Sajnos a konkrét kérdésre a konkrét választ nem tudom, az viszont érdekelne, hogy mi célból akar valaki cimbalmot készíteni.
Bennem is felmerült már az ötlet, énbennem azért, mert láttam-hallottam alpesi zenét játszani appenzeller hackbrett-en illetve sazburger hackbrett-en (sajnos nem élőben, csak jutyúbon), és kedvet kaptam valami hasonlóhoz, de jelenlegi tudásom kevés ahhoz, hogy bele merjek vágni, továbbá egyéb hangszereimmel túl jól ki tudom tölteni kevés szabadidőmet.
(Mostanában sramligitárom összerakásával bajlódnék, amikor lenne egybefüggően legalább egy napom szabadon.)
A világért sem szeretném, ha azt hinnétek, figyelmen kívül hagyom a szakértelmeteket. Ám a kérdésem - amellett, hogy bizony fontos kérdés ez is - nem arra vonatkozott, hogy milyen hangszert látunk a felvételen. Ezért átfogalmazom: ha a filmben látott hangszer mását szeretném elkészíteni, hangsúlyozottan ugyanolyan megszólalással, kihez forduljak, milyen szakanyagot, hol keressek?
Igen, és talán még valami fém borítás is szokott a tőkéjén lenni. Da létezik könnyített változat is belőle. Amit a filmen látunk, az szerintem semmiképpen nem lehet a régifajta nyakbaakasztós, hanem ennek valamikor lábai voltak, és keretje is. Ez mindenképpen valamilyen kibelezett példánynak tűnik. A legkisebb cimbalom amit valaha láttam, az a Néprajzi Műzeumban lévő kínai cimbalom, joncsin, vagy jancsin, egy kínai emberrel beszéltem azt mondta, hogy így hívják a hangszert. midenesetre a mongolok is használják, de nem tudom ők hogyan nevezik. Ezek azért sokkal kisebbek, mert pentaton hangolásúak (eddig még csak pentaton dallamot hallottam ilyen hangszeren), emiatt ugyanakkora hangterjedelem eléréséhez sokkal kevesebb húr kell. El tudom képzeni, hogy modern változatai már ettől eltérnek, amiatt, hogy több hangnemben is lehessen rajtuk játszani, mégha csak pentaton dallamokat is. Tehát a hagyományos magyar nyakbaakasztós cimbalom nem sokkal nagyobb egy kínai cimbalomnál.
Én azért azt tanácsolnám egy kezdőnek, hogy inkább egy kisebb nyakbaakasztós példánnyal próbálkozzon elsőkörben, mert azon is meg lehet tanulni.
Tudnátok nekem olyan szakanyagot vagy szakértőt ajánlani, ami vagy aki a belinkelt filmben 1:09:04-kor felbukkanó asztali cimbalom elkészítésében lépésről-lépésre segítene engem?
Igen, jellemző. Tévedések, és képzavarok sorozata. A művészek már csak ilyenek, régi nóta, a hangszerkészítők örök bosszantására.
Az is tévedés, hogy egyenlő feltételek mellett vizsgálnak meg egy régi és egy új hangszert. akkor lennének egyenlőek a feltételek, ha visszamennénk az időben, amikor a régi hangszer új volt, és azzal hasonlítanánk össze a mai hangszert. Mit kell azon csodálkozni, hogy egy 300 éves hanszer rosszabbul szól, mint egy mai? Azt is tudomásul kellene venni, hogy ezek e hangszerek nem használati, hanem muzeális értékek. Mikor pl a vastagságtérképeik alapján kópiát készítünk, akkor azt is figyelembe kéne venni, hogy ezek a méretek 300 év alatt talán némi zsugorodáson mentek át. Vagyis a jó kópia egy kicsit vastagabb, erősebb az eredetinél. Ezeknek a hangszereknek az információtartalmuk adja az értékét. Ha egy régi hangszert lemásolnak vélhetően hasonló anyagból és módszerekkel, a fent említett zsugorodást is figyelembe véve, akkor lehet sejtésünk arról, hogy az adott eredeti hangszer konstrukciója mennyire jó, illetve milyen ideálokat, igényeket elégít ki? Ezen régi hangszerek tanulmányozásával szert tehetünk egy gondolkodásmódra, szerkesztési elvekre, melyeknek segítségével új hangszert szerkeszthetünk. Ettől olyan értékesek, és ezért kell tisztelni őket, nem pedig a jelenlegi állapotukban nyújtott teljesítményükért!
