saroktelekre keresek kerítés megoldást. a jelenlegi kerítés akácoszlopok és drótfonat kerítés. az egyik fontos szempont a hanggátlás lenne, mivel elég zajos a két utcáról bejövő forgalom. mi lenne az a kerítés ami esztétlikus és fogja a hangot is?
Mivel kibetonozott vascsövet nem lehet rendesen hegeszteni, én a tetejéből visszaszedném a betont és ugyanolyan csövet hegesztenék hozzá (ha tudnák szépen hegeszteni.)
Aki tud, az úgy megcsinálja, hogy azt sem látod egy festés után, hogy toldva van.
Valamivel össze kell a két darabot fogatni, hogy egyenes legyen a toldás.
Kerítést újítanánk fel. Adottak az oszlopok, amik 8 cm átmérőjű vascsövek, kibetonozva. Az a baj, hogy csak 1 méter magas, így meg akarom hosszabbítani. 1,8 m magas lenne az új kerítés. Hogyan érdemes? Naki hegeszteni zártszelvény, erre gondoltam, de nem túl esztétikus. Lehet kapni ilyesmi méretű vascsövet, amit ráhegesztenénk?
Véleményed szerint milyen szemcseszerkezetű homokkal érdemes dolgozni? 0-1 vagy 0-4?
Gondolom a rabicolás matt célszerűbb több cementet adagolni a misunghoz. Nem tudom, mi a standard recept.
Felénk marosi homoknak mondják ezt a finom szemcsézetű homokot, másutt meg mosott homoknak. Szerintem 0-1-es. A misung receptjét én sem tudom. Nézz szét a neten.
Köszönöm a javaslatod! Én is arra jutottam, hogy megpróbálkozom "egy misungos simító vakolással". Lehet teszek majd bele valamilyen betonszínező adalékot is. Így talán tetszetősebb képet mutat majd festés nélkül is.
Az "egészen vékony rétegben" koncepció sajnos nem fog menni. A régi és a rábetonozás eltérő szerkezete és a régi betonalap felületi egyenetlenségei miatt szükséges lesz valamilyen rabichálót is beépítenem. Szerintem a műanyag hálók gyengék lennének a feladatra, bár azokat könnyen beágyazhatnám a misungba. Így marad a fém rabicháló, amit dübelezni is kell, ez biztosan jobban eláll majd a betontól. Úgy számolom, hogy minimum 1-1,5 cm-es misungos vakolatot kell felvinnem. A függőlegesség miatt helyenként még a 2,5-3 cm is elférne.
Véleményed szerint milyen szemcseszerkezetű homokkal érdemes dolgozni? 0-1 vagy 0-4?
Gondolom a rabicolás matt célszerűbb több cementet adagolni a misunghoz. Nem tudom, mi a standard recept.
Egyébként már több éve (5-6) hasonló állapotban van a kerítés. Azokon a helyeken, nem jelent meg sókivirágzás, ahol a régi alapra építettem a magasítást. Csak azoknál a helyeknél jelent meg, ahol a kapubejárók miatt a járdaszint alá kellett levésni a régi beton alapot.
"egy kerítéslábazatot nem burkolnak fával vagy lemezzel."
Nem is konkrét burkolásra gondoltam, csak nem fejtettem ki.
Bosszant, hogy ennyire balfék voltam a vízszigetelés kihagyásával.
Sajnos semmi ötletem nincs, hogy miképp is lehetne ezt helyrehozni. Ez a lábazat mindig vizesedni fog, ilyen-olyan mértékben.
Esetleg megpróbálkoznék egy misungos simító vakolással, de egészen vékony rétegben. Aztán várnék vele egy-két telet, hogy mit is mutat, mennyire vizesedik fel, a sókivirágzás mennyire látszik meg rajta. Addig nem "zárnám" le a felületet semmivel.
Az általad javasolt fedések szerintem többe kerülnének, mintha szétvernéd az egészet és újraépítenéd, no meg valljuk be, egy kerítéslábazatot nem burkolnak fával vagy lemezzel.
Gondot okozhat, hogy a kerítésalapban sehol sincs vízszigetelés?
