A hangyák rengeteget járnak a hőszigetelésen, vagy csak nekem tűnik fel? Ha be lesz hálózva akkor eltűnnek? Más nem tapasztalta, hogy az újonnan fletett EPS-en szokat korzóznak a hangyák?
Van egy beépítetlen tetőterem, ahol télen barkácsolni szoktam (a hidegben:-). A zsindelyes tetőmnek az udvar felől beszellőző nyílásait el szabad-e zárnom a téli hónapokban (december-február), hogy ne süvítsen keresztül a hideg huzat a lábamon? Avagy károsítom ezzel a tetőszerkezetet? Nyáron mindig kiemelném ezeket a lezárásokat...
A gerincszellőző alatt 1-2 méteren kivágtam az átlapolt solflexet, hátha jobban kimegy nyáron a tetőtérből a meleg (nem biztos, hogy ez összefügg a fenti kérdéssel (???) )
Esetleg szóba jöhet-e egy részleges megoldás, pl. hogy mindkét oldalon nyitva hagyok 1-1 szarufaközt télen, nyáron meg mindet kinyitom (mobilra csinálnám)?
a közepes képre is klikkelve tovább nagyítható és +
Ilyen esetben szoktam javasolni, hogy a fal mellé függőlegesen (belülről) kerüljön 5 cm XPS, egészen a padlóburkolatig (külső faléleknél), mert a fűtött beton eszméletlen mennyiségű hőt visz ki a házból, és a 6 cm padló alatti hőszig nudli.
"Helló ! Mely vidéken van ez az ideális állapot ahol csak 2200 órát fűtenek ?"
Az egész ország összes vidékén van ilyen állapot, sőt olyan állapot is, ahol ennél sokkal kevesebb órát fűtenek ;)
A fűtési szezon hossza nem egy jogszabályban megfogalmazott óraszám, hanem egy számos összetevő eredménye alapján átlagolt tapasztalati érték.
Egy hőszigeteletlen házban élő kisgyerekes család számára a fűtési szezon lehet akár 230 napos is évente, egy passzívház esetén viszont már a 170 napos is sok. Általánosságban elmondható, hogy minél jobb egy ház hőszigetelése, annál rövidebb a fűtési szezonja, ezt vettem figyelembe akkor, amikor egy 10 centis hőszigetelésű háznál a "szokásos" 4800 órásnál valamivel rövidebb fűtési szezonnal számoltam (azon persze lehet vitatkozni, hogy az általam megsaccolt fűtési szezon hossz a ház jőszigetelési jóságához képest túl rövid-e, de ennyi pénzért csak ekkora pontosságra vagyok képes ;).
Namost jön a bonyolítás: fontos érték a számításokban a "fűtési szezon átlaghőmérséklete", tehát hogy a fűtési szezon alatt átlagosan hány fok volt odakint. Jól hőszigetelt házunkban a fűtési szezon ősszel később kezdődik, tavasszal meg előbb van vége, tehát a szokásos 200 napos szezon legmelegebb napjai kiesnek, ezért nem számolhatunk a szokásos átlaghőmérséklettel sem, mert a rövidebb fűtési szezon átlaghőmérséklete alacsonyabb lesz.
És aki már az hiszi, hogy most már minden tiszta:
a fűtési szezon hosszát befolyásolja még a benapozás is (lakás tájolása és napra néző ablakfelületei), meg a lakók által generált hulladékhő, a szellőztetés, és a satöbbi. Ezen hőforrások hozájárulása egy gyengén hőszigetelt ház esetén jelentéktelenek, de minél jobban hőszigetelt a ház, annál nagyobb jelentőségel bírnak a fűtési szezon hosszát illetően: pl egy passzívházban élő és otthon dolgozó keramikus (kemence!) számára egy fűtési szezon lehet, hogy csupán 10 napos (= karácsonyi szünet :)
Tehát a gyapotot ne gyűrjem hézagmentesen a deszkázat alá, hanem legyen ott is egy légrés?
A szellőztető nyílást a nyest miatt nagyon át kell gondoljam, a kocsimat már megtalálta a nyomorult, nem akarom, hogy beköltözzön a tetőtérbe...
