De, ebből még nem kövekezik, hogy: "... és döntöttek fontos kérdésekben, ..." Ez pedig végképp nem következik belőle: "... és nem holmi nagyfejedelem döntött."
Eközben csak nem és nem akar az a fránya nagyfejedelem előbújni, akit Anonymus hatására kutatóink beleláttak a DAI-ba.
A De caerimoniis ugyanúgy a türkök fejedelmeihez címezteti az aranybullás leveleket, és nem tud semmilyen "nagyfejedelemről". Két kivétellel mindenütt egyeduralkodót említ: egyiptomi emír, kazár kagán, francia és szász király, bolgár és orosz fejedelem stb. Csak a besenyőknél és a türköknél szerepelnek fejedelmek (arkhónok) - így többes számban - címzettként:
Már miért lenne értelmetlen, amikor viszonylag ritka volt ez egyeduralom hiánya abban a korban? Egy nyelvet beszéltek, szövetségben álltak, de nem volt közös uralkodójuk - ami Bizáncnak szemet szúrt.
"Megint megmásítod a források szövegét"
Szó nincs ilyesmiről. Javaslatot tettem rá tegnap, hogy valaki fordítsa le a vitatott passzust előítélet-mentesen, konkrétan azt, amelyet Moravcsik úgy fordít, hogy "a maga fejedelmeinek".
"Nem nevezik mindegyiket annak. Magad sem tudod a forrásból ezt idézni"
Szerintem logikus, hogy Turkia valamennyi fejedelme "Turkia fejedelme".
Bulcsúról írva Szkülitzész sem látja szükségesnek, hogy pontosítsa, miszerint ő csak az egyik vezére Turkiának, hanem szimplán kijelenti, hogy Bulcsú a turkok arkhégosza (vezére). Majd hozzáteszi: "Nem sokkal utóbb Gülasz is, aki szintén a turkok fejedelme (arkhón) volt, a császári városba jön, megkeresztelkedik".
"Ezért a határvédelem esetében a helyi törzsi vezetők (fejedelmek) az illetékesek, és segítségnyújtási kötelezettséggel bírnak a megtámadott országrész fejedelmének hívására."
Az országvédelmének az érdekében... Ez csak központi irányítás mellett működhet. Amikor a Km-be megérkeztek a kavarokkal összekeveredett egyéb honfoglaló törzsek, lehet, hogy már nem a korábbi törzsi viszonyok szerint rendezkedtek be itt, hanem az új viszonyokhoz igazodva, új struktúrát alakítottak ki, ahol a törzsi szervezetnek már nem volt jelentősége.
Írhatnál pár sort a magyar őstörténet topikba is, mert ha ott kiderül hogy már a neandervölgyi is magyarul írt, pár fórumozónak biztos szétdurrantja a tákolt elméletét a magyar őstörténetről!
A 8. fejezetben a turkok összes fejedelméről esik szó: "amikor egyszer Gábriel klérikust a császár parancsából elküldték a turkokhoz, és az azt mondta nekik, hogy: »A császár üzeni, menjetek el, és űzzétek ki a besenyőket a lakóhelyükről, és telepedjetek le ti ott (hiszen korábban is ti laktatok ott), hogy közel legyetek császári felségünkhöz, és amikor csak akarom, küldök hozzátok, és hamar megtalállak benneteket«, a turkok összes fejedelmei egyhangúlag felkiáltottak, hogy: »Mi nem kezdünk ki a besenyőkkel; mert nem bírunk velük harcolni, minthogy nagy ország az, nagyszámú nép és gonosz fickók; többé ilyen beszédet ne mondj nekünk, mert nem kedvünkre való az.«" (MŐMH 20746., 20750.)
A turkok fejedelmei per acclamationem nyilvánítottak véleményt és döntöttek fontos kérdésekben, és nem holmi nagyfejedelem döntött. Ez sokat elárul.
A besenyőknél sem tudunk közös fejedelemről, csak nyolc nagy hatalmú fejedelemről...
