Van neki elég levegője, a tolótetőt mindig résnyire nyitva hagyom.
Pénzes Bethen a vízisikló terráriumának tetejére üvegtetőt javasol, pont a pára miatt. De azért szerintem az túlzás, akármennyire is szereti a vizet, azért ez az állat nem trópusi körülmények között él.
A hazai vízisikló védett. Amiatt sem javaslom a tartását, mert ősszel nehézségeid támadhatnak vele, megtagadhatja a táplálkozást. Olyankor nincs más hátra, teleltetni kell, vagyis egy dobozban, nyirkos tőzeg, moha és avar között egész télen, októbertől áprilisig 4-5 fokos helyen tartani. Ez egyrészt szakértelmet kíván, másrészt kedvenc terráriumod az év egyik felében üresen fog állni. (Ráadásul pont abban a felében, amikor odakint a természetben is aránylag kevés állatot láthatsz.)
Az én amerikai halászsiklóm, ha jól számolom, kilenc éve megvan (de lehet, hogy több), és mindig jó étvágya volt, sosem kellett teleltetni. Valami ilyesmit javasolnék neked, ha már mindenképp vízisiklót szeretnél.
Leopárdgekkót, bár ha "igazi" gekkót szeretnél, akkor inkább tokee-t vagy török gekkót. Mindegyikük tartásának széles irodalma van, és elég szívósak is.
Lenne néhány kezdő kérdésem, mivel mostanság szeretnék berendezni egy terráriumot is kicsiny otthonomba. Szeretném ha segítenétek, hogy mivel lenne érdemes kezdeni. Régóta vonzanak a kaméleonok és leguánok, de gondolom ez kicsit komolyabb dolog. Egy gekó vagy valamilyen gyík féle lehetne jó kezdés. ezekből mit ajánlanátok.
A terráriumot általában már építéskor a későbbi lakójának igényeihez alakítják. Mérsékelt égövi vagy száraz klímán élő állatoknak nem kell magas páratartalom, tehát lehet nagyobb a rács a tetőn. Amelyik magas páratartalmat igényel, annak meg kisebb rács vagy rács nélküli üveglap.
A tető csúsztatható üveglap. Nem a legjobb, mert nem enged be levegőt, terben van lecserélni félig rácsosra. A világítás állatkereskedésben kapható, hüllőknek való fehér fénycső.
T.Thick! Majd ha ráérsz tegyél már fel pár képet a siklód helyéről! Szeretném "megszakérteni" hogy hogyan smint van megszerkesztve! Már a könyv is megven(itt volt tőlem 5 méterre:))) ) (Nagyobb terráriumot tervezek.)
Eleinte valóban természetben készült fotók miatt nyitottam (mivel én is ott szoktam volt fotózni), de szerintem semmi baj nincs a terráriumi képekkel és hozzászólásokkal.
Azóta már nekem is van két leopárdgekkóm, és már töröm a fejem, hogy mi legyen a következő.
Én magam nem vagyok szakértő, de én is úgy gondolom, hogy ha egy állat szépen fejlődik egy terráriumban akkor nem érezheti túl rosszul magát. Gondolom ezek az állatok elég érzékenyek ahhoz, hogy ha valami bajuk van és ez stresszes nekik, akkor hamarosan elpusztulnak.
Senki nem is mondta, hogy te is rendezz be terráriumot. Pusztán arra kérlek, hogy fogadd el mások ilyen irányú érdeklődését, ne törj pálcát felette, pláne úgy, hogy igazából nem is ismered ezt a hobbit.
Igen, a természetben lehet szép dolgokat látni. Aki ért hozzá, és akinek szerencséje van, otthon is megfigyelhet ilyesmit.
tudod, én nem értek a "terrarizmushoz", ezért nem tudom eldönteni, hogy amivel érvelsz, az belemagyarázás, vagy ilyen a hüllők természete. Ezért a magam részéről kiszállok a topikból, és ha felkavartam valakinek a lelki világát, akkor ismételten elnézést kérek.
Ugyanakkor én, a magam részéről továbbra is csak legfeljebb fotózni fogok, ha valami szépet látok, mert nekem így esik jól.