:)
nyilván létezik valami olyan megoldás, ami megfelelően távol tartja a rágcsálókat, kb olyasmire gondolok, mint a pára elszívók homlokzati kivezetése, vagy valami légbeejtő zaslu, stb.
Valami beton födémen a 10 cm gyapot az csak U=0,30 azaz 300 Ft/m2 gáz Talán picit jobb, betonkefni salakkal töltve felette homok
Ami a 60 m2 födémen a plafon-fal sarokban ~18 eFt/év és ez ~125 m3 gáz
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az OSB alatt biztosan száraz télen az 10 cm gyapot? Igen, az. Anno posztoltam több képet ide,mert bizonyos helyen télen "ropogott" az OSB,aminek az oka a szellőző rendszer által felvitt hő kondenzációja volt a csövek mellett ami ráfagyott az OSB aljára.
Ebből a 995 lehetne még cirka 50 m3-rel kisebb +10 cm gyapot árán... megéri? szerintem nem: felszedni az OSB-t és lerakni 2x +5 cm steprockot. 1800Ft m2 a gyapotnak (60x2 m2) azaz 216e forint csak az anyag... sosem térül meg
Plussz a főzés/sütés ? Az is lehet újabb akár 200 m3 is .... elektromos
------------
Szóval, csak a fűtésre ~900-100 m3 gáz mehet el most.
De, mivel most nem fűtesz írd fel a gázóra álást és 1 hónap múlva olvasd le. 2009 óta minden hó első napján a gázóra mellett vezetve van.. .:) innen tom a számokat
Ezt a nyári értéket szorozd be 14-el és kb. annyi az éves nem fűtési célú gázigényed. 35 m3*14= 490 m3 éves HMV
A súllyal nem lesz gond, hacsak nem öntöd ki betonnal :)
A gyapot felett kell egy lécváz, és a deszka/OSB burkolatot hézagosan fektetni, igy nem lesz gond a párával.
A zsindelybe rakott szellőző akkor ér valamit, ha erre a háromszögre nyitott, azaz nincs alatta még fólia vagy egyéb. (zsindelynél nem szokott)
Ha növelni akarod az átszellőzést, akkor az oromfalba kell nyilást vágni, olyat mint a régi parasztházakon is látni. 20x40-es pl, 2-2 db, rovarok ellen lehálózva.
Nem emlékszem pontosan, hogy nálunk hogyan készült a tető, de agondolom, hogy a szellőztetés a zsindely és az OSB alatt az általad említett légrésen keresztül megoldott, meg vannak ilyen kis légbeejtő térbeli trapéz idomok (pont szellőző) a zsindely színével azonos színben a héjazatba építve, kb oldalankén 4-4 db.
Ezek, ha jól melékszem ,akkor állandóan nyitottak, tehát nincs rajtuk lehetőség zárásra.
A tűzfalon nincsen szellőztető nyílás, pdig, ha jól értem, akkor oda kellene legalább egy, vagy egy nyitható tetőszellőző ablak?
A tetőtéri tömeget mondjuk tudom növelni OSB, vagy deszka, hajópalló, stb fektetéssel a fogópárokra.
Ezt, ha megcsinálnám, akkor mint járófelüleltet is lehetne használni, azonban ilyenkor a szigetelő gyapotot gyakorlatilag bezárom a könnyűszerkezetbe. Ez jó így?
Ennek a terhelését statikussal érdemes kiszámoltatni, vagy a 6,5 m x 5 m részre nem tudok annyi súklyt felhordani, ami releváns lenne?
A padló magasságát a terepszinthez képest meg kell adni, és ennek megfelelően módosul az érték.
Viszont ha hőszigetelt lábazatod van, akkor a kettőt arányositani kell, mert totálisan fals (sokkal nagyobb) értéket kapsz, mint ami a tényleges hőveszteség.
(pár hónapja leirtam a metodikáját, keress vissza a hozzászólásaim között)
Akkor van értelme lehőszigetelni a felső háromszöget, ha télen az oromfalakon nyitott szellőztető nyilásokat becsukod.
A nyári tetőtéri hőterhelést úgy tudod a legjobban csőkkenteni, ha a felső háromszöget alaposan átszellőzteted, ami légcsereszámban sokszorosa a cserép alatti légrésen keresztül cserélődő levegőnek, magyarul a háromszög átszellőztetése jobb, mint a hőszigetelt háromszög cserép alatti átszellőztetése.
