Keresés

Tóth Tibor antropológus szerint embertanilag ők álltak legközelebb a IX. sz. végén a Kárpát-medencébe érkezett honfoglalókhoz

Ugyanezt erősítette meg előttem 1997-ben egy beszélgetés alkalmával Kiszely István antropológus

Idézet a Szarmata nevű felhasználótól az Ismeritek a szarmatákat? rovat 87. hsz.-ából:

"Mivel a szarmatáknak nem maradt fent saját, belső írásos emléke, így a nyelvükről főként a római forrásokban fennmaradt személynevekből, törzsnevekből következtethetünk.

Azt Herodotosz óta tudjuk, hogy a szkítáknak nyelvrokonai [ti. rontott szkíta nyelvet beszélnek]. A Kárpát medencei törzseikről csak római forások tudósítanak, a steppei történetükről, ot maradt törzseikről egyéb irott forrásokis fennmaradtak.

De hát a magyarokkal se jobb a helyzet. Mi is csak rekonstruálni tudjuk az 1-5. századi viszonyokat.

A szarmatáknál, mint említettem, a középkori jász és a mai oszét nyelv egy elég jó fogodzó."

A. V. Szimonyenko rajza

Horvát István alapvető jelentőségű könyvei:

Jászok I – Értekezés a jászokról mint magyar nyelvű népről és nyilazókról; Petrózai Trattner János Mátyás és Károlyi István, Pest, 1829

Jászok II – Értekezés a jászokról mint toxotákról, iónokról, pannonokról, pelasgusokról, paeonokról és hellenekről; Petrózai Trattner János Mátyás és Károlyi István, Pest, 1830

Az Azovi Etnográfiai Múzeum rekonstrukciója egy kurgánban talált ábrázolás alapján

Nm :)

Bár, ha nem túl nagy gond, azt azért ki lehetne írni a másik topik felvezető szövegébe, hogy ott milyen körből szabad forrásokat hozni, antik kútfőket idézni.

Pomponius Mela (III, 4):

"Sarmatae Gens habitu armisque Parthicae proxima, verum ut caeli asperioris, ita ingenii."

"A szarmaták népe tulajdonait és fegyvereit tekintve leginkább a parthusokra hasonlít, de az éghajlat miatt erkölcsei keményebbek."

In: Abraham Gronov szerk.: Pomponi Melae De Situ Orbis Libri III; Samuel és Johan Luchtmans, Leiden, 1748, 264. o.

A szarmaták népét a szkíták telepítették ki keleti végeikre, a Don folyó túlpartjára, sejthetően gyepűőrnek

Hogy honnan tudjuk ezt?

Megmondja nekünk a szicíliai Diodórosz (II, 90) fehéren-feketén

In: Lorenz Rhodoman szerk.: Diodori Siculi Bibliothecae Historicae libri; tom. I., Amszterdam, 1746, 155–156. o.