Ma reggel kimentem az erkélye, és nem hallottam semmiféle méltatlankodó csirregést. Ebből arra következtettem, hogy a fiókák már nincsenek ott, de nem mertem megnézni, hogy ha csak alszanak, ne zavarjam meg őket. Azért a virágtartót ott hagytam, mert hátha lesz másodköltés is, bár eddig nem volt. Viszont mit lehet tudni?
Biztos írtam már, hogy egy edényben vizet raktam ki a madaraknak. Mostanában gyanús lett, hogy alig-alig fogy belőle, holott meleg van. Ráadásul nem nagyon látom a szokott helyüket felkereső galambokat vagy cinkéket. Gyanítom, hogy a szürke légykapó pár nem csak tőlem védelmezi a fészket. Belevaló madárkák!
A fiókákat még nem hallom, de a szülők szorgosan hordják az élelmet számukra, 5-6 percenként fordulnak. Megnézem, milyenek a fiókák, de csak akkor, ha nem lesznek ott a szülők, mert ahogy kilépek az erkélyre, masszív becsületsértéseket vágnak a fejemhez, holott csak ivóvizet vittem ki nekik.
Nem csak lesz, de már van is végeredmény, legalábbis a zöldbabnál. Már én is kétszer ettem zöldbabfőzeléket a saját termésemből, és mondhatom, nagyon ízlett.
Az első óvatlan pillanatban megnéztem a szürke légykapó fiókákat. Úgy látom, csak kettő van, abból is az egyik majd’ kétszeresen a testvérkének. Még mindig eléggé csupaszok, de a hátgerinc közepén és a szárnyukon már mutatkozik némi tollkezdemény, Gyorsan visszatettem a kicsiket, még csak fel sem ébredtek, és a szülők sem kaptak rajta. Nem látom a ki nem kelt tojást sem, de nem akartam a kicsiket piszkálni. Szerintem a szülők pontosan tudják, mi a teendőjük.
Úgy veszem észre, helyesli, hogy pont ezeket szedtétek le. Esetleg fel.
Tegnap a szomszéd leszedte a meggyfám termésének egy részét, főleg a felső ágakról. A többi rám vár, ma este vagy holnap reggel meglesz. Ez ún, cigánymeggy, kevés gyümölcshús, és ahhoz képest nagy a magja. Még gondolkodom, mit csináljak belőle, egy része megy a mélyhűtőbe, más részéből alighanem befőtt lesz, de alighanem a lekvárra is sort kell kerítenem. Néhányukat viszont nemes egyszerűséggel megeszem. Viszont a meggymagozás után olyan a konyhám, hogy a Helyszínelők bármely tagjának repesne a szíve az örömtől, ha meglátja. Van magozóm, de az meg sokat kihagy.
Örökbefogadtam egy kb. 1 éves kandúr cicát. Kinti cica volt. 4 napja van velünk és máris nagyon szeretjük :) A kérdésem az lenne, hogy mikor engedhetem ki a kertbe szerintetek? Úgy tűnik ő is szeret itt lenni...nagyon bújós, este velünk alszik az ágyban tehát a benti élettel gyorsan megbarátkozott. Viszont teljesen érthető indokok miatt ki szeretne menni... Még ivaros ráadásul. A másik cicánk kinti benti macsek és én ennek a híve vagyok. Csak rettentően féltem az új cicust, hogy vajon mikor érzi úgy, hogy ő ide tartozik és vissza is jön ha kiengedem. Köszi a segítséget.
Az én madárkáim jól legorombítottak ma reggel, a saját szempontjukból igazuk is volt, na de mégiscsak kell virágot öntözni, no meg nekik friss vizet adni. Tényleg, azóta nem látok más madarakat inni járni, lehet, hogy elzavarják őket?
És ha már madarak. Nekünk a bejárati ajtó fülé akarnak fészket rakni a Fecskék. Ő FŐ vadászsága már tiszta ideg. :-))))))))))))) Helyből ugrál vagy 1,5 métert de hálisten eddig hoppon maradt. Nagyon bátor madarak ezek. Nem igen zavarja őket a rájuk leselkedő veszély.
Holnap esedékes lesz a zöldbabfőzelék, alig várom!
Ma reggel távol jártak a szülők, ezért sikerült egy pillantást vetnem a légykapó pár fészkére. A négy tojásból három már kikelt, a negyedik lehet, hogy nem is fog. Ne mondjátok el a kedves mamának, de a fiókák pillanatnyilag jobban hasonlítanak a cserebogárpajorra, mint bármilyen gerinces állatra. Sebaj, majd kitollasodnak, méghozzá szó szerint. Aztán gyorsan visszatettem a cserepet a helyére, a kicsik fel sem ébredtek. Köszöntöm a Föld bolygó három új polgárát!
A borsóval a többszörös kudarc után idén nem is kísérleteztem, viszont a babom csodásan virágzik, és már egy két terméskezdemény is látható rajta. Alig várom az első zöldbabfőzeléket.
További kellemes meglepetés volt, hogy az a kaktuszom, ami már két virágot nyitott, most harmadszor is megtette, mi több, egy negyedik bimbó is van rajta. Általában egy délelőtt tart a virágzás, de ma még most is virít, éppen csak kezd összecsukódni. Lehet, hogy a napsütés hiánya miatt van így. Akárhogy is, tovább gyönyörködhettem benne.
Örömmel közlöm, hogy a szürke légykapó pár szorgosan dolgozik, az egyikük a fészken ül, a másik élelelemszerző körútra megy, aztán váltják egymást. Sajnos vagy sem, de nem tudom megkülönböztetni, melyik a fiú, melyik a lány, viszont elég az, ha ők tudják. Ma reggel az egyiküket rajtakaptam, amint egy virágtartó környékéről repült fel. Ez a cserép tele volt kiszáradt földdel, amit már egy ideje már ki akartam önteni. Lehet, hogy nem csak ivóvizet, de porfürdőt is nyújtok neki?
A cukkinit nézve elfog a sárga irigység! Tavaly alig-alig termett nálam, igaz, tavalyelőtt cukkinit ettem patisszonnal, minden elképzelhető módon. Idén még nem túl nagy, mert az első ültetés jó része nem bújt ki a földből, a másik részét meg lerágták a csigák. A következő ültetést már csigaellenes porral hintettem körül, de az eredményre még sokat kell várnom.
Röstellem is magam, talán enyhítő körülmény, hogy a betörésnek nem maradt nyoma, és nem vittem el semmit. Tíz perc múlva az egyik szülő már a fészken ült, én pedig óvakodtam az ablak közelébe menni.
Sikerült egy óvatlan pillanatban megnéznem a fészket. Takarosan megfont alkotás, és négy darab csinos, szeplős kis tojás van benne. Lefényképeztem, de most már békén hagyom mind a szülőket, mind a jövendő fiókákat. Remélem, mind a négy kikel, bár az egyik tojás kisebb, mint a többi három.
Érzésem szerint a szürke légykapó pár fészkében már lehet egy-két tojás. Szeretném megnézni, de a szülők határozottan ellenzik a dolgot. Ha kimegyek az erkélyre, elrepülnek, és egy közeli faágról szidnak. Viszont néha-néha muszáj kimennem, virágot locsolni, meg egy újabb, virágzásra készülő kaktuszomban gyönyörködni. Megvárom, amíg a derék védők mindegyik távol jár valami ügyes-bajos dolgában, és akkor megpróbálom megnézni, mi a helyzet. Addig is várok, és igyekszem minél kevesebbet zavarogni.
