Én is igy csináltam a fafödémet a galéria alatt. Csak éppen a fagerendáknak MINIMUM 10 cm felfekvés kell.
A pontszerű terhelést arra értettem, amikor a fa födémgerendára támaszkodik fel a szarufaállás is (régi fafödémek), és ezáltal a szarufaköz terhét a falon fekvő gerenda felületén adja csak át.
Vannak ácsok, akik a födémgerendát nem rakják rá a szelemenre - ebben az esetben nincs pontszerű terhelés, hanem a szelemen miatt megoszló terhelés van - hanem a szelemen mellé a betonkoszorúra. Ez azt jelenti, hogy kb 5cm-en ül fel a gerenda vége. Ezt egy ács mondta nekem, aki így csinálta volna nálam. És ahogy kivettem a szavaiból, ez elég elterjedt módszer.
Aztán csináltattam tetőtervet statikussal, ő a gerendákat a szelemenre rakta fel. Így is lett megcsinálva.
A régi vasbeton koszorú nélküli épületek fafödémesek. A tetőszerkezet pedig szervesen össze van kapcsolva a fa födémgerendákkal, azaz a falakra ható szétnyomó erőket ez vizszintesen elosztja és felveszi.
Manapság a fafödémet már független szerkezetként készitik, tehát a fedélszék talpszelemenre támaszkodik fel, ami tőcsavarokkal a koszorúba van rögzitve. Amennyiben a koszorú nincs körbefuttatva, vagy legalább beforditva és leterhelve, a tetőre ható szél/hó/önsúly terhe szépen leforditja a koszorút a fal tetejéről, durvább esetben az egész falat szétnyomva. (láttam már ilyet, nem egyet)
Nem beszélve arról, hogy régen tömörebb téglából épitkeztek, aminek meg se kottyant a "pontszerű" terhelés, amit a födémgerenda a falra juttatott. A mai modern vázkerámiák ezeket képtelenek elviselni, tehát teherelosztó szerepe is van a koszorúnak.
Nem ez a szakmám, de hadd szóljak hozzá. A régi vasbetonkoszorú nélkül készült házak is bírják, bírták. A kemencés alap szerintem is túlméretezett ha leviszik 90cm mélyre. Én azt vizsgálnám, hogyan kapcsolódik az épület többi részéhez, és hogy milyen a talaj szerkezete, de csak amiatt, hogy ne mozogjon külön. Ha a kertben áll önmagában, akkor nem érdekes ha esetleg megsüllyed pár mm-t a fagy miatt. A több tonnát, meg elbírja a 10cm vastag vb lemez. Amikor az elkészült vb lemezre ledaruzzák a raklapnyi habarcsot, ott az raklap alsó deszkái adják át a terhet és nem süllyed meg tőle az alap. Egyébként 1tonna/m2 az kerekítve az 10kN/m2, vagyis 10kPa = 0,01MPa. Összehasonlításként az EPS 100 nyomószilárdsága 100kPa, azaz 0,1MPa. Tehát az EPS 100 10%-os összenyomódással bírná az 10 tonnát m2-ként. Tartós terhelés esetén:http://hoszigeteles.net/gyik--szakerto-valaszol/mekkora_az_eps_lemezek_terhelhetsegtehát 2% összenyomódás és 50kPa jellemzi, azaz 5tonna/m2, ha csak EPS-re raknák a felépítményt.Avasbetonmegnemfogösszenyomódnisemennyitsem.Maximumeltörikvagyemelkedik-süllyed.
Szerintem is egy lábakon álló polcrendszer jobb lehet. Az még nyomot se hagy a falon, és bármikor odébb tehető. Meg szerintem olcsóbb is, mert azok a konzolok nem annyira olcsók, de nem is szépek. Nekem is ilyen van a garázsban, sok terhet nem bír, kókad lefelé rendesen, igaz pakoltam is rá rendesen. Több konzol talán elbírná, de úgy látszik alulméreteztem.
Sajnos nem lesz alul ami megtartja ezért kellenek a polctartó konzolok. Én is vmi hasonlón agyaltam, hogy a vmi lécet felfúrok elé és akkor talán épségben marad a szigetelés is, eloszlik a nyomás rajta.
