabadon mozoghatunk minden irányban, az idő viszont sodor magával minket, mint egy folyó. Ezt az elképzelést megerősíteni látszik a relativitáselmélet, ahol sebesség helyett rapiditással célszerűbb számolni. A rapiditás ilyen értelemben egy irány (amit szögben mérünk). Ha valaki térben mozdulatlan, akkor időben fénysebességgel rohan. Viszont ha térben fénysebességgel mozog, akkor időben mozdulatlan.
Tudná valaki definiálni az "élettér" kifejezést? :-))
Mallow: szerintem a gravitációs tér, elektromágneses tér terminológia igenis elôfordul a tudományos nyelvben. Ezek egyébként az erôterek közé tartoznak.
Pelda: volt Budan egy rét, amit Marczibanyi-rétnek hivtak (azelott Tetü-rét volt). Mikor beépült a kornyek, atkereszteltek Marczibanyi-térré... tehat a tér a rét forditottja.
A különféle térdefiniciók összegyüjtésére is gondoltam. Pl társadalmi, természeti, nyelvi, objektiv, abszolút stb. stb. tér/terek kifejezésekröl hallunk, mi a közös ezekben, vagy csak inkább allegóriákról beszélhetünk a sokféle, egymástól eltérő használat láttán?
Meg aztán mit jelent az, hogy "merôleges", ha még nem is definiáltuk a tereket?
A tér amúgy lehet geometriai (akárhány dimenziós) és fizikai is (pl. gravitációs, elektromágneses), bár a modern fizika összekapcsolja ôket.
Nehezet kérdezel.
Van például a Roosevelt tér a Lánchídnál. Annak az a definíciója, hogy az a tér, amelyik az Akadémiánál van. Aztán vannak a matematikai terek. Pl. Banach-tér. Ezekkel az a baj, hogy nem nagyon lehet ezeken találkozni, viszont van egzakt definíciójuk. Szóval nem könnyű, de hátha segít valaki okos.
Hát mondjuk veszel egy egyenest, majd egy másikat ami mer?leges rá, és végül egy harmadikat ami mer?leges az els? kett?re. A három egyenesnek csak egyetlen metszéspontja legyen.
Ezzel definiáltuk a koordináta rendszert. Azoknak a pontoknak a halmaza amelyek elhelyethet?k ebben a koordinátarendszerben maga a tér.
Ezt most találtam ki kb. fél perc alatt úgyhogy biztosan van benne hiba, de talán kiindulópontnak jó.
