Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.07.17 0 0 21054

 

Ja, ismerem a szabályzatot. Valójában nálam, akit kutatni akarok az már nem tartozik a védettbe, hiszen már a nagyszülők sem tartoznak bele.

 

https://mnl.gov.hu/sites/default/files/14_13_1_2019_mnl.kutatasi_szabalyzat_2.pdf

Előzmény: skoumi (21053)
skoumi Creative Commons License 2020.07.17 0 0 21053

"amennyiben a saját családomat kutatom."

 

Amennyire én tudom, ez azt jelenti, hogy az egyensági vonalakat. Oldalágat már nem. És a kutatás alatt a "védett" anyakönyvek esetén nem a lapozgatást kell érteni, hanem az ún. ügyfeles tájékoztatást, amikor megmondod, hogy kit, mikor, milyen egyéb paraméterekkel és hol keresel, ők kikeresik a megadott bejegyzést és azt az adott bejegyzést megnézheted és kijegyzetelheted. De te nem lapozgathatod a védett időszakot, mert ott más személyek adatait is láthatnád, amire szabály szerint nincs lehetőséged. De nyilván majd a levéltár pontosabban felvilágosít, szerencsére nekem nem volt még ütközésem ilyennel eddig.

 

Josbig-nek:

Igen, nem fogalmaztam elég szabatosan.

Én azokra értettem, amit írtam, amik ún. védett időszakba esnek (mert nekem ez már "természetes", csak azt felejtem néha el, hogy másnak nem feltétlenül). Azt a levéltárban nem kutathatod, hacsak nem vagy tudományos kutató, viszont ezek jó része a FS-ön elérhető. Nem minden, és FS-ön sincs fenn minden, ami egyébként kutatható, de ennek meg más okai vannak.

Előzmény: Törölt nick (21047)
rferi Creative Commons License 2020.07.17 0 1 21052

Szolgálati közlemény!

Nyílt nap van az Arcanum ADTplus oldalán!

Josbig Creative Commons License 2020.07.17 0 0 21051

"Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között."

 

Ez sem általánosítható, mivel én a saját településemen a halotti anyakönyvek közül az 1915-1933 közöttieket a Familysearch-on nem találtam meg, a Levéltárban pedig fellelhető. Ugyanígy jártam a XIX. századi református anyakönyvekkel, a Familysearch-on mindegyik anyakönyvi típusból több helyen évtizedek hiányoznak, addig a Levéltárban csak egy-két év nem található meg.

Előzmény: skoumi (21049)
Törölt nick Creative Commons License 2020.07.17 0 0 21050

"A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók"

 

Ez nem így van, levélben kerestem meg az egyik levéltárat a családfám kutatásával kapcsolatban és azt a választ kaptam, hogy minden kutatható, amennyiben a saját családomat kutatom. Sőt még ha az is felmerül, hogy esetleg örökbefogadás történt azt is meglehet nézni, persze mindenki a sajátját. Jogszabály írja elő.
Gondolom a hivatásos családfa kutatókra is ez vonatkozik ( egy kivétellel, ami az örökbe fogadásra vonatkozik.)
Köszönöm az ajánlatot, de inkább magam és nem azért mintha nem bíznék a családfa kutatókba, azért mert volt egy rossz tapasztalat, ez nem tántorítana el, de az a biztos ha én nézem meg, mert ha pl. felmerül egy ponton, hogy merre tovább, akkor csakis az én fejemben van meg, hogy az emlékeimre és az ismert oldalág felől szűrjem ki, hogy melyik a valódi felmenő, teszem azt azonos nevek alapján.
Megnéztem a családfádat nagyon alapos munka.

Előzmény: skoumi (21049)
skoumi Creative Commons License 2020.07.16 0 0 21049

"Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten." sem.

A kutatható polgári anyakönyvek az anyakönyvi másodpéldányok, amiket csak 1895-1980 között vezettek. 1981. január 1-től nincs másodpéldány - így kutatható anyakönyv sincs... sajnos.

