Petike drága,
én húst eszem hússal, ezért is nem szóltam bele a másik topicba, a gyerekeim rengeteg tejet ittak, sok csirkét, és inkább gyümölcsöt mint főzeléket (sajnos nem vagyok nagy mestere a főzelékeknek, mivel én nem szeretem őket, finom kelkáposztafőzeléket tudok főzni meg finom fokhagymás spenótot, a többit inkább csak megpárolom a hús mellé, vagy rizzsel főzöm össze...) kólát ÉLETEMBEN TÁN 5 ször vettem, útálom... a csipszet sem szeretjük..:-))) Hetente legalább kétszer van csirkehúsleves (jelzem nálunk inflenzás még nem volt senki, sőt a nátha is jó ha 10 évenként jön elő...)
Amúgy igazat adok neked, de nekem is vannak barátnőim, akik esküsznek a vegetariánus táplálkozásra, csak nem mindegyiknél jön be. Az egyik speciel meggyógyult tőle, mert azt hiszem candida gombája volt, a másik viszont megbetegedett mert mindenféle hiánytünetei mutatkoztak. Én gyerekkorban felelőtlenségnek tartom, de ez szigorúan magánvélemény, mindenki úgy etetei a gyerekét ahogy akarja.
Te is tudod, hogy a hús, (szinte mindegy, hogy baromfi, marha, kecske, vagy disznóhús) közel optimális arányban tartalmazza az összes eszenciális aminósavat. A szervezet az elfogyasztott húst oligopeptidekké/aminósavakká lebontja, majd ezekből az építőkövekből rakja össze a saját szükséges fehérjéit. A felesleget pedig elégeti, így eneriát állít elő.
A növényekben fajonként csak néhány féle aminósav fordul elő, és az is elég rosszul felvehető formában. Azaz hiába eszel sokat egy bizonyos növényből, amiben sok az egyik fajta aminósav, hiányod lesz az összes többiből. Nagyon alaposan, és gondosan össze kellene válogatni, hogy melyik nap milyen növényeket eszel.
A gyerekeknek a fejlődéshez fehérjére van a legnagyobb szükségük (és jóval kevésbé a chipsekben, és kólában lévő cukorra), tehát a jó minőségű, nem túl zsíros hús elengedhetetlenól szükséges az egészséges szervezet felépítéséhez.
Egy felnőttnek (mondjuk 20 felett) szive joga eldönteni, hogy hogy akar élni (a társadalmi normákon belül), de igen-igen kártékony dolog egy ilyen dogmát (mint a vegetarianizmus) ráeröltetni egy gyerekre, akinek még nincs módja dönteni.
Egyébként a vegetarianizmus természetellenességét mutatja az emberi szervezet egész felépítése: a fogazat (vannak gumós rágófogaink, és harapásra/tépésre való metsző/szemfogaink), a bélrendszer (hosszabb, mint a csak húsevéssel foglalkozó ragadozóknak, de rövidebb, mint a növényevőknek), az enzimkészletünk, stb..
Az ember "úgy lett kitalálva", hogy heti 1-2-3 alkalommal húst eszik.
A tulzott húsfogyasztás ugyanúgy káros (köszvény, meszesedés), mint a vegetarianizmus.
Pro, ab ovo: http://seasilver.threadnet.com/Preventorium/vegetari.htm
Pro secundo: http://mitglied.lycos.de/horstweyrich/vegetari.html
Contra:
De kicsit egyoldalú az értelmezés... És Mr. Shaw az aki biztosan vegetáriánus volt. Ugyan nem születésétől fogva... ( http://www.kirjasto.sci.fi/gbshaw.htm ) A többiekről nincs igazán jó információ.
A "bio" szoval azok szoktak vnulni akinek a leghalvanyabb dunsztja nincs az elovilag mukodeserol. Es nagyon gyakori, hogy pont midnenfele ipari eljarasokkal eloallitott dolgokat propagalnak fogyasztani a termeszethez meg valamennyike kozelebb esok helyett. Mondjuk ebben a reklam- es propagandavezerelt vilagban nem tulzottan meglepo.
De fanatikusokkal vitazni teljesen ertelmetlen, mindegy mi a konkret tema.
