Általános "ökölszabály", hogy a tömeges pattogzás megindulásáig kell hűteni. Tehát ha az aktuális hűtés idejéig csak 1-2 csibe vágott még ki, hűteni kell, de rendkívül óvatosan, ügyelve a túlhűtésre! A túlhűtést ilyenkor már rosszul tolerálják. A továbbiakban nagyon oda kell figyelni a kelésben lévő csibék túlmelegedésére. Ugyanis ilyenkor a felfokozott izommunkával nagy hő is keletkezik. Vissza kell venni a termosztátot 37.0 0, vagy ha szükséges picit még az alá. Ki kell nyitni az összes szellőzőnyílást, viszont meg kell emelni a páraszintet (a tyúkfélék esetén) 70-75%-ra. Ilyenkor a szellőzőnyílás növelése miatt még nehezebb elérni a kellő páraszintet. Segíthet a pára visszapótlásában a párologtató felület növelése, illetve az ajtónyitás után, a visszazárás előtti permetezés. Itt is sokat olvasom, hogy ilyenkor bőszen permetezik, sőt locsolják a tojásokat. A véleményem szerint ez teljesen fölösleges, természetellenes, és emiatt akár káros is lehet!
A kotlók sem locsolgatják keléskor a tojásokat! Én csak a keltető felületét permetezem, de azt is csak annyira, hogy a kellő páraszint gyorsan vissza tudjon állni a megfelelő szintre. A varázsszó tehát a MEGFELELŐ! Ne legyen se több, se kevesebb az előírttól. A kelésben lévő csibék hűtésén javíthat esetleg a légkeverés fokozása. Ha mód van rá, mert pl. eddig csökkentett fordulaton járt(ak) a ventilátor(ok) , most mehet(nek) teljes "gőzzel". Az egész keltető túlmelegedését jelezheti, ha leáll a fűtés, ám ennek ellenére magasabb az aktuális hőmérséklet, mint a beállított. Speciális tapintóhőmérő nélkül nehéz egy-egy csibe túlmelegedését észrevenni. Esetleg csak utólag tudhatjuk meg abból, hogy a csibe, (már ha nem pusztul el a kelés során) egy fekete, cérnaszerű függeléket "visel" a kloákájából kilógva. Ez biztos jele a túlmelegedésnek. Tehát legközelebb még nagyobb (több) szellőzőnyílás, vagy (és) fokozottabb légkeverés szükséges. Hirtelen ennyi. Sok sikert az első keltetésedhez!
Ha beindult a kelés folyamata, majd leállt immár több mint 8 napja, abból nem fog kikelni semmi. Ha a tyúkocskád csak rövid időre fel-fel melegítette a tojásokat, akkor talán... De nagyon pici az esély, mert az elmondottakon kívül szerintem már amúgy is túl régiek, a keltetéshez túl "öregek" a tojások.
Van 20 darab vadfácán, 15 db törpetyúk tojásom. 8 napja egy vödörben vannak, előtte egy kis törpetyúk üldögélt rajtuk, kisebb, nagyobb intenzitással. Ma sikerült szerzenem egy keltetőgépet. Van értelme még berakni őket a gépbe vagy hagyjam?
Ha 5 darabot sorba kötsz, ez elviseli a rákapcsolt 230 voltot. Az ötös csoport 48W teljesítménnyel fog fűteni. Ha nagyobb teljesítmény kell, köss össze újabb ötös csoportokat, majd azokat párhuzamosan csatlakoztasd a hálózatra. Segítségül egy rajz:
Tapasztalat:Nem a keltető/egyébként meglehetősen primitív/höszabályzójával,nem is a páratartalommal van a gond.A gond sokkal banálisabb és sajnos elég hosszas kísérltezéssel,mérgelődéssel jöttem rá a dolog nyitjára....
Akármilyen hőszabályzót,ventilátort tettem bele,akármilyen precízen beállítottam a páratartalmat,a keltető"limitálta" a kelő csirkék számát......A pulykák maradéktalanul kikeltek szinte,de minden más madárnál és főleg a tyúknál a kelés siralmas volt.Lassan rájöttem,hogy akármennyi tojást teszek bele/hacsak nem kevesebbet:)))/mindig 25-30 csibe kel ki...Ez a keltető egyszerűen gyárilag nem szellőzik megfelelően.
A 4 sarkára 4 mm-es lukakat fúrtam és lám......,78 tojásból 78 kikelt......
Valszeg a pulykának nincs olyan oxigénigénye,mint a csirkének,ezért keltek jól a kispulykák és ugyanezért a kacsa.
Pont az lett furcsa,hogy mindig szinte ugyanannyi kicsirke kelt ki,konrollhőmérőzés,páramérés,napi 3 forgatás,miegyebek ellenére.A tojások megindultak,aztán elhaltak,illetve nem tudtak kikelni,kifejlődtek és meghaltak
Sajna ehhez a sima időrelé nem jó, mert az csak egy adott időben meghúz, vagy elenged, de itt bizonyos beállított időközönként kell egy meghatározható időre bekapcsolni. Ide un. aszimmetrikus ütemjeladó kell, pl. SAIA KOP170J7MWVPN00
...izzós fűtés van es amikor kiég egy izzó átég a relé..
Igen, az izzós fűtési módnak ez is az egyik hátránya.
Talán valamilyen elektronikus, félvezetős technikával ki lehetne ezt védeni, de tartok tőle többe kerülne a lé, mint a hús! Fűtőkábel, vagy a kerámia ellenállásos fűtés biztosan nem csinál zárlatot, még ha esetleg meg is szakad.
Szia, a 230 v os reszre gondoltam. Sajnos ebben meg izzós fűtés van es amikor kiég egy izzó átég a relé 230 v része sajnos...ezt szeretnem vedeni. Ezekszerint ebben is cserelnem kell a futest ami mar uton van...
Nem értem pontosan mit is akarsz. A szilárdtest relék kisfeszültségű részén 10 mA nagyságrendű áramok folynak. Ide nemigen tudsz kismegszakítót beiktatni, mivel nem létezik ilyen áramerősségre kismegszakító.
A hálózati oldalon lehetne alkalmazni, de szerintem kismegszakítóval, vagy olvadó biztosítékkal nem tudod megvédeni a szilárdtestrelét a zárlattól.
Elvileg a fogyasztó korlátozza az áramkörben folyó áramot. Tehát üzemszerűen nem tud annál nagyobb áram kialakulni, mint amennyit a fogyaszt igényel. Ha a fogyasztó helyett rövidzár kapcsolódik a szilárdtestrelé kimenetére, mire a kismegszakító működésbe lép, a szilárdtestrelé félvezetői rég halottak! Ettől függetlenül szükség van valamilyen túláram védelemre, és ez lehet akár kismegszakító is, de ez nem fogja zárlati áram esetén üzembiztosan megvédeni a szilárdtestrelét a tönkremeneteltől. Legjobb módszer, ha gondosan ügyelsz a rövidzárlat veszélyére és nem hagyod hogy előforduljon!
Sziasztok, örülök hogy a régi jó baraátok itt vannak még. Régen írtam de olvasgatlak benneteket. :)
Egy olyan triviális kérdésem lenne hogy szilárd testt relé kisfeszültségű részét kismegszakítóval védem a túláram ellen. Kopnak a szakmai emlékeim már de melyik ágba célszerű bekötni? Ahol bejön rá a 240 v vagy a kapcsolt ágára? A lényeg hogy zárlat esetén ne égjen össze mert ez nekem már közvetlen védelem nélkül már volt hogy összeégett.