 

"na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve"

Erre se vegyél mérget. Éppen ma sikerült belefutnom, hogy egy személy születési és halotti anyakönyvében szereplő személy neve nem egyezik a házassági anyakönyvében szereplő személyével. A házassági anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető szerint náluk a helytelen név van berögzítve az anyakönyvbe (ami nem a levéltárban őrzött másodpéldány = másolat, hanem az eredeti)! Most tekergeti a nyakát, hogy WTF és mi a megoldás... (Nyilván van, vagy lesz, csak kérdés, hogy a rendszeren hogy verhető át és mikor...)

Tehát még az eredeti anyakönyvben is szerepelhet téves adat! így sajnos még az sem vehető készpénznek. És 1953-ban már nem bemondásra, hanem papírok alapján házasodtak a népek...

 

Sajnos 1907-1920/1925 között a házassági anyakönyvek nem tartalmazták (illetve nem minden esetben írta be az aktő) a születési helyet...

Egyházi anyakönyveknél meg aztán a papon múlott, mit rögzít, ebből a szempontból a református és a görög katolikus rémálom tud lenni - de van, amikor a római katolikus is...

 

Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között.

 

Értem, hogy elveszítetted a bizalmadat a családfakutatókban, de ha gondolod, azért keress meg, hátha...

Előzmény: Törölt nick (21047)
Törölt nick Creative Commons License 2020.07.16 0 0 21048

Ja, ami lemaradt, hogy a Kiss – Juhász pároshoz azaz a leányukhoz Kiss Zsuzsánnához, nem tudom hozzákapcsolni a Békéscsabán, Debrecenben, Budapesten és etc. helyen élt rokonokat, akik ehhez az ághoz tartoztak, mert neki a két testvérén kívül Sarkadon semmilyen rokona nem volt, aki vér szerinti, csak itt ezeken a helyeken voltak rokonai. ( unokatestvér etc.) így arra a következtetésre jutok, hogy az ükszülők nem Sarkadon születtek.

Előzmény: Törölt nick (21047)
Törölt nick Creative Commons License 2020.07.16 0 0 21047

Sajnos az 1980-as években halt meg Gyulán és ott lett eltemetve. Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten.

 

Van egy születési meg egy házassági anyakönyv, amelyben az anya keresztnév nem azonos ( a házassági az biztos, hogy az övé, mert Sajti Lajos volt a nagyapám ) na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve, mert ha Zsuzsánnának hívták az anyját, akkor a születési a jó, ha viszont Juliánna van írva, akkor a házassági anyakönyv szerinti a jó. ( és akkor születhetett bárhol.) mert a születési hely nincs feltüntetve, csak a lakhely, jó pár házassági anyakönyvet átnéztem abból a korból van ahol fel van tüntetve, hogy hol született ( még akkor is fel van külön tüntetve, ha történetes ott született, ahol házasságot kötött ( jelen esetben Sarkadon ) és sajnos van ahol nincs. Van két öccse, mindkettőnek megvan a születési és házassági anyakönyve ( ugyan abból a korból, nekik ( Juhász Zsuzsanna van feltüntetve és ott van a születési helyük is) és itt felmerül bennem, hogy lehet féltestvérek voltak, mert a Zsuzsanna nevű dédnagyanyámnak volt egy nővére és azt Juliannának hívták és lehetett az ő gyermeke is, csak a húga nevelte fel valamiért, de az is lehet, hogy a Kiss nevű dédnagyapámnak volt ilyen nevű testvére és annak a gyermeke vagy törvénytelenül született gyermek, akinek Juhász Julianna volt az anyja, minden lehetséges ) és persze az sem tisztázott, hogy az ükszülők hol születtek, mert csak a nevüket tudom és azt, hogy hol temették el, ami nem azt jelenti, hogy a Sarkadon haltak meg, mert ha valamelyik kórházban halt meg Pl. Gyulán, akkor már a Gyulai Anyakönyvekben van feltüntetve vagy esetleg máshol ( az egyik hozzátartozómat így találtam meg, pl. a Szolnoki Anyakönyvben, közben Sarkadon van eltemetve. Az biztos, hogy Juliánna volt a keresztneve az üknagyanyámnak az üknagyapám meg Juhász nevű és innentől bárhol lehet keresni. Szóval elég kócos, mert csak akkor igaz a megtalált felmenő, ha hozzá tudom kapcsolni az oldalági rokonokat. Jelenleg meglévő családfámhoz ( ami van ) nem tudom hozzákapcsolni. Ezért az a biztos ha személyesen teszem meg, amikor egyszer Magyarországra jutok és rászánok min. egy hónapot a kutatásra vagy többet, ha a szálak más országba vezetnek.

