Ezt a kérdést soha nem teheti föl a gép. Én sakkozni akarok, megkérem Polgár Juditot, hogy sakkozzunk, ő megkérdi hogy minek. Ez rendben van. Ha ezt a sakkozógép kérdezi meg, akkor baj van.
Roppant egyszerű a válasz. Hogy értsük miként működik. Hogy amit továbblépéshez fel lehessen használni. A továbblépés csak úgy lehetséges, ha a kisebb követelmény megvan. Nem lehet átugrani a dolgokat szerintem, mert akkor a nagy ugrás nagy valószínűséggel nem sikerül. Nem fog működni. Ha tudom, hogy működik az egér és értem is, onnan egy kis ugrás már csak az ember.
Az mar egy szemelyes becsles, hogy 150-160 iq felett maximum tudomanyos fomunkatars lehet valaki.
A magas, 140 feletti iq index egyáltalán nem jelent jó szervező, jó kapcsolatteremtő készséget is egyben. Tapasztalatom szerint inkább magányosak lesznek ezek az emberek, mert más egy kicsit a világlátásuk és egy csomó olyan dolog nem érdekli őket, ami a 100-as iq indexűeknek még nagyon is fontos. Nem biztos, hogy a divat, a foci vagy valami más egyszerű dolog is lelkesedést váltana ki belőlük, miközben esetleg valami olyasmiért lelkesednek, amitől az átlag ember simán falramászik.
A laboratóriumban kitenyészthető egy szuper-hiper intelligens fehéregér faj, ami igen gyorsan megtalálja a legbonyolultabb labirintusban is a sajtot . De minek ? A macskának ?
Egy ilyen AI programot teljesen mindegy mibe rakunk, robot kutyába, emberszerű robotba valamibe, labirintus bejárására tesszük be egy rendszerbe vagy mint én képernyőn kockák rakására akarom rávenni őket. Mindegy. A lényeg, hogy magától tanulja, lakja be a rendelkezésre álló teret. Tegye meg azt amit a "fizikai" világa lehetővé teszi. Gondolja el amit lehet. Ezt csinálja az ember is. Meggyőződésem, hogy működni fog, hiszen külső szelekcióval a régi "Go" szerű programom működött. Megértettem hogyan lehet megcsinálni, itt is elmondtam fő vonalakban. Belső szelekciónak is működnie kell. Még nem működik a rendszer.
Tudomanyos intelligencia mereseket vegeztunk egyetemista korunkban, es par evtizeddel kesobb kiderult, hogy 130-140 es iq- val mar akademikus es tanszekvezeto is lehet valaki termeszettudomanyokban. Az mar egy szemelyes becsles, hogy 150-160 iq felett maximum tudomanyos fomunkatars lehet valaki.
Világos. Hülyítik velük a népet. Így sok mindent el lehet adni. Kétségtelen a neurális hálózatok és társai sokra képesek.
A valódi A.I.-hez a GAN hálókhoz hasonló elrendezésen vezet az út. Ott is két háló van egymás tetején. Az egyik generál valamit, a másik eldönti, szelektálja, hogy az olyan -e amit vár. Egyfajta versengés.
Én is játszadozok ilyesmivel, de másképpen. Két hálót rakok egymás mellé. Az egyik viselkedik, azaz generál, a másik szelektálja (GS háló) az első viselkedését aszerint, hogy az első viselkedése új állapotba hozza a másodikat. Ez egyfajta generalizáló és szelektáló háló kombinációja. Együtt működése. Az egyik először véletlenszerűen csinál valamit, egy mozdulatot, a másik meg figyeli, hogy ez érdekes volt -e. Ez egy szám formájában jelenik meg. Ha érdekes állapotba került a háló attól a mozdulattól akkor a szelektáló háló érdekesség száma azt a mozdulatot megerősíti. Így egyre érdekesebb mozgás sorok várhatók. Ugyanígy tanulnak a kis gyerekek szerintem. Az unalom az érdekesség szám, vagy a szelektor háló kimenetén megjelenő alacsony érték. Ezt már tudja ez már nem érdekes. Ezt már régen megcsináltam egy Go szerű játékkal, amit itt már említettem. A viselkedését annak a hálónak a győzelem szelektálta. Az egy külső jel volt a program szelektált. Most belső jellel próbálkozok.
Mivel minden mozdulat ami a szelektáló hálót új állapotba viszi a háló kimenetén jelenik meg, később a kimenet lehet egy gondolat egy képzelet nem csak egy viselkedés. Az érdekes gondolatok hangok, képzetek megerősödnek.
Ugyanez van a biológiában. A mutációk a DNS-en olyan változásokat okoznak a lény működésében, ami vagy előnyös vagy nem. A természetes szelekció kiszelektálja a jó hatásokat.
Szóval néha ezzel játszadozok, ha van időm, de nincs mindig mert sajnos pénzt is kell keresni. Ilyesmik szerintem hamarabb elvihetnek a valódi A.I.-hez.
Nekem a mesterséges intelligencia azt jelenti amit eredetileg is gondoltak. Egy értelmes emberszerű gépet, robotot, számitógépet. Manapság az a divat, hogy mindenre rámondják. Nem mondom a mai konvolúciós hálózatok sokra képesek, de ez még messze van az igazi mesterséges intelligenciáktól. Nem tudom miért vannak ennyire előre szaladva gondolatilag, mintha meglenne az A.I. Nincs meg.
Pontosítok. Eredetileg a COM kiterjesztésűek voltak közvetlenül futtatható gépi kódú fájlok.
Ja és volt még speciális változatuk, SYS vagy BIN kiterjesztéssel, mint meghajtóprogramok. Spéci címre fordítva.
Az EXE nem futtatható közvetlenül, előbb a megfelelő helyekre be kell tölteni a szegmenseit, és a címeket betöltéskor kiszámítani, mert ún. relokálható modulokat tartalmaz.
Nem minden EXE volt átalakítható COM kiterjesztésűre. Erre a célra szolgált az EXE2BIN nevű segédprogram.
Manapság már az EXE is több fajta lehet.
Némelyiket DOS módban is el lehetett indítani, amikor még a Windows nem töltődött be magától.
A grafikus környezetet igénylőnek van egy másik belépési pontja, a Windows ott indítja el.
Továbbá manapság nagyon sok EXE igényli a .NET keretrendszert is. El se indul, ha az nincs telepítve. Persze az újabb operációs rendszereken már alapból ott van, de esetleg magasabb verziót akar használni.
Aztán voltak még olyan különbségek, hogy 16 bites, 32 bites, illetve 64 bites operációs rendszerrel futtatható csak.
" Nem mindenütt divat gépi kódra előre lefordított programokat másolgatni."
Az exe kiterjesztésűek - amikből ma már rengeteg van - gépi kódúak: bináris fájlok. Ezek futtatásához nem kell legyen külön fordítóprogram a gépen - Microsoft oprendszer használata esetén. Az ilyet az oprendszer parancsra betölti a RAM-ba, és elindítja. Ha pedig csak másolni akarjuk, simán legyártja a másolatot.
