Keresés

Részletes keresés

szabiku_ Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2040

Nem gondolkoztál elég körültekintően. Van olyan is, hogy pozitrónium. És több protonos illetve elektronos atomoknál a pontos szerkezet meghatározásához természetesen figyelembe kell venni az elektronok közötti kölcsönhatást is.

 

A Hamilton-operátor energiaoperátor, és a potenciál vagy kölcsönhatás operátora is az.

Előzmény: Törölt nick (2035)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2039

És vannak olyan összetett részecskék, amikben többszörös elektromos töltés van. (ritka eset..)

 

Délelőtt keresgéltem egy bizonyos előadást, ahol az egységnyi töltésről azt feltételezik, hogy az oszcillátor alapállapoti rezgése. Elképzelhető, hogy magasabb gerjesztési szinten az elemi töltés többszörösével is rezeghet a mező. Csak ehhez brutális mennyiségű energia kellene, ezért nem fedezték még fel.

(Ebben az esetben azonban még az is felvethető, hogy nem lineáris a kvantálás. Ahogyan a hidrogén energiaszintjei sem lineáris skálán helyezkednek el.)

Arra kellene visszaemlékeznem a lyukas rosta agyammal, hogy ezt ki és mikor mondhatta.

Előzmény: szabiku_ (2038)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2038

Azért ne keverd teljesen össze a dolgokat. Nem a töltés kvantált, hanem a részecske. Viszont az elektromos töltés szigorúan megmaradó, a részecske pedig nem, mert átalakulhat másféle részecskékké. Ezekből kifolyólag az elektromos töltést is mindig csak kvantumokban találjuk, mert maguk a részecskék a kvantumok, és (mint ahogy a H0 Hamilton-operátor se változó) az ezeket meghatározó jellemzők nem változnak. (Más lapra tartoznak a mértéktérelméleti fázisátalakulások, lassú tendenciák, különféle hátterű kvázirészecskék...) Pl. a kvarkok már az elektromos töltés tört részeivel rendelkeznek. Az más dolog folyománya, hogy ezek leginkább úgy helyezkednek el, hogy kb. egy helyen mindig annyi töltés van, mint más nem kvark részecskében. És vannak olyan összetett részecskék, amikben többszörös elektromos töltés van. (ritka eset..)

Előzmény: Törölt nick (2030)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2037

Tétel: az anyag tulajdonságai márpedig az anyag szerkezetéből következnek. (Kivéve a gyevi bíró.)

 

Konzekvencia: az anyag szerkezetében az aprítást addig lehet folytatni, amíg szerkezet helyett már csak skalár mennyiségek jellemzik. Ámbár a skalár mennyiségekben is képesek egyes matematikusok szerkezetet felfedezni, például oszthatóságot.

Ennek a méregfogát vagy úgy lehet kihúzni, hogy a végső skalár mennyiségek a 0 és 1 (létezik/nem létezik).

Vagy pedig úgy, hogy 1-nél kisebb számokról beszélünk, valószínűségekről.

Előzmény: szőrinszálán (2034)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2036

" A téridő kvantumokat nem kell teljesen komolyan venni, ez csak érzékcsalódás."

 

Memóriahiba is hozhat fejlődést a tudományban: pl. Skrublintz Jörgenzen kiskorában egy scifiben téridő kontínuumról olvasott, majd sok év múlva egy reggel ébredéskor felrémlik neki a téridő kvantuuuuuúúúúm kifejezés. Nem tudja mi a túró lehet az, és hogy honnan jött, de felkel, és kidolgozza a matematikáját, oszt már jöhet is a Nobel-díj!

 

Előzmény: Törölt nick (2030)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2035

Ravasz és alattomos kérdésem lenne...

 

Tegyük fel, hogy energia operátor valójában nem létezik.

Persze a Bohr-pályákat le lehet írni néhány proton elektrosztatikus kölcsönhatásaként, mintha annak a potenciális energiájáról lenne szó. Na és mi a helyzet két elektron között? Elvileg ott is kellene működnie.

 

Nézzünk két különböző p-pályát. Ortogonálisak. Rendben, az kijön a Schrödinger-egyenletből, hogy ilyen pályák lehetségesek. Valami zavar engem. Ezeknél a pályáknál nem vettük figyelembe az elektron-elektron kölcsönhatást. Az ortogonális pályák anélkül is kijönnek. Furcsa. Véletlen egybeesés?