Télen viszont értelemszerűen jobb lenne ez a háromszög hőszigeteltre, viszont ekkor meg ne tudjon átszellőzni.
Talán legjobb megoldás:
- felső háromszöget alaposan átszellőztetni
- legalább erre a háromszögre hőtükrös tetőfóliát rakni (ami egyébként kurva drága, azért nem szokták a teljes tetőfelületre)
- a felső vizszintes födémre dűrűbb gyapotot rakni, vagy valami mással tömeget adni a rétegnek (alátét deszkázat, stb)
A padlófűtés alatt valóban kevés pár centi csak a szigetelés. d emivel félig földben van a ház/hegyoldal +erős lábazat, amikor már a ház alatti földtömeg "felfűtődött" NoPánick kartács szerint sem megy el túl sok meleg arra, volt már erről szó itt.
ablakok is jók bár sokan vannak és nagyok,van köztük 0,7-es is és jól vannak beépítve,hála az itt tanultaknak.. :)
A múltkor felmerült egy kérdés a túlmelegedő tetőtér födém szigeteléséről. A hozzárétő Urak megállapították, hogy feleslegesnek tűnik újabb deciméternyi szigetelés feltétele a vízszintes födémre, mert nem növeli a tömeget, ami a hőtartáshoz kéne.
Nos, én is ezzel kínlódom és ez a téma foglalkoztat.
Az alábbi sematikus rajzon piros színnel jelölt területeket szokás leszigetellni ilyen-olyan minőségű és mennyiségű anyagokkal, igény és forrás szerint változóan.
A kérdés az, hogy a zölddel jelölt síkok szigetelése (a szarufák közé felerősített módon) kb 15-20 cm vastagságú, átlagos gyapottal sem hozna érdemi változást nyáron? Vagy ezt csak mi, parasztok nem szigeteltük le és más mindenki meg igen? Vagy ez a kiszellőztetést gátolná így?
A légtér felmelegedsését az átforrósodot héjazat nyáron tovább táplálja és könnyedén a lakótér felé továbbítja a pirossal jelölt szigetelésen kersztül is.
Télen meg gondolom, hogy egy újabb szigetelt légréteg pedig a kihűlés sebességét csökkenthetné.
Vajk, nem érted? azért nem játszik,mert az mindig annyi. szigeteles elott és utan is egy adott mennyiség fogy. legyen 500 m3 per év, ha ezt kivonod az évesből vagy a szezonálisból arányosan akkor is a szigetelés áltaál csökkentett gázt kevéssége okát keressük!
Mely vidéken van ez az ideális állapot ahol csak 2200 órát fűtenek ?
Vagy itt vagy egy rokontoppikon nem is olyan régen a 200 - kontra 240 napos fűtési szezonon ment a vita. Azok pedig bőven 4000 ÓRA feletti fűtésidőt jelentik - igaz a pontosság kedvért a kazán sohasem megy 24 órát.
A többi viszont stimmel. Nálam a 4 jómadár . 1. a padozat semmi szigetelés, 2 az ablakok,
3 a szellőzés 4. amit nem tudok.
De se ablakot nem cserélek se a padlót fel nem verem ezen okok miatt. Ja tájékoztatásul 140 kWó/m2/ év fűtési szezona fajlagos értékem - 10 éves átlagban.
Van még egy tényező ZUN . UN PUHÁNYSÁGI FAKTOR. mAGYARUL NEM MINDEGY HOGY 21 VAGY 24 FOKON TARTJUK A LAKÁS HŐMÉRSÉKLETÉT.
Ha 420 Ft/m2-ert ra tudnal dobni meg 10 centit (de inkabb 20-at kene), akkor az igenis rossz. Mindent leszigeteltel, csak pont azt nem, ahol az egyik legtobb meleg megy el, es ahol kb. a legolcsobb egy negyzetmeter hoszigeteles bekerulesi ara :) No meg te meg jarkalni is akarsz rajta, ami szinten luxus... ;)
A HMV igenis jatszik! Ha 1000 m3 lenne szezononkent a HMV-d, akkor 840-rol 370-re esett volna a futesed gazfogyasztasa, kevesebb mint a felere! A szigeteles meg a kondikazan nincs hatassal a HMV gazfogyasztasara, azt nem csokkenti.
