Amennyire én emlékszem, nem volt járda. Tényleg ott ment mindenki, a híd Dózsakert felől bal oldalra eső felén, a teherautók ott húztak el az ember füle mellett, amelyik szórakozni akart, még dudált is, és egy fenyegető tábla hirdette egy ideig:
A HÍDON A GYALOGOS ÁTJÁRÁS TILOS!
Ezt tarthatták a legkézenfekvőbb megoldásnak. Hogy akkor mégis hol kellene, azt nem lehetett tudni, mert akkor már csak a vasút maradt, vagy, ahol most az Interspar van, ha jól emlékszem, ott volt egy sorompós vasúti átjáró.
"Ha jól emlékszem, Dózsakert felöl nézve a jobb oldalán, Budapest felöli oldalon volt a járda kialakítva."
Vagy rosszul emlékszel vagy a híd mindkét oldalán volt gyalogjárda (ami nem valószínű). Az biztos, hogy én Dózsakert felől nézve a híd baloldalán mentem át nap mint nap kézenfogva a gyermekemmel és ha szembejött valaki, akkor libasorban kellett mennünk, mert hárman nem fértünk el egymás mellett.
-Bánhida, 1932. október, MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 453 http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=373 Látszik, ahogy a Kandó-mozdony vontatta szerelvény kidönget az állomásról, hogy ott a felüljáró:
-Azonban:
a) Az év folyamán elkészült 51 különböző méretű híd és felüljáró, többek között a dunaföldvári Duna-híd, az üllői, polgárdi és bánhidai felüljáró. Megindult a közlekedés a vác-~aszódi, a korszerűsített sztálinváros—pusztaszabolcsi és a balinka—bodajki vasútvonalon.
Ez a kép nem tudom, mikori, de mindenképpen 1953 előtti, mert még rajta van a koldusszállási kisvasút, vékonyabb, fogazott vonallal jelölve, Alsógalla felől Bánhida állomásra, ezt '53-ban felszedték:
Ez nagyon aljas módszere ennek a weboldalnak, velem egyszer megcsinálja, egyszer nem. végül a Google-keresőbe illesztettem a linket, és meg is nyitotta. Remélem, így már nektek is sikerül.
A Hunyadi Laktanya, később II.sz. kórház, amit Hunyadi Kórháznak neveznek el a laktanyáról. Majd a nagykórház bezárásakor, erre a területre költözik és Szent Borbála nevet kapja.
Én például még egy olyan Tatabányát is ismertem, ahol: - A vasúti híddal szemben még megvolt a Mártírok útja régi csatlakozásának a maradványa. Amely tudniillik eredetileg nem az Árpád szállóval szemben indult a Komáromi útból, hanem a hídtól, a Győri út folytatásaként, merthogy eleinte Köztársaság út nem is volt. (De ezt a még régebbi időt már én sem ismertem.)
Az első képet, ha jól emlékszem, valahol éppen ezen az oldalon láttam, de egy olyan dög lassú könyvtári gépnél vagyok, hogy reménytelen heti tíz oldalnál többet visszafelé haladni. Eszerint valamikor a 30-as években a felüljáró már megvolt.
A másik térkép egy turistazsebkönyv melléklete 1964-ből. Nagyobb nagyításban nem érhető el, de látszik a Mártírok útja.
A Mártírok útjával kapcsolatban: akkor kár volt megépíteni a Hotel Árpádot és a postát mert most nem kellene kerülni miatta :)
A hídról eddig ennyit tudtam meg. Kérdeztem még egy ismerősöm de ő sem tudja viszont adott egy tippet: minden hídszerkezeten van egy "firmatábla" amin szerepel az átadás időpontja.
Egy másik ismerősöm ötlete: városi levéltár és Gallai Rezső könyveinek tanulmányozása.
(Részlet Gallai Rezsõ A velünk élõ történelem (2005) c. könyvébõl)
"
"1965. szeptember 9. A VB hozzájárult az Ingatlankezelő Vállalat telephely bővítéséhez, a II. kerületi vasúti felüljáró építéséhez, a XV/b. akna tömedékeléséhez"
Viszont itt találni ilyet is:
"1962. június 14. A Tanács VB egyetértett az autóbusz-közlekedés átszervezésével, amelyet az újvárosi felüljáró híd átadása után kell megszervezni"
"1983. november 16. A Dózsa György út korszerűsítésének első ütemeként átadták a forgalomnak Tatabánya-Újváros és Bánhida közötti közúti híd gyalogos felüljáróját."
Azt nem tudom, hogy mikor épült de már engem is nagyon érdekel.
Mintha azt olvastam volna, hogy a gyalogos járdát 1983 ban építették hozzá.
Az biztos, hogy a híd már 1956 ban is ott volt mert egy "ősbánhidai" ismerősöm mesélte, hogy úgy bénították meg az oroszok Tatabányát a forradalom idején, hogy a felüljáró mindkét oldalára odaállt egy- egy tank keresztben.
Egyébként azt is mesélte, hogy a mostani Szent Borbála kórház helyén akkor még orosz laktanya volt és volt egy gyakorlóterük is a bánhidai temető és a mostani kórház között.
