Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.14 0 0 2019

Szia!

 

  És ha felrázás elött beledobnál egy műanyag darabkát, ami tutajként úszna a felszínen? 

 

   Akkor megfigyelhetnéd a rajta maradt cseppecske történetét..

(Vagy egyszerűne fentről cseppenthetnél rá..)

Előzmény: hlaci59 (2018)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 2018
Ha felrázom, nem maradnak ott a vízcseppek, szépen lefolynak, olyan gyorsan, hogy nem is látom.

Parafalemezke nincs kéznél.
Előzmény: Gézoo4 (2017)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 2017

Szia!

 

  Semmi baj, rázd fel, hogy legyenek..  De az sem lenne rossz, ha egy pl.

parafalemezkét tennél a felszínre és arra tennél pár csepp vizet.

 

  

 

 

Előzmény: hlaci59 (2016)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.11 0 0 2016
Nincsenek ott vizcseppek.

Mit kellene látnom?
Előzmény: Gézoo4 (2013)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.08 0 0 2015

 

  Annak nagyon örülnék, ha a témához hozzászólók között lenne végre valaki aki

más forrásonál is megnézi a jelenség (az izotermikus desztilláció) leírását.

 

   Mindenkinek nagyon szép hétvégét kívánok!

egy mutáns Creative Commons License 2008.02.08 0 0 2014

Köszönöm, értem. Majd elgondolkodom rajta.

1m

Előzmény: Gézoo4 (1995)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.08 0 0 2013

Szia Laci!

 

   Egyszerű, nézd meg! Fogj egy üveget, rázd fel és tedd az asztalra.

Majd figyeld meg mi történik a nyak belső részén lévő cseppecskékkel?..

 

 (Nem kell folyamatosan nézned, elegendő ha időnként ránézel, hogy mi történt közben.)

Előzmény: hlaci59 (2009)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.08 0 0 2012

 

  A "gép" részletes leírását a "hőszivattyú építése" topicban megtalálhatod. Onnan

került ide át a beszélgetés.

Előzmény: Helem (2008)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.08 0 0 2011

Szia!

 

   Nem a reverzibilitáson van a hangsúly, hanem azon, hogy nem létezhet Kelvin és kora nagytudásúi szerint olyan folyamat, amelyben kényszerítés, befektetés nélkül energiához, munkavégzéshez juthatnánk.

  

    Ezt kijelentették olyanok, akik semit sem tudtak a fotonokról, a molekulákról,

és a ma ismert nagyon sok fizikai tény többségéről.

 

  Ennek ellenére  elfogadjuk a légbőlkapott alaptalan vélelmeiket "törvényekként".

 

 

   

  

Előzmény: Helem (2008)
emp Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2010

nekem is most volt időm rá, hogy ide visszanézzek :)

bár lenne kicsivel több a jövőben!

legalább ezt szeretném végigolvasni!

Előzmény: Gézoo4 (1976)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2009
"Mit is mutat a tapasztalati tény?
Pl. az asztalra helyezett ödítős üveggel ?? (szénsavmentessel, nehogy becsapódjunk a CO2 hatsával.)"

Mit mutat?
Mi történt az asztalra helyezett palackkal?

Ez nekem valahogy kimaradt.

Előzmény: Gézoo4 (1988)
Helem Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2008

"akár csak egyetlen egy molekula is, akkor ezzel  megvalósította Kelvin lord rémálmát, felrúgta a termodinamika II. alaptörvényét."

 

Azt a lényeges dolgot is hozzátette, hogy ezt az egészet reverzibilis ciklusban járatja. Ezt nem látom itt.

 

Már ne haragudj, szeretném megérteni mit akarsz, de pongyolaságot tapasztalok. Van egy fizikai jelenség. Rendben.

 

De nem értem hogyan lesz ebből reverzibilisen működő gép?

Én nem zárom eki ezek lehetőségét egyáltalán, hiszen én is kiötlöttem már egy-két ilyen dolgot, pl gőzgépes örökmozgó topic, de ott számomra sokkal világosabb miféle gépet lehet csinálni úgy.

Abban is biztos vagyok ha lehet egyféle másodfajú gépet csinálni akkor lehet többfélét is.

 

Azt javaslom állapodj meg egy valaminél és azt vesézzük ki, de ne csak pongyolán mint kiragadott jelenséget, hanem valami konkrét dolgot, gépet. Kiragadottan az a hamis érzése lehet az embernek, hogy valamire rálelt. pl izotermikus párolgás. No és mi van utána? Ezt ismerjük, hogyan lesz ebből gép?  

