Igazad van,de nem feltétlenül.:-)Annak idején a Radiohead-et(fúj csúnya offoló)egy Zmeg-ben egyszer lejátszott klip alapján ismertem meg és később nem bántam,hogy megvettem az albumaikat.Valszeg a zmeg nélkül nem ismerném.Monjuk ott is egy külön erre a célra kifejlesztett műsorban volt,ami először egyórás volt bemondóval,később visszafejlődött háromnegyedórás szövegnélküliségre.Nem visszasírom,csak asszem illenék legalább a sok gagyi közé beszúrni eztazt.Persze sokkal egyszerűbb egy kedvencünk lemezét otthon a gépbe behelyezve meghallgatni,mint a rádióban vagy a tvben várni rá:-)Egyszer a Bridge-n (akkoriban melóhelyen azt tudtam hallgatni) feszt a jutu album megjelenést fosták,hogy az milyen jó stb.Én felemeltem a szavam,mert akkor jelent meg többek közt a Bloodflowers is és arról egy büdös szó nem hangzott el.Véleményem szerint méltatlanul lett(ek)mellőzve.Nyertem két jegyet a Planetáriumba ebből kifolyólag:-))
Ebben a slágeres műsorban igazándiból az volt fura,hogy egynyári slágerekről volt szó és Curet hallhatott a tisztelt nagyérdemű.
Amúgy nálam a rádióhallgatás munkahelyi ártalom.Meg néha a tvzés is.
2 éve még egy Nevergreen lemezfelvétel ideje alatt mély áhítattal léptem be abba a szabadkai Jugoton lemezboltba, ahol annak idején szinte mindent be lehetett szerezni! A Jugók a nyolcvanas években évtizedekkel előttünk jártak. Elképesztően erős volt a zenei undergroundjuk. Emlékszem a dobomat dollárért akarták megvenni, annyira nem lehetett normális hangszereket kapni, és annak ellenére...
Zabranjeno Pusenje - lehet, hogy nem jól írtam, de ez volt az egyik kedvenc jugó punkzenekarom, Kusturica is jáccott benne:)) télleg!
HZS ismerősömnek méga Szigeten is megvót jópár bakeliten. Ha gallup azóta sem vette meg, felajánlom a nevében eladásra:)) ha komolyan gondolod, írok emilkét az elérhetőségeivel:))
Ahha, erre is gondoltam:))
Hányinger nekem is jáccott akkoriban NKOTB meg hasónlóktól.... De egy-két cikkem úgy van meg ebből a korszakból, hogy elkunyeráltam a szobatársnőimtől, akik megvették az újságot:))
Ma már kevésbé lesem a cikkeket, meg gallup barátunk a nemkaphatóság után 2 héttel jelenti be, hogy volt egy cikk... Grrrrr:))
Arra gondoltam, hogy a kora-nyolcvanas években netán a magyart megelôzô jugoszláv lemezkiadás tette-e elérhetôvé káeurópában a Cure-lemezeket. (Szép kis mondat, mi? Ha valaki érti, szóljon.)
A Kiss Me, a Disintegration és a Mixed Up magyar kiadásban is megjelent vinyalon. Többrôl nem tudok.
Megtaláltad a sample-t? (Szomszéd bácsi c. számban hallható.)
Olyan sokat írsz errôl az Ágnes nevű csajsziról... (Álmodból felébresztve, fejenállva is tudnál tôle idézni? :-) Miért nem homályosítod fel a topikról?
OK, a Petôfi Rádió-s dologról olvastam is valami "újhullámról" szóló könyvben...
Azon csodálkozom inkább, hogy az áttörést meghozó THOTD elôtt milyen csatornákon juthatott el a Cure Mo.-ra. Jugoszláviában már akkor is kiadták bakeliten?
Budapesten a Boys Don’t Cry és a Japanese Whispers kivételével nem láttam műsoros (de nem lengyel, pl. 'Takt'!!!) kazettát a '86 elôtti idôszakból.
engem nem érdekel hogy a médiában ilyen kevés kjur van, mert magát a mediát is a pokolra kivánom a Borossal és a Bocskorossal együtt. predestinálnom kell ha azt mondja valaki hogy ehhez hasonlo szenzácios műsort hallgat.
ahogy Agnes fogalmazza: ' a zenének meg kell adni azt az intimitást hogy a csapbol se az folyjon...és az nem is egy zene megértése, ha sokadszor megy a rádioban és végül megtetszik...'
( amugy Nelly and kelly-Dilemma :-) )
az igazi zenék túl burkoltak a nagyközösségnek , a Cure tele van olyan művekkel amelyek a nedves lakosság 99%-a számára túl burkoltak. a Cure (is) mindig is egy kódolt zene volt-persze nem minden dala-de a Disintegration, és a Faith, az általam priorizált két lemez igenis ide sorolható, és a kommerszimitás leghalványabb jelét sem lehet észrvenni. emiatt örök, és emiatt hiába is múlt el 22 illetve 14 éve a megjelenéstől, időtlen, dimenziótlan.
Ami pedig a 2003-as Cure intenzitást illeti: nem panaszkodom, mert a technika segítségével a Cure-tól szinte minden megszerezhető, és ennek ellenére nagyon jó érzésekkel gondolok vissza 1992 novemberére, amikor először hallgattam Cure-t, és nagy szó volt egy párizsi másolt kazetta Nőhaltól!