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155271735&t=9000502

Előzmény: Prelleg (21046)
Prelleg Creative Commons License 2020.07.15 0 0 21046

Kedves elmenyer!

Arról, hogy két Kiss Zsuzsannáról (a Sarkadon, 1899-ben született és 1923-ban Sarkadon esküdött) bizonyosan meggyőződjék, azonos személy, vagy sem, két ötletem van.

1, Nézze át a sarkadi házassági és halotti anyakönyveket. Ha valamelyikben benne lesz a sarkadi születésű is, biztosan két különböző személy volt.

2, Próbáljon a rokonság alapján visszakutatni az anyakönyvben. Szerencsére a sarkadi házassági anyakönyvek 1945-ig, a halottiak 1975-ig kutathatók. Ha tehát, ismeri a rokonok életrajzi adatait (legalább a sírokon lévő dátumokat), és a rokonok közül valaki 1975-ben vagy az előtt hunyt el Sarkadon, el lehet kezdeni felépíteni a családfát és idővel meglesznek Kiss Zsuzsanna felmenői is.

Ami az orosz órát illeti, azért, mert a családtagok örökölték generációkon át, nem feltétlenül a családdal kellett, hogy bejöjjön az országba, számos, egyéb módon is bekerülhetett. Ami a budapesti levéltárat illeti, ha csak anyakönyvet szeretne kutatni, az egyházi anyakönyvek döntő többsége meg van a Familysearch-ön, és ezek érhetőek el Óbudán is. A polgári anyakönyveknél (főként, de nem csak, Pest megye kivételével) több anyakönyv kutatható a Familysearch-ön, mint a megyei vagy éppen fővárosi levéltárakban.

Előzmény: Törölt nick (21040)
vörösvári Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21045

szívesen

Előzmény: növény12 (21044)
növény12 Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21044

Köszönöm szépen a gyors választ! 

Előzmény: vörösvári (21043)
vörösvári Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21043

circiter - kb 

Előzmény: növény12 (21042)
növény12 Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21042

Sziasztok! 


Egy kis kiolvasási segítséget szeretnék kérni. 1789. febr. 15-én házasodott össze Salgó János és Tóth Ilona Kürt-ön.

Özvegyek voltak. Tóth Ilona életkoránál mi lehet oda írva? 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GBT6-FNZ?i=307&cc=1554443&cat=1369849

 

Köszönöm a segítséget! 

vörösvári Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21041

Békés megyébe volt szlovák bevándorlás, nem zárja ki egymást a kettő.

Előzmény: skoumi (21039)
Törölt nick Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21040

Nem sokat számit, ez volt a tanulópénz, majd amikor, nem lesz ilyen vírusos helyzet, akkor magam nézek utánna a Budapesti Levéltárban.

Előzmény: skoumi (21039)
skoumi Creative Commons License 2020.07.13 0 0 21039

A családfakutató, akit megbíztál, nem vállal garanciát arra, hogyha bebizonyosodik, hogy hibás az általa feltárt vonal, díjmentesen újra kutatja egész hibás vonalat? Általában (jobb helyeken) szokás ilyet vállalni, én is teszek ilyen nyilatkozatot a munkáimhoz.

