Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Ezért kellene nekünk feladni a GMO mentes státuszunkés veszíteni ezer-milliárdot évente:
Már csak az érdekelne így karácsony táján, hogy legalább jól fizetnek ezért a propaganda munkáért? Tudod van az a pénz amiért én is lelkesen égetem a könyveket, meg mindenféle gazemberséget terjesztek, ha ez megéri... A lelkiismeretért, meg a tisztességért semmit sem adnak a boltokban, talán a demagógia kifizetőbb lehet. Olyan lelkesen igyekszel aláásni a GMO iránt lelkesedők beszámíthatóságát, hogy gyanakodni kezdtem a lelkes amatőr státuszodra. Kizárt dolog, hogy ennyire nem értenéd az ellenérveket. Hát neked is boldog karácsonyt, az ebül szerzett jövedelemből talán kicsit csillogóbb lehet mint a sok hülye lelkismeretgépnek.
A szárazságtűrés nem génmódosított, hanem hagyományos nemesítés útján kialakított tulajdonságg, éppen ezért semmivel nem szárazságtőrőbb mint a hagyományos fajták.
Agrárszektor.hu: A gazdák részéről egyébként mennyire merül fel az igény a GMO vetőmagokra?
Sz. I.: A GMO-kérdésben ketté kell választani a mezőgazdaságban dolgozókat és a közvéleményt. A közhangulat egész Európában GMO-ellenes, a gazdáknak viszont jelentős hányada alkalmazná a technológiát. A kukoricatermesztésben a legutóbbi GMO-fejlesztés éppen egy szárazságtűrő fajta, amelynek előnyei és versenyképességbeli jelentősége úgy gondolom, hogy nem szorul különösebb magyarázatra.
Az általad nem idézett részek között ezen kívül is vannak egészen érdekes részek abban, amit ez a gonosz emberiségellenes multi beszél.
Ez a forradalom is azzal kezdődik -mielőtt felfalná saját gyermekeit- hogy elpusztítja a régi világot?
A múlt a jogokról és lehetőségekről szólt.
A saját célra felhasználás, a nemesítés, a kísérletezés, az utántermesztés jogáról és lehetőségéről. Ezek biztosítják, hogy egy ilyen kis országban is mint a miénk tucatszám működhetnek fajtanemesítő műhelyek, csak búzából több mint száz félét használunk, aminek kétharmada magyar fajta.
A multik érdekképviseletében fellépők egyik startégiája, hogy a régi világ létezését is tagadják. Azt próbálják a köztudatba sulykolni, hogy már tulajdonképpen nem is létezik nemzeti fajtanemesítés, vetőmagtermelés, üres halmazzá zsugorodott ez a kör, már most is minden a multik kezében van.
Miért ne hódolnánk be teljesen? El kell gondolkodnunk ezen. Miért is ne?
Csakhogy a régi világ változatossága helyébe az egyen -ételek, -birtokok, -technológiák korszaka lép, bárhova megyünk a Földön, mindenhol ugyanabból a a GM szójából, GM gabonából, GM zöldségból készült ételekből választhatunk ugyanabban az üzletláncban. Ezt a jövőt akarjuk?
A jövő a szabadalmi oltamakról szól, ahol akár a kerékre is be lehet jegyeztetni a védelmet és csupán pénz kérdése, hogy ki mit tud érvényesíteni a jogaiból.
A forradalom elsöpri a termelők, kutatók, nemesítők összes jogát (és vele a képviselőit is), a fajtatulajdonos engedélye nélkül még az oltalmazott fajta élettani, egészségügyi hatására irányuló tudományos kísérletek sem végezhetők.
A sokféleség, a változatosság még jelen van a növénytermesztésben. Ez a genetikai vagyon az emberiség legfontosabb, legnagyobb kincse. Többet ér minden aranynál, technológiánál, bárminél, mert minden más pótolható, de amit itt elveszítünk az már soha.