Ha alul a fal melett lesz lába, és aggódsz a fal teherbirása miatt, akkor már nem lenne egyszerűbb kívülre is lábat rakni? Így akkor csak kidőlés ellen kell rögzíteni fölül, és még a szigeteléssel sem kell bajlódni.
Nem magával a falazással volt a gond, hanem valami kavicsocs anyaggal lett bevakolva és az lett elég lyukacsos. Csak elbirja ha alúl is meg lesz támasztva.... remélem.
1. Leszrod, mert az a két centi szinte semmit se szigetel.
2. Kivágod a konzolok helyét a nikecellből, és raksz a tartók alá XPS-t. Ez lényegesen keményebb szigetelőanyag, ki fogja birni.
Egyébként a futóra rakott (tehát 17 cm széles) fal el fogja birni a függesztett polcrendszert? Csak mert az egyenetlenségből gondolom, hogy nem lett éppen a legjobbra falazva...
Nem tudom jó topicba írok-e, de más megfelelőt nem találtam, remélem tudtok segíteni.
Olyan gondban vagyok, hogy fel szeretnék rögzíteni a garázsba egy 170cm hosszú polcrendszert, de a fal belülről le van szigetelve 2cm sima nikecellel a fal (B30-as futon rakva) egyenletlensége miatt. Felül megvannak a tartó konzolok de alúl milyen megoldás létezik mert cirka 40-50kg csak a bútor.. és alulról is meg szeretném támasztani nehogy leszakadjon, lehet vásárolni ilyen derékszögű tartó konzolokat de ha azt csavarozom fel szerintem beszakad a nikecell úgy ahogy van, mondjuk lehet felűl is.
Nem túlzom el, ugyanis nekem ez a szakmám. Láttam, és látok sajnos ilyen spórolásból rogyadozó épületeket.
Majd amikor Te aláirhatod a házaknál a terveket, vagy a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot (10 évig cipelve magadon a szerkezeti problémákra a felelősséget), akkor adhatsz ilyen hülye tanácsokat.
A kemencés részhez meg nem is szólok hozzá, mert az már abszolút a dilettanizmus. Egy több tonnás épitményt akarsz 10 cm-es vb lemezre állitani?!
Gondolkozz már egy kicsit. Pár tizezer forintot akarsz megspórolni egy több tizmilliós épületen, ráadásul a szerkezeti részén.
Nemrég megjelent az egyik magazinban egy barkácsolós irás, ahol megkérdezett az újságiró a neten fellelhető tanácsokról.
Azt mondtam neki, hogy kicsit nehéz dolga van a kérdezőnek/keresgélőnek, mert sokan hülyeségeket beszélnek, és nehéz megtalálni a jó információt. Azt hiszem ez pontosan az a helyzet...
Na mindegy, mondtam a vas és acél országából a vasbeton országává váltunk !!
Más : hogy mennyir elbűvöli az embereket a beton és az alapozás, a kemencés topikban arról megy az aggodalom, hogy a minusz 90 cm -re levitt kemence alap vajon jó é.
Talán elszáll az a kemence ?
Egy majd a talajszinre telepített - jó legyen süllyeszve 10 cmre vb. lemez alapra nyugodtan lehet építeni egy nem egészen 1, 5 m magas téglakemencét. Igaz a fagy esetleg egy picit megmozgatja , de el nem dől, el nem repül, sőt egy max 1,5 x 1,5 m-es építmény még meg se reped.
Amúgy is egy kemence 'úri passzió' 2 -5 év alatt majd mindenki rá ún.
Ez is olyan mint aki 26 880 gyufaszálból képes eifeltornyot építeni.
A 25 cm-es koszorúmagasság abból van, hogy a modern falazóanyagok elemmagassága (habarccsal) is ennyi. Magyarul olyan ez a méret, mint a lego. Lehet benne szinteltolás, egyéb, de nem kell téglát vágni.
A koszorúnak a magasságát a födémvastagsáig is meghatározza. Ami monolit vb födémnél is minimum 18 cm, elemesnél min 19 + felbeton. Tehát a technológiai dolgok is ennyit hoznak ki koszorúmagasságra.