- a ház hőszigetelt összfelülete (szomszéd és talaj/lábazat nélkül) legyen 200 m2 (figyelem: most a nyílászárók helyén is hőszigeteléssel számolok, később majd kiderül, hogy miért)
- 10 cm hőszig jósága legyen 0,4 W/m2K
- a fűtési szezon átlaghőmérséklet-különbsége legyen 17 fok
- a fűtési szezon hossza legyen 2200 óra
Tehát a fenti hőszigetelésen át (200 x 0,4 x 17 x 2200) 3000 kWh az éves hővesztesség (ha jól számoltam :),
ehhez kondenzációs kazánban nagyjából 300 m3 gázt kell elégetni.
Demivelhogy a valóságban 1200 m3 gáz fogy,
ez aztat jelenti, hogy a lábazat + nyílászárók + padló + szellőzés + egyéb rejtett(?) hőhidak együttesen felelősek a 900 m3 gáz elfogyasztásáért.
A jelek szerint a lábazat elég jól van megcsináva, tehát az valószínűleg igen kis részben felelős ezen veszteségekért, ettől annál gyanúsabbá válik a maradék négy jómadár.
Pl a padló és a talaj között milyen vastag a hőszigetelés?
Menyire zárnak jól a zablakok?
stbstb
Talán megérné egyszer odahívni egy energetikai magánnyomozót (télen, egy hőkamerával).
Szerintem a födém azért annyira nem rossz... 2x5 cm rockwool steprock ND 0,038 lambda, kötésbe rakva, 12mm nútos OSB. Nem gondolom, h nagy hőkitörés lenne...
A párazáró fóliát hova és hogyan rögzítrem a talpszelemennél? (A szarufák közt és alatt lesz az üveggyapot, viszont a parapet fal csak a ~1m-es belmagasságnál)
Ikerház, tehát azt a falat a szomszédod régebben is fűtötte.
A padláson a vékonyka hőszigetelés nem változott.
Plusz kérdés, hogy a külső fali hőszigetelésen hány lyuk (= hőhíd) maradt.
Egyébként csak nem került olyan sokba, hogy évi 100.000 forintjával túlságosan sokára térülne meg.
(Ráadásul a lábazati hőszigetelésed vitte el a teljes beruházásod összegének talán 30%-át és ez hozza az éves forint nyereség talán 5%-át. Ha ezt kiveszed a megtérülési számításból...)
A ház alapja mellett van a melléképület "teraszalapja". (Idővel a melléképület bejáratához lesz egy kis terasz.) Szóval ezt a ház aljzatától 90 cm-ig ki le kell vésni? Ha erre fektetek XPS-t és arra jön a terasz betonja az nem jó? A küszöbtől kb 60 cm-re van a föld szintje. Véssek le 30 cm-t és a ház alapjával csak ez alatt találkozzon a lépcsőével, vagy töltsem fel az egészet betonnal, rá a szigetelés (a terasz egybe a lábazattal, alappal), és a legfelső 6-10 cm legyen a beton?
Valaki javasoljon nekem megoldást.
Más: Van a pincémben 1,5-2 m3 perlit. Mire lehet használni? Pl a gerendák közé beönteni? (Ha a garázson lesznek födémgerendák, alá úgyis kell fólia, arra nem tud kifolyni.)
A tervezo szamolt es betartotta a szabvanyokat, abban biztos lehetsz.
Most itt arrol van szo, hogy vastagabb hoszigetelessel kicsi penzert nagyot sporolhatsz az uzemeltetesben.
Letezik egy szabvany az oregotthonok tervezeserol, nalunk , Romaniaba, 1997-ben vezettek be, EU norma honositasa, nalatok is meg kell legyen. Kerdezd meg a tervezot. A szabvany szamos tervezesi reszletre kiter, a bejarat kialalakitasatol, a furdoszoba mereteig, speci tuzvedelmi eloirasokkal, menekulesi utvonalakkal, stb. Mindenfelekeppen jol utanna kell nezni, mert elobb-utobb meg kell ujitsd a mukodesi engedelyedet, aztan egy okos eloveszi a szabvanyt es elkezd kerdezoskodni. Jo, hogy ki lehet magyarazni sokmindent azzal, hogy egy meglevo epuletrol beszelunk, de pl. azt, hogy duplazni kell a futest, meg hogy kell elektromos generator, azt nem.
