Azonnal kellett volna kérned, hogy az pert a gyermek lakóhelye, azaz a te lakóhelyed szerinti bíróság bírálja el. Ezzel már elkéstél. Nem tudom elhinni, ilyen még nem is volt a praxisomban, hogy a bíróság úgy határozott, vagy akár úgy tűzött tárgyalást ki hogy nem küldte meg az iratokat az feleknek, főleg az alperesnek. Tudniillik, ha nem kapod meg a keresetlevelet, a perindítás hatályai sem állnak be, semmilyen intézkedés nem történhet az ügyben.
Homályos az is, hogy miért nem terjesztettél elő írásban ellenkérelmet. Tök egyszerű: Kapok egy keresetet, ha nagyon nem jó nekem, biza azonnal megírom annak a bíróságnak, hogy nehogy már elvegyék tőlem azt a gyereket és ennek a luvnyának adják, mert.... a stílust azért finomabbra venném.
Ha valóban nem kaptál iratokat, kérd azok megküldését. Azért itt is sántít kissé a mit előadsz, hiszen az ideiglenes elhelyezésről a végzést csak megkaptad és abban a bíróság meg is indokolta nyilván a döntését. Az iratokat egyébként a bíróság polgári irodájában ügyfélfogadási időben megnézheted.
Amit most tehetsz, kéred az igeiglenes intézkedés megváltoztatását és a gyerek nálad történő elhelyezését, szintén ideiglenes intézkedéssel. Ha ebben nem dönt soron kívül a bíróság írj újra kérelmet, sürgesd meg, hivatkozz a gyerek érdekére. Végső esetben panaszt tehetsz a bíró ellen, az eljárás elhúzódása miatt, de ezt azért tényleg végszükségre tartogasd.
2000-ben a volt élettársamtól született egy kislányom, de fél éves korában elhagyott minket és ismeretlen helyre távozott . A bíróság nekem ítélte és gyermek tartásdíjat állapított meg , nevetséges havi 5000 Ft.-ban . Az anya ezidáig egy fillért sem fizetett, hiába mentem végrehajtóhoz vagy bíróságra,sőt ez év 4. hónapjáig még csak nem is látogatta a gyermekét. (utólag derült ki , hogy 5 gyereke van nevelőszülőknél akikről lemondott,és 2006-ig prostituáltként ( dolgozott ) különböző lokálokban itthon és külföldön egyaránt . A kislányom eddig boldog -kiegyensúlyozott-kitűnő tanuló gyermek volt. 2009 közepén az anya beadta a gyermek újra elhelyezést a bíróságon , amin nem tudtam megjelenni , mivel a vonatom amivel utaztam Budafok alsón elütött egy személyt .Én még a vonatról tájékoztattam a bíróságot a távolmaradásom okáról és még igazolást is kértem a vasúttól . Ennek ellenére a bíróság távollétemben is megtartotta a tárgyalást és az anyánál helyezte el ideiglenesen a kislányt . Én még arról sem tudtam,hogy a tárgyalást megtartották amikor már az anya a határozattal és rendőrséggel jelent meg a kislányért . A mai napig nem tudom , hogy milyen vádak alapján döntött a bíróság mert semmilyen tájékoztatást nem kaptam . A fellebbezésemben hivatalos dokumentumokkal bizonyítottam az anya erkölcstelen életvitelét , ennek ellenére a megyei bíróság sürgős intézkedéssel visszaadta az ügyet ugyanannak a bíróságnak ahol az első határozatot hozták . Ennek már 4 hónapja . Olyan iratokat kérnek tőlem , amelyeket már 4 hónapja átadtam nekik. Az anyát mindenről tájékoztatják engem pedig semmiről . Azt se tudom mi a bűnöm ami ellen védekeznem kellene és az ártatlanságomat bizonyítanom : Hiába jeleztem a gyermek veszélyeztetés tényét ( mivel a kislányom azóta egy függönnyel ellátott fél szobában alszik egy olyan 15 éves idegen fiúval akinek 2-es a magatartása ) nem történik semmi . Az anya egy másfél szobás albérletben lakik ötöd magával, mi pedig az élettársammal egy 3 szobás saját lakásban . Ez sem számít ! Ha valaki azt gondolná , hogy ilyen nem történhet meg a magyar bíróságokon, hát itt vagyok példának. Még a tanuk is visszavonták a vallomásukat és fel akarták jelenteni magukat hamis tanúzásért , de a feljelentésről a bíróság beszélte le őket . Ez miatt már a munkámat is elvesztettem mert 250 km.-t kell utaznom minden ügyintézésért és a munkáltatóm nem tudott rám számítani. Nem tudom mi lehetne a következő amit még megtehetnék, remélem valaki ellát jó tanáccsal mert én már tehetetlen vagyok . Várom valaki válaszát
Csak azt lehet örökölni, ami az örökhagyóé. Azt a fűnyírót, amit a szomszéd épp kölcsönadott neki, nyilvánvalóan nem, mert nem tartozik a hagyatékhoz. Amennyiben édesanyádé a ház, azt apád nem tudja örökül hagyni rád. Különösen, hogy már elváltak, így azt sem lehet alappal feltételezni, hogy csak anyád nevén van a kégli, valójában közös szerzemény.
