Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
...éppen ezért el kellene engedni már ezt a "folyamatosan öntözzük,
és ezért megtartja a termést" elméletet. pontosabban a folyamatos öntözés mindenre gyógyír fajtától, talajtól, termőhelytől életkortól, időjárástól függetlenül... elmélet nem teljesen állja meg a helyét.
nem ilyen egyszerű a képlet...!
egyrészt a természetes csapadékot nem tudjuk kiszámolni. ha folyamatosan is öntözünk, még akkor is az eső-özönvíz anomáliája is belép...
TÉNY, hogy a káki szereti a vizet, sőt kijelenthető, hogy vízigényes. (ellentétben a kertészeti reklámokkal) hogy mást ne is említsünk, mint a lédús gyümölcsök kinevelése.
DE.
a több víz a jobb vegetatív növekedést segíti (nagyobb fa - nagyobb felületen több termés),
ami előnyös is meg nem is, ismerve Magyarország fagyhelyzetét.
okosan lehet és kell öntözni.
volt egy 2 éves kísérletem. 2 teljesen különböző helyen van kákim. a nyugat-magyarországi fát rendszeresen és egyenletesen öntöztem tavaly és idén is.
JUTALOM: tavaly 300 db termésből (cseresznyétől az alma méretig dobálta le folyamatosan)
0 db maradt. az utolsó szemet érés előtt 3 héttel vetette le a mélybe :) :(
idén is már csak 6 db van a 200 db-ból.
MIÉRT?
1. folyamatos öntözés ellenére jöttek az alpokaljai zivatarok, tönkretéve a projektet.
özönvíz után erős hullás. aszályban nem. de öntözve volt aszályban is!
2. fajta: Tipo. nagyon hajlamos a dobálásra, ebből a szempontból nem jó fajta, de amúgy szép nagy gyümölcse... lenne itt.
3. fagy: a legfontosabb. a fa akár évekig állítja helyre magát. sok jó tulajdonsága van a káki fának, de nagy hibája, hogy rosszul forrnak be a sebei (rossz kalluszosodás, ld. nehéz oltás) - pl. egy cseresznyefa egy nagy sebet is pár év alatt gyönyörűen gyógyít...
a helyreállítás alatt nem foglalkozik a terméssel, hátráltatja, ledobálja!
de ez sem ilyen egyszerű. a kákifák nagyon "okosak". a haldokló (pl. fagytól helyrehozhatalanul kéregrepedt) fa felméri helyzetét, átlátja, hogy nincs jövője, így gyorsan a gének örökítésére (gyümölcsözés) fordítja energiáját... de buta is, mert termése magtalan... de nem tud mit tenni...
a fa kidől egy viharban, de jön az új sarj a tövénél.
a szombathelyi fa első és utolsó termőéve 2015-ben, 3 évesen volt. kb. 20 kezdeményből 10 érett be.
azok az évek a kegyelem évei voltak. 2013-2017. nem volt fakipusztító fagy.
de volt tavaszi. 16, 17-ben, ápr. 19 és 21-én, -2-3 fok. levitte a teljes lombot.
durva volt. a fa nem halt meg, de újraindult, de megviselte. nem termett utána éveken.
18.03.01. -18 fok. előtte héten plusz 15.
nem repedt el, de megviselte. nem termett 18-ban. idén lesz sztem pár szem. ennyi károsodás után megértem a fa viselkedését. a gyógyulás elindult, tart. de lesz-e ebből a fából normális? igen, de ne kapjon megint extrém fagyot pár évig.
---
kontroll csoport a kísérletben "néhány" :) Tipo, a káli-medencében:
nincsenek öntözve, sőt kevés vizet kapnak az égből, ilyen a mikrokörnyezet...
van gyümölcs...
---
zalai káki ültetvény: jó fekvésben van, ez tény.
jó fagylefolyás. Magyarország délebbi részén. eltalált telepítési év (=szerencse),
2013-tól volt 4 nyugodt éve megerősödni.
kötött talaj: megtartja a vizet (és tápanyagokat), nem kell annyit öntözni.
korábban, fiatalon jobban voltak öntözve.
kb. 7 évesek a fák, gyökerük mélyen - kivédik a csapadék anomáliákat.
jó fajta hullajtás szempontjából: Rojo.
