Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
A törökök a Dardanellák bejáratát biztositó aknamezőket parti ütegekkel védték. Ugyanezt az Adrián is talán meg lehetett volna oldani. Nagyobb kikötőket erödök védték.
A part menti aknazárak a parti tüzérség hatótávjában voltak.
Az olaszok az aknamentesítés során könnyű egységekkel védték az aknaszedő hajóikat, amiket azután általában a rombolók és cirkálók zavartak el, nem a nagy egységek.
Ezt ragozhatjuk napestig, szerinted a 4, majd 1918 nyarától 3 db osztrák-magyar dreadnought miatt nem nem támadt az antant flotta a nagy egységekkel, szerintem meg a korábban a könnyű egységek által okozott veszteségek és az ez irányú rossz tapasztalataik miatt. Ennyi.
A francia csatahajók 1914 végéig simán bejártak az Adriára, nem zavarta őket a 3 osztrák-magyar dreadnought. De a JEAN BART, a LEON GAMBETTA, az AMALFI, a GIUSEPPE GARIBALDI...stb után világossá vált, hogy igaz ugyan, hogy az osztrák-magyar csatahajók nem jönnek ki Polából, viszont a könnyű egységeik olyan tetemes veszteségeket okoznak, amely már nem éri meg a kockázatot.
- A SZENT ISTVÁN csatahajó elsüllyedése 1918. június 10. (Documenta Historica 79.)
- Horváth Zoltán: A Korfu hadművelet
Nem, a terv azért nem számolt a csatahajókkal, mert azok Tarantoban voltak.
Ráadásul a terv pont azzal számolt, hogy kicsalja a Brindisiben álló olasz hajókat az osztrák-magyar csatahajók elé, nem azzal, hogy majd elmenekülnek előlük.
Csak hogy értsd. Az antant flotta kis könnyű egységekkel - amiből sokkal, de sokkal több volt neki - fel tudta volna számolni a Monarchia aknamezit, és kis könnyű egységet, aztán már nyugiban jöhettek volna a csatahajók. Egy dolog akadályozta meg ebben. Igen. Az OM flotta nagyvasai.
A fő problémát a nem ismert helyű aknamezők tengeralattjárók, és megerősített parti állások, bázisok jelentették. De ha nincs flottafedezet, akkor szép akkurátusan az aknákat fel lehet szedni, a könnyű hajókat ki lehet iktatni.
E szerint csak novemberben vitték át őket Tarantoba.
A terv azért nem számolt olasz csatahajókkal mert a meglepetésre épített és egy gőzhajó nem tud csak úgy hirtelen kifutni, azt fel kell fűteni ami elég sokáig tart.
Az Adria egy szűk beltenger. Pont az előző évek eseményei mutatták meg, hogy a flotta könnyű egységei önállóan operálva a hit and run elvet követve eredményesen tudnak működni, és ez független attól, hogy van-e nehéz egység a háttérben vagy nincs.
A francia és olasz nehéz egységek nem törődve az osztrák-magyar dreadnoughtokkal 1914 végéig illetve 1915 közepéig, egészen addig bejártak az Adriára, amíg a könnyű egységek jelentette veszély nem vált olyan naggyá, hogy már nem érte meg a kockázat.
Két tanulmány is arról ír, hogy Brindisiben ekkor csak a régebbi sorhajók voltak, az olasz csatahajók pedig Tarantóban álltak.
Maga az osztrák-magyar terv is arra épített, hogy a csalinak a szorosba küldött könnyű egységek kicsalják Brindisiből (és Valonából) az ott álló cirkálókat és sorhajókat és a 4 különböző pontban felállított osztrák-magyar csatahajók elé vezetik azokat. A terv nem is számolt az olasz csatahajók elleni harccal, hiszen tudták, hogy azok Tarantóban vannak, ráadásul a saját egységek felállítása is azt mutatta, hogy a gyengébb ellenség elkapására készülnek, nem pedig frontális ütközetre az olasz csatahajókkal.
De neked nyilván rengeteg adatod van az olasz flottamozgásról. Akkor miért tartod magadban?
Tudtommal az olasz dreadnoughtok Tarantoban voltak, Brindisiben a régebbi sorhajók voltak, azokkal meg könnyűszerrel elbánt volna a 4 osztrák-magyar csatahajó.
Ez így van. A hadihajókon különféle megoldások voltak a füstképződés csökkentésére, de ha pörgetni kellett a csavart ezerrel, akkor bizony füstölt mint a gyárkémény.
A különbség nem a technikai paraméterekben volt, hanem a karbantartásban, a személyzet gyakorlottságában, és a körülményekben Az Osztrák magyar hajók túl voltak terhelve, sok évnyi kagyló lerakódás volt rajtuk, és gyakorlatilag bejártva sem voltak.
Az olaszok ellenben rendszeresen mozgatták a hajóikat pucolták, és a személyzetet is rendesen képezték.