Egy apró idézet arról, milyen is a jövő víziója:
Sz.I.: Óriási tartalékok vannak a magyar gazdálkodók kezében, és ezek realizálása attól függ, hogy hogyan használják a termőterületeiket. Ehhez, ahogy említettem, egy dolog mindenképpen nagyon fontos lenne, mégpedig az öntőzőrendszerek fejlesztése. És itt jön a képbe egy aktuális téma: ezeknek a rendszereknek a fejlesztéséhez elengedhetetlen lenne a birtokszerkezet megváltoztatása. Az lenne az optimális, ha nem lennének szétszabdalt táblák vagy területek, amelyek akadályozzák a nagy rendszerek létesítését.
Sz.I.: Félelemre semmiképpen nincs okunk, de azt látni kell, hogy óriásiak az adottságok és lehetőségek Ukrajnában. Több 100 ezer hektáros egybefüggő területek vannak, de gond nélkül lehet olyan termelőket is találni, akiknek 500 ezer hektárjuk van. Ehhez képest Magyarországon 20 ezer hektár a plafon. A beruházások szempontjából sokkal nagyobb távlatokban gondolkodnak, mert megengedhetik maguknak a legmodernebb, nagyüzemi gépesítésre alkalmas technológiákat.
A magyar növénytermesztésnek megvannak a külső és a belső piacai, az exportpiacok mindig küzdelmesek, mert vannak hátrányos adottságaink, pl. nincs tengeri kikötőnk, a folyami szállítás pedig eléggé bizonytalan. Ennek ellenére a kukoricaexport területén erősek vagyunk, a franciák után talán a legjelentősebb szereplői vagyunk az uniós piacnak. Magyarországon a kukorica aránya a szántóföldi növények között 26-27 százalék, míg pl. Franciaországban csak 13 százalék. Hazai vetésterülete az elmúlt években stabilan 1,1-1,3 millió hektár volt,
Magyarországon tehát az ideális farmméret szerint 2-10 kukoricatermelő gazdaság számára van hely...
Szó volt róla a multik minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy korlátozzák a növénynemestés motorját jelentő nemesítési jogokat.
A korábban egyetemes kincsnek tekintett genetikai forrásokat hamarosan az egyes országok hatáskörébe helyezik, és ezek a többi ország számára is kötelező érvényűvé válnak.
A szabadalmi jogokkal való visszaélés tehát nem csupán a GMO esetében fenyeget, mindössze ott mutatkozott be leplezetlen formájában.
A gyakorlatban a növénygenetikai forrásokhoz való hozzáférés mindig sza-bad és akadálymentes volt. Ezt tükrözi a növényfajta-oltalmi rendszer sajátos eleme, az ún. nemesítői kiváltság is, melynek értelmében az oltalom alá eső fajták nemesítési célú felhasználása sem függ az oltalmas engedélyétől.
A genetikai forrásokhoz való hoz-záférés és a használatukból származó előnyök megosztásának részletes sza-bályait fekteti le a 2010-ben elfogadott Nagoya Jegyzőkönyv. A Jegyzőkönyv értelmében az azt aláíró országok köte-lesek biztosítani, hogy a területükön csak olyan genetikai források kerülje-nek felhasználásra, amelyekhez a hoz-záférés a származási ország szabályai-nak betartása mellett történt,
Ez az eljárás önmagában el-lentétes a növénynemesítésben évszá-zadok óta fennálló gyakorlattal, és tech-nikailag kivitelezhetetlen a nemesítési programokban felhasznált számtalan genetikai forrásra való tekintettel. Amennyiben a jövőben ez a kötelezett-ség terhel minden nemesítőt, az várha-tóan vagy a nemesítők számának csök-kenésével, vagy a felhasználásra kerülő növénygenetikai források számának csökkenésével, és ennek következtében a fogyasztók számára elérhető kínálat szűkülésével jár majd. Az ágazat számá-ra tehát a legnagyobb kihívás jelenleg ezen kötelezettség olyan irányú átfor-málása, ami a nemesítői ágazat számára is ésszerű kereteket biztosít...
