részben zártabb részben meg sokszinű a számos nemzetiséggel és régi temetőket járva uton utfélen például a német ősök sirjaiba botlunk.
Ennek a diverzitásnak az elvesztése az egyik legnagyobb vesztesége a régiónak.
Az Alfölddel összevetve meg hatalmas előnye, hogy a történelmi falusi épitészet azért valamennyire megőrződött és sajnos ennek most van a pusztulása a falvak elnéptelenedése okán.
A hagyományos falusi épitészet visszaállitható mert az épületek megvannak, csak
1. az eredeti fehér vakolat helyett kőporos vakolattal látták el,
2. a szép régi zsalus ablakok helyett műanyag nyilászárókkal,
3. a cserepeket lecserélték palára.
4. a tornácok, loggiák meg befalazva :(
Tehát pénz és akarat kérdése ennek a visszaállitása.
Az Alföldön már késő, ott mindent elpusztitottak.
Mutatok erre neked egy nagyon jó példát.
A két ház azonos stilusban épült azonos időben 1860 tájékán és egymással szemben van Patapoklosin.
A felsőt ugy állitották helyre, ahogy ez az 1850-es 1860-as években megépült.
Mig az also a szemközti ház, az pedig a Kádári időszak átalakitásait viseli magán.
De ez nem csak Somogyban volt így, hanem az ország számos más területén is, ahol a hagyományos paraszti társadalom dominált a kisebb településeken.
Az Alföldön a parasztság polgárosodása jóval korábban megkezdődött, ez a folyamat eredményezte a vegyes ún. paraszt-polgári viseletek és életforma elterjedését.
Ebből a szempontból Somogy valószínűleg a zártabb, konzervatívabb vidékeink közé tartozott, de hát te ezt biztosan jobban tudod nálam. :-)
falusi közösség tagjai tudták a ruházat alapján, hogy az elöttük álló férfi:
paraszt
pásztor
betyár
iparos
nagygazda
vagy kisbirtokos
mert más volt a ruházat szőrméje, gatyája, nadrágja, mellénye, fejfedoje.
A nő ruházata is jelezte
az illető korát (lány,asszony,vénlány)
állapotát (gyermektelen, gyászol)
vallását
gazdasági helyzetét.
A rendi társadalom idején a világi és egyházi hatóságok ügyeltek arra, hogy az egyes társadalmi rétegek ruházatukkal is kifejezzék hovatartozásukat,így ezzel is megkülönböztethetık legyenek.
Rendeletek, tiltások, elmarasztalások születtek a ruházattal kapcsolatban: indok a „pazarlás”, „tobzódás”, „illetlenség” volt.
Föleg a finomabb anyagú, divatosabb, rangosabb szabású, hímesdíszes darabokra adtak ki korlátozásokat (pl. 1812-ben a cifraszőr viselését tiltotta meg a Somogy vármegye gyülése).
Az egyes néprétegek viseletét alaposan ismerni kellett a gazdáknak, birtokosoknak is, mert a cselédek tisztviselık idöszaki munkások pásztorok bérezésének része volt a teljes öltözet, vagy annak egyes darabja.
Karádi utcarészlet, régi 130-170 éves házakkal....
számos ilyen épület van és a Dunántulon sem ritkák, a tragédia csak az, hogy ezeket a 70-es években szines kőporral bevakolták és műanyag megnagyobbitott nyilászárokat tettek bele.
Külföldiek szeretik ezeket megtalálni, felvásárolni és eredeti történelmi állapotukba visszaadják.
Karádon a népi épitészet egy jelentős része is fennmaradt.
Az a része amely églábol épült. Sajna a tapasztott falu házakból Somogyban kevés maradt fenn.
Ez a sokives tornácos ház, közel 200 éves.
Szépen rendbe hozták. A palatetőt sajnálom egyedül, mert jo lett volna az eredeti nád v. zsup v cseréptetőt visszaállitani.
Ebbe az állapotába kellene a többi, dőleg a Dunántulom megmaradt történelmi lakóépületet is visszaállitani. Az Alföldet már tönkretették, azon segiteni nem lehet. :(
oksa párt perc, a lényeg, hogy a daloktol eltérően, a gazdag népi anyagnak tárgyiasult hagyatéka is van. Különösen az épitészetben és mindjárt mutatom is őket.
Nagyon szépen köszönöm, tényleg érdekes volt, főleg a karádi népdalgyűjtésre vonatkozó infók.
Egyébként úgy tudom, hogy a magyar királyi tévé - azaz az M1 - egyik prominens hírszerkesztő műsorvezetője is karádi származású, de a neve most hirtelen nem jut eszembe.
