Ezek hagyományos egylövetű pisztolyok, amelyek Magyarországon szinte egyeduralkodóak voltak az 1850-es évek végéig.
Az 1848-1849-es szabadságharcban is ilyesmi pisztolyok voltak használatban, tehát a revolver akkoriban kvázi ismeretlen volt errefelé vagy legalábbis nagyon nagy ritkaságnak számított.
Arról viszont vannak irodalmi adatok, hogy az 1860-as évek közepe, vége felé egyes magyar betyárok már ismerték és használták a revolvert mind Somogyban, mind a Dél-Alföldön - ezek egy része persze szépirodalom, mint pl. Kéry Csaba Zsiványok c. regénye.
Azt azért vegyük figyelembe, hogy a korabeli Magyarország nem a korabeli USA volt, ahol gyakorlatilag tömegesen és viszonylag mérsékelt áron bárki hozzájuthatott korszerű tűzfegyverekhez, revolverekhez, ismétlőpuskákhoz.
Rózsa Sándor pisztolya (bele is kardolta, hogy Rózsa Sándor tulajdona, egy kis része látszik a pisztoly markolatán). Ez a kiskunfélegyházi gyűjteményből
A somogyi betyárvilágban, az 1860-as években már nemcsak egylövetű pisztolyok voltak, hanem már megjelentek a Colt-rendszerű forgódobtáras pisztolyok, az ún. revolverek is, ugye?
OFF:
Samuel Colt amerikai fegyverműves és feltaláló 1837-ben szabadalmaztatta a revolvert, de az az USA-ban is inkább csak az 1850-es években kezdett tömegesen elterjedni, Európa középső és keleti vidékeire valószínűleg némi fáziskéséssel érkezett meg.
Tóth Patkó János Vásárosbéc 1826 március 31 – Fenékpuszta-Keszthely 1862 október
Tóth Patkó István: Endróc 1838-1840? – Nagymegyer ma Bábonymegyer 1862 september 22
Patkó István
1862 év szeptember 21-én délutáni órákban a Bábonyban állomásozó Pandúrok által üldözés közben agyonlövetett Balassa József T úri származású állítólag szökött katona rabló, ugyan az nap Bábonyba be is szállíttatott és hogy valóságosan Balassa József rabló volt, igazoltatott az őket esmérő Pandúrok és néhány megjelent lakosok által.«
»1862 szept. 22-én Balassa Józsi rabló társa összvelövöldözve, regveli órákban névszerint Patkó, a Pandúrok által elevenen elíogattaLván szinte Bábonyba beszállíttatott s egy p ár óra múlva m eghalt.«
Patkó János
Galamboknál vagy Pacsánál tűzharcban megsebesült 1862 októberében Fenékpusztán lőtte le társa Bergán János, sebei elüszkösödésekor.
Ami a képeken látható:
Patkó János leírások alapján megrajzolt portréja
Patkó János szülőháza Vásárosbécen mai állapotában, lecserélt tetővel (foto Cracowius)
Patkó János szülőháza Vásárosbécen eredeti tetővel foto Gönczi 1944 körül
Patkó István sírja Bábonymegyerben (foto Cracowius)
A falu jelenlegi templomát a Tallián család éápítette, Osztopán és Ádánd birtokosai (Osztopánról, Juhász Andrásról, az osztopáni kastélyról még külön szó lesz).
1747-ben szentelték fel, a Szentháromság tiszteletére. A család néhány tagjának a sírköve a templomban található.
A templom remekmívű szinezett és aranyozott oltárainak, szószékének alkotója sajnos nem ismert.
Aki akarja olvassa el, nem hosszu, csak kevés történeti eseményt tartalmaz. Inkább általános dolgokat, hogy éltek itt a rómaiak. Aki ezt nem ismeri.
Egy történeti eseményt viszont tartalmaz, nevezetesen ezt:
"Diocletianus császár felesége – amikor lányát, a száműzött Valériát – meglátogatta Tihanyban, a füredi szénsavas gyógyforrás vízének tulajdonította csodás javulását, melynek emlékére Valéria Diana oltárt emeltetett a tihanyi félszigeten. "
Itt jegyezzük meg, hogy a nevezett császárné késöbb Diocletiánus utódának, Maximian Galeriusnak áldozata lett, keresztény mártir, 303-ban. A szenetk közé mint Szent Alexandra császárné vonult be.
