Keresés

Részletes keresés

horao opszomai Creative Commons License 2002.09.01 0 0 68
Én a Pécsre más etimológiát is hallottam: az ugyancsak szláv 'pet' (öt) tövet; és a név így jól illeszkedne pl. a város német 'Fünfkirchen' nevéhez, ami valaha volt öt templomára utalna, és úgy látszik, megihlette a különböző nyelvű névadókat.
Előzmény: Vitya (63)
horao opszomai Creative Commons License 2002.09.01 0 0 67
>a történelmi Magyarország határain kívül mindig: -on/-en/-ön

Gondolom azt akartad mondani: a történelmi Magyarország határain kívül mindig: -ban/-ben
(Bécsben, Párizsban, Washingtonban, Honoluluban, Birobidzsanban... :) (a külföldi magyar kolóniás példád is csak így lehet kivétel)

A -t(t) archaikus toldalék érdekes kérdés. Nekem például természetes: Vácott, Pécsett, Kolozsvárt - de érzékelem, hogy egyre inkább kuriózum vagyok, ha így mondom.

Előzmény: rumci (64)
rumci Creative Commons License 2002.09.01 0 0 66
:-))
A magyarban jiddis, esetleg német, közvetve azonban a héberre megy vissza.

Vitya! Üdv a Magyarulezen!

Előzmény: Vitya (65)
Vitya Creative Commons License 2002.09.01 0 0 65
Rumci!

A haver milyen eredetű szó?

;-)

Előzmény: rumci (64)
rumci Creative Commons License 2002.09.01 0 0 64
Ráadásul nemcsak Pécsett, hanem – talán ma már elsősorban – Pécsen is.
Igazából nem létezik szabály: az anyanyelvű beszélők sem mindig értenek egyet a toldalékolásban. A köznyelv szerint Sátoraljaújhelyen, de a helybeliek szerint Úlhelben.
Tendenciák azonban vannak: a történelmi Magyarország határain kívül mindig: -on/-en/-ön (kivételes lehet azonban a külföldi magyar kolóniák szóhasználata: Clevelandon, Haifán, Eilaton). A történelmi Magyarország határain belül a következő a helyzet: a -falu, -szombat utótagúak, illetve a j, m, n, ny és i végűek rendszerint a -ban/-ben, a -halom, -hegy, -hely, -patak, -sziget, -vár, -várad utótagúak, a magánhangzóra végződők (az i kivételével), illetve az egyszótagúak rendszerint -on/-en/-ön toldalékot kapnak; az r, l, ly végűek meglehetősen vegyes képet mutatnak. Ezek azonban csak tendenciák – számos kivétellel.
Előzmény: horao opszomai (62)
Vitya Creative Commons License 2002.09.01 0 0 63
És azt tudtad, hogy Pécs és Pest ugyanabból a szláv tőből származik, és az - ugyancsak abból származó - "pék" szóval rokon? (A különbség asszem annyi, hogy a [kt] hangkapcsolat a délszláv nyelvekben [st]-vé, a keleti szlávban pedig [ts] - magyar helytelen, tradícionális helyesírás szerint "cs" - hanggá fejlődött.)
Előzmény: horao opszomai (62)
horao opszomai Creative Commons License 2002.09.01 0 0 62
Van három helységnév a magyar nyelvben, melyek alig egy-egy hangban különböznek egymástól:
Écs
Pécs
Bécs

(Volna még Vécs meg hasonlók, de azok mind a fenti három által meghatározott valamelyik csoportba tartoznak.)

Namármost: tessék nekem megmondani, hogy hol vagyok, ha ezek valamelyikébe érkezem?
Écsen
Pécsett
Bécsben
...
Ezt foglald szabályba egy magyarul tanuló külföldinek!
(Jó, tudom: lehetséges, de mégis bonyodalmas... Nem annyira problémaként, inkább jellegzetességként vetettem föl.)

Vitya Creative Commons License 2002.08.31 0 0 61
Hó, jó, ló, tó, stb., ezek - ha jól tudom - diftongusok voltak kb így: hau, lau, tau, jau. Így kaptak toldalékokat (lauat, hauat, tauak, jauak), végül valamilyen hangtörvény alapján a diftongusok monoftongizálódtak a szó végén. Gyakran viszont a toldalékolt alakok a toldalék elvonásával új értelmet kaptak, így feü>fő, de feüfeüetfejet, amiből a toldalék elvonása után "fej" lett, némileg más jelentéssel, mint az eredeti "fő". Kicsit hasonló a "jók" vs. "javak" közti jelentéskülönbség etimológiája. Ellenpélda: tő/tej, ezeknek semmi közük egymáshoz. :-)
Előzmény: Kilroy (52)
amanibhavam Creative Commons License 2002.08.30 0 0 60
gondolom, hiszen más nyelvekben is, lásd secret > secretary
Előzmény: nem.tamas (58)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.30 0 0 59
Könnyen lehet. Lásd pl. bank – bankár.
Előzmény: nem.tamas (58)
nem.tamas Creative Commons License 2002.08.30 0 0 58
hi

a "titkár" szó tényleg a "titok"-ból eredeztethető?