Sajnos igen! Néhány ezer forintnyi spórolással nagy gondot okoztál magadnak. Még ha le is lesz simítva misunggal vagy EPS ragasztóval, akkor is fel fog vizesedni, foltos, sóvirágos lesz az egész. A felhordott gyöngykavicsos vakolat - ha éppen az kerül rá - idővel le fog válni.
Kerítés(alap) burkolás, bevonatolás, fedőlap készítés témakörben kérném segítségeteket, az alábbiak szerint.
A képen látható kerítésalap úgy készült, hogy egy kb. 40-50 éves nagyon masszív beton kerítésalapra ráépítettünk egy sor zsaluköves magasítást, amit felül egy kb. 4-5 cm vastag vízszintező betonozással zártunk.
1., Ezt a kerítésalapot szeretném végleges formájába hozni, a lehető legolcsóbb, ugyanakkor tartós és esztétikus megoldást választva.
Nézegettem különböző kő és műkőburkolatokat, de szerintem olcsóbban jönnék ki ha valamilyen textúrázott betonfelülettel 'vakolnám' egybe a kerítésalapot, amit utólagosan valamilyen nagyon strapabíró vízálló festékkel tennék esztétikusabbá.
Valami ilyesmire gondoltam.
Minek nevezik az ilyen lábazatokat? Én valamilyen misungos anyagra gondolok, de nincs hozzá receptúrám. Csináltatok már hasonlót? Milyen arányban kell összekeverni az összetevőket? Mennyire kell képlékenynek lennie a masszának, hogy lehessen vele dolgozni?
Mennyire tapad a massza a régi betonhoz? Mivel kellene kezelni a régi betonalapot, hogy hozzá is tapadjon a fedőbevonat?
A drótkefézés és lemosás mellett kell valami vegyi tapadóhidat képezni? Milyen anyaggal, hogyan?
Gondolom előzetesen célszerű a lábazat teljes függőleges felületére (mindkét oldalt) fém rabichálót szerelni, hogy utólag ne repedezzen meg az illesztéseknél a legkülső (misungos) felület.
Gondot okozhat, hogy a kerítésalapban sehol sincs vízszigetelés?
A régi alap jelentős része a földben van. A ráépített zsalukő alá sem tettünk be vízszigetelést. Elvileg a talaj felől az egész szerkezet tud vizesedni. Ez veszélyeztetheti a textúrázott misungos bevonat fedőfestését? Leválhat a festés?
2., Szeretnék az alapra valamilyen vízvető fedlapot tenni. Gondolom betonból lenne a legolcsóbb.
Mi a jobb megoldás:
- Zsaluformában, bevasalva legyártani kb. 1m hosszúságú, vízorros darabokat és azokat tenni -kültéri csemperagasztóval- a kerítésalapra, vagy
- közvetlenül a kerítésalapra kialakítani egy zsaluzatot, ami mindkét oldalt túllóg az alapon (vizvetés miatt), és ezt kiönteni betonnal?
Milyen anyagokból lehetne strapabíró és víztaszító fedőlapokat gyártani házilag?
Terveim szerint vagy anyagában színezném, vagy utólagosan olyan víztaszító betonfestékkel vonnám be, mint a kerítés alapját.
Talán kissé bő lére eresztettem, de érdekelne hozzáértő véleményetek, javaslataitok. Mielőtt még rossz irányba indulok el.
A te döntésed, hogy miként csinálod. Két lehetőséged van:
Alapban a tekercses bitumenes szigetelőlemez 1 méter széles és 10 méter hosszú.
Pl. 15-ös zsalutéglánál ha van 6 oszlopközöd 3 méteres tengelytávval, akkor a szigetelő anyagból levágsz hat olyan hosszú csíkot ami majd pont az oszlopban ér össze és ott olvasztod össze őket. (nyilván az oszlopnak is szigeteltnek kell lennie)
Ekkor egy csík szélessége 16,6 centi és 3 méter hosszú.
Ugyanez megoldható úgy is, ha keresztben vágsz le 16,6 centis csíkokat a szigetelőanyagból. Ebben az esetben viszont minden egyes méternél kell őket összeolvasztani. Gondolom látható, hogy az utóbbival kicsit több macera van, de egyszerűbb ráhúzni a betonvasakra. Az a lényeg, - már ha lényeges a számodra - hogy amikor készen vagy, akkor a szigetelőanyag ne cakkos, hanem egyenes véggel maradjon meg.