Ilyen változó hát a mi világunk.
Sludgeboy küldött vagy 20 Cure posztert ( van A1-es méretű Head on the door-os is!!!!!) meg egy csomo régi régi újságcikket tegnap, nagyon köszönöm neki ezúton is, majd próbálom meghálálni, és ígérem frekventált helyeken lesznek a leendő acapulco-i hálómban:-)
Nem csak Cure van periférián.Radiohead-et sem hallottam még,de NMA-t sem.Múltkor a Slágeren volt valami hétvégi egynyári slágeres műsor,elvileg ott olyanokból szemezgettek,hogy valaha sokat játszott,de hamar letűnt zenekarok,együttesek számait.Nos ott ehhez képest volt Bitlisz,de volt Cure is.
Igaz, én a 90-es évektől követem az eseményeket, tekintetbe véve, hogy akkó vótam fijatalon fogékony rája:)) De tény, hogy még akkor is több Cure-t adtak le, mint manapság. Hja, és kapható volt az összes kazetta pl. Kecskeméten is. Csak nem volt rá pénzem:))
Ti is úgy érzitek, hogy most kedvenc zenénk igencsak perifériára van szorítva a hazai médiában? És még az XY zenei csatornákon is, ami persze nem feltétlenül csak magyar:))
Mér? nem volt az az időszámítás előtt! 86-ban a Petőfi Rádió pl. leadta egyben az addig megjelent összes sorlemezt hetente!
Az unokatesóm a nyócvanas évek elejétől szerencsére mindig ellátott Londonbul. Általa jutottam be pl. a Rubicon (ex- Fields of the Nephilim -McCoy nélkül) öltözöjébe 90-ben a Town&Country Clubban!
hád az biztos úgy vót, hogy épp egy angliai kocsmába ment be, mera bébiszitterkedett, azt kért egy sört, közben megpillantotta Smitht amint éppen egy búgócsigát vett használatba, hogy a lemezre jó búgó hangot tuggyon felvenni, de azt' Borisz megmutatta annak a szerencsétlen fickonak hogy a Corioli-erőhatást figyelembe véve orbitális hiba lenne orbitális pályára állítani a csigát hanem le kell vinni az egyenlítőig azt ott akkor a nyomatékerő ott a legkisebb és sikerült így beállítani a végső hangzást, amiért Borisz élete véhgéig a Cure a 84es Top album sikerét köszönheti.na....
gallup, köszi, már járt nálam a listád, annyira nem érdekel a Cure, hogy a sorlemezeken, meg a B oldalasokon kívül belehallgassak pl. koncertekbe, meg ilyesmikbe, bár ha egyszer rákattanok a témára, tudom majd, hogy kihez kell fordulnom... :-)
klip ügyben az a helyzet, hogy amiket ismertem eddig, azok nem feltétlenül keltették fel az érdeklődésemet (High, Letter To Elise, Lovesong, stb.), ehhez képest kellemesen csalódtam némelyikben.
Megismertem azokat a Cure-klipeket, amiket eddig még nem láttam. A Gone tök jó, a Mint Carban több történik, mint az összes többiben együttvéve (egy kicsit túl sok is), a 13th rémes, a Just Say Yes nagyon király (ilyen dögös csajt...), a Catch csúcsbéna, a Hot Hot Hot jó, a régiek pedig gázok, bár a Jumping Someone... nézhető.
Hahó!
Bedobod magad, hogy végre találkozzál a Cure-al?
Sminkelési és öltözködési tanácsokat, majd küldök egy sztájlisttal :-))
Valld be, hogy feláldoznád magad Eruc Főpapnak, csak, hogy Cure közelben lehessél! Átoperálás mikor lesz? :-)))))))))))))
manapság engem tiszteletesnek szólítanak, fekete hosszú szövetkabátom miatt. még a KRESZ-t is meg ill. áthághatom / ha kersztet is vetek amint épp átmegyek a piroson, a rendőrautó nem állít meg:-) /, a camping-gemmel úgy nézek ki mint egy jól szituált komótos túr de flancos.
Eruc főpap, ha nem tudnád, van egy szépséges lány akinek én már megígértem hogy bemutatom a Cure-nak, vedd fel velem légy kedves a kapcsolatot, beszervezlek hozzád, te meg engem a Cure-hoz. ácsi?
amúgy igen, légy módjára köptem és megosztottam a nagy hírt hogy költözöl kamera elé. reménykedünk, hogy egy hasonszőrű végre téríti a hitet ott abban a nagy media-existumban.
na, szóval ennyi akkor, a berlin essen a tajga-toszba, még nem kűtte meg a germán.
Na hello mindenkinek.
Sokáig nem vovtam net kozelben, és
cak most olvastam "galluptol" hogy
beneveztem a big Brothers2- be.
Igy igaz , de csak jelentkeztem,
és kb 10 ezren, szoval van eséjem.
Eddig semmi vissza jelzés ne volt.
Pedig halálra höhöghetnétek magatokat
ha bekerülnék, a hülye humoromon.
A ki ismer az tudja.
Főpap