En most fejeztem be egy 5000nm oregotthont, alapoktol epitve, ket fazisba tortent a tervezes, a masodikban a tervezo megokosodott es mindenfele muszaki modositasokat eszkozolt. Tobbek kozott beepitetett egy fas kazant a 3x100Kw-os gazas kazan melle. Kerult oda meg egy nagy puffer, egy komoly nemet kemeny, meg vagy 5 szivattyu, automatizalas, meg egy 3 tonnas dizel generatort- nem volt egy olcso mulatsag.
A napos vizmelegito modulokkal kapcsolatban: en az oregotthonban 18darab 2,2nm-res Buderus-t (rezcsoves) szereltem fel, tokkal-vonoval 25e euroba kerult, kb. majusban kikapcsolod a gazas kazant es november elejen visszakapcsolod. Csak melegvizet keszit a rendszer. Olyan 4 ev alatt visszajon az ara, mert van konyha is.
Akkor ha 18 cm fehér EPS megy a falra, lábazat ahogy írva, 103 nm alapterület '73-as ház B30 fal gázfűtés, akkor a jelenlegi HMV-s 2400 m3-es mennyiség mennyire csökken várhatóan? (A HMV kb 300 m3 lehet.)
A födémre is csak azért kérdeztem rá mert oldalfalra 10 cm-t terveztek. Ami mint itt kiderült lehet, hogy kevés. Azaz nem kevés mert megtérül a beruházás csak lehetne 15 cm is.
Napkollektorra szintén pályázunk amit idén év végéig lehet beadni.
Ezt hol találom meg, hogy kötelező még egy rendszer?
Meggondolando egy legalabb min.10 modulos napelemrendszer beepitese is, igy a futesszezonon kivul a gazas kazanokat ki lehet kapcsolni. Az oregotthonnal kotelezo a gazas kazanok megduplazasa meg egy rendszerrel (fas, villanyos, stb).
Nem ertem ezeket a kerdeseket:
Egy ekkora munkanal kell legyen egy tervezo, aki alair es felel egy olyan muszaki reszletben, hogy milyen a fodem szigetelese. Meg kell bizni a szaktudasaban, egy csomo szamitast el kell vegezzen, betartani egy sor szabbvany es rendelkezest, hogy leirja, hogy a fodemszigeteles ennyi vagy annyi. Azzal, hogy Te informaciokat kersz egy ilyen kerdesben es esetleg kialakul benned egy mas velemeny mind a tervezoje, azzal csak a tervezo munkajat bonyolitod.
Az egesz kerdes megkozelitese hibas. Persze, hogy fel kell tenni a 15-os EPS-t.
Amikor egy kivitelezo arat szamol, megprobalja jo penzert eladni azt a plusz 5 cm EPS-t.
De, ha csak a homlokzati felujitast elemezzuk:
- kell egy biztonsagosan allvanyzat ( pl.egy allvany dubel budos draga, ha erkelyek vannak, azokat at kell hidalni, stb),
- elo kell kesziteni a homlokzatot a szigetelesre
- ki kell zsinorozni, fell kell ragasztani a polisztirolt, spaletokat szigetelni,
- halozni es ketszer glettolni, eleket kihuzni, alapozni, szinezni,
- ha van egy-ket speci profil a homlokzaton azzal egy csomot veszodni,
- ha tobb szinu a homlokzat akkor a sikok kozott szallagozni,
- le kell szallagozni a nyilaszarokat is,
- kell egy csomo draga tartozek: kezdosin, csepegtetoprofil, halos elvedo, dillatacios profil
- ha erkelyek vannak annak meg kell oldani a hohidmentesiteset
- az ereszekkel is kell valamit kezdeni
A kivitelezo ezeket figyelembe veve szamol arat, neki az a +5cm polisztirol nulla a negyzeten.
Azt ugyie el fogja hasznalni a homlokzat sikba huzasahoz, a sikhibak miatt.
A 10-es es 15-os EPS 80-as kozott 870 ft/nm felarat szamoltam, a koltseg oldalon.
Ennek szemszogebol kell vele alkudozni.
