Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Nem a reverzibilitáson van a hangsúly, hanem azon, hogy nem létezhet Kelvin és kora nagytudásúi szerint olyan folyamat, amelyben kényszerítés, befektetés nélkül energiához, munkavégzéshez juthatnánk.
Ezt kijelentették olyanok, akik semit sem tudtak a fotonokról, a molekulákról,
és a ma ismert nagyon sok fizikai tény többségéről.
Ennek ellenére elfogadjuk a légbőlkapott alaptalan vélelmeiket "törvényekként".
"akár csak egyetlen egy molekula is, akkor ezzel megvalósította Kelvin lord rémálmát, felrúgta a termodinamika II. alaptörvényét."
Azt a lényeges dolgot is hozzátette, hogy ezt az egészet reverzibilis ciklusban járatja. Ezt nem látom itt.
Már ne haragudj, szeretném megérteni mit akarsz, de pongyolaságot tapasztalok. Van egy fizikai jelenség. Rendben.
De nem értem hogyan lesz ebből reverzibilisen működő gép?
Én nem zárom eki ezek lehetőségét egyáltalán, hiszen én is kiötlöttem már egy-két ilyen dolgot, pl gőzgépes örökmozgó topic, de ott számomra sokkal világosabb miféle gépet lehet csinálni úgy.
Abban is biztos vagyok ha lehet egyféle másodfajú gépet csinálni akkor lehet többfélét is.
Azt javaslom állapodj meg egy valaminél és azt vesézzük ki, de ne csak pongyolán mint kiragadott jelenséget, hanem valami konkrét dolgot, gépet. Kiragadottan az a hamis érzése lehet az embernek, hogy valamire rálelt. pl izotermikus párolgás. No és mi van utána? Ezt ismerjük, hogyan lesz ebből gép?
Vegyél az ujjaid közé egy csepp vizet és, közelítsd-távolítsd az ujjaidat.
Vitathatatlan, hogy tapad az ujjaidhoz a vízcsepp, azaz nevesíti, különben kiszaladna mint a higany..
Mégis, ha a térfogatához képest kicsi a távolság akkor kidudorodik, ha
túl nagy akkor behomorodik..
A kapillár hatás a levegő-folyadék-szilrd rendszerben a kölcsönös erők és!
És a felületi feszültség, ami szintén ennek a rendszernek a része, együttes hatásaként alakítja ki a folyadék felszínét.
No és ki mondta, hogy csak homogén felszínekkel lehet dolgozni ?
Nedvesedő felszínű rész "tartja" a cseppecske tömegét, a határán lévő
nem nedvesedő pedig kialakítja az alakját.
Tisztelettel kérek minden hozzászólót, hogy azt keressük, hogy hogyan lehet valamit megoldani, és senki se azt keresse, hogy hogyan kellene megoldhatatlanná
tenni a körülményeket.
Sőt! Ha építő jelleggel, jelzi, hogy ne így mert így nem működik, hanem amúgy
mert úgy már igen, akkor annak a hozzászólónak különösen hálásak leszünk!
Én mindig úgy gondoltam, hogy a kapillárisban ha megemelkedik a folyadék, akkor az csak homorú lehet. Mi az ami domború? Higany? az is felemelkedik a kapilláricsőben, vagy épp ellenkezőleg, lesüllyed?
Az izotermikus desztillációnál egy, közös gőztérben van egy domború és egy homorú folyadékfelszín.
Így a domború felszínű akkor is párologni fog ha nem melegítjük, így akár a saját belső energiakészlete rovására is, mert számára mindvégig telítetlen lesz a gáztér,
meeert, az a fránya homorú felszín folyton túltelítettnek érzi ugyanazt a gőzteret
kondenzáltatja belölle a gözfázisból a molekulákat.
Persze a kis hamis ezzel begyüjti azok kondenzációs energiáját és!
Még tetejében ha alul van a csepp és felül a homorú felszínű, akkor még
plusszban a gravitációval szemben végzett kinetikai energiát is.
Na persze így megszűnik az izotermia, ha csak egy hőelemmel nem vezetjük
csak magát a hőt föntről vissza alulra.
Ja és, az is persze, hogy közben a hőelemen megjelenő kapocsfeszültségre
muszály terhelést kötni, mert különben az elektronok nem tudják lecipelni
azt a sok hőt fentről alulra..
De terheljük és a rendszeren kívűl még külön is végeztetünk ezáltal munkát..
Így a hőmennyiség visszajut alulra, és megmarad az izoterm feltétel...
Ha egy folyadék egy zárt teret nem tölt ki teljesen, ott a folyadékkal ki nem töltött részben a folyadék párája van, egyensúlyban a folyadékkal (előbb utóbb legalábbis). Ha a zárt térben levő közeg és a zárt tér környezete között nincs energiacsere (hőcsere), akkor semmi nem történik, Ha azt akarod, hogy az izoterm desztilláció beinduljon, alul fűteni, fölül hűteni kell. Alul ekkor elpárolog, fönn léecsapódik, és visszacsöpög vagy -folyik.
Erre gondoltam. Tehát hő áramlik melegebb helyről hidegebb helyre, a zárt rendszeren keresztül. A gravitációs tér pedig munkát végez a csöppeken. Mivel ez melegíti az alul levő folyadékot, ezért az izotermia megszűnik, és a rendszer folyamatosan melegszik.
Nos ezt a feladatot, tizenéves koromban 1 perc alatt oldottam meg.. Akkor még csak halványan gondolkoztam az egyetemi felvételizésen és egy előadásra mentem, ott tették fel a kérdést.
Amikor felcsaptam a kezem, kihívott a professzor úr, és hatalmas izgalommal,
(hiszen több százan voltak az előadóteremben), a táblára felírtam, felrajzoltam a megoldást, láttam a szemében az elismerés csillogását, hogy szinte büszke, megdícsért..
Szóval? :) Csak azért "erőltetem", mert rokon a két folyamat energetikája.