Ha időben nem vetnek gátat ezeknek a monopolizációs törekvéseknek, akkor ellehetetlenül az a számtalan kisebb kutatóintézet, egyetem, vállalkozás amelyik ma még fajtanemesítéssel foglalkozik és nemsokára - ahogy a franciákról szóló cikkben vízionálták -világon négy-öt nagy cég uralja a vetőmag-piacot.
Pedig ma még korántsem:A mai korban a növénynemesítés térbeni kiterjedését illetően rendkívül diverzifikált. Növényfajtákat állítanak elő a nagy nemzetközi multinacionális vállalatok, kis és közepes méretű hazai magánvállalatok, családi vállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok. Jellemző a korszakra a korábban FM-hez tartozó ágazati minisztériumi nemesítő intézetek megszűnése, átalakítása, privatizálása. A korszakra jellemző, hogy a vetőmagvak és szaporítóanyagok kereskedelmével foglalkozó piacon túlkínálat, rendkívül kiélezett verseny, küzdelem uralkodik.
Szegény gazdák, de gyorsan részletkérdéssé redukálódtak :-o
Hogy a farmer maga próbálkozik vagy egy mezőgazdasági üzem, kutatóintézet, nincs jelentősége, csupán annak, hogy a multik kilobbizták a GMO esetében ezeknek a jogoknak az elvételét...
Elolvastad te egyáltalán, amit linkeltél? Minden (!!!) fajtatulajdonos védelemben részesül. Minek az elvételéről beszélsz???
BZBE nagyon korrekten leírja a dolgokat. Te meg a jelek szerint sem az egyes fogalmak jelentésével, sem a jogi környezettel nem vagy tisztában, ráadásul megint össze-vissza kutymolsz mindent.
A technológia monopóliumának tényleges kialakulásáért nem magát a technológiát kell kárhoztatni, hanem a kialakított GMO szabályozási rendszert, amely hatékonyan megakadályozza, hogy a technológiát a közintézmények a közjó érdekében használják.
Kérdés: egyetértesz-e a BZBE ezen helyzetértékelésével, vagy vitatkozol vele?
Amúgy van jog, nevesítve is van: nemesítői jog, farmerjog:
Hogy a farmer maga próbálkozik vagy egy mezőgazdasági üzem, kutatóintézet, nincs jelentősége, csupán annak, hogy a multik kilobbizták a GMO esetében ezeknek a jogoknak az elvételét és most éppen azon vannak, hogy a maradék jogokat is elvegyék, minden... az élet minden területén mindent szabadalmi jogokkal kívánnak kisajátítani.
Ez ellen a folyamat ellen emelt szót a fenti idézet.
Nem könnyű megtalálni az arany középutat a sok érdek között, erre mutat rá a francia példa, ahol még nem a nemesítéshez, hanem a vetőmagfogáshoz való jogot próbálják korlátozni éppen. Érvek és ellenérvek közül lássuk mivel indokolják a szigorítást:
Az FNSEA elnöke szerint alaptalan az a vád, miszerint a törvény hosszabb távon teljesen kiszolgáltatná a termelőket a nagy vetőmagos magáncégeknek. Véleménye szerint a jogszabály pontosan azt szolgálja, hogy a franciaországi fajtanemesítés és vetőmag-termesztés megőrizhető legyen, ellenkező esetben egy-két évtizeden belül valóban azzal a keserű tapasztalattal szembesülnének a francia gazdák, hogya világon négy-öt nagy cég uralja a vetőmag-piacot, mégpedig angolszász vagy kínai, akiknek az lesz az egyetlen céljuk, hogy a teljes genetikát szabadalmakkal védjék le. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a franciaországi fajtanemesítés és vetőmag-termesztés összességében 23 ezer gazdának ad munkát, az ebből a tevékenységből származó árbevétel 2 milliárd euróra tehető.
Szerintem amit konkrétan feszegetsz, hogy a gazda maga képes-e fajtanemesítésre, önmagában nem releváns a téma szempontjából, mert nincs jelentősége milyen intézmény nemesít, annak van egyedül jelentősége, hogy ha valakinek, bárkinek van kompetenciája, legyen joga hozzá.
