"a csatahajókat senki se merte nagyon fontos cél nélkül nyílt vízre küldeni,mert jött valami tengeralattjárócska,vagy naszád és elsüllyesztette."
Ez továbbra is csak általánosítás. Hány csatahajó állt szolgálatban az I. vh hadviselő feleinél???? Ebből mennyi süllyedt el tengó, vagy gyorsnaszád támadás miatt???
" Az olasz vasutak meglövöldözéséről azt írja,2 héttel késleltette a felvonulást. A fele igaz."
A szakirodalom meg azt írja, hogy egy hónappal. De legalább odáig eljutottunk, hogy belátod, késleltette a felvonulást.
"Ebben az akcióban csak 1 csatahajót említ,a Habsbourgot,és az se lövöldözött vasutat,hanem Anconában riogatta a népet."
Na ennyit arról a könyvről... Ugyanis Anconat támadta a kisérő egységeken kívül 10 csatahajó. A HABSBURG a kikötő ütegeit, a vasútűállomást és a S. Stefano katonai tábort lőtte. A BABENBERG a villanyközpontot, az ÁRPÁD 3 kaszárnyát, a katonai állomásparancsnokságot, a gázműveket, vízvezetéket és víztornyot, az ERZHERZOG FERDINAND MAX egy északi laktanáyt, egy rádióállomást, a tengeri jelzőkészüléket, és az ütegeket lőtte, az ERZHERZOG FRIEDRICH a déli laktanyát és a gyártelepeket, az ERZHERZOG KARL az ütegeket és egy másik kaszárnyát lőtt. A VIRIBUS UNITIS, a TEGETTHOFF és a PRINZ EUGEN valamint az ERZHERZOG FRANZ FERDINAND a világítótornyot lőtték szét, valamint a parti ütegeket lőtték.
A RADETZKY csatahajó Potenzát támadta, a ZRÍNYI pedig Senigagliát.
ÉS ezek csak a csatahajók voltak, a támadásban részt vett cirkálók további településeket és kikötőket támadtak.
" A K.Eilisabeth nevét meg elírtam. " Mint most? :)))
" Az Adrián a csatahajók sosem harcoltak,és 1et sem lőttek csatában."
Ezt a mondatot hogyan kell érteni?
A ZENTÁT elpusztító két francia hajóraj tele volt csatahajókkal.
Ez azért így nem igaz. Azért volt a nagy ágyús hajóknak még 20 évük mert nem volt helyette más,és (ahogy szokott ez lenni) még 10 mert még nem bizonyított az új technika. (meg addigra mentek nyugdíjjba azok az admirálisok,akik még ilyen hajón voltak hadnagyok.) De '14től már nem ők voltak az ultima ráció. A háború elején még jöttek-mentek,ahogy addig is mindig,de nagyon hamar megtanulták a leckét: Nagyhajónak a kikötőben a helye. Ehez aztán tartotta is magát mindenki.
Ezt mondom én is az elejétől fogva. Nem úgy megy ám 1 partraszállás . Ilyen terepen. Ripityomra lőtték mint Gallipolit,azután nem tudták elfoglalni mint Gallipolit.
Ugyanez lett volna az eredmény ha megpróbálnak Jugóban partraszálni,ha van csatahajó,ha nincs. És én az elejétől fogva erről beszélek.
Most újra elolvastam a könyv idevágó részeit: Többször ott voltak a csatahajók kb20 mérföldel a hely mögött ahol az ég zengett,de nem nagyon akaródzott nekik odamenni. Ha volt is a franciáknak Korfun,az meg ki se futott. Mind2 fél nagy hasznát vette nekik. Hagyták dögleni a kisebb hajókat,pedig biztosítani küldték őket. Bizony-bizony: a csatahajók kora 1914ben lejárt,csak még 20 évig nem vették észre.
Ott vetették be a japánok az egyetlen anyahajójukat, és ez volt a japán légierő (ha nem vesszük figyelembe a kötött léggömböket/aerosztátokat) első, harctéri alkalmazása.
