Ugyanaz a mintázat. Semmi rejtélyes hókuszpókusz nincs ebben.
Jól látható, hogy kezdetleges szerszámokkal szépen sorjában haladtak, jó munkához idő kell, türelem barlangot terem.
Az alpinista módszert továbbfejlesztve szinte pókemberként fejtették a köveket. Vízszintes 4 függőleges 2.
Le kell számolni végre a káros attitűddel és fel kell hagyni a diszkriminációval. A kínai barlangokból kb egymillió köbméternyi kő tűnt el, a kényszeresen számolók szerint ehhez 1000ember/6 év/24 órás műszak munkája kellett. A piramisos brigádnak is hasonló sztahanovista hatásfokon égett a munka a keze alatt. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen az embereknek mindenük meg volt, nem voltak megélhetési sem magánéleti problémáik, így örömmel megtervezték és végrehajtották a munkálatokat, testedzésnek, kikapcsolódásnak sem volt utolsó. Volt védő-, és szociális háló. A mindenben rejtélyt szimatolók gyakran sopánkodnak, értetlenkednek pl. a barlangok párhuzamos falain, miért nem lyukadtak át. Semmi titok nincs itt, kopogtatással tájékozódhattak, a hangból megállapíthatták a távolságot, hogy meddig mehetnek el. Elképzelhető, hogy idomított denevért is fehasználtak. Még azon szoktak megütközni, hogy hogyan láthattak, mert a barlangok kis bejáratain (másfél méter egy lépcsőfok, semmiség) egy bizonyos szögben rövid ideig süt be a nap, és beljebb egyre nagyobb a homály. Régen sokkal jobban láttak az emberek. Lyukakat találtak, azokban tüzeket tarthattak világítási célra, a köveket alulról felfelé, vagy felülről lefelé, de mindenképpen kívülről befelé vágták ki. Gépeinkkel már egészen jól utánozzuk a vésővel és kalapáccsal dolgozók keze munkáját, az egységes minta az ő nagyszerűségüket dicséri. Nekünk meg nem kell bolygatni, hogy mi célból készült mindez. Okuk volt rá és kész.
Jól bírjátok, világbajnokok vagytok ebben a Mocsári által feltalált állhatatos sportban.
Schenouda -tőle felettébb szokatlan- türelemmel viseltetik a megpróbáltatásokkal szemben, bravó, mindenki példát vehet rólatok. Azért néha kicsit megtöröm a monoton-konokon irányt egy-egy lábjegyzettel.
Amennyiben 5200-5500 éve vitték végbe a Szfinx test teljes kialakítását az anyaközetből, és a mészkőtemplomokat is ebben az időszakban emelték, akkor már fennálltak/fennállhattak egy szervezett, napkultusz központú társadalom feltételei a térségben.
És ami a lényeg: ez esetben a Szfinx eróziós mintázatok is érthetőbbé válnak.
Amennyiben 5200-5500 éve vitték végbe a Szfinx test teljes kialakítását az anyaközetből, és a mészkőtemplomokat is ebben az időszakban emelték, akkor már fennálltak/fennállhattak egy szervezett, napkultusz központú társadalom feltételei a térségben.
12000 évvel ezelőtt a törökországi ismert feltárások már kifinomult, megalitikus kőstruktúrákat, kőbe vésett művészeti ábrázolásokat bizonyítanak. Karahan Tepénél a téli napfordulóknak kőbe rögzített emléket állítottak. Ezért is lehetséges, hogy abban az időben, a gízai fennsíkon is létrejöhetett egy Nap mozgását figyelemmel kísérő helyszín, egy jardang megfaragásával (melyyből egy ősi istenség fejét fatagták ki), és egy kisebb magtest kialakításával, melyből még nem hozhattak/hoztak létre megalitikus templomokat.
Amennyiben kőbányászat létezett a kőkorszakban, az még nem jelenti azt, hogy nagy volumenű templom épületeket, vagy szobrokat faragtak belőle. Utakat, jelzőköveket, dolmeneket, oltárokat bizonyára kőből készítettek. /Ha mégis létezett egy fejlett civilizáció, aminek nem találjuk a nyomait, lehet csak a bányagödröket nem temették be maguk után.;-)
Nem azt mondtam, hogy az agyonerodált völgyfal 12000 éves. Csak azt mondtam, hogy a völgyfalon és a 19. századi Szfinx magtesten egyértelműen vízeróziós nyomok vannak. Robert Schoch szerint annyira súlyosak ezek az eróziós, mállási nyomok, hogy ezek, a geofizikai kutatásai és az archeoasztronómiai megfigyelések a jégkor végére datálhatják a szobrot.