A másik történelmi adalék amit innen megtanulhatunk, közismert:
"A források már ekkor a gyógyhatásról szólnak, s állítólagosan a bizánci császárné, Theodora, a Kr u. 5. században nagy kedvvel fogyasztotta a kékkúti vizet."
Ennek a forrásnak a vizét ma Theodora-ként forgalmazzák.
Régen ugy gonodlták, hogy testvérek és a Patkó csak felvett név álnáv.
Kb 2 éve tisztázódott levéltári és anyakönyvi kutatásokból, hogy:
1. nem testvérek voltak hanem unokatestvérek, egyikők, a János Vásárosbécen a fiatalabb István pedig Endrőcön született.
2. Az is kiderült, hogy a Patkó nem álnév, hanem megkülönböztető név, amit a hivatalos iratokban is belefoglaltak így "Patkó Tóth" vagy "Tóth Patkó". A megkülönböztető nevet falun használták, azoknál, akiknek gyakori volt a nevük (Tóth, Kiss, Nagy, Kovács stb.), hogy megkülönböztessék őket.
Igy a falu egyik végén lakó Tóth család volt az Alsó-Tóth, a másik végén lakó a Felső-Tóth, ilyen megkülönböztető név a Patkó Tóth (anyai ágról több rokonuknak volt a családi neve Patkó).
Vásárosbéc és Endrőc somogyi falvak, amelyeket 1950-ben Baranyához csatoltak. Szigetvári járás.
Róluk még lesz szó, csak mert több emlék, épület is fennmaradt.
Somogy leghíresebb betyárjaként Patkó Bandit emlegetik, ez a Patkó Bandi igazából két betyár volt, nevezetesen Tóth Patkó János és Tóth Patkó István. A nép belőlük egyetlen betyárt gyúrt.
Az idősebb János Vásárosbércen született 1826-ban, János a fiatalabbik Istávn meg 10-12 évvel később az endróci gulyás-számadó fiaként.
Mindkettőt csatában érte a lövés amibe röviddel azután belehaltak. János Fenékpusztán (Keszthelyen)érte a halál, István a Nagybábonyban (ma Bábonymegyer).
A kopjafa felirata:
tt nyugszik
Pandúrgolyóktól találva
Két kujtorgó legény
-PATKÓ PISTA-
Tóth Isván
Meghalt 1862. sept. 22-én és
-BALASSA JÓZSI-
Meghalt 1862. sept. 21-én
SOMOGYI BETYÁROK
Egyházi szertartás nélkül - elásattak
1862. sept. 24-én
- E helyen –
A képeken Patkó István és társa Balassa József sírja. Balassa Józsefet halálos lövés érte, Patkó István sebesülten találták meg a csata másnapján. A képen látjátok azt a bábonyi házat is, amelynek disznóólába a halott Balassát lefektették. A sebesült Patkó Istvánt elfogása után ide mellé fektették, aki másnapra meghalt.
Egyházi szertartás nélkül temették el őket a bábonyi temtő árkába. Sirjukat egy kopjafa jelzi.
A somogyi Szent Kristóf kápolna mellett van gy Zalában is. Jó lenne erről többet tudni.
Én is mutatok mindenkinek egy érdekességet.
Kevesen tudják, hogy az idősödő Dorffmeisetre ránk hagyta önarcképét, méghozzá az akkori világ végén egy kis zselici falucskában az akkoriban egyáltalán nem biztonságos erdők közepén.
Ez a falu Gálosfa. Ma is nehezen megközelíthető, de akkoriban a híres 67-es út még sehol sem volt, a főutvonal a „régi postakocsiúton” (betyárok útja) vezetett.
A templom az 1800-as évek elején épült, a Dorfmeister önarckép ennél régebbi, valószínű a falucska kegyura, Festetich Kristóf vagy Festetich Lajos helyeztette oda.
A falu neve Szántódpuszta. Külső Somogy, Balatonhoz közel.
Amit érdemes róla tudni, hogy teljes éppségében fennmaradt, minden 20. századi épület nélkül.
Valamennyi épülete 1730 és 1870 között épült.
A Tihanyi Apátság birtoka volt. A komm. alatt muzeumfaluként működött. Ma a turizmus mellett szerencsére visszatért a hagyományos életmód és a hagyományos gazdálkpodás is, élővé vált a kis falucska.