A bitumenes lemezt nem kell "odaolvasztani" a betonhoz, elegendő csak simán ráteríteni.
A szigetelést védő lemezt nem győzöm hangsúlyozni. Nagyon csúnyák azok a kerítéslábazatok, ahol nyáron a napsütés hatására csurog a bitumen.
Köszönöm, ha jól értem akkor pl egy 5m hosszú szakaszra ne egybe próbáljam ráengedni a lemezt hanem mondjuk 1m-es darabokban? Az egészet nem szükséges ráolvasztani elég a toldásoknál?
Az alábbiak csak akkor érvényesek, ha az alap szélessége megegyezik a lábazat szélességével. Tehát 15-ös zsalutéglához 15 centi széles az alap, nem pedig 20-25 centi:
A betonalap szélességére kell levágni a bitumenes lemezt, a betonvasak helyénél kilyukasztani és felülről ráengedni. A toldásoknál hőlégfúvóval fel kell melegíteni a végeket és 2-3 centi átfedéssel össze kell őket nyomni, (kalapálni óvatosan) hogy a zsalutéglát ne nyomja fel, tehát ne legyen szintbeli eltérés. A szigetelés élére célszerű hajlíttatni a bádogos kellékesnél szigetelésvédő lemezt. Ez egy kb. 6-7 centi széles alumínium lemez, ami hosszában félbe van hajtva és rá van ütve a bitumenes lemez élére. Ez megakadályozza a szigetelés élének sérülését valamint azt, hogy a nyári meleg hatására a bitumen elkezdjen csorogni a szigetelésről. Amikor rá van "ütve" a lemez a szigetelésre, akkor az mindkét oldalt kb. 1-1 centit lóg ki a függőleges síkból. A lemez síkból nem kilógó részeit pedig a zsalutégla súlya lenyomja.
Egy kérdésem lenne, megvan a kerítés alapom 50cm-enként függőleges betonvasakkal, 2 sor zsalukő menne rá. Bitumenes lemezzel szigetelném, de hogy illik/célszerű a lemezt rárakni? (a kiálló betonvasak zavarnak meg. Vágni és átlapolva vagy kilyukasztgatva és valami bitumenes anyaggal meglocsolva a vasaknál?
A Lindabnál egyszer régen egy szériát rontottak el az újonnan indult Magyarországi üzemben, amit utána korrigálni akartak, de csak még jobban elrontották.
Akkor a Svédek rendet tettek, azóta nem történ semmi ilyesmi, úgyhogy ez lapján legalább 20 évet tervezhetsz egy bevonatos acél vagy alulemez kerítésnek.
Persze ha nekiesnek flexxel, akkor attól tönkremegy minden.
Mennyire kell tartani attól, hogy az évek múlásával kifakul a színük, mintázatuk?
Van itt valakinek saját tapasztalata ilyenekkel?
Mire kell figyelni vásárlásnál?
Láttam már régi, márkás (L...ab) festett tetőcserepet, aminek a legkülső színrétege nagy foltokban mállott le. Kétségtelen, hogy a tetőn nagyobb igénybevételnek van kitéve, mint egy kerítéscélú függőleges beépítésnél, de ...
Milyen buktatói lehetnek a mostani famintás lemezeknek?
Alapvetően fa párti vagyok, de a családban nincsenek jó tapasztalatok.
A környezetemben is sok fa kerítést láttam már (akác, fenyő, egyéb), amik gyönyörűek voltak amikor elkészültek, de aztán néhány év alatt iszonyatosan elhanyagolt benyomást keltettek. Vélhetően nem sokat tettek a későbbiekben az állagmegóvásért, de azért elkeserítő, hogy milyen hamar elveszítik esztétikai értéküket a fa kerítések.
Ha esetleg valakinek ellenvéleménye van, szívesen meghallgatom, de jelenleg megfontolandó alternatívának tűnik a fa kerítéssel szemben a famintás lemezkerítés. Főként, ha hihetőek a kereskedői oldalakon leírtak.