Nem is beszelve arrol, hogy:
Es ha megkukkintod egy nagyobb epulet futesrendszer alapszerelesenek koltsegveteset, hatraesel ( a hocserelotol elindulva 90-es csovel epitett rendszert PPR-bol heggesztve- netan szigetelt vascsobol, a 15 meteres speci PVC kemenyt amit le kell kanalizalni es szigetelni-burkolni, beszerelni az elektronikus szivattyukat -2013-tol kotelezok, kiegyenlito tartalyokat, gazszerelest, x darab 2,5 colos csapot, y tobbutas elektronikus szelepet, automatizalast, es persze a gepek) . Egy tisztesseges 5-8 %-os alkudozas utan 1 meteres polisztirolt is nyugodtan feltehetsz a homlokzatra a megtakaritasbol.
Hol van meg az ablakok csereje, a belso spaletok, a belso festes, uj kulso es belso parkanyok, stb.
A 10 cm gyakorlatilag a negyedére csökkenti a falak hőveszteségét, viszont kb 10 év múlva már "elavult" értékű lesz, emiatt érdemesebb most beruházni a vastagabbra.
A pályázathoz tartozik egy energetikai korszerűsitési számitás is.
Ha az abban foglaltakat alulteljesititek, akkor ugrik a lóvé. Érdemes lenne átbogarászni azt is...
(a mostani intézményi pályázatoknál az éves rezsiszámlákat kell bemutatni X évig, ezzel igazolva azt, hogy megtörtént a korszerűsités. Ha ezt nem tudja prezentálni, akkor utólagos visszafizetés van)
Mi csináltatjuk.Amúgy egy idősek otthona intézmény és pályázati pénzt nyertünk energetikai korszerűsítésre.
Valszeg kondenzációs kazán, teljes csőhálózat, radiátor csere. Arra lennék kíváncsi, hogy a B 30-as téglára ilyen körülmények mellett elég-e a 10 cm-es nikecell.
kőzetgyapot rendszert , mivel szabad vakolni? mert ugye páraáteresztő anyag kéne, de a ragacs elfogyott:S(csak vékony réteg van fennt amibe a háló belement)
mivel több mint 400 km-ről hozták így most nem akarnék erre várni:D
esetleg ez az anyag?
Baumit UniPutz (Baumit Uni Vakolat)Univerzális mész-cement vakolat kézi bedolgozásra, mindenféle alapra külső és belső felhasználásra, alapvakolatként és simítóvakolatként.
Köszi NeomatiK, És ugye a vízsigetelés és a hőszig közé sem kell semmi (ragazstó, vagy rögzítés) ? Azaz csak ráteszem és, mint írtad itt-ott kétoldalú ragazstóval rögzítés ? Purhab-ból mi ajánlott ? Mennyire minőségi a magyar MESTER márka ?
Talán OBIban láttam belga vagy más nyugati országból származó másikat is...
Mivel fürdőszobáról és WC-ről van szó, így a csatorna "szuszogója" is ott lesz fenn, abba fogom visszavezetni egy szifonból a kondenzvizet a csatorna csőbe.
A légbeszíváshoz melyik a jobb? A felső, szigeteletlen "háromszögből", vagy inkább egy másik strangszellőző cserépből?
Már írtam, hgy beszéltem az Austr* egyik munkatársával telefonon, ő azt mondta, hogy a grafitos képes megolvadni a napon, de még a reflex is, ahol nincs lefestve, főleg, ha még az üvegről is visszatükröződik a nap. Egy passzívházat említett, ami 1 évig nem volt behálózva. A tetőkről meg annyit, ha csak közelíti a 30 fokot a levegő hőmérséklete, a cserép szinte égeti az ember bőrét, lehet piros, barna, vagy natúr ami idővel besötétedett.
Én DM-ben vettem valami igen brutális darázsirtó spray-t (Raid vagy ilyesmi volt, nagy piros flakon). Kültéren felszámoltam vele nem kevés darázsfészket. Zárt térben, mint a padlás, azért szvsz vigyázz vele, alaposan be kell őket fújni, nehogy legyen erejük támadni. És közben ne nyeld le a fél flakon mérget. Talán az lehet a megoldás, hogy ráteszel erre a fészekre valami kartondobozt, aminek a tetejét egy kis helyen bontod meg, és ott fújod be a cuccot. Így a doboz alá koncentrálódik a méreg, és kirepülni se tudnak.