Maradjunk még a környéken, ne is menjünk messze, csak ide Türje szomszédságába Szentgrótra.
Szentgrótról már szó volt, az inkább hírhedt mint híres régi keszthelyi gazdász-dal (akadémiai dal) kapcsán.
Hiába, no, a diákoktól sem állt távol a pálinkás jókedv sem a 18. sem a 19. században lásd itt a 28-as hozzászólást (persze ma sem).
Egy különös történet: A szentgróti szárazhíd.
Valaha természetesen a Zala folyt el alatta, de idővel elterelték és a remek mívű történelmi híd túlélte.
1845-ben épült, és ki más építhette volna, mint Szentgrót ura gróf Batthány Károly volt nemzetőr, később Deák Ferenc barátja és küzdőtársa (1799-1852).
Aztán a folyót elterelték és a hidat a 2 VH alatt a németek fel akarták robbantani. Hatamov szovjet törzsőrmesternek köszönhetjük megmentését és egy ideig róla nevezték el a Szárazhidat.
A Zala elterelése óta ma már nem folyik át alatta semmi.... „Szárazhíd” a mult emléke és a kastélypark szép dísze.
bizony engedéllyel és vezetéssel mehetsz be az ákosi templomba, itt a cikk a felujitásrol, alul, és 2020-nál elöbb aligha nyitják meg.
Képek is vannak a cikkkben és ebböl látom, hogy míg Türje különös értékei Dorfmeister és a Szent László freskó, addig Ákos értéke a kazettás festett mennyezet, szószék.
Árkosi parókiát fel kell hivnod, mert tudtommal még tart a felujitás és csak külön engedéllyel kutathatsz ott, mert zárva van. Papok nyilván be tudnak engedni, illetve odaadják az alapitásrol és az egyháztörténetröl mindent ami van, de szerintem jobb ha a püspökséget is meglátogatod, csak mert az árkosi templom az ma már refoprmátius, de a katolikus időkben épült és virágzott.
Vigyél magaddal telot és csinálj a belsö terekröl és műkincsekről képeket nekünk.
Részben a megértés kedvéért és részben mert jobbá válik az meber egy kicsit töle.
Maga a kerettörténet, egy kis somogyi faluba érkezik egy fiatal restaurátornő Pestről, a kápolna képének felújítására. A falu lakói szeretettel fogadják a megoldatlan magánélete elől menekülő festőnőt. Különösen mély kapcsolat szövődik közte és a bölcs, öreg falusi esperes (Páger Antal) között. Kettejük sorsának alakulása, változása kapcsán feltárul a festőnő magánélete, ez adja a keretet, hogy és fény derülhessen a kápolna rejtett titkaira.
Két spirituális utazáson megy át a csajszi, az egyiknek a vezetője az esperes a valós időben, a másik utazásé maga a fiatal Dorfmeister 250 év távlatából.
A középponti történet lényege, hogy a fiatal Dorfmaister megérkezik Bécsből a világ végére. A felvilágosodott világvárosi élethez szokott fiú szembe találja magát a középkorral, parasztokkal, pásztorokkal, a falusi bíróval, a földesúrral, a kisnemesekkel, a plébánossal, a kántorral, a vénasszonyokkal, a házasságba kényszerített lányokkal, a bujdosó szegénylegényekkel, a hatósággal.
Neki mindehhez alkalmazkodnia kell és egyben jelenléte felkavarja a középkorban megcsontosodott falusi életet. Mindenki a maga vágyait kivetiti a fiatal festőre. Van aki a szerelmet keresi, van aki a halhatalanságot, van aki a megdicsőülést és van aki általa véli megtalálni az Istenhez vezető utat és van aki a lázadót látja és van aki a menekülési utat. Az összes ráézudított érzelem, megkísértés, vonzalom és taszítás, kicsinyesség, korrupció, befolyásolás megjelenik a képén. Ott van az elveszett idill, a romlatalnnak látszó falusi élet és alatt a kortárs Bach, Handel kísérőzenéje.....
Ő maga válik a fiatal pesti csaj próbatételévé és csak amikor ő is végigmegy Drofmeiter utján és átéli spirituálisan mindazt válik éretté hogy hozzányuljon a freskóhoz és ezek az élmények adnak lökést, hogy saját életét is rendezhezze, most már a saját korában.
