Köszönöm a választ. Voltam vele dokinál kő miatt van vagy megütötte.Kapott injekciót.Meg még holnap még egyet kap.És sebfertőtlenítés többször naponta.
Nálam is él egy ilyen. Kő okozta sérülésből indult, majd a páncéljna elkezdett "lyukadni". Ha van nyesr rész Betadin oldatozd le, teknős maradjon szárazon pár napig ( nem lesz semmi baja ). Ha gyógyult heg, akkor nincs teendő.
Én arra következtettem, hogy valami kórokozó került a sérült részbe, és az "ette" a páncélt.
köszönjük szépen a válaszod. Mindenképp ügyelünk a hőmérsékletre, nehogy megfázzanak nekünk. Útközben az autóban le tudjuk venni, a tetejét, és ott fűteni is tudunk rájuk. Reméljük így mindenki épségben meg fog érkezni.
Az esetek túlnyomó többségében nem a faj, hanem a teknős természete dönti el, hogy együtt tarthatók, vagy nem.
Megfelelő élettérben egy sárgafülű és egy hieroglifás tartható együtt, ha mindkettő békés természetű.
Persze alap feltétel, hogy közel egyforma méretűek legyenek.
Ha viszont valamelyik közülük agresszívabb természetű, akkor már felborult ez az egyensúly.
Csak egy példa, az én "alapító" vörösfülű ékszerteknős párom már elmúlt 17 éves.
12 - 14 évig nem volt velük semmi probléma, és mellette nagyon sok-sok kisteknős is született.
Az utóbbi 3 - 4 évben azonban a kerti tavon kívül vízben kisebb zárt helyen 10 percnél tovább nem bírják kis, hogy ne verekedjenek.
A lakásban bóklászva semmi gond nincs velük, de akár mekkora akváriumba berakom őket egyszerre, rövid idő után verekedés lesz a vége. Így aztán ősztől tavaszig felváltva vannak vízben, amíg a másik a lakás egyéb részein szabadon mászkál.
Már régebben is volt teknősöm, és abból indultam ki, mert ő nagyon szerette amikor fejét vakargattam, és a szájában turkálhattam akkor sem harapott meg, ezért gondoltam, hogy lehet szelíd.:)
A hűtőtáska jó ötlet, de ne forró, csak meleg (30°C - max.40°C) vizes palackot használjatok.
A hűtőtáskába pár melegebb ruhadarab, de ne sokat, és legalább egyet a palckra, hogy közvetlenül ne érje a meleg őket!
A párásítás nem szükséges, sőt nem is ajánlott. Nincsen rá szükségük!
Ráadásul a levegőből kicsapódó pára a ruha szöveteibe kerül, és ha túl sok pára kerül oda, a szövetszálak között elzárhatja a levegő útját, kritikus esetben fulladást is okozhat.
És a hűtőtáskát időnként kicsit ki kell nyitni, hogy szellőzzön.
Egy teknős nem olyan, mint egy chivava kiskutya, hogy bedugom a kabátom alá, és elmegyek vele sétálni, ölembe rakom, mint egy cicát és simogatom, vagy tologatom a padlón, mint egy matchbox autót.
A teknőstartás poénja, hogy egy megfelelő méretű életteret biztosítok neki gondosan berendezve, tisztán tartva, valamint rendszeresen etetem megfelelő takarmánnyal, és hagyom szabadon élni az életét a kis birodalmában, miközben gyönyörködöm azon, ahogy éli az életét.
A teknősöket nem lehet megszelidíteni, nem lehet "háziasítani". Agyuk mérete olyan kicsi, hogy gondolkodásra nem nagyon képesek, mindent ösztönösen cselekszenek. Egy teknős rendkívül makacs, és akaratos tud lenni, viszont a megszokások rabja, amit ki lehet használni néha.
Ha rosszul fogod meg, vagy az orra elé teszed az ujjad, akkor rá fog kapni, bármennyire szelídnek tűnik egyébként.
Viszont bármilyen vadóc, biztonságosan meg lehet fogni, fel lehet emelni, persze csak ha szükséges.
Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy melyik fajta teknőst választod.
Nagyon szeretnék egy teknőst, de még nem igazán vagyok tisztában a fajtajellezmzőkkel, ezért szeretném a segítségeteket kérni. Így első nekifutásra a hieroglifás ékszerteki nagyon szimpatikus, és érdekelne, hogy mennyire szelíd természetű. Például a pézsmateknős nagyon megtetszett, de arról azt olvastam, hogy nagyon harapós, én pedig kicsit szelídségre hajlamosabb tekit szeretnék.:) Még az is nagyon érdekelne hogy fiút vagy lányt érdemes választani, ha a hieroglifás teknőst nézzük?
Teknős költöztetés ügyében szeretnék segítséget kérni!
Két pézsmatekink, és egy mississipi teknősünk van, akik jelenleg egy 60 literes akvásiumban élnek, maximum fél évesek lehetnek.
Költözés előtt állunk, ahol a srácoknak 9 órát kellene autóban utazniuk, plusz 14 órát komppal.
