Nagyon jó képek, de csinálhatnál egyet pont arról a helyrol, ahonnan az 1981 körüli kép készült. (És egyben megismételhetnéd a régi kép linkjét, lord megtalálta egy nyilvános helyen.)
"...Részt vett a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak tervezésében, kisebb, de nem elhanyagolható feladatrészek vállalásával. Ő tervezte a Ferdinánd hidat, és az első hazai acélvázas épületet. Igazi nagy feladatokat azonban a háború utáni hídhelyreállítások során kapott, ilyen volt például a Széchenyi Lánchíd általános tervének és erőtani számításának elkészítése.
1948-ban megszűntek a magán tervezőirodák, így Sávoly Pál az UVATERV jogelődjénél az ÁMTI-nál folytatta a tevékenységét, ahol a Hídiroda vezetője lett. Az irányítása alatt tervezték a továbbiakban helyreállított Duna- és Tisza-hidakat, majd pedig a korábban készített ideiglenes és félállandó szerkezetek felváltását a végleges szerkezetekkel.
...
Élete fő műve az 1964-ben kábelhídként újjáépített Erzsébet híd. Ő javasolta a modern kábelhíd tervezésének a gondolatát, majd miután hosszas megfontolások, viták után elfogadták a koncepciót, irányította a tervezést, a számításokat. Féltő gonddal figyelte és segítette az építést.
Idős kora ellenére sem akart elszakadni a munkától. Abban a Kútvölgyi kórházban hunyt el 1968. december 29-én, amelynek szerkezetét maga tervezte a harmincas években."
"...A bajai 450 m hosszú híd tervezéséről rendkívül részletes, érdekes írásban számolt be a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében (1909. március). A Feketeházy János alapgondolata szerinti sarlóalakú rácsos szerkezetek tervezésében több finomítást végzett a cikk írója,..."
"...nevéhez fűződik a margitszigeti víztorony tervezése is. Ehhez fűződik az a történet, amely szerint az új építőanyag iránt bizalmatlan megrendelő meggyőzésére látványos demonstrációt készítettek. Lábakon álló vasbeton lemezre bizonyos magasságból egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton lemez és a lábak kitűnően bírják a terhelést. A nagyobb hatás kedvéért Zielinski a lábak közé állt. A berendezés állta is a próbát, de a tartály nem: szétment, és a víz Zielinski nyakába ömlött. A demonstráció - a terven felüli hideg zuhany következtében - az eredetileg elképzeltnél sokkal látványosabbra sikerült. Mindenesetre a hatás sem maradt el, a margitszigeti mellett Szegeden és Szolnokon is épült vasbeton víztorony a Zielinski-iroda tervei szerint."
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875-85); a Vámház - ma Közgazdaságtudományi Egyetem - tetőszerkezete (1870-74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve....Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták. ... Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat....életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893-94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.
A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: "...Franz Josephsbrücke über die Donau in Budapest... ist ihrer äusseren Erscheinung nach eine der schönsten Auslegerbrücke der Welt." Magyarul: A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.
"A Milliarium Aureumot, az Arany mérföldkövet a római birodalom fénykorában, az antik világ központjában, Róma főterén a Forum Romanumon állította fel Gaius Octavius Augustus, a római császárság megteremtője Krisztus előtt 20-ban, amikor ő maga vállalta el a birodalmi utak legfőbb felügyeletének tisztét. Kifejezése volt ez annak a ténynek, amit a birodalom életében, fejlődésében, hatalmában a közutak, a kiváló kapcsolati feltételek betöltöttek. Nincs ez máshogy kétezer évvel később itt nálunk, a hazai fejlődéshez felhasználható eszköztárt tekintve sem, ha mások is az indokok, a célok és a léptékek, mint voltak a római császárság időszakában. Az Arany mérföldkő a kiindulást és a megérkezést szimbolizálja, a mérföldkő az útközbeniség egy-egy fontos, kitüntetett pontját. A létrehozott szakmai díj mindkét szimbolikával üzen a díjazottak felé. Mint ahogy az eredeti Arany mérföldkő és az utak menti mérföldkövek az utakat építtető császárok nevét örökítették meg, úgy örökítse meg a díj a magyar közút ügyének a hazai tradíciók és az európai gyakorlat szerinti alakításáért kiválóan tevékenykedők nevét. "
Hat ez egy nagyon aranyos cikk volt, megha koztudottan regi Erzsebet-hid parti is vagyok. Teny, hogy sokkal csunyabb hidat is tervezhettek volna. Rendkivul szimpatikus a ficko.Eddig gyakorlatilag semmit sem tudtam rola. A viaduktra pedig most mar tenyleg kivancsi leszek.
