Majd kesztyuvel maszkkal "nedvesen" fogom levenni a festéket a szàmlaprol és a mutatokrol hogy ne legy por a levegoben....Talàn acetonnal kezdem probàlni....
Ha régi,akkor 226Ra van benne,aminek az alfa sugárzása okozta/okozza a radiolumineszcens festék fénykibocsátását (nem figyelembe véve most a leányelemeket).Többnyire ZnS a szcintilláló anyag az ilyen festékben, tehát az kell bele.
226Ra felezési ideje ~1600 év, tehát nem az emittált gerjesztő sugárzás intenzitás csökkenése okozza,hogy a festék nem világít, hanem a hosszú idő keresztül besugárzott ZnS kristály sugárkárosodása.Vagyis,hogy nem világít,attól a 226Ra ott van és az nem veszélytelen! Az ilyen órák néhány száztól-több ezer (de akár több tízezer) Bq aktivitásig tartalmaznak 226Ra-ot. Nem javasolnám, hogy elkezd valamilyen módszerrel eltávolítani azt a radiolumineszces festéket. Azokkal a műveletekkel, amivel a festéket eltávolítanád, majd újra felhasználható állapotba hoznád fenn áll a veszélye,hogy levegőbe kerül,elszennyezel vele dolgokat ,így belélegezheted,lenyelheted. Ezzel felesleges sugárterhelést okozhatnál magadnak/másoknak. Nem javasolnám,hogy megfelelő szakértelem (kémiai, sugárvédelmi),gyakorlat,felszerelt labor nélkül ilyenekkel foglalkozz.
Stroncium-aluminát fotolumineszcens anyag, nem hinném, hogy ionizáló sugárzásra is működne.
Ràjottem hogy az ora mutatoi a szàmlaptol eltéroen elérik az 50µsv/h a geiger mérovel.....Az màr elég sok. Ràszortam a vékony papirral letakart mutatokra egy kevés strontiumaluminàtot de a gamma sugàrzàs ugy làtszik nem exitàlja csak az uv....meg kell probàlnom a cinkszulfidot mint eredetileg hasznàltak mivel az érzékeny a rayon X-re és talàn a gammàra is....
Sikerult talàlnom egy nagyon régi ora szàmlapot amely elég enyhén ugyan de még radioaktiv... 7 µsv/h... Arra gondoltam hogyan szabadulhatnék meg a festékben talàlhato cinkszulfid alapu de teljesen fàradt màr az enyhe radiàcio ellenére sem vilàgito anyagtol...Ezt a cinkszulfidos (cinkszulfid?) festéket valamilyen szerves anyaggal és egy kevéske radiummal keverve hoztak létre ugy 50 60 éve...Ha meg szabadulhatnék a cinkszulfidtol és a szerves kotoanyagtol, a maradékot aktivàlt strontiumaluminàttal keverve estleg egy kevés àllandoan vilàgito festéket csinàlhatnék.. ..Valoszinuleg valamilyen radium sot hasznàlhattak a festék aktivàlàsàhoz annak idején ami rendkivul kis mennyiségu lehet. Nem tunik konnyu dolognak....
A hőmérséklet csak gyorsítja a folyamatot. A kvarcz is oldatba vihető természetesen, persze azt már okosabb előtte összeolvasztani nátrium-karbonáttal és azt oldani autokláv reaktorban.
Katalizátor mellet max hidroxil-aminná oxidálja (amennyire én emlékszem). A katalitikus oxidációhoz (NO) magas hőmérséklet kell, ahol a hidrogén-peroxid már elbomlik.
Lehet vajon ammóniát hidrogén peroxiddal nitrátig oxidálni?
Ammónia - nitrát elemen töröm a fejem, hogy megvalósítható. Az egyik elektród lehetne pld. higany, ebben az ammónia oldódik. A másik elektród meg grafit lenne. A nitrogén oxidációs állapotának változása -3-tól +6ig tárolná az energiát.
2 darab HP 5890-II GC keresi gazdáját, célszerűen valami kispénzű laborban. Az egyik autosampleres, meg valami ChemStation dolgok is vannak hozzá. Dobozban alkatrészként gyakorlatilag még egy GC.
A konkrét anyagot nem tudom. A hely ahol idén megyet szedtem, egy nagy szőlőtábla mellett van ahol géppel permeteznek. Nincs kiírva mivel, meg nem is tudtam elcsípni a traktort. És aggódom, hogy a meggyre is ráment, én meg eszem meg vele együtt. Közel vannak a fák a szőlőhöz, 3-4 méter. Ezért érdekelt volna.
A nevezett készítmény oké. Lemosó permetezésnél a jó hatékonyság záloga a permetezés időpontjának helyes megválasztása. A túl korai permetezésnél a károsítók még nem kezdik meg élettevékenységeiket ezért a hatás elmaradhat, de a a késői permetezés már perzselési veszéllyel jár. A kezelést a rügypattanást megelőző közeli időpontban ajánlatos elvégezni, mert ilyenkor a rügypikkely levelek alá könnyebben behatolnak és a hatás jobb lesz.