Kaptunk tippeket, hogy a hűtőtáska alján elhelyezett forróvizes palackkal a megfelelő hőmérsékletet biztosítani tudjuk, és még párásítani is egy kicsit. Mégis elég bizonytalannak érezzük, így útnak indulni velük.
Kérlek titeket, ha van bármilyen ötletetek, vagy saját tapasztalatok akkor írjatok, mert aggódunk nehogy bármi bajuk essen a hosszú út alatt!
Nem szoktad kirakni mászkálni a lakásban? Mert ott is sérülhet a felfedező út során. Amúgy nekem nem tűnik veszélyesnek, bár én nem vagyok állatorvos ugyebár.
Akkor kell félni, ha esetleg a sérülések nyomán gombás fertőzések indulnak meg a páncélon, de amíg száraz és kemény, addig erről nem nagyon van szó.
Anno a vörösfülüjeim rendszeresen levedlettek néhány pikkelyt a páncélról.
Nem igazán van olyan hely a akvaterráriumában, ahol megsértheti magát. Mutatok másik képet, ahol oldalról is látszik a páncélja, én először azt gondoltam, hogy vízkő, de az csak nem lehetséges. Már egy jó ideje megvannak neki ezek az "elváltozások"
Remélem, hogy tényleg csak felhorzsolta, de ennyire?! :(
Csak tippelek, de nekem ezek az "elváltozások" valahogy "ismerősnek" tűnnek.
Nincsenek a helyén olyan vízből kiálló kövek, vagy szerelvények, amelynél többször próbálkozott már valahova "felmászni"? Nálam a kerti tóba anno. készítettem egy "sziklavárat", ami jól nézett ki, és akkor jó ötletnek tűnt. Aztán kiderült, hogy mindkét teknősöm előszeretettel elkezdett alpinistát játszani, és amikor legurultak onnan, egy idő után hasonló sérülések lettek a páncéljaikon. A "sziklavárat" gyorsan átrendeztem "lájtosabbra", és azóta már "begyógyultak", az idők folyamán leváló rétegek következtében eltűntek ezek a sérülések.
Csináltunk képet a teki páncéljáról. Nem tudjuk, mitől jöhet ki rajta ez. Rendszeresen eszik, halat, rákot és kagylókat, kétnaponta. Másfél éves. A péncélja kemény, nincs betegségre utaló jele. Valakinek volt már hasonló esete?
Ennél nagyobb képet nem enged csatolni!!! Pedig nagy felbontás kép volt eredetileg! Reméljük, hogy így is látszik, aminek látszania kell!!
OK, akkor az elhízás minket nem fenyeget. Halat kapnak. Kizárólag halat, és semmi nasi. Nincs rá időm ugyanis. Az életem nem a teknőcökről szól, még akkor sem, ha nagyon szeretem őket is. Még a kicsinek sincs alkalmam napi rendszerességgel enni adni, a lányomnak meg vagy eszébe jut, vagy nem, ha nem vagyok itthon. Viszont egy 160 literes halas akváriumban lakik. Gondolom amikor épp nem kap, talál magának valami ehetőt, mert nem látszik alultápláltnak, levertnek. Vidámkodik ahogy kell. Megszokta a helyét. Kézből etetem. Már elfogyott a fagyasztott halam, kap szárítottat.
A nagy meg alig eszik. Telel. Magától. A legritkább esetben marad meg a dézsájában. Most pl. harmadik napja van a helyén, nem tudom mi vette rá, máskor csak enni rakom be. Jóllakik, aztán "szétrúgja a ház oldalát", úgyhogy ki kell vennem. Akkor elcsámpázik a kályha elé a motoros cuccom alá, fejére húzza a takarót, és egy-két hétig nem is mozdul. Időnként megnézem, akkor fújtat mint a sárkány, megnyugszom hogy él, és béke vele....had aludjon. Amikor felkel, motoszkál, rohangászik a házban, akkor vissza a vízbe, megetetem, és kezdjük elölről. Így ő sem fog elhízni.
A kicsi a múltkor meglépett. Hihetetelen, de megtalálta azt a pár centis rést ahol nem volt rendesen visszatolva az akváriumot fedő üveg. Napokig nem láttuk már akkor, de nem kerestük, mert a dús növényzet között nem könnyű megtalálni ha ő nem akarja. Nem volt semmi gyanús. Aztán egyszer a lányom hív, épp melóztam, hogy az előszobában csámpázott békésen, amikor egyszer majdnem rátaposott. Az akvárium 60 centi magas, ez még rajta van egy 90 centis pulton. Hogy a fenébe hempergőzhetett le, nem tudom, de szerencsére semmi baja, csak nevet váltott. Hudini lett.
Akkora mint egy húsz forintos, és már ilyen trükkös. Erősen gondolkodom a nyári lakosztályukon, hogy ne legyen baj ebből a szökésből. Lehet, a kicsit békén kellene hagyni még az akváriumban, de a napfény neki is jót tenne gondolom. A ki-be hurcolás meg stresszes lenne neki.