De hát azt mondod a Szfinx és az agyonerodált árokfala már meg volt 12 ezer éve. A két templom anyagát a szobor mellől termelték ki. Most akkor ezeket a kockaköveket csak tárolták ott mellette és majd évezredekkel később egy másik projekt épített belőle templomot? Most már tényleg zavaraos egy kicsit az egész?
Egyiptomban is megalit építményeket emeltek Nabtában (Nabta Playa), kb. 7 ezer évvel ezelőtt. Ma a Kairói Múzeumban található "Líbiai paletta" (kb. 5000-5100 év) erődített városok jelenlétét rögzíti a Nílus-delta nyugati peremén, egy nagyon korai időszakban.
Bányagödör is volt. A Szfinx test anyakőzetből való kiszabadítása idején, amikor a munka legnagyobb részét elvégezték és a mészkőtemplomokat felállították. Nem kizárt a 12000 éves bányászati lehetőség sem. De ennél az eshetőségnél meg kéne magyarázni, hogy ilyen korán hogyan létezhetett az ősi Egyiptomban ilyen fejlett, szervezett társadalom? Hogyan létezett már akkor fejlett Napkultusz?
Ellenpont az lehet, hogy a bizonyítottan 12000 éves Karahan Tepénél a téli napfordulóknak kőbe rögzített emléket állítottak:
Most akkor régebbi, mint a 3. dinasztia? Mert a kőből valóépítkezést Imhotep találta fel, az egyiptomi hagyomány és Manethon, héliupoliszi főpap szerint, aki megírta Egyiptom történetét, 2300 évvel ezelőtt. Most neki elég jó anyagai voltak erre, s valóban nem találtunk Imhotep előtti kőépítményeket. Hogy itt valami 12 ezer éves épületet 7000 évvel később építenek tovább, ez nem a reális elképzelésekbe tartozik. De erre nem is utal semmi.
A Szfinxtemplom mellett az árok falát egyenesre simították, kérdés az, hogy a déli falat miért hagyták úgy? Esetleg szándékosan, mint az a holland kutató írta?
Azt ma nem tudhatjuk, hogy miként nézett ki a fennsík a piramisok és templomaik nélkül 5-6 ezer évvel ezelőtt. Azonban bányászhattak követ onnan más célokra is, akár 10 ezer évvel korábban. Ha ragaszkodunk ehhez a tízezer éves dátumhoz, akkor a vízeróziós fal csak bányagödör része lehet. (szerintem):-)
Azért nem lehet szerintem, mert az árok térfogata kb. megegyezik a mészkőtemplomok kiermelt kőanyagával. Ezért a legvalószínűbb elmélet, hogy 12000 éve csak ősi istenséget ábrázoló fej lehetett, egy minimális vagy minimálisabb mélyítéssel, test kialakítással. A mészkőtemplomokat 5-6 ezer évvel ezelőtt alakították ki.
„egyáltalán nem biztos, hogy a Szfinx mennyi idős. Elméletek vannak rá. Az biztos, hogy a 4. dinasztia koránál régebbi.”
Az nem lehetséges, hogy a Szfinx árok, az első kőbányák egyike volt a fennsíkon? Azonban Hafré építtette a templomot, a szobrot a meglévő adottságok felhasználásával készíttette. Vagyis a bányagödör felhasználásával.
Még vastaggal is szeded azt, amiről mást szajkózól régóta
Azért szedtem vastagon a kőbányák vízelnyelési adottságát, mert az egy meghatározó, kikerülhetetlen tény, ami A Szfinx-árok vvízerózióját támasztja alá, függetlenül a korolástól.
Mindig is ez volt a véleményem. Schochnak viszont abban igaza lehet, hogy 12000 évvel ezelőtt egy ősi jardangot megfaragva már létrejött egy ősi istenségert ábrázoló fej, vagy esetleg a Szfinx legrébebbi magteste kialakításra került. A többit pedig 5-6 ezer éve, illetve az Óbirodalom idején fejezték be. Tehát korszakokon átívelő építkezési folyamat volt a Szfinx projekt.
„A "tiltott régészet" vasszigorral seper le mindent és mindenkit, ami változással fenyegetheti az elméleteiket.”
Ez számomra is érthetetlen, hiszen Egyiptomnak a régiség (üzlet) olyan, mint a Szaúdiaknak az olaj. Egy igazán szenzációs lelet, vagy annak következménye fókuszba tenné az országot, aminek anyagi hozadéka is lenne.
Nem lehet tudni, mi a tényleges véleményed ezek szerint, mert mikor mit állítgatsz. Csak felhívtam rá a figyelmet, hogy magyarázataid elég összefüggéstelenek.