 

Valahogy az energia operátorból ki kellene hozni a Pauli-elvet.

 

Előzmény: szabiku_ (2033)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2034

„Valószínűleg mindenféle kvantáltság csak emergens."

 

A nagy kérdés, hogy az általunk tapasztalt részecskék miért nem oszthatók, miért mindig egész számút detektálunk belőlük. A töltések kvantáltsága is ezzel függhet össze. Na de a töltések hogyan kapcsolódnak a megmaradó elemi részecskékhez?”

 

Nem mintha értenék hozzá, csak találgatok. Az elemi részecskék is a téridő-kvantumokból bukkannak elő, létrehozva azokat a csatolási állandókat, amiket töltés egységeknek nevezünk. A töltések azért kifogyhatatlanok, mert folyamatosan a téridőből táplálkoznak. Az elemi részecskék nem tudnak megsemmisülni, viszont sugárzási, vagy energiahullám formát felvehetnek, amivel a kölcsönhatási mezőiket képezik. Ezt az energiát meg a részecskék mozgatása és a téridő-struktúra deformálódása emészti fel. Végül is az idővel visszakerül minden az eredeti helyére. :)

Előzmény: Törölt nick (2030)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.26 -2 0 2033

Esküszöm most sem értem, hogy te mi látsz ebben a doksiban, ami annyira ütős volna. Már egy csomószor megnéztem.

 

Én azért használtam az S jelölést is U mellett, mert S már nem unitér, ezért nem akartam U-val jelölni. H0 hermitikus, de V nem. Így ahol már V is van, ott S-re váltottam az időfejlesztő jelölését. Unitér időfejlesztő operátorral nem tudsz átmenetet képezni az állapotok között. A szuperpozíció meg marad szuperpozíció. U nem változtat a Ci -k szerinti összetételen, a V viszont éppen azokat célozza. Ezt mondjuk nem tudom, miért nem látják a dokumentumaid. A Landau IV könyvből pedig kiolvasható (ha nem is olyan élesen, de egyértelműen).

 

Akkor még van az is, hogy a valószínűségi hullámelméletnek nem felel meg a H-ban akármilyen nemdiagonális elem. Annak időfejlődését megszabják a hozzá tartozó diagonális elemek. Ez szigorú a H(t)-re vonatkozóan, az nem lehet időben tetszőleges.

 

Én ezt az egészet szigorúan a kvantumok és részecskék szemszögéből nézem, mert elemeiben abból állnak az összetett dolgok is. Azt el tudom képzelni, hogy kiforgatják a dolgokat, és csinálnak belőle eltorzult korcsosulásokat. A "gyertyát" mindkét végén tekergetik. Az egyik végét a hullámfüggvény jelenti, a másikat pedig az operátorok. A Hamilton-operátort ha össze-vissza eltekergetik az időben, azzal valami klasszikus féle jelleg keveredik be a koncepcióba. (ami nekem itt nem tetszik, és elkerülöm, hisz nem kvantumelméletbe való.) Lehet, hogy az ilyen kreálmányok bizonyos esetekre hasznosak, de engem nem foglalkoztat, csak a részecskefizika, és a részecskék kölcsönhatása. Ha olyan vizekre evezünk ebben, ahol már nem számít kicsinek a kölcsönhatási erősség (már nem a QED), tehát a perturbációszámítás nem alkalmas, ott a hullámfüggvényes elmélet is kifekszik.

Előzmény: G.Á 0123 (2032)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2032
Előzmény: szabiku_ (2031)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.26 -1 0 2031

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_landau_04/ch08.html#x1-12100073

 

https://uwaterloo.ca/physics-of-information-lab/sites/ca.physics-of-information-lab/files/uploads/files/aqm_lecture_notes_12_0.pdf  (80. oldal)

Valójában az   S := UH0SV(t)    (ahol V(t) = UH0+VUH0) felbontás (5.55) nem tehető meg, csak bizonyos feltételek mellett... (perturbáció)

 

K.K az   S =?= UG(t)UH(t)   (17) felbontást (ahol H(t) = UG(t)+H(t)UG(t)) nem tudni, mi alapján gondolja.

 

(Az időrendezéseket csupán nem jelöltem.)