Az a ház, de ez a Morik kávémanufaktúra ajtaja MELLETTI ajtó. Decemberig Joseph Pub üzemelt benne, még korábban (elég jó) kínai étterem.
Pár napja tették ki a jól csengő Budapest Anno Café cégért.
Amúgy ez az intézmény a budapesti rejtvényfejtő és kvízklubok egyik törzshelye. Itt rendezzük pl. a Nádor Kupát is, amely egy vándorserleg képében testesül meg.
Épp itt van a kupa az asztalomon, nézzétek meg :))
"Az eklektikus stílusú régi Erzsébetet nem akarták rekonstruálni. Függőhíd az új is, de az előbbit láncok tartották, az utóbbit már kábelek. A 12 méter széles kocsipályát 18 méteresre növelték, szélesebbre statikai okok miatt nem is építhető. A 290 méter hosszúságú hídtest pillér nélkül ível át a Duna fölött, s a régi 11 ezer tonna helyett félannyi tömeg lebeg légiesen a két part között.
– A kemény időkben is békén hagytak bennünket. Sávoly a háború előtt magánirodát vitt, az államosítás után is bírta Gerő bizalmát, noha nem volt kommunista, sőt. Ha kisebb káderek belekötöttek, Gerő leintette az ármánykodókat. Az újjáépítés feszített üteméhez képest kevés szakemberre támaszkodhatott az ország, éjszaka is gyakran dolgoztak. Ha valami főokos a pártközpontból fontoskodni próbált, Sávoly csak elmormogta összeráncolt homlokkal: ebben az esetben nem tudom vállalni a felelősséget. Rögtön visszakoztak."
SZVSZ: ki az autókkal a városhatáig. Néha most is nézem buszból a Bocskai, Hambzsabégi útat, milyen lenne.. de így is jó. A hídépítő
"...Hiba volt a villamos vasutat engedélyezni oly szűk utczákban, minők a Baross-utcza, a Király-utcza, a Kecskeméti-utcza, de még nagyobb hiba megengedni és elnézni, hogy a vonatok őrült sebességgel közlekedjenek. Ki tudja, hány emberélet esett már áldozatul ez embertelen eljárásnak: magokban a kocsikban összezsúfolják az utazókat s az ebből következő elkerülhetetlen szoros érintkezés a ragályok biztos és gyors terjesztőjévé válik, a kocsivezető pedig abban a meggyőződésben él, hogy az egész világ csak a villamos vasutért van teremtve..."
Bárki, aki elsétál az Eötvös utca 10-be és belép. Persze be kell fizetni a roppant tetemes éves tagdíjat is, ha jól emléxem, megvan vagy 500 forint. :)
Nekem erről van egy elméletem, de lehet, hogy hülyeség. Az elmélet úgy szól, hogy egy ilyen népfrontos, jól kommunikáló, nagy visszhangot kiváltó civil mozgalom sokaknak remek ugródeszka lehet: a másodlagos frissességű politikusoknak arra, hogy megmutassák az új, emberi arcukat, a feltörekvő üzleti köröknek meg arra, hogy eliduljanak a "Demjánosodás" útján - hogy a végén ne csak gazdagok, de politikaformálóak is legyenek.
