"Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég."
"Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását."
Kösz a válaszokat, ez így nagyjából stimmel is, DE sokszor látunk olyat, hogy pl. UTÓLAG csinálnak erkélyt, befúrnak a födémbe, nagyon max 30 cm mélyen beragasztják vegyi dűbellel a vasaikat és áll az erkély gond nélkül. Ha ebből indulunk ki, akkor egy egy lépésben betonozott, egyben vasalt és mondjuk az utólag befúrt 30 cm egyenes vas helyett, egy 60cm "kampós" vagy U alakú lehorganyzott vas miért ne fogná meg?
Oké-oké tudom, majd a statikus számol és majd mond valamit, de józan paraszti ésszel, ha egy utólag befúrt erkély megáll (ahol az utólag befúrás miatt egyenes bekötő vasakra vagyunk korlátozva), akkor egy egymenetben betonozott, mélyebben bekötött, hajlított (lefordított kampó vagy akár U alakban visszafordított vas) miért ne fogná meg a konzolt?
"1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?"
Nem gond, ha elfogadod a következményeit. Lemez szabad szélére szerfölött ajánlatos alul /esetleg fölül) bordát (gerenda) tenni. A lemez megvasalható, hogy ne szakadjon le, de nagyon szomorú lesz, ami hatalmas lehajlásban fog jelentkezni. Ha nincs borda akkor sokkal több vas kell.
"
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Konzolnál fölülre kell a vas, mert a fölső a húzott oldal. A beton húzószilárdsága olyan alacsony, hogy csak atomerőműnél veszik figyelembe. (ez a biztonság javát szolgálja erősen!!!, mert olyan nagyok a beton méretek, hogy vas nélkül is bírja) Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szegélygerendát erre az igénybevételre is kell méretezni (némileg csavarás is fennforog). Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását. Bízd a statikusra.
Egyirányban teherviselő vasbeton födémhez kapcsolódó kis konzolos túlnyúlásnál lenne kérdésem.
Lehet, hogy egyből azt mondjátok, hogy "majd a statikus megmondja" és a végeredmény majd előbb-utóbb vélhetően ez lesz, de én még előtte körüljárnám a témát.
Csináltam egy Móricka-rajzot (tudom hogy gagyi a kép, de alul a színekhez odaírnám, hogy mi-mit takar):
KÉK szín: egy egyirányban teherhordó betonlemez
SZÜRKE: a betonlemez alátámasztása/felfekvése, ami most egy téglafal és így látható, hogy a lemez két szélén van csak alátámasztás
SÁRGA: a lemez fő vasalása, nyilván másik irányba is mennének vasak, de ez lenne a teherhordás irányában a fő vasalás
ZÖLD: a konzolosan túlnyúló lemezrész, amit nevezhetnénk erkélynek is, de nem lesz fallal elválasztva, tehát 1 térben van az egész lemez
PIROS: a konzol(erkély) bekötő vasalása, ami a konzol-lemez tetéjében lenne, nyilván itt is lennének más irányban is vasak, de ez lenne a fő vasalás, ami tart
Kérdések:
1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Illetékes Önkormányzat Építési vagy Műszaki vagy valami hasonló nevű osztályán neked mint érintett szomszédnak betekintési jogod van a tervekbe. Ott kell ezt kérni.
Sziasztok. Az e-napló nem világos számomra. Nüj számmal lehet igen. Azonban kinek lehet Nüj száma? Magánember, Kőműves papírral csak? Vagy egyéb alternatíva?. Tehát a házam e- naplózását ki vezetheti? Köszönöm
Ennyiből azt lehet válaszolni, hogy attól függ. Praktikusabb lenne odahívni valami szakembert (tervezőt!) és azt megkérdezni. Ha tetszik a lakás és más baja nincs akkor érdemes ennyit megkockáztatni. Ha vízszigetelési probléma okozza, akkor az nehezen javítható. A vonatkozó építész nyalatkozzon a kiküszöbölés módjáról és költségéről.
Én egy harmadikat javasolnék, bár jó lenne tudni a lábazatod magasságát is. A 2-es verzió, lehajtott szigetelés + rá lefelé még a zsalukövön. Valami olyat kéne csinálni, hogy a terepszint felett van legalább 25-30cm magasságig vízszigetelés, valamint terepszint alá is le lehet menni nyugodtan vele.
Sziasztok! Találtunk egy lakást számunkra jó helyen. Szélső lakás lévén tapasztaltunk penészfoltokat a falak alsó részén, maga a lakás műanyag nyílászárókkal rendelkezik, de nincsenek rajtuk résszellőzők, se klíma nincs. Elég párásnak éreztem a levegőt. Érdemes belevágni a megvásárlásba? Tapasztalatot osztana meg valaki akinek volt ilyen lakással ügye?
Konzolos monolit födém zsaluzásával kapcsolatban kérném segítségeteket.
Lehet van aki emlékszik már volt téma itt, meglévő erkélyt kötünk össze a meglévő földszintes épületrésszel egy monolit födémmel amely konzolja eléri a meglévő erkély konzolt.
A zsalu fából készült már szinte kész is van. 7x15 szelemenek kerültek a falra, méterenként fi16 menetesszárakkal felrögzítve a falra. A menetes szárak átmennek a falon és kívül belül nagy alátétekkel + anyával rögzítve van. Az zsalu további része: oszlopok 10x10 1 méterenként, pallók 5x15 kb 40 cm ként és ezen a deszkázat.
Az ács szerint a szelemeneket is alá kellene támasztani mert a menetes szárak csak annyit tartanak, hogy ne billenjen le a falról..
16-os menetes szár húzásra tud 33kN-t. Én azt gondolom, hogy 18 cm vastag betont meg kellene bírnia de kicsit elbizonytalanodtam. Ha ezt is alá kellene támasztani akkor az kb 10-12 db 10x10 gerendát jelentene pluszban.
Tudomásom szerint 60x60 cm-ig lehet, ha olyan magasan van, hogy nem lehet rajta kilátni normál esetben. El kell menni a helyi építési hatósághoz megkérdezni, mert jogukban áll szigorítani.
A parapet magasságára és az ablak méretére is van előírás. Ha nagyobbra cseréled és a szomszédnak nem tetszik birtokháborításért mehet a jegyzőhöz és kérhet birtokvédelmet. A HÉSZ-ben nézd meg a pontos méreteket.
A fényképek alapján nem túl jó minőségű a beton, darázsfészkes. A boltívnek függőleges és vízszintes támaszereje van, nyomja szét a falakat. Valószínűleg egyre gyorsuló ütemben. "E" gerendás födémet nem láttam a berakott anyagon, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
"E" gerenda teherbírására többféle táblázat van. Kibetonozás nélkül, kibetonozva, kettőzve és rábetonozással. Ha a kibetonozatlan teherbírása elég akkor elég. Az más kérdés, hogy mire kerül a járólap. A biztosító minden lehetőséget kihasznál, hogy ne kelljen fizetnie. Koszorú az már csak a szabvány miatt is kell. Gipsz Jakab megbízónak nem kell tudnia, de a tervezőnek és a kivitelezőnek igen, ők nem lehetnek hülyék.
