Asszem holdnaptáruk volt. Tudományos célokra lehetett még 1 pár. A csillagászok most se használják a gergely-naptárat,követhetetlen volta miatt. Ez régen is így lehetett. Persze az ilyen megfogalmazások általában ködösítést valószinűsítenek.
Amit mi "már a görögök"nek tartunk,többnyire ott is (dél-)keleti import. A Szépművészeti Múzeum Szumérban fel se tünt volna. A görögök előtt 2500 évvel.
Nem egészen tartozik ide,de amikor a görögökről beszélünk,nem szabad elfelejteni,hogy ők csupán az ablak,amin át innen az igazi kultúrára rálátunk. 1 csomó nagy "görög" nem is volt görög,csak görög fordításban maradt ránk. Asszem pl. Thalész káld (szumér) volt,és ezt többször ki is kérte magának.
Én fenntartom,hogy minden térkép tudományos munka. Különösen 1 hajósé.
Én úgy értettem,Hapgood a forrásmunkák vetületéről beszél,ami többé-kevésbé tükröződik a PR térképen. Abban azt hiszem nincs vita,hogy ez 1 kompilált térkép.
Az előbb itt egyiptomi naptárat emlegettek, amelyet a vándorév miatt nem lehet sok éven át hajósoknak használni.
Te a babiloniakat emlegeted, akiktől Meton bácsi tanulta a szakmát. Azzal a 19 éves ciklusra épített luniszoláris naptárral már lehetett valamit kezdeni...
A többiben igazad van. Gyakorlott ember 1 mai szextánssal kb. 10 mérföldes hibahatárral tudja megállapítani a helyzetet.
A cucc elvileg alkalmas navigációra,de az a pontosság a legnagyobb jóindulattal sem várható el tőle,amira szükség lenne. 1 ilyen cuccnak csak az óceánon volna haszna.
Csillagászati navigációban sajnos nem vagyok büfé, de amikor láttam hogy csinálják,állócsillagokat mértünk. Akkor is kell óra.
Amennyiben a csillag-kompúter kb. 2100-2200 éves, és egyértelműen a korát messze megelőző tudományos-technikai ismereteket foglal magában (ez inkább ténynek tűnik), akkor logikus az a feltételezés, hogy 1 ilyen ókori technológiai csúcsteljesítmény megalkotásához legalább pár évszázad kísérletezési, felfutási időszaknak kellett lezajlania."
Ezzel maximálisan egyet tudok érteni! (Amennyiben....)
A csillagászati navigációban nemigen segít bármilyen bonyolult szerkezet, ha jól tudom a szélesség meghatározásához elég egy kellően pontos egyszerű szögmérés, meg egy táblázat, a hosszúság meghatározása meg pontos idő nélkül legfeljebb GPS-el megy.
Én meg azt,hogy a forráson nem volt méretarány,vagy akor már senki sem tudta mekkora is volt a történelem előtti mérföld. Vagy azt,(ha volt rajta koordináta rendaszer) hogy hány fok volt 1 kör. Bár a 360 fok is tört. előttinek tűnik.
Ez a módszer vitorlással (különösen középkori,keresztvitorlázatúval) jószerivel lehetetlen. Legalábbis célszerűtlen. Jobb módszer megérkezés után csillagászkodni,majd utólag átrajzolni a térképet. Vagyis az útvonalat.
A tudományos megközelítés a lényeg. Volt alkalmam itt olyasvalakikkel is beszélgetni,akik arra alapozták érveiket,hogy amit a régi térképeken látnak,nem hasonlít arra,ami a falon lógott az iskolában. Még a vetületekről sem tudtak.
Csak nem hiszitek hogy Marco Polo volt az 1etlen pasi,aki megjárta Keletet? Csak az ő emlékei maradtak meg. 1ébként ez se lenne,ha nem unatkozott volna nagyon a sitten. Nem is akarta megírni. Ebből arra következtetek,hogy nem volt ez annyira különös. És ha nem is 1 embernél,de kézről kézre jöhettek-mehettek a térképek. Te pl. nem hoztál volna? Sztem már az ókorban több hajó megjárta Amerikát is. Onnan is kerülhetett ide tudás.
Gondolom a hajót. A régészet külön tudomány. A kormeghatározási vitákban rendszeresen a régészeknek van igazuk a fizikusokkal szemben. A C14 módszer elvileg is hibás.Feltéve,de meg nem engedve: ha az a tárgy nem ókori,akkor is van! Nem újkori,tehát régebbi mint a jó térképek.
1 hajón a planetárium bizony navi számítógép. Ma táblázatok helyettesítik. Bár 1 iránytűvel jobban jártak volna. Erősen hiszem azt is ismerték,hiszen nagyon 1xű.