 

 

Előzmény: Gézoo4 (1988)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2007
Szerintem sem müködik.

De ha megcsinálod, és mégis működik, szívesen elmegyek tágra nyílt szemekkel csodálkozni.
Előzmény: Gézoo4 (2006)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2006

 

 

  "Azt tudom, hogy amit leírtál az nem működik"

 

     Szóval szerinted   a fizikai-kémia tudományág olyan fogalmat, folyamatot ismer és külön névvel is megtisztelt, ami nem is létezik..  és te:

 

   "Igyexem azt leírni ahogyan a tapasztalatom szerint műxik."

 

     Nos, tágra nyílt szemekkel várom azt a müxést :):):)

 

Előzmény: JFEry (2005)
JFEry Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2005

Azt nem tudom hogyan működhetne, amit akarsz. Azt tudom, hogy amit leírtál az nem működik. Igyexem azt leírni ahogyan a tapasztalatom szerint műxik.

Előzmény: Gézoo4 (2004)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2004

Majdnem..

 

   Vegyél az ujjaid közé egy csepp vizet és, közelítsd-távolítsd az ujjaidat.

 

  Vitathatatlan, hogy tapad az ujjaidhoz a vízcsepp, azaz nevesíti, különben kiszaladna mint a higany..

   Mégis, ha a térfogatához képest kicsi a távolság akkor kidudorodik, ha

túl nagy akkor behomorodik..

  A kapillár hatás a levegő-folyadék-szilrd rendszerben a kölcsönös erők és!

  És a felületi feszültség, ami szintén ennek a rendszernek a része, együttes hatásaként alakítja ki a folyadék felszínét.

 

  No és ki mondta, hogy csak homogén felszínekkel lehet  dolgozni ?

 

   Nedvesedő felszínű rész "tartja" a cseppecske tömegét, a határán lévő

nem nedvesedő pedig kialakítja az alakját.

 

   Tisztelettel kérek minden hozzászólót, hogy azt keressük, hogy hogyan lehet valamit megoldani, és senki se azt keresse, hogy hogyan kellene megoldhatatlanná

tenni a körülményeket.

 

   Sőt! Ha építő jelleggel, jelzi, hogy ne így mert így nem működik, hanem amúgy

mert úgy már igen, akkor annak a hozzászólónak különösen hálásak leszünk!

 

  

 

Előzmény: JFEry (2000)
JFEry Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2003
Az üvegben igen, de pl a rézben nem.
Előzmény: hlaci59 (2002)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2002
igen, én is így emlékeztem, pl. a higany, az lefelé megy a kapillárisban.
Előzmény: JFEry (2000)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2001
Amit a fésű esetén oldalirányban látok, szerintem az nem kapillárishatás, és a görbülete olyan mint egy vízcseppé.
Előzmény: Gézoo4 (1999)
JFEry Creative Commons License 2008.02.07 0 0 2000

A "nem nedvesedő" eset ami dudorodik. Csak éppen a kapilárisban az lefelé megy nem felfelé.

 

A felületi feszültséggel szórakoztok( csodálkoztok ). Szerintetek a nedvesítő folyadék magától ki fog dudorodni?

Előzmény: Gézoo4 (1997)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1999

Így van!

 

  Csak hogy, ha az asztalra csöppentjük, akkor a görbületi sugár alsó határa

a minimális csepptérfogat gömbjének sugara,

   Ha viszont az éppen te tőled kapott alapötlettel élünk, azaz alkalmazzuk a kapillárhatást, akkor ennek a sugárnak a töredéke is lehet.. ami viszont

sokszorta nagyobb párolgási lehetőséggel jár.

 

 

 

Előzmény: hlaci59 (1998)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1998
Úgy érted, oldalra?

Így nézve fésű sem kell, ha lecseppentem az asztalra, akkor is domború lesz.
Előzmény: Gézoo4 (1997)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1997

Oké, fogj egy fésűt, és fogaival lefelé töltsd meg vízzel!

 

 És máris látsz egy kifelé dudorodó kapilláris hatást..

Előzmény: hlaci59 (1996)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1996
Én mindig úgy gondoltam, hogy a kapillárisban ha megemelkedik a folyadék, akkor az csak homorú lehet. Mi az ami domború? Higany? az is felemelkedik a kapilláricsőben, vagy épp ellenkezőleg, lesüllyed?
Előzmény: Gézoo4 (1992)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1995

Nos, már majdnem.