2. Ennél kicsit többet kellene tudni, a válaszhoz, mint amit leírsz. Pl.- Kinek a nevén van az ingatlan, kinek van rajta haszonélvezete, mikor szerezték, kivel élt akkor édesapád együtt, édesanyád és az elvált feleség ugyanazon személy?
Egyébként, javasolom, olvass vissza a fórumban, szerintem mindenre választ kapsz.
...mig édesapám csak haszonélvező (igy neki nincs semmije....az elvált feleség szerint) Milyen rész illeti meg a kétt örököst na és az elvált feleséget?
Édesapám meghalt,az elvált felesége eladhatja a közös vagyont amit házaságuk idején szereztek,még a hagyatéki tárgyalás megtörténte ellött? A kétt saját gyerekének nem adván ki a jogos részét?
Köszönöm aneniked a válaszodat. Én is így gondoltam, de jó a megerősítés és biztos szeretnék lenne abban, hogy az ingóság a mindennapi közös életvitelt szolgáló vagyontárgyak közé nem sorolható be, ami 15 évi házasság után közös vagyonná válik.
Minden, amit az együttélésetek alatt szereztetek, az közös vagyon, tehát fele-fele részben a tulajdonotok, függetlenül attól, hogy éppen melyikőtök nevén van. Ez alól kivétel, amihez az egyik házastárs öröklés vagy ajándék útján jutott hozzá. Az ingatlan esetében tök mindegy, hogy mikor történt a dolog. Hasonlóképpen különvagyon a házassági együttélés előtt már meglévő és az együttélés megszakadása után szerzett vagyontárgy. Ha eladja az együttélés alatt szerzett autót a 100.000-ért, abból neked jár 50.000,-.. ha új autót vett belőle, akkor is. Az értékeket általában az együttélés megszakadásakor vagy az vagyonközösség megszüntetéskor érvényes forgalmi értékén számolják el, és arányokat néznek. Ha pl. a te általad örökölt ingatlan eladásából kapott vételár, akkor a közösen vásárolt ház árának a felét tette ki, most téged illet a ház mostani forgalmi értékének 3/4-ed része.1/2 különvagyonod, az örökölt rész beszámítása miatt, a másik felének a fele pedig házastársi közös vagyon címén illet meg. A bankszámla közös vagyon, a fentiek szerint nyilvánvalóan azt az összeget kell figyelembe venni, ami akkor volt rajta, amikor megszakadt az együttélésetek. Persze közösek a tartozások is.
Célszerű egy úgynevezett vagyonmérleget felállítani. Olvass vissza, rengetegszer feltették már ezeket a kérdéseket, szinte mindenre találsz választ.