Amikor bontottunk egy épületet, akkor a kúpcserepek alatt volt jópár darázsfészek. Egy újságot lazán összetekertünk begyújtottuk, majd kicsit megpörköltük a repkedőket. A láng egy picit megkapja a szárnyakat és már nem is tudnak repülni, csak forognak "talajon", és taposni kell. (Na ezt most nem próbálnám ki.)
...meg kell keresni hogy hol jottek be, es megoldani hogy ne tudjanak.
Épp ezen vagyok. A tűzfalat szigetelném, de szerintem nem elég csak kívülről szigetelővel borítani. Idővel belül is lesz szigetlés és most kellene a fal fölső részére a tető és a fal közé. (Itt jöttek be.)
Milyen magasságig kell szigetelni a tűzfalat a födémtől mérve?
Az EPS-t csak neki kell nyomni a lambériának? (ami a tető alján van)
(Ide a méret miatt csak kicsinyítve tudtam betenni.)
A google a poszméh-re keresve ad hasonló lényekől képeket. A google szerint:
A poszméh a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjéhez és a méhfélék családjához tartozó nem. A poszméheket másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. -> Tehát védekezhetnek!
- az egyiket a polisztirol gyártók mérték, akik 80 fokig garantálják a hab fizikai jellemzőit (ez felett már nem szabad alkalmazni, mert elkezd lágyulni, habár a hivatalos lágyulási határ tudtommal 110-120 fok, ez felett indul be igazán a deformáció)
- a másikat maga a grafitos polisztirol "mérte" mindazon helyeken, ahol a naptól deformálódott (hallottam olyan esetről, amikor már szállítás közben is károsodott a naptól) sőt állítólag előfordult olyan mértékű deformálódás is, amihez 100 fok feletti hőmérsékletet feltételez. Szélcsendes helyen egy sötét felület baromira fel tud melegedni a naptól (akinek van infra hőmérője, az kísérletezhet).
2: Ásott kútban lévő víz nemigen cserélődik és a kút néhány négyzetméternyi külső fala sem valami nagy hőátadó felület. Ezért ásott kútba belógatott hőcserélő (vagy ugyanoda visszacsorgatott hűtővíz) esetén a kútvíz szép lassan fel fog melegedni, ezáltal a kút egyre kevésbé fog hűteni. Vagy meg kell oldani a kútban lévő víz frissülését (pl locsolni belőle a kertet), vagy két kút kell (külön felszívó+visszaeresztő, amelyek ráadásul nincsenek túl közel egymáshoz).
Sajnos a gyapotok ára nem a hőszigetelésükkel egyenesen arányosan emelkedik, hanem nagyjából a bennük lévő anyagnennyiséggel arányosan. Márpedig egy 0,36-os jóságú gyapot csupán 20 százalékkal jobban hőszigetel egy 0,44-esnél, viszont ehhez a jósághoz köbméterenként négyszer annyi anyag kell bele, ezért kb négyszer annyiba is kerül.
Nem tudom, hogy mennyire terhelhető a 0,039-es Isover Domo, ha ez az érték nem kamu, akkor elég sűrű lehet ahhoz, hogy csak egy icipicit fog megrogyni.
Egyébként az összenyomódó gyapot nem annyival lesz rosszabb hőszigetelő, amennyivel összenyomódik, mert az összenyomódással megnő a testsűrűsége, tehát pl eredetileg 10 centi 0,44-es gyapot az összenyomódás után 5 centi kb 0,039-es, vagy 2,5 centi kb 0,036-os jóságú gyapottá fog összenyomódni.
"Passzív hűtés jobb lenne"
A mennyezethűtés jobb hatásfokú a fancoilnál (no meg csendesebb is ;) csakhogy a hozzá való alkatrészeknek ocsmányul pofátlan ára van.
"Amúgy kút is van, de ilyenkor hova vezetném az elhasznált vizet?"