Kissé zavaros amit írsz. Most akkor zsalutéglából akarsz kerítést csinálni vagy pincefalazóból?
Attól tartok, hogy két hét alatt nem fog menni ha te magad akarod szakszerűen megcsinálni.
Én a zsalutéglát javasolnám mert teljesen felesleges 30 vagy 38 centi vastag falat rakni, amikor elég 15 is.
Ehhez a kerítéshez kell egy normális alap: 80-100 cm mély és 20-30 centi széles. Nem ártana neki legalább 1,5-2 hét kötési idő. (A beton négy hét alatt köt meg teljes szilárdságúra) Az alapra tüskézés, szigetelés, no meg három 30x30 oszlop egy-egy a végeire és egy középre.
Olvass vissza, többen is leírták már itt a mikéntjét az ilyenfajta kerítés építésének.
Sziasztok!Segítséget szeretnék kérni. Előkerthez a szomszéd felől zárt kerítés, 4 méter hosszú, kb. 180 magas. Jól gondolom, hogy erre a legjobb megoldás a 15-ös zsalukő kiönteni betonnal? Néztem a Leier beton pince falazót 38*30-as, ebből csinálni 30 cm vastag falat, ugyan annyiba kerül az anyag mint a zsalukő és a beton. 1-2 héten belül meg kell csinálni, mert a villany óra szekrényeket szerelik rá, és a falba be kéne vésni a vezetékek helyét, a betonba nem lehet. Kőművest, persze nem lehet találni ilyen rövid határidővel. Szerintetek a következő megoldás jó? A föld színéig kiönteni betonnal, vasalva, esetleg 5-10 cm-t kiemelni, víz szigetelés, 2 sor pince falazó, és esetleg megint víz szigetelés, és mehet rá a többi pince falazó. Lehet, hogy nagy baromság, de megkérdezem. A kőzetgyapot kitöltésű porothermet purhabbal falazzák. A pince falazót felrakhatom purhabbal, vagy mindenképpen vegyek falazó habarcsot? Vagy esetleg van, más jobb megoldás a zárt kerítésre?
A zsalukőbe két szál vasat végig lehet fektetni a kialakított helyére. 6 os elég, ha minden sorba teszel.
A pilléreket meg kéne rendesen csinálni, de lehet hogy jobban kijön a dolog, ha a pillér helye ki van hagyva/vágva a zsalukőből, bevasalva pillérnek (függőlegesre állított gerenda), és rendes zsalut építeni neki, és a zsalukő fallal együtt kiönteni.
Az alapba beleállítani a pillérek helyén a négy szál függőleges vasat előre, hogy kb 40 centit kilógjon, és ehhez hozzákötni legalább 30 cm átfedéssel a pillér függőleges vasalást.
Ezt pontosabban és egyszerűbbe meg tudod csinálni, ha előre le vannak gyártva a pillérek és az alapba menő függőleges vasak is, azok is megszerelve pillérnek, ugyanazokkal a kengyelekkel. Az alső rész vasait kicsit befelé meghúzzák a rendes helyeken, így a felülről csatlakozó vasalat rácsúszik, és összeköthető a kettő.
V / 18 oldalon van ilyen toldott vasalás szintek között.
Betonvibrálásnál 15 másodpercnél nem szabad tovább vibrálni a betont, mert az egész szétosztályozódik szemcseméret szerint, és a szilárdsága tök más lesz az egyes rétegekben.
Egy kis segítséget hadd kérjek tőletek lábazat burkolás ügyben.
Nincs még burkolva a lábazatunk, ezt majd most természetes kővel szeretném burkoltatni.
Anno az előző tulaj elég kis különbséget hagyott a homlokzat síkja és a lábazat síkja között.
Negatív lábazatunk van.
Mekkora távolságnak kell maradni a homlokzat síkja és a lábazat síkja közt, hogy a víz ne tudjon semmiképpen mögé fordulni a lábazati kő felső sorának?
Tehát a kész lábazati burkolat síkja mennyivel kell bentebb legyen, mint a homlokzat síkja?
Kb ilyen fél centi különbséggel tudnánk megoldani, tehát kb. fél centivel lenne bentebb a lábazat a burkolást követően, ez elegendő?