 

Az   S := UH0SV(t)   felbontás (ahol V(t) = UH+VUH  és  H=H0+V) sem tehető meg, csak bizonyos feltételek mellett... (perturbáció) Az Advanced QED (más néven Hard-QED) nem így fejlesztené a V(t) kölcsönhatási energiaoperátort, ha a K.K-féle (17) lenne a tuti.

 

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_landau_04/ch08.html#ftn.x1-121005f1

 

A megállapításaim igazoltak. (ingyen)

Itt tévedés nem lehet, csak ellentmondás.

 

Előzmény: G.Á 0123 (2020)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.26 0 0 2030

Mi van akkor, ha a téridő is kvantumos

 

Valószínűleg mindenféle kvantáltság csak emergens.

A nagy kérdés, hogy az általunk tapasztalt részecskék miért nem oszthatók, miért mindig egész számút detektálunk belőlük. A töltések kvantáltsága is ezzel függhet össze. Na de a töltések hogyan kapcsolódnak a megmaradó elemi részecskékhez?

A téridő kvantumokat nem kell teljesen komolyan venni, ez csak érzékcsalódás.

Előzmény: szőrinszálán (2025)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2029

" ... gravitációsan taszító ..."

 

Hú bameg, ez nagyon új!

Előzmény: szőrinszálán (2027)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2028

A téridő sajátos dinamikája abban rejlik, hogy a kvantumai hely nélkül vannak, és adott helyben léteznek. A lenni és nem lenni sajátos felfogása értelmében. :)

Előzmény: szőrinszálán (2027)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2027

„(Ja, az egy hórihorgas ostobaság, hogy a fekete lyuk közepén szingularitás van, mert véges anyag egyetlen pontba zuhan bele. Egy frászt! Annak a pontnak a környezete iszonyatosan ki fog tágulni. Ugyanez a metrikával is megmutatható, hogy a testek azért esnek lefelé, mert odalent tágasabb.)”

A véges anyagmennyiség számára adott, fizikailag elfoglalt hely, már betöltött. Az anyag környezete a téridő, mint az anyag számára szabadon álló, elfoglalható hely az anyag/energia sűrűség mértékétől független, végtelen befogadó képességű. Vagyis az anyag divergenciája a téridő által nincs korlátozva, csak a konvergenciája, a gyülekezőhelye véges, korlátozott mértékű. Ez részben a saját belső tulajdonságainak következménye, mivel elektromosan és gravitációsan taszító és vonzó hatásokkal is rendelkezik.

Ha az anyag téridőből felbukkanó létező, akkor az vissza is merülhet, „felszívódhat” bele. Lehetséges, hogy a szingularitás az a „hely”, ahol ez a „felszívódás”megtörténhet az anyag elemi részecskéi és a téridő kvantumai közötti csatolási állandó figyelembevételével? A téridő sajátos dinamikája alapján?

Előzmény: Törölt nick (2017)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2026

" Mi van akkor, ha a téridő is kvantumos .... ? "

 

Nem tudni, mert nincs benne a tananyagban - a kvantum-mániás sznobok nagy bánatára.

Előzmény: szőrinszálán (2025)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2025

Mi van akkor, ha a téridő is kvantumos és az elemi részecskék és a téridő-kvantumok között is van egy csatolási állandó, vagyis egy meghatározott szinten zajló energiacsere? Az univerzumból „eltűnő energia” éppen a téridő kvantumaival van csatolásban „kötésben”, a keletkező energia, pedig e kötésből való kilépésnek tulajdonítható?

Előzmény: szőrinszálán (2024)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2024

Amennyiben a téridő-kvantumok és az elemi részecskék között is van egy „csatolási állandó”, vagyis azok is hatással vannak egymásra, akkor az csak a távolság és az idő megváltozásának mértékében, a hossz kontrakció és idő dilatáció során érhető tetten. Lehet az is, hogy a távolság négyzetével csökkenő gravitációs hatást, éppen a téridő-kvantumokkal való csatoltság okozza.

Mivel ez a „tiszta kvantumállapot”, csak a két-testre vonatkozó „lebutított”verzió, a többi test okozta elkerülhetetlen hatások adják azt a „fertőzöttséget”, aminek mértéke a de koherencia, a széttartás mértékében válik láthatóvá.

Előzmény: Törölt nick (2023)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2023

Everett szerint méréskor nem létezik misztikus összeomlás, a hullámfüggvény időfejlődését mindig a Schrödinger-egyenlet kormányozza. De akkor mi a fene történik méréskor?

