Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
"...maga az iaido ténylegesen nem vívás, szerintem a battojutsu sem, mert az meg a "vágás művészete" ha jól tudom."
Nem különösebben érdekelt a téma, de azért érdekes volt utánanézni valamennyire.
* "Battōjutsu ("the craft of drawing out the sword") is an old term for iaijutsu. Battōjutsu is often used
interchangeably with the terms iaijutsu and battō."
Szóval, iaijutsu = battojutsu = batto.
* "Сравнение иайдо и баттодзюцу
Основа владения баттодзюцу — быстрое и точное обнажение меча, поражение соперника и возвращение меча в ножны. Иайдо, как правило, — несколько ударов после обнажения меча. В любой школе баттодзюцу уделяют внимание удару одновременно с обнажением (удар прямо из ножен, вместо обнажения меча и отвлечение противника разделяющимися действиями. Также называют «баттокири» — в переводе «рубящее обнажение»). Поэтому, изучающие баттодзюцу могут практиковаться в технике удара на материальных объектах (соломенные муляжи), тогда как в иайдо это практикуют редко."
Az orosz szöveg szerint az a legnagyobb különbség az iaidó és a battojutsu között, hogy a rántás után a battósok
rögtön ténylegesen vágnak (pl. gyékényt), az iaidósok ezt ritkán csinálják.
Az iaidot kedvelem, sok katában nagyon jól megmaradtak az egykori szituációk és megoldások, ami nagyon ritka (Európában is sok könyvben maradtak fenn ilyenek vagy ezekből levont általánosságok leírva, de a mozgást rekonstruálni kell) viszont ha vívni szeretnél, önmagában kevés. Más részről az iaido magáról sem állítja tudtommal, hogy vívás lenne, egyfajta aktív medtiációként élik meg a gyakorlói, ha jól emlékszem arra amit olvastam.
"...soha nem volt közöm semmilyen fegyveres harcművészeti irányzathoz sem. Ugyanakkor a húgom egy kendoka (és mellette még iaidozik és kyudozik is)..."
Lehetne humorosan is válaszolni: Igen, ez egy vívótopik, de mi köze van az iaidónak a tényleges víváshoz??
A konkrétabb válasz majd egy kicsit később érkezik.
Origin: Central or Western Europe, 14th – 15th century.
Dimensions: total length - 51,4 cm, blade's length - 40 cm, blade's width - 43 mm. Weight - 379 g. A straight double edged blade gradually tapering towards the tip, with a central ridge. A disc shape pommel and guard, flat tapering tang. Condition report: In stable excavated condition. No conservation or restoration, just mechanical cleaning."
"Die ganze Volte" = egy szabályos kitörést látunk, miközben a fickó kezében valami macebell (?) van.
Vagy akkoriban ilyenek voltak a buzogányok??
Plusz van voltizsálás is falovon. Ez is kimondottan csuklóerősítés miatt.
Ugyanakkor -- tapasztalatom szerint -- bőven elég a 800+ gr-os szablyával rendszeresen vívni, automatikusan megtörténik a csukló erősödése. Kiegészítésként meg elég a heti egy kettlebell edzés.
A korabeli vívószablyák nem voltak különösen nehezek: 600-800 g volt az átlagos tömegük.
Az előadásban elhangzik, hogy Louis Chappon munkájában arról is ír milyen buzogány gyakorlatokat kell végezni a vívóknak. Mivel kutatom a buzogány történetét ezért erre a részre nagyon kíváncsi vagyok.
Majd még egyszer meghallgatom az előadást és utána reagálnék, de már most nagy biztonsággal kijelenthető, hogy nincs különösebb értelme Chappon apuka -- Louis Chappon -- művével fáradni. Sokkal jobb könyvek is elérhetők a témában.
"In this workshop we will focus on one of the main characteristics of Hungarian fencing, namely cuts with the back edge. In other fencing schools these cuts are unfortunately a little underrepresented but with the right practice they can be used swiftly and precisely. We will mostly be referring to Gustav Arlow’s “Sabre Fencing in High Tierce” (1894) although this is applicable to almost all Hungarian sabre schools.
In this workshop we will learn to: Cut with the back edge correctly – with a moulinet but also with a disengage as well. Tactical application of back edge cuts – as a direct attack, riposte, counter-attack or remise.
"In the 1920s the Metropolitan began to explore filmmaking as part of its educational program, and in 1924 it released two films about Arms and Armor. In preparation for this new undertaking, Bashford Dean, the head of the Arms and Armor department, sought the advice of Hollywood professionals D. W. Griffith and John Barrymore. Once the scripts were complete Dean left most of the actual work to his young assistant curators, Stephen V. Grancsay and Thomas T. Hoopes, who also appear in the films.
"A Visit to the Armor Galleries" was especially popular and includes memorable scenes: a Gothic armor steps out of its vitrine to answer visitors' questions about the collection, a seesaw with a small child on one end and a medieval mail shirt on the other demonstrates the relatively modest weight of armor, and a fully armored knight on horseback gallops through Central Park, with Belvedere Castle (the park's weather station) rising picturesquely in the background. When actor Douglas Fairbanks Sr. viewed the film at The Metropolitan Museum of Art, he pronounced it "bully.""
Ui.:
Metatron készített erről egy videót 1 napja, ott láttam újra.