Ezért közvetlenül nem is reagálok arra a törekvésre ami az egész témát a gazdák fajtanemesítésére próbálja szűkíteni. Nem erről szól a dolog.
Két lehetőség van egyetértesz a fenti BZBE idézettel, vagy sem ez a vízválasztó....
Tekintettel arra, hogy a fejlett világban a jó terméshozamok egyik előfeltétele a megfelelő minőségű vetőmag, meglehetősen régóta jogilag vanik szabályozva, hogy mi tekinthető vetőmagnak.
A termelők számára két verzió van nyitva:
A verzió: valaki megszerzi valamely fajták nemesítéséhez szükséges jogokat, majd ezekből a fajtákból kiindulva egy-két évtizedes munkával előállítanak egy stabil, tiszta, homogén törzsállományt, amit (ha a vonatkozó feltételek fennállnak) a megfelelő felügyeleti szervekkel önálló fajtaként regisztrálnak. Ezután kiadják a termelést a B verziónak. Ez a verzió a nagy beruházási igény és lassú megtérülés miatt jellemzően a kutatóintézetek és igen: például a Monsanto kalibere.
B verzió: a farmer megveszi a fajta tulajdonosától a törzsálományhoz tartozó vetőmagot (illetve hibridek esetén: vetőmagokat), a megfelelő technológiai feltételek betartásával vetőmagot nevel belőle, majd azt az eredeti fajmegjelölés (termelte X. Y.) megtartásával mint vetőmag értékesíti. EZ a farmerek kalibere.
A B verzió egyértelműen kizárja, hogy a farmer bármiféle egyénieskedéssel vagy akár csak figyelmetlenséggel elszennyezze az állományt és ellenőrizetlen 'izét' adjon el a fajta neve alatt.
Amit lentebb linkeltél, az a 'B verzióra' vonatkozott.
Ami, ismételném, kizárja a farmer 'nemesítési' munkáját (nagyon helyesen, hiszen a farmernek ehhez jellemzően se tudása, se türelme, se tőkéje).
Következmények:
- nem alapvető feltétle vagy 'jog', sőt.
- a lentebb linkelt cikk abszolute nem releváns ahhoz, amihez 'válaszként' szántad.
- a lentebb linkelt cikk jelentése a jelen általános vetőmagpiaci helyzetben: az ország támogatja a Monsanto bérterrmelőit.
Jóval engedékenyebbnek tűnik viszont a szabályozás a vetőmagtermelők számára, akik a kedvezményes birtokméretre már akkor jogosulttá válhatnak, ha meglévő területeik legalább 10 százalékán vetőmagot termelnek. Így például egy ötvenhektáros gazda már abban az esetben 1800 hektárra tarthat igényt, ha 5 hektáron vetőmagot állít elő, de az 1200 hektáros alapterületi maximum túllépéséhez is csak 120 hektárnyi vetőmagterületre van szüksége.
Valójában kik a kedvezményezettek?
Szakértők szerint e szabályozás nem igazán azt a célt szolgálja, hogy a „hivatásos” piaci vetőmagtermelőknek kedvezzen. Számos gazda ugyanis saját maga felhasználására is termel vetőmagot (vagyis ilyen értelemben vetőmagtermelőnek minősül), így valójában sok tízezren válhatnak jogosulttá a kedvezményes birtokmaximumra a tényleges vetőmagtermelő vállalkozásokon felül.
A technológia monopóliumának tényleges kialakulásáért nem magát a technológiát kell kárhoztatni, hanem a kialakított GMO szabályozási rendszert, amely hatékonyan megakadályozza, hogy a technológiát a közintézmények a közjó érdekében használják.
...azonnali szükség van a társadalmi hozzáállás és a szabályozás megváltoztatására.
Sokmindennel nem, de ezzel bizonyosabn egyet lehet érteni olyannyira, hogy ezt kötelezően minden további lépés előfeltételeként kell meghatározni!