Én meg azt nem értem, hogy veszed a bátorságot ahhoz, hogy meghatározd másoknak, mit gondoljanak. Eddig nem voltál képes felfogni: egyáltalán nem biztos, hogy a Szfinx mennyi idős. Elméletek vannak rá. Az biztos, hogy a 4. dinasztia koránál régebbi.
A Szfinxtemplom talán naptemplom volt, talán nem. Ha a prehisztorikus időkben épült volna, mondjuk 12000 éve, biztos nem volt naptemplom. Egyszerűen ez a történeti idők terméke, mert a neolitikum emberei nem a Napot tisztelték, de már ennek belátása is előtanulmányokat igényel.
Teljesen érthetetlen, miért hivatkozol rendszeresen Colin Readerre, amikor szöges ellentétben áll azzal, hogy a Szfinx és árka 12-15 ezer éves! Még vastaggal is szeded azt, amiről mást szajkózól régóta. Hasonló érthetetlenség, hogy Mark Lehnerre hivatkozol, hogy gránittal beburkolták a Szfinxtemplomot. Most akkor hogy következik ebből az a hülyeség, hogy a templom 12-15 ezer éves? Lehner szerint ugyanis Hafré építtette mindkettőt, a szobrot és a templomot is.
A 19 századi Szfinx testén inkább a hullámos, kerekített, kis csatornákkal mutatkozó, függőleges lefolyási eróziós hatások mutatkoznak. A vízszintes rétegződési vonalak a mészkő több millió éves rétegződését mutatják.
"Tehát azok a gigantikus 10-12 ezer évvel ezelőtti esők ezt is érték volna,"
Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem! Mert a klímamodell szerint 10500 éve kezdődtek a nagy esőzések, ami kb. 3000 évig tartott. 12-12,5 ezer évvel ezelőtt termő szavanna volt Egyiptomban. Ez az időszak kedvezhetett a Szfinx létesítmény kezdeti lépéseinek megtételéhez, mert még nem áztatták az ősszobrot évszázados esőzések, és a csapadék által okozott nagymértékű mállási és eróziós jegyek kialakulásának volt bőven ideje kialakulni, és az állandó betemetődések veszélye sem állt fenn.
"Hogy miért csak az árokfal bizonyos részein látszik az esőerózió, és sehol máshol az egész Mokottam hegységben"
Colin Reader áramlási modellje azt javasolja, hogy a Szfinx körüli eróziós nyomok nem szükségszerűen bizonyítják a hosszú távú esőzéseket és a nedvesebb klimatikus időszakokat. Reader szerint a Szfinx-árok eróziós nyomai elsősorban helyi vízáramlások és vízelvezetési minták eredményei. Reader azt állítja, hogy a Szfinx körüli terület geológiája és topográfiája lehetővé tette a víz összegyűlését és koncentrált áramlását az árok bizonyos részein, különösen intenzív esőzések idején. Ez a koncentrált vízáramlás okozta az eróziós nyomokat, amelyeket más kutatók esőeróziónak tulajdonítottak. Ezt a megfigyelést támasztja alá az a tlny is, hogy a Szfinxtől nyugatra található kőbányák nagyrészt felfogták a lezúduló csapadék jelentős részét, mégis a nyugati és délnyugati falon látszódó jelentős vízerózió nyomai mutatkoznak!
Reader modellje figyelembe veszi a Gízai-fennsík topográfiai viszonyait, amelyek befolyásolták a víz mozgását és összegyűlését. Szerinte a Szfinx-árok és a környező terület topográfiája olyan, hogy az esőzések során lefolyó víz koncentráltan áramlott az árokba, fokozva az erózió hatását.
Reader figyelembe veszi az emberi tevékenységet is, beleértve a Szfinx és a környező építmények karbantartását és restaurálását. Az emberi beavatkozások is befolyásolhatták az eróziós nyomokat és azok eloszlását.
Mark Lehner tanulmányaiban és ebben a dok.filmben is https://www.youtube.com/watch?v=dzETRYI2V54&t=1695s kifejti álláspontját, hogy a Szfinx templomot évezredekkel ezelőtt gránittal burkolták, majd azt követően, az Óbirodalomban megfosztották majdnem minden burkolatától (elhordták és újrahasznosították a nagyon értékes asszuáni gránitot). Kifejti azon álláspontját, hogy a Szfinx templom eredetileg Naptemplom volt a nyugati-keleti tengely archeoasztronómiai funkciója miatt, ami a napéjegyenlőségeket jelezte! Kifejti álláspontját, hogy létezett egy elkülönült vallási szekta, amelynek napimádata nem képezte a központosított, királyi teológia részét. Mark Lehner (akinek a kutatásai, megfigyelései irányadónak tekinthetők az egyiptológiában) és más kutatók is tehát egy predinasztikus napkultuszt körvonalaznak, amely inkább helyi szokásokon és szekta alapú vallási gyakorlatokon alapult.
