Titkolóznak. A tételsorokat csak kóddal, jelszóval lehet elérni. Viszont valóban szerepelt a kötelező jogszabályok között az a bizonyos XX. fejezet. Megúsztam; ígérem, a nyáron bepótolom.
Memóriád némely elefántéval vetekszik. Valóban, Pécs. S a közigazgatás vizsgának az államigazgatási eljárásról szóló törvény tárgyát képezte a polgári perrendtartásról szóló viszont nem. Arra van egy külön, többféléves diszciplína..
Itten valami szép kis kavarodást alítok... Eztet mongyák: A bírósági út (per vagy nemperes eljárás) az igényérvényesítés önálló szakasza. Nem eljárásjogi értelemben a bírósági eljárás természeténél fogva jogorvoslati jellegű. A keresetindítási (nemperes eljárás indítási) határidők között ezért a bírósági eljárást megelőző jogi tények (eljárások) szerint elvi alapon nem lehet különbséget tenni.Máshol: A legfőbb ügyész álláspontja szerint a keresetindítási határidő természete szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az időbeli határt anyagi vagy eljárásjogi jogszabály rendeli. A keresetindítási határidő szorosan kapcsolódik az érvényesített igényhez, s ezért anyagi jogi természetű.Mármost, ha már érvényesített a zigény, akkó' minek a kereset? Lévén befejezett múltról van szó e megfogalmazás szerint, nem érvényesíteni kívánt igényről.
Hogyis van ez? Mostan akkor a bírósági - peres vagy nem peres - eljárás természeténél fogva jogorvoslati jellegű, vagy az igényérvényesítés önálló szakasza? Ha meg elvi alapon nem különböztethető meg, akkó' miért különbözteti meg a III. fejezet 1-8 pontjaiban az egyes eljárási, jogalanyisági szempontoxerint?
"Én tudom, hogy mikortól van, csak akkor minek akarsz vitatkozni?"
Hát egyrészt mert kíváncsi vagyok (az csak nem baj), másrészt mert a közigazgatási jog már megvolt. És ott - eléggé el nem ítélhető módon - nem hangsúlyozták, hogy a határozat bírósági felülvizsgálata peres eljárás. Sőt, azt mondták, hogy ez a közigazgatási eljárás jogorvoslati szakasza. Tényleg, nincs itt némi koherenciazavar?
U.i: Nem volt ám véletlen, hogy nem állítottam, hanem kérdeztem. Állítólag ez kellőképpen kifejezei a bizonytalanságot.
Mentségére legyen mondva, hogy csak kérdezett. Ugye vannak olyan ügyek, amelyekben bár bíróság dönt, mégsem perek? Hallottam már beszélni például 'nem peres eljárásról' illetve 'peren kívüli határozatról'.
Akkó' bele köll írni a tájékoztatásba, ha a zügyfél közvetlenül a bírósághoz óhatja benyújtani keresetét, akkó' vigyázkoggyon arra, hogy kézhezvételtől számított akárhány napon belül megérkezzen a bíróságra. Itten lehet hivatkozni a jogegységi határozatra, Te megtetted a magadét - mostmár csak az kérdés, hogy vajon a jövőbelátás képessége mennyire követelhető meg?
Eztet tudom, Csillagom, ellenberger a közig.szerv nem bíróság, és más lehet a hivatali ideje is... ugyebár. Mármost, ha lehetőség van máshol is benyújtani - esetünkben közig.szervnél -, akkó' a közig.szerv a bíróság helyett jár el anélkül, hogy a bíróságokra vonatkozó jogegységi határozat vonatkozna rá.
Nézzük meg eztet: Hatályos jogunkban az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések (fenti IV/2. pont) értelmében a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósághoz intézett beadványok előterjesztésére megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár [Pp. 103. § (5) bekezdés]. A keresetlevélnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a Pp. 105. § (4) bekezdés - a 105. § (1) bekezdéséből következően csak a perbeli cselekményekre irányadó - szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elmulasztja akkor is, ha a keresetlevél a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja.Nno, itten akad egy kis rés, aszongya, hogy a bírósághoz benyújtott beadvány előterjesztésére vonatkozik a postai idődilatáció, viszont ebből következőleg a közig.szervhez benyújtottra nem, hiszen aztat a közig.szervnél terjeszti elő.