De nem ezért citáltam a Fehér Könyvet, hanem a biodiverzitás okán:
Ezt írod:
- A biodiverzitás a hatékony és termelékeny nagyüzemi növénytermesztés elterjedése, azon belül is a monokultúra térnyerése miatt csökken elsősorban. (Ehhez a problémához sincs köze a GM növényfajtáknak. A gyakori rágalommal ellentétben nem is járulnak ehhez hozzá.)
A Könyv egy mondata, ami a szövegkörnyezetből kiragadva is megtartja jelentését:
számos GMO esetében mind az összes fehérje, mind az összes kis molekulasúlyú anyagcseretermék vizsgálata kimutatta, hogy a GM fajta és nem GM őse közötti különbség sokkal kisebb, mint az egyes, hagyomá- nyosan nemesített fajták közötti különbségek.
A farmerek megvehették ezeket a magokat, s keresztezhették őket más magokkal, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodó fajtát hozzanak létre. Ezután megtarthatták és újraültethették ezeket a fajtákat.
Izé, nem akarom romba dönteni a csodálatos érvelést, de a (rendes hozamot biztosító, legtöbbször vásárolt) vetőmagok elsöprő többsége (GMO-mentes, klasszikus nemesítéssel előállított) hibrid.
Már az első keresztezés/utánvetés során romlik a termésátlag, a többediknél pedig már katasztrofálisan.
Szóval ~ kizárt, hogy a farmer bármiféle hasznos helyi adaptációt ki tudjon keresztezni.
Sz'al akitől idézned sikerült, az konkrétan tök a gazdálkodáshoz.
Az amerikai farmereknek nyílván fegyvert tartanak a fejükhöz, ha mégsem GMO terméket akarnának vetni. Az, hogy a magyar gazdákat erőszakkal megakadályozzák a szabad döntésben, na az meg helyes döntés. Végül is a bérrettegőknek, elkötelezett rémhírterjesztőknek is kell legyen sikerélménye. Azt meg ne firtassuk, hogy ki hatalmazta fel őket arra, hogy terrorizálhassanak másokat.
farmerek megvehették ezeket a magokat, s keresztezhették őket más magokkal, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodó fajtát hozzanak létre. Ezután megtarthatták és újraültethették ezeket a fajtákat.
És most mi akadályozza akadályozza őket abban, hogy most is ugyanezt tegyék? A korábban saját maguknak kikeresztezett és a helyi körülményeikhez alkalmazkodó fajtáikat újra ültessék?
Ezek szerint korábban tömegesen voltak ilyenek, ha már ez a hivatkozási alap. Vagy mégsem?
Nincs rá bizonyíték, hogy a génmódosított növények magasabb terméshozamot eredményeznek – mondja Hermann. – A hozamnövekedés minden jel szerint egyedül a hagyományos termesztésnek köszönhető, a génmódosítás pedig Észak-Amerika agroökoszisztémájában bizonyítottan korlátozza a terméshozamot. Ennek magyarázataként két lehetséges érvet hoz fel. Először is, hogy a szaporítóanyagok génkészletének beszűkülésével a termésátlag csökken, mivel az alacsony terméshozamok nagyon alacsonnyá válnak.
Más szóval, a biodiverzitás hiánya a főbb termények között rossz időben nagyobb veszteséget eredményez.
...
A génmódosított növényeket előállító cégek egy viszonylag új, 1994-ben elfogadott törvényből húznak hasznot, amely sokkal szigorúbb szellemi tulajdoni jogokat biztosít a vetőmagokhoz. Korábban egy vállalatnak jogában állt eladni a vetőmagjait. A farmerek megvehették ezeket a magokat, s keresztezhették őket más magokkal, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodó fajtát hozzanak létre. Ezután megtarthatták és újraültethették ezeket a fajtákat. Ma a vállalat szabadalmaztathatja a növényben lévő géneket. Nem számít, ha egy farmer a Monsanto gabonáját egy helyi fajtával keresztezve teljesen újfajta gabonát hoz létre. Ha a létrejött növény magjai tartalmazzák a Monsanto szabadalmaztatott génjeit, akkor a Monsanto tulajdonát képezik. A farmer nem teheti félre a saját vetőmagjait.