(de fagytűrés szempontjából nem a legjobb, de ott ez nem annyira gond.)
...és persze plusz szakszerű gondozás és szeretet :)
Nekem idén először sikerült nagyobb mennyiségű kötődést produkálni, de hiába. Valami 50-ről kezdtem visszaszámolni, most alma méretű és potyog. 20 alatt vagyok. A fa egészséges, de minden hiába. Kiesik a csészéből és annyi.
Első termése lett volna a Rossajanka fának, de közvetlen virágzás után mind lehullott. Vagy nem termékenyült, vagy a fa még nem akart teremni. A csöpögtetés megy, szépen fejlődnek a fák. (Sajnos nagyon sűrűn vannak, lehet ez még visszaüt.)
Folyamatos öntözés ellenére folyamatos a potyogás, de nem mindegy mennyi hullik le a termés teljes éréséig. A fa kora, fajta a tápanyag és vízellátás befolyásolja a termés mennyiségét. A videó egy korai állapotot mutat, azokból a termésekból sok lehullik még. Az ültetvénynek nem tudnak biztosítani folyamatos vízellátást, zömmel Rojo Brillante kákit ültettek. A fajta tulajdonsága, hogy megtartja a termést, ezért gyümölcs ritkításra is szükség lehet. Emlékszem Bombaba valamelyik évben megmutatta Costata kákiját, a termő korban lévő fán alig maradt néhány termés, mert csak a természetes csapadékot tudja biztosítani a fának.
Elhiszem nektek, hogy az egyenletes vízellátás a titka annak, hogy ne dobálja el a datolyaszilva a termést, ha az enyémet figyelem, akkor talán mintha igazolódna is, bár nem vagyok meggyőződve teljesen, mert mintha egy szabályos egyenletes ütemben hullana le a termés.
Vírus vagy gomba betegség az utolsó, ha ilyen levéltüneteket látok. Szerintem tápanyagellátási zavar.
Ha fiatal a fa akkor ebben a szárazságban folyamatosan öntözni kell, de tavasztól nagyjából augusztus végéig kellet volna lomb és öntöző műtrágyával kezelni. Ha már a télen kint volt a kertben, akkor előfordul, hogy a fiatal fa kérge fagykárt szenved. Ilyen esetben csak szenved a fa, de álltalában az oltás felett megfakad, tehát le kell váltani egészséges új hajtásra a sérült régit. A tartás körülményeiről nem irtál semmit így maradt a találgatás, de az teljesen biztos, hogy nem az a baj amire gondoltál.
Üdv Mindenkinek, tanácsot szeretnék kérni: -mi baja lehet a datolyaszilvámnak? Gazdaboltban "bevizsgálták" a levelét, permeteztették már vírus, és gombairtóval is, de nem használt....
Szia!Írnék, de nem tudom az e-mail fiókot beállítani, mert csak küld funkció van, az e-mail címedet meg nem látom. Konfigurálni kellene az outlockot, amit én nem használok, és nem tudom a szolgáltatói jelszót sem, amit kér hozzá. Biztos balfék vagyok... megtennéd hogy írsz egy mailt a gazsikilona@t-online.hu címre? Nagyon szépen köszönöm.
Persze a legjobb még mindig a májusi oltás, azokból van ami már 1.5 m körül jár. Viszont jól mutatja, hogy nem kell elkeseredni, ha rosszul sikerül az első oltás... Lényegében május elejétől kezdve, július végéig lehet oltani(legalábbis saját tapasztalataim szerint, van akinek jól ered az áprilisi is). Ezek is olyanok voltak, amik elsőre nem sikerültek.
