„Amint látható, Lorentz eredeti megfogalmazásából még nem derül ki "triviálisan", hogy az éter helyébe bármely mozgó inerciarendszer behelyettesíthető, és így is érvényes az elve. Maga Lorentz erről nem is tudott.”
Szerintem ez a megfogalmazás meg pontosan ezt jelenti és Lorentz pont ezt hangsúlyozza ezzel. Pláne világos ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Maxwell-egyenletekből indult ki.
Egyértelmű a számára, hogy ha egy test kontrakcióját pl. a Földhöz képest (mint nyugvó rendszer) számoljuk, ugyan azt kapnánk, mintha az éterhet képest számolgatnánk azt, hogy az (abszolút) kontrahált megfigyelő milyen (relatív) kontrakciót lát a szintén (abszolút) kontrahált tárgyon. Az általad idézett szöveg pont ezt jelenti: azt, hogy Lorenz sem vacakolt volna az éterrel, ha mondjuk a Földhöz képest mozgó elektron EM terét akarná kiszámítani.
Hát nem tudom. Einstein saját bevallása szerint pl. nem tudott az MM-kísérletről. Az idézett Lorentz-definíció teljesen analóg a Galilei-elvvel miszerint nem határozható meg a testek abszolút sebessége. (Lorentz szerint az éter sebessége nem határozható meg) A spec. rel. is a Galilei-elvből indul ki. Ilymódon is ekvivalens a két elmélet egymással.
Szerintem ha az MM-kísérlet pozítív, akkor egyik elmélet sem lenne helytálló.
Kíváncsi lennék, hogy ha a MM-kísérletnek pozitív eredménye lett volna, agyalt volna-e Lorentz azon, hogy "a fizika törvényei olyanok, hogy bármely fizikai rendszer úgy deformálódik, hogy ebből az eredményből úgy tűnjön, mintha mozogna az éterhez képest, pedig nem is."
Az a triviális, hogy bármely rendszer választható "az éter rendszerének".
Lehet hogy neked ez már triviális mmormota, amire illetlenségből egy huhogást is szellentettél magadból, de tudománytörténeti oldalról nem volt ilyen "triviális".
Egyébként még most is az a tévhit, hogy a Lorentz-elvnek szüksége van az éterre, és emiatt azt gondolják, hogy nem lehet helytálló.
Hogy mennyire nem volt triviális a XX. század elején, idézem Lorentz eredeti definícióját:
"A fizika törvényei olyanok, hogy bármely fizikai rendszer az éterhez viszonyított mozgás hatására úgy deformálódik , hogy ebből az eredménybőll nem állapítható meg egyetlen vonatkoztatási rendszernek sem az éterhez viszonyított sebessége."
Amint látható, Lorentz eredeti megfogalmazásából még nem derül ki "triviálisan", hogy az éter helyébe bármely mozgó inerciarendszer behelyettesíthető, és így is érvényes az elve. Maga Lorentz erről nem is tudott.
J. S. Bell és Jánossy Lajos munkáira is szükség volt, hogy ez "triviális" legyen nekünk is. Bell egy eléggé hosszadalmas indoklást adott ehhez, amit azóta is gyakran idéznek.
Nem hiszek. Értem. Nagy különbség, de Te ezt nem érted. Bizonyára sok relativistát ismersz. Én sok olyan embert aki érti. Az hogy valaki nem akarja (Neked), vagy nem tudja _Neked_ elmagyarázni, az független a megértéstől.
Soha nem arról volt szó, hogy nem fogadták volna a spec. rel.-t, és pláne nem arról, hogy számszerűségét megkérdőjelezték volna.
Ennek a vitának Bell vetett véget, amikor kimutatta, hogy a Lorentz-elvnek sincs szüksége az étert feltételezni, ugyanúgy ahogy a spec. rel.-nek sem. Azt addig is tudták, hogy számszerűségében egyezik mind a kettő, csak azt mondták, hogy a Lorentz-elv eleve rossz alapokról indul ki.