Ez azt is jelenti, hogy a vetőmagot forgalmazó vállalatok tartják ellenőrzésük alatt a gazdák számára elérhető biodiverzitás mértékét. És az általuk eladott fajták száma csökken. Egy tanulmány szerint például 2005-ben a gazdák közel 9000 különböző gabon fajtából választhattak. A többség (57%) génmódosított volt, de a gazdák így is több, mint 3000 nem génmódosított fajtából választhattak. 2010-re a génmódosított termények száma jelentősen megnőtt, míg a nem génmódosítottaké kétharmaddal csökkent. Hasonló csökkenés volt észlelhető a szójabab és a gyapot változatosságában is. 2010-re a katalógusokban elérhető gabona fajták csupán 17%-a, a szója fajták 10%-a, a gyapot fajtáknak pedig 15%-a volt nem génmódosított.
Ezek a számok azonban biológiailag sokkal változatosabbnak mutatják az Egyesült Államok vetőmagkészletét, mint amilyen valójában. Az eladott ezernyi kukorica fajta között ugyanis egyetlen egy, a Reed Yellow Dent teszi ki egyedül a hibrid fajták létrehozásához használt génállomány 47%-át. Összességében a kukorica génkészlete 7 beltenyésztésű vonalból származik, azonban több, mint egyharmada a hétből egyből, a B73-as vonalból ered.
A genetikailag megegyező növények termesztése ennek épp az ellenkezőjét eredményezi. Olyan, mintha minden pénzünket egyetlen lottószámra tennénk fel. És amikor az amerikai gazdák veszítenek a lottón, mind együtt veszítenek, így az országos terméshozam is zuhan.
No igen.... a politikáról Seralini visszavont tanulmánya jut eszembe, mennyire átszövi a politika ezt a területet.
Sajátos eredménye lehet ennek a lépésnek.
Esély nyílik arra, hogy a jövőben ne fodulhasson elő az engedélyezési eljárások során a kettős mérce alkalmazása. Ha egy kicsit is ad valamit legalább a tudományosság látszatára az EFSA akkor ugyanolyan súllyal áll ki az eddigi tanulmányok és az ezek alapján kiadott engedélyek felülvizsgálata mellett, amilyen vehemenciával támadta Seralini tanulmányát.
Erre reményt adhat a magyar kezdeményezésre visszavont amflora engedély illetve a napokban elért másik magyarok számára is sikeres döntés a Pioneer 1507 GM hibrid kukarica engedélyének visszautasítása az EU környezetvédelmi bizottságban.
A seralini tanulmány ráirányította a figyelmet milyen tudománytalan módszerekkel végezték a korábbi kísérletek jelentős részét, ami alapján sokszor forgalombahozatali engedélyeket adtak ki.
Valakik most felállítottak egy mércét, nem biztos hogy éppen ez volt a szándékuk, de ha nem politikai alapon, hanem a tudomány elveit figyelembevéve tekintünk a kérdésre akkor nem kivételezhetünk, éppen úgy ki kell szórni a tudományos életből az összes tanulmányt, publikációt ami eddig megjelent hasonló hiányosságokkal mint ahogy ezt visszamenőleg most egy alkalommal megtették.
Ez az egyetlen lehetőség, a szavahihetőség megtartására, minden hasonlóan tudománytalan, hiányos, megtévesztő következtetésekre lehetőséget adó publikációnak osztozni kell a seralini-tanulmány sorsában.
a rossz fogalmakon és téves helyzetfelismerésen alapuló magyar agrárpolitika számára ugyanaz a cég egyszer rossz multi (amikor a legmodernebb fejlesztésű fajtáit árulná az országban), másszor meg jó multi (amikor az ő piacát védjük meg protekcionista eszközökkel)?
Újra elmondom, nincs rossz multi és jó multi. A gazdasági vállalkozások egy keretrendszerben működnek, az adott országban érvényes szabályok szerint.