 

  Az izotermikus desztillációnál egy, közös gőztérben van egy domború és egy homorú folyadékfelszín.

 

   Így a domború felszínű akkor is párologni fog ha nem melegítjük, így akár a saját belső energiakészlete rovására is, mert számára mindvégig telítetlen lesz a gáztér,

  meeert, az a fránya homorú felszín folyton túltelítettnek érzi ugyanazt a gőzteret

kondenzáltatja belölle a gözfázisból a molekulákat.

   

  Persze a kis hamis ezzel begyüjti azok kondenzációs energiáját és!

 

   Még tetejében ha alul van a csepp és felül a homorú felszínű, akkor még

plusszban a gravitációval szemben végzett kinetikai energiát is.

 

  

   Na persze így megszűnik az izotermia,   ha csak egy hőelemmel nem vezetjük

csak magát a hőt föntről vissza alulra.

 

   Ja és, az is persze, hogy közben a hőelemen megjelenő kapocsfeszültségre

muszály terhelést kötni, mert különben az elektronok nem tudják lecipelni

azt a sok hőt fentről  alulra..

 

  De terheljük és a rendszeren kívűl még külön is végeztetünk ezáltal munkát..

Így a hőmennyiség visszajut alulra, és megmarad az izoterm feltétel...

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (1994)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1994

Ha egy folyadék egy zárt teret nem tölt ki teljesen, ott a folyadékkal ki nem töltött részben a folyadék párája van, egyensúlyban a folyadékkal (előbb utóbb legalábbis). Ha a zárt térben levő közeg és a zárt tér környezete között nincs energiacsere (hőcsere), akkor semmi nem történik, Ha azt akarod, hogy az izoterm desztilláció beinduljon, alul fűteni, fölül hűteni kell. Alul ekkor elpárolog, fönn léecsapódik, és visszacsöpög vagy -folyik.

Erre gondoltam. Tehát hő áramlik melegebb helyről hidegebb helyre, a zárt rendszeren keresztül. A gravitációs tér pedig munkát végez a csöppeken. Mivel ez melegíti az alul levő folyadékot, ezért az izotermia megszűnik, és a rendszer folyamatosan melegszik.

1m

Előzmény: Gézoo4 (1982)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1993

Te egy rejtett zseni vagy!

 

  Jó, nagyon jó a ráérzésed, még akkor is, ha nem egészen így..

 

   De valóban!  A megfeszített rugó megfeszített felszíni atomjait a feszültség

egyrészt kisebb energiiával oldhatóva teszi, másrész, mint egy csúzli, belelövi a folyadékba.. azaz tényleg mozgási energiát ad neki plusszban.

 

   Igaz, ennek a hőmérsékletre gyakorolt hatása eltörpül a savas oldás kémiai hője mellett,  így kimérése a mai eszközökkel azért nem lehetséges,

   mert két-három nagyságrenddel kisebb mint a hőmérők hibahatára.

 

 

  

Előzmény: hlaci59 (1991)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1992

Szia Laci!

 

  De igen! :( Miért fordítva írtam? :):):)  Nem számít.. A lényeg az ellentétes előjel

 

és a differencia nagyságrendje!

 

 

  Különben  igaz,  Te azt az esetet vetted, amikor a két szál között homorú a felszín,

 

én pedig azt amikor "kipúposodó"  ..  donború. 

 

Csak az anyagoktól és a geometriai  arányoktől függ, olyanra állítjuk be, amilyen nekünk kell a nagyobb energia termeléshez.

Előzmény: hlaci59 (1989)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1991
A rugó valóban "eltűnik", de nem egy szempillantás alatt, nem úgy mint a filmekben:)

Amikor kezdi elveszíteni a tartását, kis darabokban szétesik, itt mozgási energia fog felszabadulni.
Előzmény: Gézoo4 (1983)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.07 0 0 1990

 

    Nos ezt a feladatot, tizenéves koromban 1 perc alatt oldottam meg..  Akkor még csak halványan gondolkoztam az egyetemi felvételizésen és egy előadásra mentem, ott tették fel a kérdést.

    Amikor felcsaptam a kezem, kihívott a professzor úr, és hatalmas izgalommal,

(hiszen több százan voltak az előadóteremben), a táblára felírtam, felrajzoltam a megoldást, láttam a szemében az elismerés csillogását, hogy szinte büszke, megdícsért..

 

  Szóval? :) Csak azért "erőltetem",  mert rokon a két folyamat energetikája.

Előzmény: Helem (1986)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!