1993. évi XLVIII. törvénya bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel (5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:a) a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése,b) az építés, tereprendezés és a vizek medrének - a külön törvényben meghatározott - vízgazdálkodási célból végzett alakítása, továbbá a kézi erővel végzett aranymosás,....A történetnek itt vége?Mehetünk aranyászni, senki sem kérhet számon rajtunk semmit?Üdv:Levente
Üdv! "S mit szolnátok Komáromhoz?" S mit csinálnánk ott? Megnéznénk a Nokia gyárat? Dunán, Tiszán magas a vízállás, ezért inkább Murát, Drávát vagy a hegyi patakokat érdemes felkeresni.
Sziasztok! Akkor megtöröm a "kampánycsendet". Az e-mailt megkaptam és részben itt válaszolok rá. A közös aranyásztúrák, találkozók részemről rendben volnának, a helyszínek is megfelelőek, de van egy kis probléma: az elmúlt években a közbiztonság erősen romlott azokon a helyeken amelyeket a leveledben említettél. Aki Borsodban, Hevesben, Tisza és Dráva mentén él vagy olvassa a cigánytopikot és a MN a kialakult helyzettel foglalkozó cikkeit és ránéz erre a térképre az tudja miről beszélek. Már nem lehet bizonyos városrészeken, falvakon keresztül menni anélkül, hogy a helyi többség - országosan még kisebbség- ne inzultálná a társadalmi normákat elfogadó, betartó állampolgárt. Amíg a fegyverviselést, indokolt esetben a használatot nem engedélyezik -Szlovákiában már megtették- a büntetlen előéletű polgároknak, addig az ember kerüli a zűrős helyeket. Amennyiben ilyen környéken lenne a túra, a helyi ismerettel bíró "aranyász" biztosítsa a többieket, hogy a kiválasztott úti cél megfelel a nyugodt, normális túrázás feltételeinek. Én a tervezett úti célokat kiegészíteném más dunántúli helyekkel : Mura, Duna, Pilis. A közlekedést mindenképp autóval kell megoldani mivel egy napos túrák esetében más közlekedési eszközzel másra már nem maradna idő, kivétel persze a kocsival nem elérhető, de azért jól megközelíthető helyek.
Szia! Nem alumíniumból van, hanem olajból, gázból vagyis műanyagból. A képen a pad használata nem a hagyományos módszert mutatja, hanem egy kísérlet a gyorsabb és jobb kitermelés érdekében,
"...mert sima szérelés közben az aranyszemcsék 50%-át is visszaadhatjuk a folyónak." Hát ez egy igen nemes dolog. :-) Akkor ezt a padot már dúsításhoz próbáltátok kikisérletezni? És van boritása?
Szia! Nem alumíniumból van, hanem olajból, gázból vagyis műanyagból. A képen a pad használata nem a hagyományos módszert mutatja, hanem egy kísérlet a gyorsabb és jobb kitermelés érdekében, mert sima szérelés közben az aranyszemcsék 50%-át is visszaadhatjuk a folyónak.
Amit lát a képen az nem egy lavór, hanem egy konyhai tál (kb. 30cm átmérőjű), ezzel szoktam keresni az aranyat. Az anyag amit lát benne az már a szérelés utáni dúsított aranyföveny.
"Nos a folyó víz neve tabu?" Nem ismerem ezt a folyót, de itt egy kis segítség: Egy aranymosó a sok millióból, de ő nem aranycipó.
2007.11.23. - 2008.02.29. Régi komáromi mesterségek: Az aranymosás
A tárlat anyagának gyűjtését Horsa Istvánné, a múzeum Felvidéki néprajzi gyűjteményének létrehozója és kezelője végezte. Beszélgetett régi, ma már nem élő aranymosók családtagjaival és olyanokkal, akik még ma is mossák az aranyat.
A kiállításon megismerkedhetünk az aranymosás technológiájával, az aranymosók életmódjával aranymosás eszközeivel. Az esztergomi Duna Múzeum és a győri Xantus János Múzeumtól kölcsönzött aranymosó eszközök mellett az utolsó csallóközi aranyász, a 20 éve elhunyt aranymosó, Zsemlovics Imre szerszámait is megkaptuk családtagjaitól.
A technológia leírásában és bemutatásában a szakirodalom mellett Zemlovics Imre fia, Zemlovics Ferenc, valamint Eperjesi László aranymosó voltak segítségünkre. A technológia és az aranymosók életének illusztrálására a szakirodalomban, elsősorban N. László Endre néprajzkutató munkásságában és Kézsi László aranymosónak az aranyászmesterségről szóló, képekkel gazdagon illusztrált könyvében és a Néprajzi Múzeum Etnológiai Fotótárában található fényképek mellett az egykori környékbéli, elsősorban ácsi aranymosó, Szakolczai Antal családtagjainak családi fotóarchívuma nyújtott nagy segítséget.
A kiállítás bemutatja azokat a tárgyakat is, amelyek díszítésére aranyat használtak, ill. használnak. Láthatók itt aranyozott faszobrok, könyvek, festmények a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből; továbbá Mátray Magdolna népi iparművész, a népművészet nagymestere aranycsipkéi; és Nyikus Anna népi iparművész aranyfonalakkal, gyöngyökkel díszített tóratakarója.
További információk: Klapka György Múzeum 2900 - Komárom Kelemen László u. 22
A cikk eredeti helye:http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=5957&ID=477
Megjegyzés: Kézsi László neve valójában Kézdi László, csak elírták. Tudom, hogy ezt mindenki tudja aki ide beszokott írni, de hátha mások is olvassák a fórumot.