Magyarországon jelenleg jó a szabályozás, tehát a kicsik és a "nagy"-ok, közöttük a Monsanto Hungária Kft. is hasznos tevékenységet folytat.
Ne akarjon a multi olyan "legmodernebb" fejlesztésű fajtákat árulni, amikkel súlyos károkat okozna azoknak a termelőknek akik nem akarják ezt!
Nincs semmi szükség rá, hogy a Monsanto emberi kutakodjanak a gazdák földjén, génsodródás nyomai után kutatva és a hagyományos termelőknek kelljen hiábavaló védősávokkal körbevenni a földjüket:
USDA Organic regulations require organic farmers, who aren't allowed to use GMO crops, to plant buffers that will theoretically protect their non-GMO crop fields (cornfields, for instance) from contamination. But that doesn't work. Anywhere from 0.5 to 2 percent of organic corn sold in the U.S. is contaminated with genes found in GMO corn.
Figyu csak, mit mondott a cég az őt ért vádra? (A linked forrásaként megjelölt The Los Angeles Times cikkben volt.)
"As we have stated clearly, Monsanto never has and has committed it never will sue a farmer if our patented seed or traits are found in his field as a result of inadvertent means."
És ezen az sem változtat, hogy te, vagy én, vagy bárki más hisz-e nekik. A szájkarate helyett mutass egyetlen egy olyan pert (a jó százból, amire hivatkoznak), amiben bizonyítottan véletlen keresztszennyezésre alapozva perelt a cég!
Az eddigi kimenetelek: a, Peren kívüli egyezség (gyakorlatilag a farmer beismerte). b, A perben bebizonyosodott a farmer szándékossága. c, Véletlenül ugyan nem fordulhatott volna elő a per tárgya, de a Monsanto nem tudta közvetlenül bizonyítani a farmer szándékosságát. (Ilyen volt a hirhedt Schmeiser kontra Monsanto perfolyam kezdete is.)
"A hagyományos növénynemesítés biztosítja a fejlődést és a biodiverzitást, tízezer éve működik kiválóan, bizonyít folyamatosan."
- A hagyományos növénynemesítés következménye a temesztett növényfajaink genetikai diverzitásának drasztikus csökkenése a XX. században. (Ezzel a problémával a nemesítőknek jóval hamarabb szembe kellett nézni, minthogy a GM fajták megjelentek volna.) - A biodiverzitás a hatékony és termelékeny nagyüzemi növénytermesztés elterjedése, azon belül is a monokultúra térnyerése miatt csökken elsősorban. (Ehhez a problémához sincs köze a GM növényfajtáknak. A gyakori rágalommal ellentétben nem is járulnak ehhez hozzá.) - A hagyományos növénynemesítés jó 100 éve újabb és újabb eszközöket vet be annak érdekében, hogy az új fajták megfeleljenek a fokozódó elvárásoknak. (Pl. citogenetika, fajok közötti hibridek, mutációs nemesítés stb.) A géntechnológia csak egy újabb ilyen eszköz.
"Nem kell hipp-hopp fölborítani egy két multi kedvéért a rendszert ..."
Súlyos fogalomzavar a géntechnológiát azonosítani egy-két multival, vagy azok privilégiumának tekinteni. És minél inkább összemossák ezeket a köztudatban, annál inkább erősítik e cégek jelenlegi versenyelőnyét ezen a területen.
"Nincsenek semmire rákényszerítve."
De igen. Több permetezésre, mérgezőbb gyomirtók használatára, több üzemanyagfelhasználásra, több talajeróziót okozó talajművelésre és több termésveszteségre és kevésbé jövedelmező agrártechnológiák használatára vannak kényszerítve. (Hogy melyik GM fajtánál épp melyik ezek közül, az változatos kombinációban fordul elő. Csak egy példa: a kukoricabogár-ellenálló kukoricák vetőmagját nem kellene a most épp nagyon vitatott neonicotinoid tartalmú csávázószerekkel védeni a bogárlárvák kártételétől.)