Ahhoz meg külön gratulálok, hogy a romániai és a bulgáriai 10 cm-es koszorút pártolod egy "Épitési szaktanácsok" topicban. Ird azt hozzá légyszives, hogy "két szál vas bőven elég bele", hogy teljes legyen a hülyeség-kép.
A koszorú az egyik legfontosabb dolog a házban, az nem engedi szétnyomni a falakat a tető által pl. Egy normál háznál van max 100 méter (ez már nagyon sok) koszorú. 100x0,25x0,30 = 7.5 m3 beton. Tehát vasalással együtt 200e Ft maximum.
A romániai példából kiindulva elég a fele: 100 e Ft-ot spóroltál, és a házad egy kalap szrt ér, egyszerűen életveszélyes.
Magyarországon a vasbeton hazájában mindent túlméreteznek !
Így a koszorút is!!!
Egyébként is ez a 25 cm -es magasság még abból alakult ki amikor az állított kisméretű tégla adta a zsalut és a 'hőszigetelést'
Aztán ez a 'tabú' megmaradt.
Pedig mi a szerepe a koszúnak ?
Hát mint egy abroncs összefogja a falakat. És ekkor a jó, megfelelő vasalás dominál, az veszi fel a húzó erőt.
Annó 5 éve jártam először Romániában a Parciumban meg másutt is.
Sok bevakolatlan házat láttam és így kiszúrtam ők bizony nem túlozzák el a koszorú magasságát . Általában 15 magasak, de nem egy volt ahol a magasság csak 10 cm volt és szerintem bőven elég.
Persze építészeink esküsznek a 25 vagy még magassab koszorúra, bele a betont, minél többet, had ámuljon a laikus, megkérdőjelezni soha nem fogják - kivéve engem !!
Persze az elmaradott románok lehet csak takarékosságból készítik ilyen alacsonyra a koszorúikat - nem tudom !!
Amúgy egy alacsonyabb koszorúnál, igaz ott is összekell kötni a zsaluzatot, de nem ennyire kiélezett mint egy a természetesebbnél magasabbnál.
Na jó zsaluzást és jó drótozást, mert ha kinyomja az a rengeteg böton, hát azt helyre hozni nem egyszerű.
Ez a beton utókezelő egy nagy baromság. Ha nem engedi kiszáradni, akkor hogyan kap a beton belső fele hűtést, nedvességet. Amikor próbakockát vittem vizsgáltatni, azt 28 napos koráig vízbem tárolták anno.
Takard le vastagon rongyokkal, így tovább tartja a nedvességet.
Belocsolod a koszorút, és végigterited nejlonnal. Ez alól nem tud kiszökni a pára, a napsütés hatására meg kicsapódik a fólián, és visszacsorog a betonra.
Csak esténként le kell szedni róla, hogy azért szellőzni és száradni is tudjon.
Viszont ettől függetlenül gondolkodunk egy olyanban, hogy a koszorút lekenjük/beszórjuk beton utókezelő szerrel, ami nem engedi kiszáradni. Ennek oka főként az, hogy a mostani meleg időben egyszerűen kivitelezhetetlen lenne, hogy 1-2 óránként körbelocsoljuk, többet kihagyni meg veszélyes lenne, másrészről így nyugodtan mehetne rá kb 1 hét múlva a talpszelemen is. Jól gondolom, hogy ez a beton-utókezelő szer egyfajta vízszigetelést is ad, így a magába szívott nedvességet a koszorú csak oldalt adná ki később is a zsaluzaton?
Simán el kell harmadolni/negyedelni a méteres bitlem hengert, és végigguritani a koszorún, a tőcsavaroknál meg átszúrni simán.
A bitumenes lemezre főleg az épités folyamán van szükség, amikor még nincs fent a vizhatlan tető. Ugyanis a koszorú magába szivja a vizet, és alulról "táplálja" a fát, ami ettől elvetemedik, és feleslegesen tekergeti a koszorúba ágyazott tőcsavarokat.
Másrészről nagyon ritka az, amikor a teljesen kiszáradt, 28 napos koszorúra rakják rá a talpszelement, tehát igy is kaphat még vizet a fa.