NT

hömm Creative Commons License 2002.08.08 0 0 57
itt az egész vers: Édes-ékes apanyelvünk
Megér egy olvasást, a tárgyesetes rész mindenképp (((-:
DrDGF Creative Commons License 2002.08.07 0 0 56
"jó - javat" tényleg nem szokás, de TSZ-ban: "javakat, javait" stb. már rendben van.
hömm Creative Commons License 2002.08.07 0 0 55
Kezdjük tán a "jó" szóval,
tárgyesetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz,
nem pediglen "tót"...
Előzmény: Hatvani Szabolcs (50)
Kilroy Creative Commons License 2002.08.07 0 0 54
Oké, oké.
Előzmény: Hatvani Szabolcs (53)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 53
Persze, csak igyekeztem analóg lenni. Pl. a javadat akarom, javasasszony, javára válik stb.
Előzmény: Kilroy (52)
Kilroy Creative Commons License 2002.08.07 0 0 52
jó – javat

Asszem a 'jó' ilyetén értelemben (javak, mint valszeg értékes birtokolt dolgok [bocs a pongyolaságért...]) nemigen használt, bár ez esetben a tárgyeset helyes. Jelzőként a 'jó' tárgyesete: jót. De nem vagyok profi, aki jobban tudja, javítson ki bátran.

Üdv:
Kilroy

Előzmény: Hatvani Szabolcs (50)
nem.tamas Creative Commons License 2002.08.07 0 0 51
Egyes szám: jószág
Többes szám: javak
Előzmény: Hatvani Szabolcs (50)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 50
hó – havat
jó – javat
só – savat
szó – szavak
Előzmény: nem.tamas (49)
nem.tamas Creative Commons License 2002.08.07 0 0 49
tó - tavat
ló - lavat
Előzmény: Hatvani Szabolcs (48)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 48
Mennyivel jobb, mint a fiaiéi? :-)
Előzmény: nem.tamas (47)
nem.tamas Creative Commons License 2002.08.07 0 0 47
Nekem a legfurább magyar szó: ötüké

NT

Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 46
Ezek után biztosan... :-)
Előzmény: hömm (45)
hömm Creative Commons License 2002.08.07 0 0 45
Csak síeléskor és csukláskor... netán ha egyszerre történnek: Ne csukolj, inkább sikoljunk egyet! ROTFL! (te értenéd hogy mit akarok?)
Előzmény: Hatvani Szabolcs (43)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 44
Jut eszembe: nekem sok évbe tellett, mire rájöttem, hogy a tessék az a tetszik felszólító módú alakja. Ugyanígy a metsz igének is az a szabályos felszólító alakja, hogy messe, messük. :-)
Előzmény: Hatvani Szabolcs (43)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 43
Egyszerűbb elkerülni a használatát... Gyakran érzed szükségét, hogy felszólíts valakit ilyen igékkel? :-)
Előzmény: hömm (42)
hömm Creative Commons License 2002.08.07 0 0 42
Okké, a szabályok szerint. És magyarul?
Előzmény: Hatvani Szabolcs (41)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 41
A nyelvtani szabályok szerint igen. A bicsakolj még hangzik is valahogy... :-)
Előzmény: hömm (40)
hömm Creative Commons License 2002.08.07 0 0 40
NNa, akkor itt és most megpróbálom kideríteni életem egyik nagy rejtélyét:
mi a helyzet a -klik végű igék E1 felszólító módjával? Csukolj? Sikolj?
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.08.07 0 0 39
Szia!

Csak fejből írom, így nem teljesen biztos: a perzsa (iráni) „csardak” szóból ered (út szélén álló vendégfogadó), és a nyelvérzék szedte le a többes számnak érzett k-t. De erről bővebben olvashatsz Szilágyi Ferenc: Fejtsünk szót! című könyvében (például).

A lakodalomból lakzi lett, és a z zöngésítette a k-t, így vált lagzivá. Olyasmi ez (csak fordítva), mint a kesztyű (kéz+tyű, és a ty zöngétlenítette a z-t).

Előzmény: nem.tamas (38)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!