Búcsúzoul elmesélem, hogy mit láttam, amikor a zöld gyíkos fotót készítettem.
Gödöllő mellett, Máriabesnyőn voltunk egy baráti társasággal születésnapos bográcsozni a kertben. Egyszercsak azt fedeztem fel, hogy két hím zöld gyík piszkosul egymásnak esett. Az egyik úgy odavágott a másiknak, hogy a gyengébbik szinte "elrepült" Aztán megjelent két nőstény, akik meg külön-külön nagyon szelídek voltak, mintha tojásrakó helyet kerestek volna. Lehet, hogy a lányok is balhéztak, de azt sajnos nem láttam. Nem tudtam végül eldönteni, hogy milyen territóriumi harc folyik, de így is fantasztikus élmény volt.
A hímekről sütött az agresszió, nemcsak a színek (haragos zöd pikkelyek, kék nyak), hanem a mozdulatok miatt is, a nőstények, meg, mintha kezesbárányok lettek volna, a házigazdának majdnem átsétáltak a kinyújtott lábán.
Ha egy 40 X 80 centis területen valóban jól érzi magát egy hüllő, akkor mea culpa, kár, hogy nem lehet megkérdezni tőle... ;-)
Kiskölyök koromban összeszedtem rengeteg kétéltűt, hüllőt (unkát, varangyot, kecske-és tavibékát, erdei békát, levelibékát, vizi-és kockássiklót, fürgegyíkot, stb., stb.), de valahogy nem tapasztaltam, hogy jól érezték volna jól magukat, inkább elengedtem őket. és visszaadtam nekik a szabadságukat.
Persze benne lehet a pakliban, hogy ha valaki bazi nagy terráriumban tart profi felszereléssel állatot, az nem sínyli meg, de gondolom, ez csak elvétve fordul elő.
Ha utóbbiak közé tartozol, akkor elnézésedet kérem.
Ha megszokta a helyét, akkor egy kétéltű vagy hüllő (maradjunk náluk) bizony jobban érzi magát. Nem kell félnie a ragadozóktól, és nincsenek vetélytársak sem. Kétéltűben és hüllőben nulla szabadságvágy él, a legtöbb egész évben egy kertnyi területen marad amúgy is, ha megtalálja ott a létfeltételeit.
Magam sem mondhattam volna jobban! De ha ez ennyire irritálja az itt író/olvasó egyéneket akkor nyithatnánk egy külön topick-ot a hüllőket és kétéltűeket TARTÓ körnek(rétegnek ) vagyis saját magunknak is!
Arról hallottál-e, hány fajt mentett meg a kipusztulástól a fogságban lévő állományok létezése, amikor a vadon élő teljes állomány kipusztult? A Dávid-szarvas esetéről hallottál már? És Gerald Durrellról?
Amikor Durrell rózsaszín galambokat akart visszatelepíteni a természetbe, és a galambok ott maradtak a kihelyezett kalitkákon ahelyett, hogy szárnyra kaptak volna, akkor ő ezt írta az esetről: Bárcsak látták volna őket azok, akik állandóan a rabság keserűségéről és a szabadság örömeiről lefetyelnek!
Ezt tudom neked is mondani.
Az embernek azért büntetés a börtön, mert absztrakt gondolatai vannak, és azon bánkódik, mi mindent csinálhatna máshol, saját szabad döntéséből. Az állatnak azonban nincs szabad akarata, és nincsenek absztrakt gondolatai sem, ezért aztán ha megkapja a szakszerű ellátást és megfelelő körülményeket, akkor fogságban tovább él, mint a természetben, az intelligensebbek megszelídülnek és a felkínált szabadság lehetőségével sem élnek. Hogy az állatok megfelelő körülmények között jól érzik magukat fogságban, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jó az étvágyuk, szaporodnak, saját területüknek tekintik és védelmezik "börtönüket", és ha elmehetnének szabadon, sokszor akkor sem mennek el.
Ezért mondom, hogy nagyon egyszerű, zsigeri álláspont a fogságban lévő állatok vélt szenvedésén bánkódni, egyszerűen a saját, rabságtól való félelmeidet vetíted bele a dologba.