Semmi bajom azzal, ha politikusok és a holdudvaruk bármit szerveznek népfrontosan vagy máshogy, csak ne hangsúlyozzák túl a civilséget. De nem ezért ragadtam klaviatúrát, hanem: biztos, hogy olyan jó biznisz beivódni azoknak az üzleti köröknek egy szórakoztatóipari haknibrigádba? Egyelőre annak néztek ki. Nem gúnyolódom, elég jól éreztem magam az estjükön. Gyűjtenek még ötszáz pártoló tagot az interneten, és komoly nyomásgyakorló csoport lesznek? Nem hiszem.
Hát igen, kezdettől volt egy ilyen népfrontos stichje a dolognak, egy kis fidesz, egy kis szadesz, elvégre sosem lehessen tudni, mi történik jövőre. De az igazat megvallva én az elején sem ezt a politikai magakelletést kifogásoltam - elvégre a politika nagyjából erre való -, hanem azt, hogy mindenféle önérvényesítő üzleti körök is vastagon beleivódni látszottak ebbe a nagy Budapest-imádatba.
nemtom, emaileket, rendezvényeket, tagság-nyilvántartást, a csoportok közötti kommunikációt, honlapjavítgatást, a jogi procedúrákat (bejegyeztet meg kordában tart), az illetékes emberek megkeresése - gondolom, de nem vagyok benne biztos...
a szeretem budapestet mozgalom a téma? voltam kulturális munkacsoport találkozón (voltunk vagy négyen...)
úgy tudom, aztán lehet hogy ez is csak kamu, hogy személyzeti válsággal küzdenek, nincs épp senki, aki koordinálná az admin ügyeket. elég ciki lenne, ha ebbe bukna bele... a pártosodás meg ott furcsa, hogy mondjuk én ezt a gerös témát eddig nem vágtam, de a juharos meg aki szintén alapító tag, a honlapon legalábbis így van feltüntetve, és ö a jogi munkacsoport vezetöje is, ö meg fideszes...
Volt ott egy civil srác, úgy a középső sor fal felöli szélén. Na az már ott sejtett valamit a sok mellébeszéd alapján. Rá is kérdezett a dologra. Meg is tapsolták. Aztán mégis elhitte, hogy lesz itt valami mégis. És tévedett. És tévedtem :(
Kis anekdota: Amikor a BAH csomópontra meghírdették a tervpályázatot, a forgalmi előrebecslés nem a mai elrendezést indokolta, hanem hogy az Alkotás-Budaörsi tengelyében legyen felüljáró. Aztán valamelyik fejes leszólt, hogy hogy néz ki az, hogy a Rákóczi úton nem menne keresztül főút, és ekkor történt mg az, hogy minden forgalmi előrebecslás ellenére az a pályázat nyert, aki a fejes szellemében készítette el a tervet, nem a realitásoknak megfelelően.
Hasonló presztizsokokbók készült eredetileg el az Astoriánál elsőként a gyalogaluljáró: valamelyik világutazónk látta, hogy Bécsben van (az Operánál), és ez milyen jó dolog. Őt azonban a fejesek lehurrogták, hogy mit akarunk mi, és majd x évtized múlva talán mi is ott járunk. Az elsőt nem is az Astoriára gondolták. Azonban épült az Erzsébet híd, és hát a forgalomnak rá kellett zúdulnia a Rákóczi útra.....
(akkor ugye sokkal nagyobb gyalogosforgalom volt)
De visszatérve a gyorsforgalmi útra: pont a héten szembesültem vele, hogy vannak olyan emberek (nevet nem mondok), akik még mindig nem értek el a XI. századba, és hiányolják azt, hogy az M0-n belül nincs gyorsforgalmi út a budapesti szerkezeti tervben. A véleményes szerint erre igen nagy szükség lenne, hogy gyorsan el lehessen érni a belvárosba, és már csak azért is lenne rá igény (szerinte), mert a modal split folyamatosan csökken, kell az autósoknak a hely....