Tisztelt Szakértők! Férjem házassági vagyonmegosztást kezdeményezne, és ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem. Röviden vázolnám a helyzetet: 5 éve közös vagyonunkból vásárolt egy lakást, ami az Ő nevén van és oda költözött. Én a gyerekeimmel maradtam a közös lakásunkban. 19 éve örököltem egy fél házat, aminek a másik felét megvásároltuk és férjem nevére írattuk, így az is fele arányban van a nevünkön, közösen használjuk hétvégi házként. Ezen kívül még van egy autó, amit az 5 év alatt drágábbra cserélt és ez az Ő tulajdonában van. Az öröklésnél némi föld is került a nevemre. Kb. 30 éve Ő is örökölt egy fél házat, amit akkor eladtunk. Kérdésem lenne, hogy a 15 évnél régebben örökölt fél ház, valamint föld a házastárs különvagyonát képezi-e? Hogy számít bele a vagyonmegosztásba férjem 30 évvel ezelőtti fél házrész értéke? Az 5 év alatt, mióta külön élünk a külön bankszámlánkon félretett pénz beleszámít-e a megosztásba? Az akkori autó értéke osztható-e meg? Mennyire befolyásolja a vagyonmegosztást a külön élés és az, hogy a mostani lakása csak az Ő nevén van, a garázs pedig az enyémen? Köszönettel:
Hát, ha csak úgy nem...:) Attól tartok lesz ebből még jogértelmezési vita a bíróságokon. Mert:
"3:216. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Eszerint-az én laikus értelmezésemben-az alább felsorolt jogszabályok különbséget jelentenek a rokontartás általános szabályaihoz képest és azok alkalmazását módosítják.
"3:210. § [A tartásdíj megállapítása] A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani. A járadék összege oly módon is megállapítható, hogy a tartásdíj évente, az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének megfelelően a következő év január 1. napjától – külön intézkedés nélkül – módosul.
3:216. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben fennálló tartási kötelezettségére a rokontartás közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A tartásdíj összegét – az összes körülmény mérlegelésével – gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell megállapítani. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a keresetlevél beadását megelőző egyévi összes jövedelmét figyelembe kell venni."
Ezen három paragrafus illetve pont alapján szerintem az lehet a helyzet, hogy a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani [3:210] alapján, a gyerektartásra vonatkozóan azzal az eltéréssel/kiegészítéssel [3:216] alapján, hogy a fix összegnek általában gyermekenként a kötelezetti összes éves jövedelem 15-25%-ának kell lennie [3:221(4)] alapján, per 12 havonta természetesen.
Innen már csak apró értelmezési lépés, hogy fix ugyan de ha a százalék nagyobb akkor az legyen az érvényes; az "általában" meg szerintem arra vonatkozik, hogy indokolt esetben a 15-25%-os sávtól el lehet térni.
Persze értem én, már csak azt nem tudom, hogy mi lesz amikor nem "általában" lesz a helyzet. A T. Bíróság hozzáír még két bekezdést a tv. szövegéhez, merthogy bötű szerint mi alapján ítélne meg fix összegű gyt.-t?
"A tartásdíj összegét – az összes körülmény mérlegelésével – gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell megállapítani."
Ott van a varázsszó, aláhúztam neked :-)
Ezenkívül nem tiltja az "x százalék de minimum y fix összeg" típusú megállapítást. Amit nem tilos kategorikusan azt pedig általában szabad. Ha esetünkben mégse volna szabad, akkor majd értelmezik, ha meg még úgy se, akkor majd módosítják. Így megy ez errefelé.
(4) A tartásdíj összegét – az összes körülmény mérlegelésével – gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell megállapítani. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a keresetlevél beadását megelőző egyévi összes jövedelmét figyelembe kell venni.
Helyesbítés: elküldtem, de persze, a következő rendelkezést nem idéztem be:
"Csjt.69/C. §. (3) bek.: A tartásdíjat a) százalékos arányban, vagy b) határozott összegben, vagy c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni."
Tehát van ilyen rendelkezés. És szerintem az új Ptk-ban is van. Ha jól emlékszem (de nem biztos).
A jelenlegiben sincs. Így szól a Csjt. 69/C. §-ának (1) bekezdése: "A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. " Tehát úgy igazán nem változik ez a rendelkezés.