Első olvasatra elég bugyuta, nesze semmi, fogd meg jól.
"A hegedűk közt voltak néhány naposak és háromszáz évesek is. Amikor a szólistákat arra kérték, hogy ítéljék meg, az éppen megszólaltatott hegedű új vagy régi, a hegedűművészek 33 alkalommal válaszoltak rosszul és 31 alkalommal találták el a hangszer hozzávetőleges korát."
Szerintetek ez hihető? Én úgy képzelem, hogy egy új hegedűnek új illata van, ami az öregedéssel lassan szűnik meg. Meg a tapintása is más.
Hol lehet olyan dörzsárat venni (kapni, szerezni, stb.), amellyel a fakúpos hangolókulcsoknak a helyét lehet kialakítani?
1:33 kúparány kellene, és legyen benne 7-9mm vastagságú szakasz.
Vettem egy 1926-os magyar készítésű, használhatatlan állapotú sramligitárt olcsóér', most éppen teljesen szét van szedve. Úgy tűnik, hogy a basszushúros nyakán soha nem voltak még húrok, a lyukak nincsenek kikúposítva, sem pedig áttételes hangolószerkezetnek nincs nyoma.
Próbáltam fakúpra ragasztott csiszolópapírral kúposítani, de nem működik, nem bírja a smirgli.
Igen, a te vastagságtérképedhez a Chromkor a jó húr. Nem drága, nemes hangú, és kicsi húzóerejű. A húrlábat majdnem olyan magasra kell hozzá beállítani, mint egy bélhúrhoz. Gyengéje, hogy ha gyenge a gerenda, azt a hibát nagyon kiemeli, bőg, dohog a g-je, laza érzetű, mintha lógna. Ha a lélek túl kiszorul a szélre akkor is ezt csinálja. Jó hegedűn nincs vele gond, de erre érdemes odafigyelni.
"a kívül- belül vízüvegezés nem oldja meg?"
De, többé-kevésbé segít rajta. Meséltek nekem arról, hogy egy román csellót hozott rendbe az egyik ismerősöm sógora, gyenge volt, étkente vízüveggel, oszt megjavult. Én már hoztam rendbe gyenge tetejű hegedűt vízüvegezéssel, a hátnál nem annyira működik, mert az nem annyira issza, ott inkább egy jávor színfurnér lemez beragasztása segít (bélelés). Volt egy román hegedű, amivel ezeket kellett csinálnom. Akkor még azt hittem ,hogy a gyári hegedűket vastagabbra hagyják, hogy biztos legyen, illetve javíthassa aki akarja. Elvállaltam, aztán főtt a fejem, mert ennél román hegedűnél nagyon gyenge volt hát, amiatt gyengére kellett vennem a tetőt, a hátba pedig be kellett ragasztanom a színfurnért, és kromkort tettem rá, így elfogadható lett. olyat is csináltam, hogy csak ott kentem be a vízüveggel, ahol vastagabbnak kellett lennie, korrigáltam vele valamelyest a vastagságtérképet. Az pedig nagyon fontos, hogy káliumszilikát legyen, a nátrium nem jó, az repeszt és betonkemény.
A közepén vékony vastagságtérképekre van egy alternatív magyarázata Marosvári mesternek:
Hegedűkupecok gyakran csinálták azt, hogy színelőpengével, kaparóvassal egyszerűen elvékonyították a tető közepét, sokszor mérés nélkül is. A mester nagykönyvében láttunk Nemessányi hegedűt, aminek 2,2 volt a közepe. Nem valószínű, hogy azt Nemessányi csinálta olyanra, de a könyvben úgy adták elő, hogy az egy Nemessányi hegedű, és ilyen a vastagságtérképe. Azért csinálják ezt a kupecok, mert ettől nemesedik a hang, könnyű lesz a megszólaltatás, de veszít az erejéből, gyakorlatilag az én általam támogatott koncepcióról áttérítik a hegedűt a te koncepciódra. Ez javíthatja az eladhatóságot, különösen akkor, ha a kupec esetleg ismeri a konkrét vevő ízlését, és tulajdonképpen átbuherálja a vevő ízlésének megfelelően. Ez azonban átverés, mert különösen egy öreg hangszernél, a hatás időleges, 10 év, és tetőcserés lesz a hanszer (vagy bélelés, de az tetőnél már nem sufnituningos művelet, vagyon precízen kell kivitelezni, mert ha a bélelés nem pontosan illeszkedik, akkor a ragasztóréteg vastag lesz, és többet ront, mint használ). A híres mester hangszere nem hozza már azt amit tőle várnak, a tetőcsere pedig rontja az értéket (nem a használatit, hanem a muzeálisat) mert nem eredeti a tető. A profik ilyenkor bélelnek.