És ha vannak bizonyítékok a kezedben (nevek, adatok, címek stb.), ami igazolja, hogy a családfakutató félrement, akkor nyugodtan menj vissza reklamálni, hogy a család, amit kaptál, nem a tied és szíveskedjen javítani. 
ilyen esetben, amikor eltérés van közöttük, akkor a családfakutatónak illik magyarázatot adni arra, hogy mi alapján gondolja, sejti, vagy tudja bizonyosan, hogy az általa feltárt rekordok az eltérések ellenére is ugyanazt a személyt takarják.

 

Ami pedig a DNS dolgot illeti - bár kicsit más, mint a tied: volt praxisomban olyan kutatás nemrég, hogy az anyakönyvi adatok alapján feltárt ős és a megbízó által ismert ős neve, bár ugyanaz volt, mégsem egyeztek. Viszont rokonságban álltak. Mivel azonban az adatok a papírok alapján feltárt ősre mutattak, 150 év távlatából már nem lehet megállapítani, hogy a pap tévedett vagy a kedves rokon a mamával csapott egy görbe estét...

Előzmény: Törölt nick (21011)
JPmiaou Creative Commons License 2020.07.10 0 0 21038

Valószinű _perillustris dominus_ "tekintetes úr" rövidítése.

Előzmény: Sziszike8 (21037)
Sziszike8 Creative Commons License 2020.07.10 0 0 21037

Tisztelt fórumozók!

Újra hozzátok fordulnék egy kérdéssel. A képen látható Sebe András neve előtt van egy bizonyos P. D. 

Ez mit jelenthet? Esetleg valamilyen megkülönböztető jel, vagy szimplán a keresztnevek rövidítése?

Válaszotokat előre is köszönöm szépen! :)

rferi Creative Commons License 2020.07.10 0 0 21036

Mostanában sokat foglalkoztunk az iskolákkal.

Épp most kaptam a hírlevelet, 250 000 oldal új iskolai értesítő került fel az ADT-re

https://adtplus.arcanum.hu/hu/collections/?tag=ISKERT

 

Hátha jól jön valakinek....

rferi Creative Commons License 2020.07.10 0 0 21035

Dédanyám Szrenszki Lujza néven élte az életét.

A születési bejegyzésekben négy lánytestvért találtam, egy Lujza sem volt.

Szerencsére előkerült a házunk födémjében elrejtett iratcsomag, benne egy olyan adásvételi szerződés, amiben ő is szerepel, és az feloldotta a kérdést, hogy két másik névvel keresztelték, amiket sosem használt.

A halottijában sincsenek benne, a sírkövén is csak a Lujza van.

A legelső gyereke Irma néven élte az életét, hat gyereket szült ezen a néven, ezen a néven halt meg, de az összes születésit átböngészve sem tudtam rájönni, Lujza néni melyik gyereke lehetett. Csak az segített, hogy a halottiban ott volt az életkora, merthogy őt is két másik keresztnéven keresztelték.

Előzmény: Némedi László __ (21033)
Némedi László __ Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21034

most találtam

 

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-353.html

 