(Pont az általad is leírt dolgok miatt tartom illúziónak a génmanipuláció-mentes "bio" táplálkozást. Csak néhányan naívabbak a kelleténél... Együnk csak zöldséget, esetleg nem vegyszerezett zöldséget (ezt is nehéz összehozni), de hogy ne együnk "génmanipulált" zöldséget... Ez kivitelezhetetlen szerintem.
Húzzon a kedves "bio" barát egy vonalat, hogy meddig terjed a számára elfogadható manipuláció mértéke és próbálja azt tartani, de ne fogalmazzon pongyolán számára ennyire fontos dolgokban, mert az megkérdőjelezi a mögöttes ismereteket...
Mi elhatároztuk, hogy fluoreszkáló (netán foszforeszkáló) paradicsomot soha nem fogunk enni. De semmi bajom a géntranszplantált kukoricából/szójából készült "mogyoróvajjal", mert igen finom...
Valamit nem értek én ezzel a génmanipuláció-hisztériával kapcsolatban. És ez most komoly, nem kötekedni akarok, és ha valaki épkézláb magyarázatot ad, készséggel elfogadom!
Naszóval:
Én egy rövid ideig foglalkoztam olyan mikrobatörzsek előállításával, amik egy bizonyos antibiotikumot nagyobb koncentrációban termelik. Hogy csináltuk? Fogtunk egy tenyészetet, besugároztunk UV-fénnyel, aztán egyesével kitenyésztettük, és megnéztük, melyik mennyit termel. Amelyik többet, azzal továbbmentünk. A sugárzás az ugye nem marad meg a mikrobában, csak a változás.
Mi a helyzet a paradicsommal vagy egyéb növényekkel? Változtat az ember a géneken, aztán megnézi, melyik változás eredményez nagyobb vagy ellenállóbb vagy finomabb vagy nemtudommilyenebb gyümölcsöt/termést/satöbbit. És azt továbbtenyészti. Ha netán eleve tudja, MELYIK gén felel a jobb termésért, miért ne tegyük bele csak azt az egyet?
Régen ugyanez ment, csak próba-szerencse alapon. Ma meg célzottan.
Itt van a kukorica: az ember addig nemesítette, amíg lett a finomfinom cucc, ám maga a növény ha úgy vesszük korcs: ember nélkül még szaporodni se képes. Eszünk kukoricát? Naná :-)
Ha úgy vesszük, a növény- és állatnemesítés mindig is génmanipuláció volt, csak ma felgyorsítva nyomatják. Nem is tart ezer évig egy jobban termő növény kinemesítése.
No, de hogy valami konklúzió is legyen: szerintem egyrészt a szó maga is manipulatív, másrészt minden mindennel össze van mosva a közvéleményben: gének, vírusok (állati és növényi vírusok...), rák, nem csoda, ha az emberek idegenkednek attól, hogy "génmanipulált" növényeket egyenek.
A hozzászólásomat, még egyszer, nem tutimondásnak szántam, felvilágosítást szívesen fogadok!
(Akkor csak sorjában.
1. Genetikai manipuláció: a géntranszplantáció csak egy formája ennek. Többségében besugárzásos "nemesítés" történik.
2. Állati eredetű táplálék: anyatej...? (Morbidnak tűnik, de... jó ízű...)
3. Ha kevés az anyatej: miért vonna meg tőle olyasmit, amit nem is ismer? Az nem megvonás... Lehet csak növényekkel etetni (szója?). De azok különösen nehezen emészthetőek egy csecsemő számára. Érdemes kitolni vele ennyire?
4. A szója ugyan ~4000 éve ismert már, de az európai kultúrkör az 1700-as évek elején találkozott vele először. 1970 óta a szójatermő területek nem nőttek jelentősen, a szójatermelés viszont legalább duplázódott. Vajon mi módon...? (http://www.cyberspaceag.com/soybeanhistory.html)
5. A végén úgyis mindegyőnk meghal, mindegy hogyan táplálkozunk. Legalább érezzük jól magunkat! Anyatejet minden babának legalább 1 éves korig!!! 8)
MIvel a másik topicban egy olvtársunk kifejezetten kárte, hogy elvi vitát ne nyissunk, ő csak tanácsokat kér, ezért megnyitottam ezt a topicot, itt lehet vitatkozni. Jó-e a vegetariánus koszt a gyerekeknek, ha a szülők is vegák is úgy döntenek, hogy így eteteik a gyereküket? Mit nyernek, mit vesztenek?