Ezzel azt akartam mondani, hogy ha látsz egy könyben egy vastagságtérképet, és a közepe irreálisan vékony (kissebb mint 3mm) akkor kezdj el gyanakodni, hogy az átesett egy kupecműtéten.
Gitárosként és gyakorló magyar népzenét játszó hegedűsként, arra gondoltam, szívesen felvenném a hangszereim közé a tamburát. Az a basszprím a legszimpatikusabb, de nem, vagy csak - számomra - megfizethetetlen áron találok. Tudna valaki segíteni, hol érdemes keresni?
Esetleg egy átbarkácsolt kis gitártest is jó lehet először, de kivel lehetne megcsináltatni? Budapesti vagyok.
...pirastro chromcor húrt használok, tetszik a hangzása, nem feszül nagyon és strapabíró. Előtte thomastic vision-t vettem, de azon az A-húrok mindig elszakadtak, azóta olyat nem veszek.
Kipróbáltam, tényleg nagyon könnyen szólnak meg az üveghangok és nagyon tisztán/szinte nem is hallatszik a vonósúrlódás zaja/ és testesebben, hangosabban/fokozni tudom az üveghang erejét/, mint az előző készítésű hegedűimnél/azokon karcosan szól, jobban hallatszik a vonósúrlódás és nem tudom fokozni az üveghang erejét/ . :) Jó, hogy mondtad, mert amúgy én üveghangon nem nagyon szoktam játszani, de most kipróbáltam.
"...hamarabb kezd el befelé fordulni a hang..."
ezt, a kívül- belül vízüvegezés nem oldja meg? Sacconi azt írja a könyvében, hogy a Stradivári azért tudta vékonyabbra venni a lemezek vastagságát, mert vízüveggel kezelte kívül-belül a lemezeket ,kávákat is, így csontosította /bár mélyebb lett a hangszínük a hegedűknek, de nem fárad el a fa évszázadok alatt sem a rezgéstől és ragyogó marad a hangja. Azok a hegedűk, amik nincsenek csontosítva, arra mondta azt Sacconi, amit te írtál. Én meg kívül-belül vízüvegeztem.
Sacconi írásában...
"A preparálás a fának állandóságot kölcsönöz és a hangszernek rendkívüli tartósságot biztosít, megakadályozza a rostoknak, a tartós rezgés által előidézett kimerülését...
A preparálás az idő múlásával és a rezgések állandó hatása közben állítólag alapját képezi a fa szerkezetében lévő kristályosodási folyamatnak, a a hangzást befolyásoló tulajdonságainak elvesztése nélkül, sőt, még a lakkozás fénytörő képességét is növeli.
A preparáló szubsztancia tehát hatást gyakorol:
1. a hangzásra, mert a kezeletlen fa eltérő ellenálló erejét mind a tetőn, mind a háton kiegyenlíti, továbbá főleg a puhább, hajlékonyabb és kevésbé keményebb, tömörebb részeken hatol át.
2. a tartósságra, mert a fának-ha csak egyszer is felszívta-figyelemre méltó, az idők során sem változó szilárdságot ad...
...a hangszerre felhordott preparáló szubsztancia kémiai elemzése a szilicium és hamuzsír jelentős mennyiségét állapította meg. Kétségtelenül üvegszerű szubsztanciáról, pontosabban káliumszilikátról/egyfajta vízüveg/ van szó..."
budapesten van a Dohány utcában egy kínai hangszerbolt, ott 35-40Eft-ért eléggé elfogadható hegedűket lehet válogatni. Ezek nagyon jó alapanyagok továbbdolgozáshoz, mesterítéshez. Ennyiből azonban ki lehet hozni egy olcsón megvett szegedi ládagyári hegedű tuningolását. Az esettől és a szakemberrel való megállapodástól függően 20-30Eft+ húr (10-12Eft). Így azonban kiváló hangú hegedűt nyerhetünk, amilyet ennyi pénzért nem kaphatunk. Egy ládagyári hegedűt 10-20Eft-ért már lehet kapni.