"keresztnévadás

az újszülött személynevének (utónevének) a hagyományok szerint történő kiválasztása a családi közösségben. Befejező aktusa a → keresztelő vagy a → névadás más módja. A magyar keresztnévadás rendező elve az → apaági leszármazás, amely megköveteli, hogy az újszülött keresztnevét az apa családjában ismert és szokásos nevekből válasszák ki. Az egész nyelvterületen élt szokás szerint az elsőszülött fiúgyermekek rendszerint az apjuk keresztnevét örökölték, és ha apjuk nem volt elsőszülött, tehát nem az édesapja keresztnevét viselte, akkor az első gyermeket rendszerint apa nagyapja nevére keresztelték. Ezt a szokást annyira következetesen gyakorolták, hogy a keresztnév fennmaradása érdekében a meghalt nagyobb testvér nevét rendszerint az utána következő gyermek örökölte, bár – gyakran attól félve, hogy a halott testvér nevére keresztelt gyermeket a név „magával viszi”, meghal – más nevet adtak. A folyamatosság azonban így sem szakadt meg, mert a kimaradt keresztnevet egyik később született gyermek keresztnévadásakor pótolták. Ez volt a szokás a lányok születésekor is, az elsőszülött rendszerint anyja nevét kapta. Általában minden negyedik fiúgyermek és tizedik leánygyermek viseli apja, ill. anyja nevét. A fiú- és leánygyermekek kaphatták még (a gyakoriság rendjében) → keresztszülőjük nevét, valakinek a keresztnevét a rokonságból, a halott rokonok keresztnevét, pl. a tolnai–baranyai székelyeknél nagybácsik, nagynénik nevét stb. A keresztnevek választékát az egyházi előírások, a helyi névdivat, a keresztnévadás helyi szokása határozta meg. Az egyházi fegyelem előírta, hogy keresztnévadáskor a gyermek ne kapjon pogány nevet (keresztnév), vagy ha az egyházi regula sértette volna a helyi szokást, és mégis ilyen nevet adtak, másik keresztnévként fel kellett venni valamelyik szent nevét (védőszent). Ezt sok helyütt úgy érték el, hogy a keresztelést végző lelkész a gyermeknek születése vagy keresztelése napjának naptári nevét adta. A születés napjához közel eső naptári nevet (különösen nevezetesebb szentek nevét) egyébként is általános szokás volt adni, főleg a r. k. lakosság körében. Ezt a gyakorlatot színezte a mindenkori helyi névdivat, amelyet követve hol egy történelmi nagyság, bibliai személyiség (prot.-oknál elsősorban ószövetségi, r. k.-oknál újszövetségi nevek), a helyi földesúr, pap, tanító stb. nevére, vagy valamely divatnévre keresztelték a gyermekeket. A nálunk használt keresztnevek között előfordulnak bibliai (pl. Mária, Eszter, János, Gábor, József, Magdolna), görög (pl. Ágnes, Borbála, György, Elek, István, Lídia, Margit, Kristóf), római (pl. Júlia, Valéria, Antal, Kornél), germán (Ida, Gizella, Ernő, Egon), szláv (pl. László, Kázmér), ótörök (pl. Ákos, Álmos, Géza) stb. eredetű nevek is. Néhány keresztnevet magyar eredetűnek tekintünk, mint pl. a Tas, Árpád, Gyula, Előd, Gyöngyi, Emese neveket. – A keresztnév történetileg megelőzte a vezetéknevet; a magyarság a 13. sz. első feléig egyelemű (keresztnév) neveket használt. Ekkor azonban a kibontakozó hűbéri társadalomban a vagyoni, családi és jogi viszonyok szükségessé tették, hogy a családi hovatartozás egyértelműbben kifejezésre jusson, az ingatlan tulajdonosát, örökösét pontosabban körülírják, megkülönböztessék a hasonló nevű személyektől. A körülírás először még nem igazi vezetéknév volt, hanem csak megkülönböztető név, de később ennek nyomán kialakultak, állandósultak a személynevek. – A nevek előfordulásának gyakorisága koronként változik. A 18–20. sz.-ban a leggakoribb férfinevek: József, László, István, Ferenc, János, Lajos, György, Sándor; női nevek: Mária, Éva, Erzsébet, Margit, Zsuzsánna, Ilona, Katalin, Anna voltak. A magyar lakosságnak mintegy 75%-a ezeket a neveket használta. A korábbi századok gyakori nevei közül addigra teljesen elavultak a Gergely, Benedek, Balázs, Ádám, ill. a Borbála, Dorottya, Orsolya, Krisztina nevek. A férfinevek száma a 16–18. sz.-ban még 75 körül volt, a 20. sz.-ra 120 körülire nőtt. A női nevek száma a korábban említett korban még csak 30–40 volt, a 20. sz.-ban ez a szám 150 körüli. – A keresztnévadás szokásából makacsul tartja magát még ma is az apa és az anya nevére való keresztelés, de ezt egyre inkább lazítja, módosítja a változó népdivat. – Irod. Benkő Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései (Magy. Nyelv, 1949); Kálmán Béla: A nevek világa (Bp., 1967); Ladó János: Magyar utónévkönyv (Bp., 1971)."

