Ünneplés = megemlékezés a zenekar iránti tiszteletből a magunk vigasztalására
Nem azt akartam írni, hogy:
Halottunknak szép virág díszíti a holmiját
Ravatalán lángoló bimbókban az Unió
(Túl sok volt és majd túl kevés lesz
Csak ez fogy el igazán túl hamar ...)
hanem:
Szivárvány temető helyett
Ami volt, sosem létezhetett
Eleget
Gondoltam némi leket öntene a gyászoló rajongótáborba egy ilyen
retrospektív Karabély összművészeti valami (olyan Mardrigass jellegű
"gyászmenet" )
Jön a köd, fekete, menekülj
Valami ideköt, egyedül
Tekeregsz, füledben a zene
helyett inkább:
Romok mögül bújik elő
A Nap...
ezért
Ha én is meghalok
S jönnek az angyalok
Szólj rájuk: ne tovább
Szólj rájuk: ne tovább
Hullámat tetováld
Feltámadunk minek a halál
nem
...az ördög elvisz minket:
mentsétek meg lelkeinket!
hanem
Stoppal indult a mennyországba
Legkésőbb ott találkozunk
- de inkább majd valamelyik reinkarnációban kereszteződnek útjaink-
és akkor:
ha létezik, hát megtaláljuk újra
Azt a penészes harmóniát
Visszavesszük mégis azt a kurva
Megérdemelt szemét romantikát