A germán törzsek kialakulásával kezdve, a bronzkortól a római korig. Utána a római kor következik, kimberek és teutonok, Ariovistus, Arminius és a többiek. Azután a népvándorláskor idejének történései. Lezárva a szászok keresztény hitre térítésével Nagy Károly császár idején.
Wiik hipotézisét a főáramű nyelvészek túlnyomó többsége nem fogadja el.
Ettől függetlenül a germán szubsztrátum hipotézisnek léteznek más, Wiik teóriájától teljesen független változatai is.
Bár az indogermanisták nagy része vehemensen próbálja tagadni vagy megcáfolni, nagyon úgy tűnik, hogy a proto-germán szókincs jó 10-20 %-a egy ma már ismeretlen szubsztrátumnyelvből származhatott, amelyről azonban sajnos szinte semmi bizonyosat nem tudunk.
Azt is csak találgatni lehet, hogy ezt a nyelvet a kései mezolitikus Ertebölle-Ellerbek-kultúra halász-vadász-gyűjtögetői vagy a tölcséredényes kultúra korai földművelői beszélték.
Esetleg mindkét csoport nyelvéből kerülhettek szavak az ősgermánba.
ha nagyon ki akarjuk sarkítani ezt az elméletet, akkor azt mondhatjuk, hogy Wiik szerint az ősi germánok nem mások voltak, mint nyelvcsere révén IE-nyelvűvé vált ősi finnek. :-)))))
Olyan elmélet is van, hogy az ógermán kialakulásában legalább 2 különféle IE-nyelv játszott szerepet:egy centum jellegű, proto-kelta-italikusz szerű és egy szatem jellegű, proto-balto-szláv szerű nyelv.
A proto-germán alapvetően centum jellegű nyelv, de vannak benne olyan szatem jellegzetességek is, amelyek a proto-balto-szlávval közösek.
Érdekes elmélettel állt elő Kalevi Wiik, a kiváló finn nyelvész ebben a kérdésben:
szerinte a germánság szubsztrátum népét ősi finnugorok alkották, akik kiejtési és nyelvtani "hibákkal" tanulták el a jövevények indoeurópai dialektusát, ez a "hibákkal" elsajátított nyelvváltozat azonban az évszázadok folyamán nyelvcsere révén közvetítőnyelvből az anyanyelvük lett, ebben a "hibák" már nyelvi normákként rögzültek.
Namost, ha nagyon ki akarjuk sarkítani ezt az elméletet, akkor azt mondhatjuk, hogy Wiik szerint az ősi germánok nem mások voltak, mint nyelvcsere révén IE-nyelvűvé vált ősi finnek. :-)))))
Rémlik hogy a híres botanikus Linné is ilyen nevet viselt, aztán választott egy saját családnevet, az udvarukon álló hársfáról nevezte el magát latinosan. Szóval a wiki szerint eredetileg pont az volt a neve, mint neked most.
Talán nem véletlenül, hiszen a gót a legrégibb germán nyelv, amelyből folyamatos szövegemlékkel rendelkezünk, hála Wulfila püspök 360 körüli gót nyelvű Bibliájának.
Időben tehát a gót az, amelyik a germán nyelvek közül a legközelebb áll a hipotetikus germán ősnyelvhez, a Proto-Germanichoz.
"Ezek a régi germán nyelvek sokkal kellemesebb hangzásúak mint a modern német nyelv. "
Nem te vagy az első, aki ezt mondod.
Sokak szerint még az ófelnémet, sőt a középfelnémet is szebb hangzású volt, mint a mai német, de hát a jó hangzás eléggé szubjektív, nehéz tudományos alapon, objektíven mérni.
"Egyébként vajon mikor tudták utoljára megérteni egymást az északi és a nyugati germánok ? "
Erre szerintem képtelenség helyes választ adni, én legalábbis nem tudok.
Egyrészt olvasni olyat is, hogy az óészaki és az óangol beszélői között még a 9-10. században is létrejöhetett korlátozott kölcsönös érthetőség, de ha a délebbi nyugati germánokat vesszük, a németek őseit, én nagyon óvatosan azt kockáztatnám meg, hogy úgy a Kr. u. 200 - 300 körülg lehetett kölcsönös érthetőség az északi germánok és a legdélibb germán törzsek között.
Hozzáteszem, hogy a közös ógermán nyelv csak egy elméleti konstrukció, a valóságban valószínűleg több tucat, egymással közelebbi vagy távolabbi rokonságban álló törzsi nyelv és dialektus alkothatta már akkor is a germán nyelvcsaládot.
Én olyat is hallottam skandináv nyelvészektől, hogy a skandináv és a germán eleve két különböző, bár rokon nyelv volt, amelyek a bronzkortól kezdve önállóan, de egymással párhuzamosan fejlődtek.
Ezek a régi germán nyelvek sokkal kellemesebb hangzásúak mint a modern német nyelv. Valamennyire a litván és lett nyelvre emlékeztetnek engemet hangzás alapján...na meg az északi germán nyelvekre.
Egyébként vajon mikor tudták utoljára megérteni egymást az északi és a nyugati germánok ?
"Korábban úgy vélték, hogy a mai Dánia és Dél-Svédország területe volt a germánok őshazája, ahonnan a bronzkor és a vaskor határán intenzív népvándorlás indult Észak-Németországba és ez hozta volna létre a Jastorf-kultúrát.
Ma már a kutatók többsége elveti ezt az elméletet, bár kisebb létszámú skandináviai bevándorlás valószínűsíthető.
Ma már inkább azt hangsúlyozzák, hogy nem volt egységes előgermán vagy ógermán népesség, hanem csak különböző, egymással közelebbi vagy távolabbi rokonságban élő törzsek voltak."
Jól teszik.
És már nyomon vannak. Valóban különböző neolit népek (pontosabban törzsek, gyalogtörzsek) éltek az északi területeken, akiket aztán a délről érkező germánok hódítottak meg, és olvasztottak egységbe. Valahogy úgy, mint egy-kétezer évvel később a vikingek (ruszok) a keleti-szlávokat.