 

Ezzel sajnos csak áttoltuk a döglött lovat egy másik utcába.

Most azt kellene megmagyarázni, hogy a mérés során a kezdetben két tiszta kvantumállapot hogyan fertőzi meg egymást.

 

Hogyan lesz mérés közben (A)(B)=(A+B)(A-B)?

Előzmény: szőrinszálán (2018)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.25 0 2 2022

Egyelőre igyekszem úgy dolgozni, hogy februárban legyen beadva. Ha ez sikerül, akkor a repozitóriumba talán júniusban kerül be.

Előzmény: Törölt nick (2021)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2021

Ha jobban belegondolunk, energiaoperátor valójában nincs is.

 

 

Már egy ideje nem nézegetem a dok repozitóriumot.

Hátha mégis a tudatos "koppenhágai" megfigyelő gátolja a disszertációd időfejlődését. ;)

Előzmény: G.Á 0123 (2020)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.25 0 1 2020

Ingyen kimondom, hogy súlyos tévedés áldozata vagy.

Ha fizetsz, még ki is javítalak.

Előzmény: szabiku_ (2016)
jogértelmező Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2019

" hemzsegő téridő kvantumok"

 

Ez nagyon tudományos! Gondolom a Nagy Egyesítő elmélet - a GUT - alapja.

Előzmény: Törölt nick (2017)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2018

Kösz a tájékoztatást! (de nem lettem sokkal okosabb):)

Előzmény: Törölt nick (2017)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.25 0 0 2017

Az elején áttekinti a kvantumfizika kialakulását, és a felmerülő problémákat.

Aztán arról beszél, hogy Einstein már nem sokáig görbíti a téridőt a posztulátumaival.

De amivel most számolgatnak, azt is Einstein vetette fel. Mintha önmagát cáfolná, megszüntetve megőrizve.

 

Az a probléma, hogy izolált rendszerek valójában nem léteznek. Tiszta kvantumállapotok sem léteznek.

A kvantumállapotok "megfertőzik" egymást, de egyáltalán nem kvantált mértékben. Dekoherencia.

 

Álljon a vizsgált rendszer két rész(ecské)ből: A és B.

Ezek minél távolabb vannak egymástól, annál kevésbé képesek "megfertőzni" a másikat.

De ez persze nem igaz, hogy a rendszer csak a két részecskéből áll. Mert ott vannak köztük a hemzsegő téridő kvantumok, gerjesztetlen alapállapotban.

(Susskind ezt egy kicsit másképp mondta el egy másik előadáson, de a lényege ugyanez.)

 

Tegyünk a két részecskénk közötti "üres" térbe egy jókora adag energiát. Ez az energia dominálni fogja a környezetét, ugyanakkor csökkenti a vizsgált két kvantumállapotunk közötti csatolást. Vagyis megnövekszik közöttük az effektív távolság. Az eredménye ugyanaz, mint amit az áltrel mond, de már nem hipotézisként van felvezetve, hanem a kvantumrendszerek tuljadonságaiból következik. Megnő a távolság.

 

(Ja, az egy hórihorgas ostobaság, hogy a fekete lyuk közepén szingularitás van, mert véges anyag egyetlen pontba zuhan bele. Egy frászt! Annak a pontnak a környezete iszonyatosan ki fog tágulni. Ugyanez a metrikával is megmutatható, hogy a testek azért esnek lefelé, mert odalent tágasabb.)

Előzmény: szőrinszálán (2012)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.25 -2 0 2016

K.K doksi (32) és (17) nem igazak.

 

Bizonyítottan látom. Könyv (Landau IV) és elmélet (hivatalos QED) igazolja.

 

Ha érted (a másik kettő mellett) a kölcsönhatási-képet is (Dirac-kép), és az időfüggő perturbációt, valamint a Light-QED és Hard-QED közötti különbséget, akkor egyből észreveszed, hogy a (32) és (17) felbontás egyáltalán nem lehet általános. Vagy különben a Hard-QED kukába dobható (és nincs polarizációs- illetve tömeg-operátor se..).

 

Ha H0 (a másiknál G) időfüggetlen, és a másik operátor csak megfelelően kis perturbáció, akkor a Light-QED esetét adná csupán, mert a Hard-QED a teljes H-val fejleszti a V perturbációt, a K.K doksi a felbontás másik tagját csupán csak az egyikkel (mint a Light-QED: H0 illetve G), tehát semmiképpen nem lehet általános, ráadásul még a perturbációs limitet is felrúgja.

