A lajtoskocsiból való vízosztás valamilyen üzemzavar következménye volt. Gondolom, hogy ezért is került az újságba.
Egy rokon hagyatékából kaptam ajándékba a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők 1904-es évfolyamát szép díszkötésben. Valószínüleg valaki öszegyűjtötte a számokat és beköttette, mert sok oldalon mai is látszik egy vízszintes hajtás, amely csak a bekötés előtt keletkezhetett.
Nagyon szokatlan számomra, hogy a fényképek sokszor semmilyen kapcsolatban nincsennek a körülöttük levő szöveggel.
Az alábbi kép pedig a Szondi u Epreskerttel szemben levő oldalán készülhetett.
Gumidanitól és másoktól is kérem, hogy ha van régi képe, képük a Fehérvári úti és a - mai - Bartók Béla úti vasúti hídról, ossza meg velünk. Előre is kösz.
Ha az onlány Budapest térképem nem csal, úgy a Szent László u. 159., azaz a Madridi u. - Berlini u. kereszteződés déli sarkán álló földszintes ház. (ha a sorompótól indulunk a Chinoin felé, a vöröstéglás MÁV-szálló után a második ház jobbkézről.)
Szerintem van valami filozofikus ebben a képben, s nem tudom eldönteni, vigasztaló-e, vagy éppen mélységesen nyugtalanító. Száz évvel ezelőtt vizet osztasz a Szondi utcában, mely tevékenység már akkor sem számított a halhatatlanság biztosítékának. Jó, ott termett egy fotózsurnaliszta a masinájával, ha a kollégák vagy a szomszédok kezébe jutott a másnapi újság, akkor csodálkoztak vagy viccelődtek. Esetleg eltetted, és a gyerekedre hagytad, félszázad múlva majd az ő gyerekétől került a szemétbe vagy a kályhába. Ki gondolta volna viszont, hogy újabb félszázad múlva egy fáintos csap okán mások ismét szembesülnek a slaugot tartó igyekezeteddel, s veled magaddal.
Mondjuk ebből sem tudom, hogy végül is a Thököly vagy a Gyarmat utca látható-e az utcai képen. Jó volna, ha valaki egy fényképezőgéppel felszerelkezve földerítené...
Nem volna könnyű kitalálni, mert abban az időben a Városliget külső széle és a Thököly út, Erzsébet királyné útja környéke tele volt kertvendéglőkkel és kocsmákkal. Mégsem kell munkásmozgalom-történeti kiadványokat böngésznünk, mert van nekünk Buza Péterünk (Herminamező, fejezetek egy városrész történetéből. Herminamező Polgári Köre, 1992. 134-135. o.):
"Schaetz Nagy Zuglói Sörcsarnoka (...) amelyet megjelölhetünk Gyarmat utcai és Thököly úti címével egyaránt. Szép nagy kertje volt -- látszik már ebből is. 1894-ben nyitották meg egy már meglévő épületben, az utolsó pesti városi lövöldében. (...) Schaetz József az első vállalkozó kedvű bérlő, aki akkor már évek óta a szomszédban volt háztulajdonos, a mai Thököly út 148/a szám alatti házát 1890-ben építette fel. Sörpalackozója üzemelt amúgy a Práter utcában, s egyike a kor sikeres vállalkozóinak, akinek felmenői fuvarosként kezdték, s aki a maga életútját gazdag polgárként fejezhette be. Elképzelhető, hogy Schaetz a saját házában is nyitott már vendéglőt, de "nagy" a sörkert, ahogy a neve mondja, bizonnyal csak azt követően lehetett, hogy a szomszédos parcella Gyarmat utcai végén álló Lövőházat, s annak telkét is hozzábérelte a maga birtokához, s maga a sörcsarnok is -- bizonyíthatóan -- abban az épületben rendezkedett be. Később építtetett még egy mulatóházat, nyári helyiségként, fából, a mai Bácskai utca magasságában (ez, ahogy a szerencsés vállalkozó minden eddig felemlített háza, noha romlandóbb anyagokból épült, ma is áll). A hatalmas kert egyszer a történelemnek is főszereplője lett. Az 1904-es vasutassztrájk -- amelyet ugyanúgy "nagynak" jelzősítettek, ahogy a vendéglőt, s valóban egyike volt a magyar sztrájktörténelem legnagyobb szabású és hatású eseményeinek -- Schaetz úr vendéglőjét választotta tanyájának. Miniszterek és képviselők jártak ki ide processzióban, aztán végül a rendőrség és a katonaság. Az ingedetlen vasutasokat itt, helyben sorolták be bakának, hogy parancsba adhassa az állam: menjen újra a vasút!" (...) Az bizonyos, hogy a volt Schaetz ingatlanon már 1909-ben Nordio Nazareno kőfaragó kap épületátalakításra engedélyt, s ami szintén biztos, az első magyar filmvállalkozás 1917-18-ban megveszi az utolsó pesti városi Lövölde ingatlanát, hogy a volt lövő- és aztán sörházban berendezze legelső műtermét. Vagyis a Nagy Zuglói Sörcsarnok a legjobb esetben is szűk negyedszázadon át működött mindössze. Igazán attraktívnak kellett lennie, hogy mégis ilyen mélyen beivódott nyoma a város kollektív emlékezetébe."
A vármegyék, a székesfőváros és az önálló törvényhatósági jogú (szabad királyi) városok egyes cikkek tekintetében árumegálllítási és vámszedési joggal rendelkeztek; így az országban léteztek belső vámhatárok is. Ezt Budapesten máig jelölik a meglévő vámházak (pl. Erzsébet kirné útja a körvasúti felüljárónál, vagy az Üllői úton az Esso kút és a vasúti felüljáró között, vagy a Fehérvári úton szintén a vasúti felüljárónál). Újpest thjv város egyik vámháza a Madridi úton a MÁV munkásszálló mellett szintén megvan még.
Egyébként a 30 55 117 2714-4 fedett teherkocsi mellett álló vízdaru napjainkban semmisül meg a Nyugati pu raktárterületének elplanírozása során. Gondolom, hogy a kocsi is osztja a sorsát.
Tudtommal Pesten 1939-ben vagy 38-ban de semmi esetre sem a 40-es években.
Képzeld még emlékszem,...
A "jobbra "tartsot" 1941. június 12.-én vezették be, a főváros közigazgatási területén azonban -a tömegközlekedési eszközök átalakítási nehézségei miatt- csak november 9.--én.
kis Cavintont? ;)
(megj.: a cavinton szó google-be való beírásakor is Hamster oldalát adja, ha magyar oldalakra szűkítjük a keresést. :))
Sajnos kevés látátszik a környezetből. Előtérben elveszett sinek. Valami rémlik, hogy ennek a templomnak van valami kapcsolata a bécsi Votivkirchével. Talán ez is a Ferenc József elleni merénylet után épült?
Ez a Gyár utca, ugye valójában a későbbi Jókai tér?
Nap mint nap elmegyek a Rákospalota - Újpest MÁV állomás mellett, de most néztem körbe tüzetesebben, és az állomás területén, pontosabban a hátsó vágányok között feltűnt egy kiálló, oda nem illő, vas csőszerkezet. Kisebb utánjárás során kiderűlt, hogy régen a gőzmozdonyokat itt töltötték fel vízzel, ezen a "csőszerkezeten" . . .[image1][image2][image3]