Arany- és ezüstlelőhelyre bukkant a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzérradvány térségében egy kanadai cég. Eddig nem vizsgált kőzetrétegben találták a tonnánként 3,33 gramm aranyat és 257 gramm ezüstöt tartalmazó leletet.
Nos nekem van egy Pulse star II professzionálos fémkeresőm külömböző adapterekkel természetesen ez mélységi kereső elsősorban, de a szondák, hurkok méretétől fög a tárgy érzékenység, és persze a fémes felület nagyságátol, ezek az indukciós berendezések örvény áramot keltenek a céltárgyban majd annak lecsengését fogják fel, ha jó tudom. kb 13 éve nyüstölgetem, ha időm engedi, a talaj asványossága erőteljesen befolyásolhatja az eredményeket, így megfelelő tapasztalattal kimutathatóak az érc dusulások.
Igen, aranyhoz is szokás fémkeresőt használni. Azt is jól gondoltad, hogy ott eredményes így kutatni ahol rögök vannak. Már korábban emlitésre kerűlt a Goldspear nevű detektor ami képes a finom szemcséjű aranyat is kimutatni.
Sziasztok! Az látszik, hogy egyre jobban megéri az arannyal foglalkozni, mert az elkövetkező néhány évben és évtizedben, amikor is beüt, és tart a gebasz - peak oil, peak food, peak gas, peak coal, stb., egy szóval: energiaválság lesz- az emberek visszatérnek a régi, bevált, megbízható dolgokhoz, értékekhez, így az aranyhoz is. Ilyen időkben nagyon jól jöhet és akár életet menthet néhány aranycipócska a csőre töltött fegyver mellett.
Akit érdekel a téma -és még nem tette meg- az nézzen be a Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- című topikba.
Üdv! Az arany tovább dübörög, már 967$ az ára unciánként, ami 1 grammra számolva 5286Ft. (1uncia=31,1gr, USD/HUF:170Ft.) Kitermelése viszont elérte a csúcsot "peak gold" 2001-ben .
Az örvényt mint aranycsapnának használni érdekes gondolat. Még valahol anno olvastam, hogy a Fekete-Körös felső szakaszán az emberek úgy mosták az aranyat, hogy kivárták a téli hónapokat, és amikor a folyó gyakorlatilag teljessen leapadt (mert amúgy eléggé mély a sodrásban) akkor folyóban található a nagy szikladarabok mögött keresték (és rendszerint meg is találták) az aranyat. Természetessen ott nagyobb méretű aranyszemcséket mostak ki. Namármost valószínűleg a nagyobb szikladarabok mögötti kisebb holt tér (ahol nem nagyon van sodrás vagy minimális) "tehet a dologról", ami állandó örvényt tarthat fenn.
Igazából az lenne a kérdés hogy az örvény vagy a hirtelen változó vízsebesség tehet arról, hogy az amolyan kisebb aranycsapdaként működhet (bár a hirtelen sebességváltozás, avagy két különböző sebességű víz találkozásánál alakul ki az örvény). Magyarországi folyókban sajna nincsenek nagyobb szikladarabok (sőt még kicsik se nagyon) ahol érdemes lenne próbálkozni, pedig ha lenne akkor oda biztossan elmennék körbenézni :) .
Ma jutott az eszembe az ötett, hogy vajon az örvények mentén/helyén hogyan viselkedhet a hordalék. Mert amennyiben ezeken a helyeken a folyó lerakja a szállítmányát, akkor az akár egy aranycsapda alapja is lehetne. Hiszen örvényeket mesterségesen is elő lehet állítani. Szerintetek?
Üdvözlöm Vágó Úr! Sályt és környékét nem ismerem, de a neten fellelhető információkból kiderül, hogy Sályon és a közelben lévő Bükkaranyoson évszázadokkal ezelőtt folyt aranymosás. Szinte biztos, hogy ma is található arany az itteni patakokban. Magára vár a feladat, hogy megtalálja és kimossa az aranyat, de ne várjon rögöket, azt már valószínű, hogy az elődök "hazavitték".
Üdv Papaver! A beírást szó szerint kell érteni, azaz youtube-os videókon látható mosókról van szó és ott is csak a nagy többségről, amelyek pl. a gold panning kulcsszóra keresve jelennek meg, ezeken kevés az aranyport tányérjával mosó aranyász. Aki az elmúlt években aranymosásra adta a fejét az nagy valószínűséggel sok videót megnézett ezek közül. A videókon könnyűnek tűnik az aranymosás, a jó helyek miatt(nagy szemcsék, rögök), pedig tudjuk, hogy itthon nem ilyen a helyzet. A Dráva,Duna és a Mura hordalékában levő arany nagyon apró szemcséjű, kb. 100ezer és 300ezer darab ad ki 1 grammot, az erre vonatkozó adat bányászattal, ásványokkal foglalkozó könyvekben, sőt még N. László Endre könyvében is megtalálható - Én még nem számoltam meg. A probléma hazai mosók -mesterek híján- könyvekből , internetről, fórumokból próbálnak tapasztalatot gyűjteni akár hosszú éveken keresztül úgyhogy közben mosott aranyat még csak nem is láttak. Szóval több időt kell szánni a gyakorlati oldalára: aranymosásra, aranydúsulások felkutatására. A fekete anyag dúsítására mi is sokféle módszert próbáltunk ki, de a legjobban a hagyományos dolgok működtek. Vakrozsdás vaslemezzel vagy műanyag karcos felületű lemezzel a fekete anyag jól dúsítható tovább, az arany teljes elválasztásához viszont a kifoncsorítást, a higanyos módszert használtuk. 2004. óta rendszeres olvasója vagyok ennek a topiknak.
Egy aranymosó a sok millióból, de ő nem aranycipó.
. 