Megertelek, nem is igazibol gondoltam amit irtam. En meg a halakert is aggodtam egy darabig, amiket a kolleganomnek adtam az uj tavaba. Meg latogattam is oket - jobban mondva a baratosnemet - es jo volt latni, hogy nonek rendesen es vidamak!
Tényleg szörnyű bűntudatom volt miattuk, de nem fértek el az ülőrúdon a kis óljukban (őket is a fiatal, feltörekvő generáció túrta ki...). A szomszédnéni meg (az utóbbi) szintén szereti a tyúkokat, csak a családja vette a fejébe, hogy 84 éves korában már máson járhatna az esze, mint újabb állatok befogadásán...
De sajnalom az ilyen embereket. . .nekem is van egy kolleganom, aki a falra is felmaszna felelmeben ha meglat egy macskat (nem nagyot, csak hazit) kozeledni :(( - mindenre ez a reakcioja, ha szoros :)).
Birding Gyila - mi is lenne velunk nelkuled! Ropke 30 ev miket tud tenni az emlekekkel!!! Persze, hogy Festektusszento!!! Kisustit neked - sokat!!! Egeszsegedre!
Ma adtunk a két szomszédunknak néhány tojótyúkot. Egyikük megkérdezte, szóval elkezdtek dögleni? Valójában pedig csak arról volt szó, hogy kiöregedtek (3. tojószezonukat kezdték volna) és felnőtt az új generáció, egyszerűen nem fértek el. Alig tudtam (ha egyáltalán...) elhitetni vele, hogy makkegészségesek, csak éppen helyhiány miatt ajándékozzuk őket el. Ez tragikus!!!
Nemrégen írtam le ezt a kis történetet, azóta újabb kacagtató fordulatot vett az ügy. Két nappal az ajándékozás után a mi kertünkben megjelent az egyik fehér tyúk. Gondoltuk, ha már ennyire szeret nálunk, ezt a hűséget meg kell becsülni: élni fog, amíg csak akar... Tegnap jelentettem a (másik) szomszédnéninek, hogy visszajött ez a tyúkocska, de most már nálunk marad, csak tudjon róla. Kiderült, hogy az unokája úgy ítélte meg, hogy "gubbaszt" és valószínűleg egyszerűen visszarakta hozzánk.
Természetesen, a kis tyúk továbbra is makkegészséges... :-))
Azért télleg furák az olaszok, elképzelni nem tudom, pl. otthon, az eresz alatt a rozsdafarkúakat kieszegetném a fészekből??? Náluk nem költenek madarak??? Szerintem sokkal nagyobb élmény nézni (meg beszélgetni is: no kis dörzsi – a hangja miatt – mit rugózol? megyek már, megyek ne idegeskedj), hallani őket, meg amikor felnőnek a fiókák, látni az első próbálkozásaikat, drukkolni, mert rájuk fér... azt a családi nyüzsit (mármint a rozsdafarkú familiában :) ).
Meg szép májuskor, langyos este, amikor a völgyben csak egy madár szól – talán a többi is őt hallgatja –, no az gyönyörű..., vagy meghallgatják és csak utána eszik meg őket? A baj az, hogy költöző madarak, mer' ha csak nálunk laknának, nem lenne gond, akkor az olaszok madárének nélkülmaradnának... Talán így alkotta meg a Teremtő, hogyha mi is megennénk őket, bizony kipusztultak volna.
(Van egy baráti házaspárunk (vagy hogy is kell ezt írni), akikkel rendszeresen összejárunk úgy, hogy nő irtózik a kutyáktól... Neki is, nekem is nagy megpróbáltatás az a néhány óra...)
Aki Benő, az a Festéktüsszentő Hapci Benő. A keresett és emlegetett figura viszont a Madárvédő Golyókapkodó nevet kapta a keresztségben, bár az anyakönyvi kivonatát nem láttam. :-)
Ja és Pom-Pom meséi volt a cím. (Papucs orrán pamutbojt.)
Az olaszoknak meg és is levetíteném és nem csak a gyerekeknek. Mellesleg megnézhetnék a "Vili a veréb" c. filmet is.
Ne is mond a vedlést, ép azt művelik 3-an. Már azon gondolkodtam, hogy a szomszédoktól szigetelési díjat fogok szedni, mivel a verebek a tető alá hordják a kutyaszőrt, kibélelik a tetőteret.
Kösz a kutyáim nevében a dicséretet.
Van az ismerősömnek nagyon szép kacagó gerléje, kanári, meg vmi nagyobb papagáj is. A kacagó gerle folyamatosan költ, és van macsekja is. Nem bántja a madarakat.
Nekünk még saját vadgerle páraink vannak, akik már annyira szelidek, hogy odajönnek és várják a kaját. Nem megy el mikor viszem ki a magot.
Gratula a kutymorgókhoz, a macskákokat – madarasak lévén (nem bogarasak :) ) – annyira nem szeressük a kertben (meg a mi két kutyánk sem).
És egy kenderikés történet: történt nyár derekán, a szőlősorok között (kordonos művelés, szálvesszőre hajtva), az egyik tőkénél. Épp itt a zöldmunka ideje (másodhajtás, tetejezés, miegymás), az egyik tőkénél megállok... (nem, nem pálinka, nem bor, nem sör :) ) a vesszők között a fészekben ott költött a kicsinyke madár. Egyébként pár lépésre biztosan nem várt volna be. Piszok meleg volt, a szája is nyitva... mondanom sem kell, az a tőke furcsán bogjas maradt. :) A fészek kibéleléséről pedíg a kutyánk gondoskodott, ki a környék összes (szerénytelenség nélkül állítom, egy párat eltettünk metszéskor) „lakását” látta el puha béléssel. Amikor tavaszon szedték össze a madarak, úgy néztek ki, mint valami bajszos vitézek. :)
ZsuR, MUSZÁJ hazajönnötök jövőre, a zénuram pont olyan, mint te vagy... jól elennénk mi négyen, nézegetnénk közben a madarakat, kertet is, ha akarod...
No akkor igyunk együtt! (igaz, ez unikumos, meg pulykás, de tán jó lesz... :) )
Hogyan készítsünk pulykát?
1. Vegyünk egy pulykát! 2. Egy pohár unicum! 3. Tegyük a pulykát a sütőbe! 4. Még két unicum! 5. Állítsuk a hőfokot 190 sütőre! 6. Három unicum tovább! 7. Süssük a kapcsot be! 8. Most még tovum néégy univum! 9. Pulykázzuk meg a zsírt! 10. Unicumot a másik palackot még! 11. Dugjunk pulykákat a homérumba! 12. Poharazzunk még egy unikumot az öntbe! 13. Süssük az unit még egy óráig! 13+1. ˝Gyöngyvirágos kék ibolya-a-a-a...!˝ 14. Pulykáljuk meg a puha unicumját! 15. Vegyük ki a pulykákot az unicumbol! 16. ˝Édes anyám a sirhalomra-a-a-a...!˝ 17. ˝Kiskút, kerekes út...! 18. Szeletum a pulykák darabbal többe! 19. Pusztuljunk tásztátum! 20. Palackoljunk még egy unicumvevétet! 21. Állítsuk meg a teritumot és pulykoljunk még egy terítéket! 22. Leterít az unipulyák és fogyjunk el!