Harmadrészt pedig egyfajta kiegyenlitő rétegként is működik a bitumenes lemez, kiegyenliti a kisebb egyenetlenségeket.
(egyébként mikor vakolod belülről a falat - mivel fafödémed van - a koszorút is vakolod. Azaz vizet adsz neki, ami ismét csak fel tud szivódni)
Egyébként meg szerintem eléggé általános alapelv, hogy fát mindenképpen valamennyire vizhatlanul épitünk össze más anyagú szerkezetekkel...
Kösz az infókat a koszorú-zsaluzással kapcsolatban is, de a vízszigetelésnek a létjogosultságát kérdőjelezem meg, ha minden ok, ott a koszorúnál nem nagyon kellene víznek lenni, illetve ha van, akkor már más gond is van, nemde??
Ez a drótozás sokat nem ront a hőszigetelésen. Feltételezem, hogy kap a homlokzat egy hőszigetelést még ezen kívül. A kilógó drótot el kell csipni.
Általában a koszorú alatt szokták átfúrni a falat, azon átdugnak egy menetes szárat, az tartja a koszorú zsalu alját. Aztán a hosszanti zsaludeszkákra keresztbe (azaz függőlegesen) raknak deszkát, ez fogja össze a hosszanti deszkát. Valamint ezeket a függőleges deszkákat még fönt összedrótozzák.
Amúgy nem biztos, hogy mixerbetont 30*25-ös koszorúnál van értelme vibrálni géppel. Kannázva vagy pumpából rakják bele a betont? Talán elégséges egy rúddal kézzel bevibrálni a betont. De ha jól megcsinálják a zsaluzást, akkor nem szabad hogy kárt tegyen benne a gépi vibrálás.
Én direkt 8mm-es sóder szemcsenagyságot kértem a koszorúbetonhoz, hogy jobban kitöltse a helyet, mint az általános 16-os.
A koszorú zsaluzásánál tartunk, egy 30cm széles, 25cm magas betonkoszorú lesz a végeredmény, az egyik oldalán 8cm XPS van a beton mellett bennmaradó zsaluzatként, így jön ki a 38 cm-es falszélesség, a C16-os mixerbetont vibrálni is akarjuk majd.
A kivitelező úgy akarja csinálni a zsaluzást, hogy kb 30 centinként összedrótozza a zsalu két oldalát 1,8-as nem horganyzott lágy huzallal, hogy biztosan tartson és bírja majd a vibrálást is. A stabilitásnak én sem volnék ellene, viszont nem tetszik, hogy olyan sűrűn végig van lyukasztva a koszorúszigetelés, ráadásul a rengeteg nem horganyzott drót sem tetszik, amelyek óhatatlanul ki fognak majd lógni a betonból és a szigetelésből. Az én elképzelésem egy ritkább drótozás (méteretként max) és valami deszka pánt, ami felülne a falra, akár élében is lehetne tenni a stabilitás miatt, így nem kellene olyan sűrűn drótozni, de stabil is maradna.
+1aggály: a koszorúbabeleteszikatűcsavarokat,mégakiöntéseelőtt,abiztumenessziegeteléstkicsitnehezíti,hogycsavarokatkellkerülgetni...
Az ácsaink simán rá szokták pakolni a koszorúra a szelemeneket és a födémgerendákat is, mindenféle szigetelés nélkül, az a koszorú hol hordozhat ott jelentős nedvességet, amit átadna a szelemennek/födémgerendának? Ha a faanyag le van kezelve valami impregnálóhoz hasonló valamivel, akkor is kellene közé vízszigetelés?
+1aggály: a koszorúbabeleteszikatűcsavarokat,mégakiöntéseelőtt,abiztumenessziegeteléstkicsitnehezíti,hogycsavarokatkellkerülgetni...
Bitumenes lemezt mindenképpen rakjatok a fa-beton közé.
Épitész/statikus mit szól ehhez a konstrukcióhoz? Mármint a keresztmetszetek tudtával... Mert a legalsó födémgerenda kifordulásra hajlamos lehet, jó lenne ha massziv keresztmetszete lenne.