Robert Schoch a geofizikai mérések, az archeoasztronómiai megfigyelések és a Szfinx létesítmény mély eróziós, mállási jellemzői alapján inkább a legutolsó jégkorszakra teszi a Szfinx eredeti magtestének kifaragását.
A Szfinxtemplom is ugyanabból a kőrétegből épült, mint a Szfinx és árokfalának gyengébb rétegei. Előbb a Völgytemplom készült el (mivel a szertartási út abból indul a piramis felé), majd a Szfinxtemplom. Mindkét templom anyagát a szobor mellől bányászták. Ha volt egyáltalán gránitburkolata, az az Óbirodalom idején került rá (de szerintem Khephrén halála miatt erre még ez se került). Tehát azok a gigantikus 10-12 ezer évvel ezelőtti esők ezt is érték volna, főleg a homlokzati részt. A Szfinx testén nem eső, hanem szélerózió látszik. Hogy miért csak az árokfal bizonyos részein látszik az esőerózió, és sehol máshol az egész Mokottam hegységben, képtelen vagy megmagyarázni. Lehet úgy csinálni, mint a strucc, hogy a szerves minták datálása a Szfinxtemplomból az Óbirodalom idejét jelzi, és az egész gízai építészeti kontextus csak a 4. dinasztia idejébe illik. Egy 10-15 ezer évvel ezelőtti civilizációnak semmi nyoma, egyszerűen egyiptomi műemlékeket nyilvánítanak valamiféle jégkor végi civilizációnak, se csontok, se tárgyi leletek tőlük (pedig ezen a környéken az i.e. 5-4. évezredből is találtak sírokat, tárgyakat). Erről a "jégkori Szfinxszről" nem egyiptológusok, régészek beszélgetnek, hanem műkedvelő amatőr kutatók.
Mivel a Szfinx puhább mészkőből készült, amely érzékenyebb az erózióra, különösen a vízerózióra, és emellett a gízai plató szintje alatt levő Szfinx szobor és templomai (a Szfinx-árok objektumai) egy alapvetően száraz, elsivatagosodott klimatikus környezetben az állandó, akár egy-két évtized alatt bekövetkező betemetődések veszélyének is ki voltak téve, logikusnak tűnik a feltételezés, hogy inkább egy olyan korban hozhatták ezeket létre, amikor még az elsivatagosodás, a száraz, illetve a kimondotan esős éghajlat nem volt jellemző Észak-Afrikában, Egyiptomban, és a létesítménynek nem kellett tartania az állandó betemetődésektől, és az esőzések okozta áradások miatti eróziós lemorzsolódástól. Erre legalkalmasabb korszak a 11-12 ezer évvel ezelőtti termős szavannás időszak, másodsorban pedig a kb. 5-6 ezer évvel ezelőtti predinasztikus időszak volt. A késői predinasztikus időszakban még mindig több csapadék hullott, mint az Óbirodalomban (a Nílus szokatlanul magas áradásaival). Ez az időszak kedvezett a mezőgazdasági termelésnek is, így egy stabilabb és termékenyebb környezetet biztosított az emberi tevékenység számára.
"De ilyen mély esőnyomok messze nincsenek a Szfinxtemplom falain. Ez hogy lehet?"
A Szfinx alapvetően mészkőből készült, amely puhább és érzékenyebb az erózióra, különösen vízerózióra. Ezzel szemben a Szfinx templomai részben keményebb gránittal vannak burkolva, amely jobban ellenáll az eróziónak.
A Szfinx közvetlenül ki volt téve az időjárásnak, míg a templomfalak részben védettebbek.
A Szfinx körüli árokban lévő víz és homok kombinációja fokozott eróziót eredményezhetett, míg a templomok falai kevésbé voltak kitéve ilyen intenzív eróziós hatásoknak.
Schoch szerint a Szfinx templomok mészkőfalait enyhén visszavágták, mielőtt gránitburkolattal látták el azokat, feltehetőleg az Óbirodalom idején, de lehet, hogy előtte már.
Ha léteznének egy 10-12 ezer éves elődcivilizáció nyomai a gízai fennsíkon, valószínűleg nem a fennsík szintje felett, hanem inkább annak alatt, mélyen alatt lennének. Az ilyen korú helyszínek valószínűleg az idők során betemetődtek a természetes üledéklerakódások, illetve elrejtőztek az újabb építkezések alatt. A piramisok építését azért sem tartom régebbinek 4600 évnél, mert egy 12000 éves piramis-komplexumnál a kőbányák már - szerintem - elég mélyen eltemetődtek volna.
. 