Előzmény: JPmiaou (21031)
Némedi László __ Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21033

ja ha már nevek, mennyire kezelik az emberek hivatalosan az anyakönyvi bejegyzést.

Volt egy furcsa keresztnevű nő a családban, minden hivatalos iraton neve x, de ő mindenhol következetesen Máriának hivta magát, sírkőn, halotti értesítőn, stb.

A lányának ugyanezt a x nevet adta, aki szintén mindenhol Máriának hivatta magát.

 

Másik testvérek elvettek testvéreket, gyerekeik hasonló időpontokban születettek, és következetesen ugyanazokat a neveket adták. (persze ráadásul a házassági papírokon ezen a helyen nem jegyezték be a szülőket, így nehéz volt bizonyítanom, melyik gyerek ment férjhez)

 

Írásmódok családon belül is változtak, sch egyes gyereknél sima s lett, y végződés simán i-re majd visszaváltozott, a család egyik fele nevet változtatott a többi nem...

 

 

 

ha van nektek is történet mondjátok ti is...

Előzmény: Némedi László __ (21032)
Némedi László __ Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21032

ezt főleg ráadásul akkor tapasztaltam, ha az anya (apánál most nem emlékszem) nevét akarták továbbadni...

Előzmény: JPmiaou (21031)
JPmiaou Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21031

"Mennyire általános ez?"

 

Nagyon. Minden keresztény családban ez volt a megszokott vagy elvárt dolog. Valahol azt olvastam, hogy a gondolatmenet valami olyasmi volt, hogy így az elhunyt gyermek tovább élt.

 

Legszélsőségesebb példám: a tízéves László meghalt. Egy héttel a temetése után megszületett a kisöccse, és a László nevet kapta.

 

Az én tapasztalatom szerint is háromszor próbálkoztak egy-egy névvel. Mondjuk ritka, hogy legyen alkalom negyedik próbára, de ha jól emlékszem, két családban is találtam rá példát, és mindkétszer negyedszerre már más nevet adtak.

Előzmény: bogesz002 (21026)
bogesz002 Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21030

Köszönöm a választ! Nekem nagyon furcsa szokás ez, de akkor ezek után nem akadok fenn rajta. :)

Előzmény: Némedi László __ (21028)
Némedi László __ Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21029

köszi, majd egyszer megnézem a sarkadi Némedi vonalat...

Előzmény: Törölt nick (21025)
Némedi László __ Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21028

találtam olyant, hogy háromszor is megpróbálkoztak egy keresztnévvel, kettőször sajnos meghalt a csecsemő.

 

Lényegében szinte minden családban a családfánkban találtam ilyet...

Előzmény: bogesz002 (21026)
rferi Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21027

Én családomban is több ilyen előfordul.

Mondhatni majdnem minden ágon van belőle.

Előzmény: bogesz002 (21026)
bogesz002 Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21026


Tisztelt fórumtagok!

 

Kutatásom során találtam olyan esetet, hogy ugyanazon szülők, ugyanazt a nevet adták két külön gyermeküknek is. Feltételezem (mivel csak születési anyakönyveket látok), hogy az első gyermek fiatalon, csecsemőként elhunyt és a néhány évvel később született gyermeknek ugyanazt a nevet adták.

 

Mennyire általános ez?

Törölt nick Creative Commons License 2020.07.09 0 0 21025

Nincs. Az a család akikre gondolok az Némedi Károly koporsókészítő volt felesége Zakar Mária, én őket már nem ismertem, csak két gyermekét a László és Ilona nevűt. A László valamikor a 60 évek végén halt meg, az Ilona ha jól emlékszem a 70-es évek végén. Lehet volt több gyermek is, de azokat én már nem ismertem vagy nem tudok róla.

Előzmény: Némedi László __ (21024)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!