Hogy a köszig.szerv mikó' terjeszi elő a bíróságnál, az nem az ügyfél dógga. De eztet még rágcsálni köll...
" Akkor mi a bánatos túró? Netán a közigazgatási eljáráshoz tartozik?"
Na, ezt speciel még egy magamfajta csekélyképességű jurista is tudja. A közigazgatási eljáráshoz tartozik, annak jogorvoslati szakasza. (Most figyelj, lehet mérget köpni, mert most tényleg veled fogok vitatkozni!) A szóban forgó jogegységi határozat mennyiben szól a közigazgatási határozatok bíróság általi felülvizsgálatáról? (Függetlenül egyes eljáró bírák sajátos jogértelmezésétől.)
OFF
Már megint kapásból a torkomnak ugrasz. Hát hibáztattalak én téged?
ON
Azt próbálom érzékeltetni, hogy amennyiben a jogegységi határozatban legalább egy értelmezhetetlen tagmondat van, akkor én azt nem tudom értelmezni. Hiába - Galadriel is sokszor megmondta - gyengék a képességeim.
Úrnőm, van itten egy lehetetlen peremfeltétel: honnan tudhatná előre a delikvens, hogy mennyi idő alatt kézbesítik - terjesztik fel - a keresetét? Ehhez jósnak köllene lennie - a jövőbe kéne látnia -, ami a tudomány mai állása szerint lehetetlen.
Valahogy meg köllene támadni eztet, mert pölö egy méretesebb hózápor: és még a jóval határidő előtt postára adott keresetlevél sem érkezik meg időben. Azt sem tudhattya a zügyfél, hogy a közig.szerv vajon három, vagy nyócc napig ül a nála előterjesztett kereseten. Ezek tőle független tényezők, befolyása nincs rá, következésképp joghátrány emijatt nem érheti.
Tudom, a JAT nem vonatkozik a bíróságra - fogalmilag kizárt -, ellenberger lehetetlen feltétel teljesítését még a bíróság sem követelheti, ráadásul a Ptk-ban is lakik ilyen, hogy a lehetetlen feltétel semmis.
Ebből az következik, hogy Te sem tucc olyan feltételt szabni, ami megfelelne a hatályos joxabályoknak. Hijába írnád, hogy 30 helyett 20 napon belül aggya postára - ez jocabályellenes, ugyanakkor ez sem garantálja, hogy időben megérkezik. Legföljebb annyit tehecc, hogy felhívod a zügyfél figyelmét, hogy a fellebezési - előterjesztési - határidőnek a beérkezés nepja tekintendő, hivatkozva a jogegységi határozatra.
Nna, ekkor eccerűen annyi fog történnyi, hogy szépen megtámaggyák a határozatot a zügyfelek, hogy milyen alapon rövidítesz, és majd alkalomadtán felülbírálják eztet.
Ja, már olvtam amikor megjelent.
Az a véleményem, hogy az LB jogalkotónak képzeli magát, méghozzá az ügyfelek, és nem utolsó sorban az ügyvédek kárára.
Amikor jogi pályafutásom elején első kereseteim egyikével bepereltem a PKKB-t (mert nem szignált időben egy ügyet, és az alperesük ezen idő alatt felszívódott), azt írtuk a keresetben, hogy a bíróság szj-számmal megállapított szolgáltatást végez, az ügyfelek pedig ellenszolgáltatásként illetéket fizetnek.
Ebből kiindulva a szolgáltató ne szabjon már a jogszabályt felülírva olyan szabályt, ami "nyitvatartási időt" korlátozza, csak azért, hogy neki kevesebb legyen a munkája.
Jó szórakozást a kollégáknak...én nem tudtam bevállalni,mert még kocsival is csak jó későn értem volna oda+se hazavezetni nem tudtam volna (sör),se ott maradni,mert reggel munka van.Azért köszi,hogy gondoltatok rám.
Én már csak olyan ember vagyok, hogy nem futok el az ellenség elől, hanem szembenézek vele, és pusztítom is keményen:)))! A sör, a bor és a pálinka az embernek pedig legnagyobb ellenségei, ezért én soha nem vagyok pusztításuknak ellenére:))). Sajnos, ma nem tudok menni, talán a következő alkalommal.