Tartósan 14 csomó az még a második világháborúban sem volt kevés, legalább is úgy hallottam. Másrészt nem egyformán mérték a hajók sebességét. A németek fél, a britek egyharmad terhelésnél. At olaszok - a második világháborúban legalább is - a fegyverzet felszerelése ELŐTT mérték. Sok olasz hajó tudott hat vagy tizenkét óráig negyvenkét-negyvenhárom csomót, a lövegtornyok felszerelése után standard vizkiszoritás mellett ez akár tiz csomóval is csökkent. A HMS Iron Duke-nak nagyobb vizkiszoritás, nagyjából azonos kazán teljesitmény mellett hasonló volt a sebessége mint az SMS Szent Istvánnak. Nem hiszem, hogy az olasz hajók érdemben gyorsabbak lettek volna.
Az a baj hogy Brindisi túl közel van. Pont ezért is rakták oda a tengerzárat. Ha megjelenik az OM flotta csak kifutnak az Olasz hajók és megvédik az uszályokat.
Horthy arra épített hogy meglepetés lesz, és a nagy flottaegységek nem lesznek felfűtve, így nem is tudnak kifutni csak amikor már késő. De ha nincs meglepetés akkor felfűtve várják a hajók az indulást és azonnal ki tudnak futni ellenük, és akkor baj van.
A támaszpontok, aknamezők és parti ütegek miatt nem jöttek fel, mert az OM nagy hajói ezeket kihasználva beszoríthatták volna őket. Ha nincsenek nagy flottaegységek mindez már nemér semmit mert a saját nagy hajóik védelmében simán felszedik az aknazárakat, és elpusztítják a könnyebb egységeket erőből.
Egyrészt nem hiszem hogy bármilyen adatod lenne az Olasz flottamozgásokról, másrészt pedig sokat nem is kellett csinálniuk, csak felfűteni a kazánokat hogy ki tudjanak futni azonnal Brindisiből ha megjelenik az OM flotta.
"Nézz már rá a térképre hol sülyedt el a Szent István. Messze messze Otrantotól, Zadar és Pula között."
Igen. És?
Az olaszok aznap reggel már tudták, hogy a 4 osztrák-magyar csatahajó elhagyta Polát, azaz tudták, hogy valami akció készül. Azt nem tudhatták, hogy a SZENT ISTVÁN elsüllyesztésével lefújták az akciót.
A nyomasztó antant fölénnyel szemben a 4 osztrák-magyar dreadnought nem osztott és nem szorzott. Nem miattuk vonultak ki az antant nagy egységei az Adriáról és nem miattuk nem tértek vissza egészen a háború végéig, hanem a tengeralattjárók és a könnyű egységek jelentette veszély miatt.
"A monarchia hajói 14 csomót bírtak mint kiderült. Az olasz flotta simán utolérte volna őket."
Egyrészt a SZENT ISTVÁN bírt ennyit a csapágy melegedés miatt, de amikor megtorpedózták már növelte a sebességét. Nem jelentheted ki, hogy ennyit bírtak és kész.
Másrészt nézd már meg a tervek szerint hol voltak felállítva a csatahajók, messze Otrantótól. Amint feltűntek volna a szorosban az antant nagy egységei, a KUK csatahajók visszavonulnak, nem várják be, hogy utolérjék őket.
Te egy olyan helyzetről beszélsz, amikor senki nem veszi észre, hogy az ellenfél egységei felúsznak az Adriára, a saját csatahajóink egy helyben ácsorognak és persze az olaszok simán hozzák a 20 csomót mert ugye náluk legendásan pontos és gondos a karbantartás.
"óriási felelőtlenség"
A hadvezetés nem így gondolta, hiszen megadta az engedélyt az akcióra.
Tudom :) viszont az ellenség nem tudta volna, hogy a K. und. K. erők honnan jönnek, mennyien vannak és éppen hol vannak. A mi vízi repülőinknek csak a tengeri légtér egy szeletét kellett volna zárnia + Brindisi kikötőből kivezető tengeri utat figyelni, ezzel szemben az olaszoknak a teljes Cattarótól délre eső tengerrészt.
A 25 gép egyébként tengerészeti repülésben soknak számított.
ez koncentrált erő (nem pedig folyamatos légi kíséret) az akcióterület felett lett volna bevetve, teljesen elégséges a térség felderítésére, légi fedezet adására.
tudom mekkora az Adria, szerencsére jópárszor jártam rajta,
A flotta maga jelentette az Adria biztosítását. Ha szine java odaveszik, akkor vége.
A könnyű egységek hiábba jelentenek. A monarchia hajói 14 csomót bírtak mint kiderült. Az olasz flotta simán utolérte volna őket.
nem történt semmiféle olasz-antant aktivitás.
Nézz már rá a térképre hol sülyedt el a Szent István. Messze messze Otrantotól, Zadar és Pula között.
Már maga a tény hogy szinte a teljes úszóképes flottát összevonta volna egy akcióba, óriási felelőtlenség. Úgy meg pláne hogy semmit nem nyerhetett rajta.
1918-ban már magas szinten állt a katonai repülés, beleértve a légi felderítést, az akció támogatására 25 hidroplánt mozgósítottak, tehát Otranto térségében (amennyiben az időjárása nem rongyol közbe) akkor megfelelő lett volna a támogatás fentről.