Sziasztok, Csigtau-hoz, egy Monarchia flottájába tartozó, de több német hajó volt. Egy cirkáló, az Emden kitört. E gy japánn cirkálót elsüllyesztettek, Takashito, 254 halott, tiz kiúszott. A legénységből 2 tiszt 92 tengerésszel kimaradt a harcokból, de a maradék parton, és a hajón önsüllyestésig, illetve utána a parton utolsó töltényig harcolt. 10halott, 10 sebesült. Na még egy kép közelebbről:
Szia, te kedves szuper müvelt. Nézz már utána mit jelent a Lovcent elfoglalni. Megsúgom neked, ez egy hegy. Magaslat. Aki ott fenn vann messze lát, könnyen lő, aki pedig támad, annak alulról kell feljutni. Elfoglalták akkor, amikor volt rá elegendő erő. Addig Cattaró, amit flotta támaszpontnak neveznek, csak korlátozott módon müködhetett, pl csak annyi, csak asötétség leple alatt indúlha, és érkezhezt hajó. Egyébként akkor az öböl partja Dalmácia, a mögötte levő hegység Montenegró része. Ma a Prevlavka félsziget kivételével az egész Montenegróé(Crna Gora) . A Lovcen elfoglalása 1916.jan 8-10 között került csak sor. Itt egyébként, légi, és szárazföldi rádiós tűzvezetést is alkalmaztak. Február végéra Albámiát is elfoglalták.
Ja hogy adatokat keressek nektedka tengeralattjárókon kivül két hajó járt az Otantói szorosn túl, a Novara, és a Triglav. Tengókat vontattak, Gallopoli céllal. Mentő kérdés, hány éves volt a Novara parancsnoka. (1915 május 8. a dátum). Igen ő volt.
A hadüzenet támadásra: azért a Habsurgot emlegetik, mert ez volt a Anton parncsnoki hajója.
Na most megnéztem az I. VH. Története c. kb.1920as könyvben. Ugyanis már otthon vagyok. Nagy kaland lehetett. A kb.8 centi vastag könyvben 1 mondat foglalkozik vele. Az viszont 2x is benne van (dőlt betűkkel),hogy a csatahajókat senki se merte nagyon fontos cél nélkül nyílt vízre küldeni,mert jött valami tengeralattjárócska,vagy naszád és elsüllyesztette. Legalább 5 csatahajó járt így. (Mégsem volt olyan rossz általánosítás a Szent István esete.) A cirkálókat már nem is számoltam. Megint tévedtem 1 háborút. A Triumphot az U51 süllyesztette el a testvérével 1ütt. Haza is kotródtak,a partraszállásnak meg annyi lett. Az olasz vasutak meglövöldözéséről azt írja,2 héttel késleltette a felvonulást. A fele igaz. Ez is valami. Ebben az akcióban csak 1 csatahajót említ,a Habsbourgot,és az se lövöldözött vasutat,hanem Anconában riogatta a népet. A K.Eilisabeth nevét meg elírtam. Az Adrián a csatahajók sosem harcoltak,és 1et sem lőttek csatában.
Valóban a borraktárt találták el :) A következő történetet találtam a hajóról az angol szakirodalomban: " JEAN BART. . went to St Petersburg along with France on a official visit in July 1914. and jsut managed to leave the Baltic area at the outbreak of world war one. She was transferred along with her sister ships to the Mediterranean from august 1914. she was damaged when torpedoed by Austro Hungarian U-Boat U12. which hit the wine store but the magazine store near by remained un touched. after the war she was continued in service and in 1931 became a training ship was disarmed in 1938 and renamed Ocean (only as a hulk) during her refit she has her forward funnels replaced with one single funnel and a tripod foremast. in a second refit she has some new boilers fitted but reconstruction was halted. On the 7th March 1944 she was damaged during an allied air raid and o the 15th March 1944 the Germans used her for Explosive trials and she was sunk."
A JEAN BART dreadnought volt, és az el sem süllyedt, bár a háboeú végig nem sikerült kijavítani.
Kissé off, de szeretnék eloszlatni egy régóta fennálló tévhitet.
A JEAN BART nem maradt a háború végéig dokkban. A torpedótalálat a borraktárt vitte szét, amely a legénységnek komolyabb kárt okozott, mint a hajónak.
Ugyan 1000 tonna víz került a hajótestbe, de ez nem olyan súlyos kár, amelyet a Földközi-tengeren otthon lévő franciák ne tudtak volna kijavítani.
A hajóról azért nem tudni ezután mást, mert nem történt vele említésre méltó dolog. De a testvérhajóiról sincs 1915-től információ, mert velük sem történt semmi lényeges.
Ha a SEYDLITZ-et néhány hónap alatt kijavították Jutlandot követően, akkor nyilván a JEAN BART-ral sem szöszmötöltek évekig.
Ha jól emlékszem leszerelték az ostrom kezdetekor a lövegeit és partvédő tüzérségként használták.
Én is így tudom.