A Képes Krónika a Lajta–Fischa közi 1146. évi csatáról: "A gaz besenyők és a hitvány székelyek mind egyszerre futamodtak meg, akár a juhok a farkasok elől, holott szokás szerint a magyar csapatok előtt jártak. És akkor, még mielőtt a magyarok összecsaptak volna, néhány magyar csapat is megrémült a teutonok dühétől.""
"a türkök sem hagytak fel betöréseikkel, és szüntelenül pusztították a rómaiak területét, míg csak vezérük (arkhégosz), Bulcsú színleg a keresztény hit felé hajolva, Konstantinápolyba nem jutott ... Nem sokkal utóbb Gülasz is, aki szintén a türkök fejedelme (arkhón) volt, a császári városba jön"
A DAI azt írja, hogy minden génosznak, azaz a türkök valamennyi "nemének", "fajtájának", "törzsének" van saját fejedelme, kivéve a kavarokat, mert ott három génosz felett áll egy fejedelem.
"A határok mentén sosem egész Turkiát támadják (minden irányból), hanem csak egyetlen kis határszakasszal érintkező részét, így az ott lakó törzs, és a szomszédos törzsek fejedelmei, akiket azonnal tudnak értesíteni (2-3-4 törzs) saját hatáskörükben dönthetnek a védekezésről, illetve kötelesek egymásnak katonai segítséget nyújtani, a fő fejedelem külön vezérlete nélkül is"
Ezzel csak az a baj, hogy az általad elfogadott fordításban ez áll: "A türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak".
Ezek szerint te is úgy látod, hogy közös fejedelmekre vonatkozhat az, hogy ilyeneknek nem fogad szót a türkök nyolc "neme" - talán azért, mert ilyenek nincsenek?
"A türköknek ez a nyolc neme saját (közös) fejedelmeknek nem engedelmeskedik"?
Ilyen párhuzamokat én is hoztam bő tíz éve, például az urartui ereli-t. A szlávoknál rengeteg kifejezés déli, Kaukázuson túli párhuzamot mutat, és - akár - a szkíta-szarmata vándorlással is eljuthatott hozzájuk.
Az arkhóni titulussal a DAI egy minőségileg új, a vajdainál (voevodoszinál) szélesebb legitimációra épülő hatalmi berendezkedésre utal. A megasz pedig egy odavetett jelző, ami a nagy hatalmú besenyő vezetőknek is kijárt.
Turkia határait védik együtt, bárhol is történjék a támadás... Nem segítségnyújtásról van szó egy másik megtámadott törzs érdekében, hanem Turkia együttes védelme a lényeg.
Ha azt vesszük, a kazáriai kendék simán türk hatalmi közegből érkeztek, hiszen például a 10. századi Kalankatvaci Mózes adata alapján Jebu (jabgu?) kazár kagán a nyugati-türk kagán fivére volt. A steppei társadalmakban gyakori, hogy a trónörökös tapasztalatszerzés céljából megkapja valamely leigázott nép felett az uralmat, és a kagán alattvalójaként, de relatíve önállóan uralkodik.
Ibn Fadlán 922. évi leírása szerint a kazár kndrméltóság a bég alá volt rendelve. A bég volt az, akit fáklyával jelképeztek, s aki a kagán helyetteseként ténylegesen vitte az ügyeket, irányította a hadsereget a birodalomban. Az Árpádoknak tehát ez a kende lehetett a méltósága. Igen magas rangnak számított Kazáriában.
Nem vitattam, hogy a megyer génosz kavar volt, sem a katonai erejüket nem becsméreltem. Ha gyöngék lettek volna, aligha bíznak rájuk efféle feladatokat.
Bármelyik középkori országot, birodalmat nézed, működött a katonai segítségnyújtás más államok részéről, és természetesen belháborúk is voltak. Itt most csak annyit említ a DAI, hogy volt egy kontraktus a turkok "fajtái" között külső támadás esetére. Vagy betartották, vagy nem, vagy volt gyakorlati foganatja, vagy nem, az más kérdés.
Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).
DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan."
Képes Krónika: "elküldték hírmondóul Kund fia Kusidot, hogy menjen, szemlélje meg az egész földet, és ismerkedjék meg a föld lakosaival".
Megvan a kündü. Aki "legelőször hatolt át" a Kárpátokon.