Hűtős! Simán duplazacsiban tárolva! Én is meglepődtem.... :) Van aminek már 20-25 centis hajtása van, persze a jellemzőbb a 10-15 centi, de van ami csak pár centis. Nyilván azért akárhogy van tárolva a vessző, a 4 hónap az 4 hónap.... Viszont jövőre biztos, hogy folpakba fogom tárolni az összes vesszőm(kivéve a legbecsesebbet :D)mert amit dg46tól kaptam, az 100%ban eredt, amit meg csak simán zacsiztam, az 60-70%ban.... Mivel egy időben voltak oltva, igy úgy gondolom, sokat számithat a tárolás. Nedvesen biztos nem jó, mert amit úgy kaptam, az 0%ban eredt..... :( Még a pawból is csak 7ből 2 sikerült.....a zacsizott meg 90%....
Jiro-nak néz ki. Tavaly termett az egyik először, volt rajta elsőre kb. 10 db, pár db nagyon nagy volt!
Most kettő van, nem a hullás miatt, kb. 5 db kötött. Kiteremte magát :) :(
Nem fagykáros. Ez a fa pedig már halálra volt ítélve, mert a tárcsázó traktor félig kitárcsázta 3 éve.
De helyrejött, és szuper fa lett.
Paradox módon az (érett) istállótrágyázás lehet az egyik oka a terméshiánynak, bár azt március elején kapta... és nem extrém sokat, és szalmás volt a trágya, tehát nem tömény nitrogén.
Kiváncsi vagyok a következő évére. Szerencsére más Jiro-kon van termés.
Érdekes, hogy a törököknél az április 1én oltott és szemzett fák eredtek jól. Nekem sosem sikerült még a korai d.szilva oltás. Még most a kisérleti júliusi oltás is 60-70%ban eredt! Jó lenne tudni, hogy náluk milyen fejlettségi állapotban van abban az időben az alany.... Viszont az oltás és szemzés módjában azt hiszem egyetérthetünk velük teljes mértékben! :)
Első években még nincsen a fa törzse megvastagodva és nem repedezett, rücskös, mint az idős kajszibarack törzse takarni kell legalább a fa törzsét. Ukrajnában mindennapos dolog, hogy fehérre meszelik az idősebb fák törzsét is, ennek jelentősége van télen, mert a fa napsütötte oldala nem melegszik fel nagyon és a hirtelen lehülés nem okoz kéregrepedést. Jó lenne, ha többen alkalmaznák a módszert, mert sok kéregrepedést meg lehetne előzni.
Harcz Endre kertészet, Különleges növények (facebook) videói között megtalálhatod a Jiro datolyaszilváról szólót is. Ennek a Jironak nincsen szüksége takarásra, de ha megnézed a videót az is kiderül miért nem.
Az elsö 2016-17 telén volt 2 db kéregrepedése, pár vékony veszö elfagyása, utána a 17-18 márciusi télben, a vékony veszök 50% a elfagyot, ekkor már takartam a törzsét is, nem csak a tövét.
Ha már termés van a fán, akkor nem indul újra minden hajtás. Jiro mint keményen édes fajták álltalában később teremnek. Néha írj róla, érdekes, hogy nálad fagykár nélküli, nagyon jó helyen lakhatsz.
Azért kérdeztem a növekedést, mert csak 2db ágvég indult meg, az elmult évben szinte minden ágveg megindult.
Idén virágzott, volt 21 virág, mind kötött, 7 db az elején lehulott ugy 10 ft-os méretnél, most 14db nővekszik, már másfél hónapja megált a hullás.
A második növekedés beindulásától féltem, hogy még fog elszorni.
Bizakodom hogy idén lesz kóstoló, a zöld termések hasonlitanak a jiro fajta képen látot termeseire, legalább a fajta azonos lesz, és nem mást nevelgetek évekig.
Második növekedési szakasz már elindult legalább 30 napja, de minden fajta máshogy viselkedik . Mercatelli folyamatosan nővekszik és még nem hagyta abba a növekedést. Costata nem minden ága indul újra, de némelyik új hajtáson virágok fejlődtek, de ezekből a virágokból fejlődő gyümölcs kicsi marad nem érik meg. Vaniglia csak elvétve látok rajta újra indult hajtást. Nikita's Gift nem szokott újra indulni. Mekkora most a Jiro? Virágzott már?