Előtte+ a KuK tengerészgyalogság és 3 hajója (egyik a Zenta) részt vett a kínai invázióban és olyan jól harcoltak, h a német főparancsnok külön parancsban emelte ki. Tucatnyi magyar tengerész meghalt ill. megsebesült.
A KAISERIN ELISABETH nagycirkáló többször járt a távoli vizeken. A háború alatt pedig nem internálták, hanem elsüllyesztette magát 1914. november 2-án a távol-keleti Csingato közelében.
A háború elején a franciák jópár ütreget telepítettek a lovcenre. A flotta ekkor leküldte Polából Cattaróba a RADETZKY semi-dreadnoughtot, amely 3 hét alatt leküzdötte az összes francia üteget. A franciák látva a pusztítást szépen összecsomagoltak és hazamentek. Ezután pár montenegrói üteg maradt a hegyen, és nem sok vizet zavartak. Amelyet a 1916 januárjában szintén a kuk hajók, illetve a szárazföld felől támadó gyalogság pusztított el.
A tények:
- a tüzérséget a kuk hajók elnémították - 2 év alatt a hegyen lévő tüzérség egyetlen egy hajóban sem tudott kárt okozni. Nemhogy eltalálni, de még csak károkat sem okozott.
Amiről beszélsz a ZENTA kapcsán: Az idézet a diplomáciai utakról beszél. Presztízs-kérdés volt, hogy egy magát nagyhatalomnak tartó birodalom, képes legyen eljuttatni hajóit a világ másik felére, megmutatva a lobogót az egész világnak. Ezektre az utakra cirkálókat használtak. De ennek semmi iöze ahhoz, hogy egy flotta erejét csatahajókban mérték.
Pedig még a neten is fenn van :) A szerbek megverése után, az üldözés fázisában indult meg Montenegro elleni támadás, s ekkor vették be a K. und K. csapatok a Lovcsent, merész támadással. Szufla kellett megmászni a hegyet, miközben az ellenség fenn van, még, ha a nehéztüzérséget már le is fogták ( az egyébként se tudott volna beavatkozni a holttér miatt).
Keresem-keresem,de nem találom,meddig maradtak a hegyen a Cérnagórások. (Úgy tudtam,ott maradtak,amig az egész ország meg nem adta magát.) Helyette ezt találtam (a Zentáról):"A Monarchia haditengerészeti vezetői úgy látták, hogy az ország nagyhatalmi státusza és tekintélyének megőrzése megköveteli hasonló hajók építését. Ilyen megfontolások alapján készítették el egy cirkáló osztály terveit, amelyek megfeleltek a fent említett feladatoknak. "
"Ez is igaz, csakhogy az Osztrák-Magyar hadihajókat az Adriára tervezték, nem arra, hogy Oceániában, vagy Madagaszkárnál védjék a "birodalom" érdekeit."
Ez ok, de ezt miért nekem írod. Én uis most már napok óta pont erről beszélek. Nem értelek.
"Minden esetre Horthy még abban a hitben vívta az otrantoi csatát, hogy ezt a tervet valósítja meg."
Ezzel vitáznék, Horthy akciójának célja az volt, hogy a zárat megtisztítva lehetővé tegye a tengók kijutását a Földközi-tengerre. Szó nem volt ott az antant egységek megsemmisítéséről. Horthyék a hálózárat és az azt örző/vontató driftereket pusztították el. Ettől az antant mediterrán flottája még érintetlen maradt, tehát esély sem lett volna, még csak eljutni Nápolyig is.
A 18 nyarára tervezett nagy rajtaütés lényege már az volt, hogy a könnyűegységek - miután megsemmisítik a zárat - maguk után csalogatják az antant erőket (max. nehézcirkálók) a kuk nehézflotta elé, de ez sem számolt nápolyi akcióval. Károly terve az volt, hogy egy nagy győzelemmel adjon nyomatékot a különbéke kísérleteinek. Ez az akció hiúsult meg a SZENT ISTVÁN elsüllyesztése miatt.
Épp elég, ha a két legfonotsabb hadikikötőt elfoglalják, vagy rommá lövik és használhatatlanná teszik. A francia tervek megvoltak cattaró elfoglalására.
A hegyen lévő ütegek nagy részét a RADETZKY semi-dreadnought és még pár, az öbölben tartózkodó hajó küzdötte le... Nem kellett ítéletnapig lődözni.
Ne haragudj, nem akarlak megbántani, de mielőtt ilyen sommás véleményt mond az ember ("Lődözhette volna a hegyoldalt itéletnapig!") előtte nem ártana tájékozódni a szakirodalomban.