Miután Bell kimutatta, hogy a Lorentz-elv levezethető úgy is, ha bármely mozgó vonatkoztatási rendszert veszünk alapul, világossá vált, hogy csupán a praktikusság dönt a két elmélet között. A helyhez kötött vonatkoztatási rendszerrel számoló spec. rel.-lel lényegesen könnyebb számolni, mint amikor a Lorentz-elvnél minden mozgást át kell számítani egy referencia-rendszerre. A spec. rel. praktikusabb és passz.
A Lorentz-elvnek az a haszna maradt meg, hogy aki ezt is ismeri, jobban érti a spec.rel.-t, és ez sem semmi.
Tetszett a tanmese. Van is benne igazság. De ez nem áll a relativitáselméletre. Éltek világhírű fizikusok, akik sohasem fogadták el a relativitáselméletet. (Ernst Mach, Michelson, Jánossy Lajos, Lénárd Fülöp)
A relativitáselmélet felett mindig is viták dúltak, és dúlnak ma is.
"...az a tapasztalat, hogy a tudomány egésze mint rendszer hosszú távon nem nagyon tud tévedni."
Ez egyértelműen nem igaz. Ha igaz lenne akkor a tudomány egészében sohasem lettek volna paradigma-váltások, és sohasem lettek volna tudományos forradalmak. Ajánlom figyelmedbe T. S. Kuhn könyvét: A tudományos forradalmak szerkezet címmel.
A tudomány története éppen azt mutatja, hogy a tudományos elméleteknek is meg van a maguk élettetama.
engedd meg, hogy elmondjak neked egy példát, amit Mérő László könyvében olvastam.
ML úgy döntött az egyetemen, hogy a Gauss-Osztrogradszkij tétel annyira ronda matematikailag, hogy ő nem hajlandó megtanulni csak a pótvizsgára, ha véletlenül pont azt húzná elsőre. nem azt húzta, így máig nem ismeri a tétel bizonyítását. ám azt tudja, hogy ha akarná, akkor elővehetnné a tankönyvet, ha ráfordítaná az időt, meg tudná érteni. ugyanezen az elven, ha meg akarná érteni a nemrég híressé vált Fermat sejtés sokezer oldalas bizonyítását, elvileg azt is megtehetné, bár lehet, hogy rámenne jópár éve vagy évtizede. de nyugodtan alszik, mert tudja, hogy a bizonyítás minden részét soktucat matematikus rágta át, akik annak a részterületnek a szakértői, ha hiba lenne benne, már rájöttek volna.
ez hit. de ez a hit megalapozott. ez nem személyes meggyőződés, hanem az a tapasztalat, hogy a tudomány egésze mint rendszer hosszú távon nem nagyon tud tévedni. ez nem összekeverendő azzal a hittel, ami egyeseknek a szivéből fakad, és abban kulminálódik, hogy a mai fizika helyett majd egyszer eljön egy igazi. lehet, de ez tényleg csak hit, a szó jó régi értelmében. még inkább remény.
Nagyon sokan vannak, akik el tudják magyarázni, ezen a fórumon is akadt belőlük jónéhány, akik vették a fáradságot, hogy NEKED magyarázzanak.
Ha egy szemernyi intelligencia szorult volna beléd, megköszönnéd nekik, hogy egyáltalán időt pazaroltak rád... ehelyett te inkább jól megköpködöd őket.
Nem csábít a lehetőség. Soha nem akartam tanár lenni. Téged látva jól döntöttem. Vannak itt, akik nálan sokkal jobban értik, sokkal jobban magyaráznak; nekik sincs esélyük. Nyitott vagy? Amíg azt hallod amit szeretnél! A relativitáselmélet és bizonyítakai nem azok. Ezerszer bizonyítottad már! Remélem, tévedek. (mert én talán nyitott vagyok)
Miért nem próbálkozol te elmagyarázni a relativitáselméletet? Én nyitott vagyok. Ha sikerül, olyat fogsz véghezvinni, ami még senkinek sem sikerült. Nem csábít a lehetőség?