 

Előzmény: G.Á 0123 (2005)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.25 -1 0 2015

Persze, igazad van.

 

Nagyon körültekintően fejlesztem magam (és a könyveim is ceruzás belejegyzetelgetéssel!)

És leginkább csak olyan kijelentéseket teszek, amiben eléggé biztos vagyok. Persze ez se lehet mindig 100% :3

A másik embert, bizalmat célszerű kihagyni (akaratlanul félrevezethet), mindent át kell látni, és csak aztán rögzíteni magamban.

Előzmény: mmormota (2014)
mmormota Creative Commons License 2020.12.25 0 1 2014

Az igazság az, hogy szeretek autodidakta módon tanulni, megérteni.

 

Ez jó dolog, de fontos, hogy legyen valami kontroll. Különben az a veszély fenyeget, hogy félreértett dolgok rögzülnek, és bizonyos idő elteltével már evidenciaként kezelhetsz teljesen téves dolgokat.

 

Aztán, ha szól valaki hogy ez nem stimmel, egyszerűen hülyének nézed. Az esetedben ezt szerencsétlen módon olyan stílussal párosul, hogy inkább hagyják a fenébe, nem állnak le vitatkozni.

Ebből pedig az jön ki, hogy még jobban rögzülnek a tévedéseid.

 

A kontroll lehet hozzáértő másik ember, vagy ha az nincs, akkor példatárból vett feladatok megoldása, majd az eredmény összevetése a megadottal. Kifejezetten fontos, hogy a feladat tényleg meg legyen oldva, legyen összevethető számszerű eredmény. Csak "elvileg" megoldani, átnézni, rámondani hogy ez triviális, az nem elég, nem véd ugyanis hibák, félreértések rögzülése ellen.

Előzmény: szabiku_ (2013)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.24 -1 0 2013

>A szolgáltatásom igénybevétele havi 20.000Ft. Kedvezményt tudok adni hosszabb időtartamok esetén.

 

:)

# 2004-ben ilyen bonyolult kulisszatitkokat feszegetek? Elég lenne valami olyan doksi link, ahol jobban belemennek azokba a részletekbe, amik lényegesek a feltalált koncepcióhoz. Még egyelőre kutatok utána, hátha mégis van benne ráció. Én csak úgy semmit sem fogadok el, aminek pontos magyarázatát nem látom. Persze ez nem jelenti azt, hogy hülyeségnek kiáltom ki pusztán ez miatt. Csak akkor, ha valami nem jót látok vagy érzek benne, és még egyelőre ez a helyzet.

 

Egyébként köszönöm a felkínált lehetőséget, ez valóban megtisztelő. (nem vagyok reménytelen.. :) )

 

Az igazság az, hogy szeretek autodidakta módon tanulni, megérteni. A legnagyobb kihívás szerintem az, hogy megtalálja az ember a kellően jól szerkesztett és kidolgozott könyveket, jegyzeteket, doksikat. A többi már csak az értelmen, ráfordított időn, türelmen és nyugalmon, elmélyült elgondolkodáson áll.

 

De remélem lesz jelentkező a szolgáltatásodra.

 

Nekem még csak most a napokban lesz időm egy kicsit utána kutatni a neten, hogy van-e még valami részletezés pontosan ezzel kapcsolatban.

 

THX.

Előzmény: G.Á 0123 (2009)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.12.24 0 0 2012

Légy olyan szíves és meséld el nekem eccerű magyarral, hogy megértsem mit kaptál! :)

Boldog Karácsonyt!

Előzmény: Törölt nick (2010)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.24 0 1 2011

A fickó abból indult ki, hogy az áltrel nem kvantálható. Pedig már sokan próbálkoztak vele.

Akkor inkább próbáljuk megfordítani az okságot.

Nem a tömeg (energia) kapaszkodik bele a téridőbe apró karmokkal, hogy meggörbítse.

Az energia inkább a téridő kvantumok közötti csatolást és koherenciát változtatja meg.

 

Lassan elfelejtheted a régi könyveidet, kezdődik a XXI. század.

 

Szimpatikus, hogy nem ölte meg a macskát, csak elaltatta. ;)

Előzmény: Törölt nick (2010)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!