Nem találtam más hegedűvel kapcsolatos topicot, így hát ide írok. Milyen hegedűt érdemes venni kezdésnek? A kínai hegedűk milyenek? Érdemes kínait venni, vagy inkább egyből egy manufaktúra hegedűt?
Ez kedvez az üveghangok megszólaltatásának. Az ilyen hegedűn könnyen szólalnak a flazsolék, illetve a népi zenében a furulyautánzás, próbáld ki, hogy igazam van -e, kíváncsi vagyok?
"Nagyon könnyen megszólal, sima és tiszta hangok és a nagyon halk hangoknál is nagy lehetőségek nyíltak a képzett hangok árnyalására. Az eddigiektől sokkal nagyobb a hangereje ez a hangerő nekem maximális megfelel, főleg, hogy a hangszín ilyen nagymértékben javult"
Ez igaz, de az is igaz, amit nem mindenki szokott elismerni, hogy ez a fajta megoldás rövidebb élettartamot biztosít. Hamarabb kezd el befelé fordulni a hang, és kezdetben sem lehet túl erős húrokat rátenni. Ezt ezért említem, mert az öregedéssel járó hangbefordulásra sokszor a gyengébb húr használata megoldást jelent. Persze ha nem használod strapás körülmények között (kocsmazene, utcazene) akkor még így sem lesz ilyen probléma belátható időn belül, tehát az elképzelés működőképes. Egyszer majd én is kipróbálom egy szegedi hangszer mesterítése alkalmával. Kísérletezésre nálam az való.
"A kulcsokat diófából esztergáltam,"
felejtsd el, az puha ahhoz! Egy darabig talán működhet, de fémhúrokat ne tegyél rá. Inkább keríts bukszusfát, az hagyományosan is használatos, de még a jávor is jobb a diónál, vagy a kőris, eperfa, körtefa . Hogy 30Eft-os lakkot kensz a hegedűre, de ébenfára nem akarsz költeni, következetlen dolog, ha már ennyit költesz egyik oldalon, akkor a másikat se rontsd el fukarkodással.
Nekem nagyon beválik ez az egyenlő vastagra faragott tető. Szép bársonyos, telt, nemes és ami a többi hegedűn nem volt eddig, egy szép selymes és ragyogó hangszíne/a kávákat is sokkal vékonyabbra vettem.t. A régebbieken 1.25 mm/Vadon Géza szerint/, a mostaniakon 1.1 mm vagy még annál is véknyabb. Ettől lesz ragyogó a hang/Sacconi írása szerint/. Ez bevált eddig. Nagyon könnyen megszólal, sima és tiszta hangok és a nagyon halk hangoknál is nagy lehetőségek nyíltak a képzett hangok árnyalására. Az eddigiektől sokkal nagyobb a hangereje ez a hangerő nekem maximális megfelel, főleg, hogy a hangszín ilyen nagymértékben javult. A szép hangszín nekem nagyon fontos/fontosabbnak tartom, mint a hangerőt, főleg, hogy nem is adom el, saját használatra van :)/. És amiben még eltértem az a gerenda formája és ívelése/ gömbölyű és ellipszis kombinálása. Ez a főzetlen fából készült Stardivári mintára készült hegedű. Mindenki véleménye aki hallotta eddig közelről a "csodálatos hang" :) jelzővel illetik. :) Főleg amikor összehasonlítom, egymás után játszom rajtuk/ az előzőleg készítettekkel amiknél még nem alkalmaztam ezeket a változtatásokat/, akkor látja mindenki, hogy mekkora különbség van a két hang között. A két, főzött fából készült hegedűt/a Guarneri del Gesu és Csíszár Gyula mintára készült/ még nem húroztam fel, de azokat is ilyen elv szerint készítettem, egyformára faragott tető. Kiváncsi leszek azoknál milyen változás lesz, a Guarneri elég sűrű szálú fenyőből készült, kb 1 mm-es évgyűrűtávok egyenletesen/ettől a hangtól is sokat várok/. A Csíszár félénél nem olyan egyenletes az évgyűrűtáv. A széles résznél a szélénél van 3.5 mm is. Ott belül több vízüveget tettem, hogy kiegyenlítsem a sűrűségi különbséget. Mindháromnál különbözik a gerenda magassága és formája, ahogy jónak láttam a tetőhöz arányítva.
Ez az itáliai balzsamos olajlakk is nyom a latba szerintem. Gondolkoztam, hogy mihez hasonlít a tapintása az azzal lakkozott felületnek. És beugrott, a rovarok kitinpáncéljához. Elégedett vagyok ezzel a lakkal. A kulcsokat diófából esztergáltam, a fogólap almafából amit sokszor átkentem 5%-os vízüveggel, aztán 1200-as vízpapírral simára csiszoltam. A húrfeszítőt is diófából faragtam/van vagy 20 éve száradó diófám abból/, a gombot almafából esztergáltam/ébenfára nem költök :)/.
"mert a tető úgy funkcionál, mint egy hangszórómembrán, "
erre Marosvári Mester határozottan nemmel válaszolt. Nem úgy működik, mint a hangszórómemrán.A hangszórómemrán ugyanis nem tartja meg a húrnyomást, itt van egy statikus terhelés is, ami közel sem egyenletesen oszlik el. Az egyenletes vastagság szép nemes hangot eredményez, de ha erő is kell, akkor már nem megfelelő, ugyanakkor az élettartam szempontjából is jobb a differenciáltabb vatagségtérkép. Szivesen találkoznék egyszer, hogy ezt rajzokkal illusztálva el tudjam magyarázni. Hogy megértsd, keresd Tassy András szakdolgozatát keresd, talán mintha fentlenne valahol. Azon a végeselemes ábrákat nézd meg, ahol a feszültséget mutatja, meg ahol a rezgésamplitudókat mutatja színskálával. Na annak az ábrának kell megfelelnie a tartós, erős, szolisztikus hangú megbízható vastagságtérképnek, nagyon szemléletes.
" mert úgy viselkedik csak rugóként, ami "visszarúgja" a a hangot/"
szerintem a tetőnél is így működik.
Egyébkén az mindenképpen dicséretes, hogy van egy elgondolásod, eltérések pedig a legnagyo bb mesterek véleménye között is van. Az eltérés valószínűleg az elvárt hangideál eltérésében is keresendő.
A nyár nem feltétlenül könnyebb fa mint a fenyő. Nagybőgőhátakat rendszeresen csinálnak belőle. Ha el akarsz tárni a fenyő használatától a súly csökkentése érdekében, akkor ajánlom a hársfát, amit kávalécekhez szokásosan is használnak, vagy a paulovniát amit császárfának is neveznek.
"Ez a kis súly a vastagságtérkép miatt van. A Guarneri hegedűk valószínűleg nehezebbek; mert a tető és hát közepe vastagabb."
Sacconi azt írja a könyvében, hogy a tetőnek az az optimális, ha egyenlő vastag mindenütt/tőkéknél, végeknél, f-réseknél kicsivel vastagabb/, mert a tető úgy funkcionál, mint egy hangszórómembrán, annál pedig tudjuk, az a jó, ha egyenletes. A hátnál viszont annak közepén kell a legvastagabbnak lennie/ot kötelező vastganak lennie, mert úgy viselkedik csak rugóként, ami "visszarúgja" a a hangot/ és a szélek felé egyenletesen vékonyodni. Én a Guarneri/1742 Il Canone/ korpuszának körvonalát nagyon szépnek és a hangzás szempontjából is optimálisnak találom. Viszont a tető vastagsági méretezésével nem értek egyet, hogy a közepén vastag és kifelé véknyul/mint a Stainer-eknél, a Stainer-eket nem hegedűnek, hanem inkább"hibának" tartom :)/. Én mostmár az 1742 Guareneri del Gesu/Il Canone/ mintára készült hegedűimnek a tetejét egyforma vastagra faragom, így szebb lesz a hang, főleg az E húron javul sokat, de mindenütt. Az f-rést is nagynak találom, túlságosan kint szól, ezért a menzúrától le és fel 1-1.5 mm-el rövidebbre veszem. Így a levegő nyomása is optimálisabb lesz benne. Na ez az én meglátásom ezzel kapcsolatban, csak úgy leírtam. :)