Lehetséges megoldások:
- vizet kertben árasztásos öntözésre használni (én a talajszint alatti, gyökérzónás rendszert preferálnám: földalatti csepegtető ill izzadócső)
- megfelelően (túl)méretezett szikkasztó mezőben elszikkasztani
- a fent két módszer óccsó ötvözete: a vizet jósok vastag dréncsőbe engedni, amelyek nagyjából egyenletesen behálózzák a kertet
- vizet visszaengedni az eredeti talajvíz mélységbe (persze egy másik, távolabbi kútba), ez energia (=forint) spórolást okoz.
Van aki állítólag a csatornába engedi, ami nagyon nem szép dolog, ráadásul pazarlás is, mert ha valaki azt a vizet ennyire értéktelennek tartja, akkor kérdezze meg a szomszédot, hogy tudna-e mit kezdeni vele,
vagy csináljon belőle patakocskát tavacskával és vízesésecskével (és onnan vezesse át a szomszédba/szikkasztóba/satöbbibe)
"Feltételezem, hogy a vízszintes felületen 20 centi legegyszerűbb (kb 0,044-es) gyapot van"
Nem, a meglévő gyapot 20 cm Isover Domo, ami 0,039-es. Csak a 0,044-est nézed ki belőlem? :) Most csak azért akarom azt, mert van lehetőségem elég olcsón ehhez hozzájutni...
Tehát szerintem nálad magát a levegőt kellene folyamatosan hűteni:
- vagy talajvízzel hűtött fancoil által (kevés energiafelvétel, de a kiépítésnek feltételei vannak)
A fancoil tervbe van, kiállások már megvannak, hőszivíttú hűti (aktív hűtéssel) a puffert, de egyelőre még csak a földszinten használom, mert ott keringetem a falakban. Passzív hűtés jobb lenne, de akkoriban azt mondták nekem, hogy a talajkollektoros rendszerrel nem sok esélyem van tartósan passzív hűteni...
Amúgy kút is van, de ilyenkor hova vezetném az elhasznált vizet?
Én is mértem a napokban, amivel tudok nektek szolgálni kiderült a vakolat fényvisszaverő képessége (HBW, szinkártyán szokták feltüntetni) mértéke hőfokban mit mutat!
A ház homlokzata két szinű. 10 cm-es austrotherm polisztirol szigetelés, Baumit granoportop 1,5K vakolat van rajta.
A két mérési pont között nem több mint 15 cm távolság van azonosak a körülmények, nyugati fekvésű erös napsütésben történt.
1. szín Baumit 0208, HBW 78 hőfok= 45c
2. szín Baumit 0564 HBW 33 hőfok= 54c
Megmértem még a lábazatot is azon még nincs vakolat, jelenleg a szürke ragasztó van rajta és 72c mértem.
Azért sem fogsz komoly eredményt elérni, mert (ha jól értem) a menyezet fölött még sátortető is van, ami eleve árnyékol, a ferde részeken meg a tűző nap azt a tető-felületet melegíti, aminek a belső oldala sugározza be a hőt a tetőtérbe.
És ugye pont ezen a fedre részen nem tudod/akarod vastagítani a szigetelést.
Koporsófödém hiányában a tetőtér ilyenkor többnyire túlmelegszik.
"Viszont a vízszintes síkra (ami szerencsére a teljes felületnek kb a 2/3-a) simán rá tudnék még teríteni tetszőleges vastagságot."
Feltételezem, hogy a vízszintes felületen 20 centi legegyszerűbb (kb 0,044-es) gyapot van. Ez nem túl erős terhelésileg, tehát ha erre a 20 centire rárax még huszat, annak az eredménye kb 32 centi vastag paplan lesz, ami valóban segíteni fog, de ne számíts megdöbentő különbségere.
A nyári hűvös úgy oldható meg legegyszerűbben, hogy a jó hőszigetelésen belül lévő nagy hőtároló tömeget éjjel lehűtjük (sok ezer köbméternyi hűvös levegővel) és reménykedünk, hogy a hűvös kitart másnap estig. Deviszont nálad tetőtérről van szó, márpedig tetőtérben igen ritkán fordul elő sok tonnányi tégla/beton, ami az éjszakai hűvöst bespájzolná.
Tehát szerintem nálad magát a levegőt kellene folyamatosan hűteni:
- vagy talajvízzel hűtött fancoil által (kevés energiafelvétel, de a kiépítésnek feltételei vannak)
- vagy egy klímát rax be - ami persze áram-forintokat jelent, de akinek jó a hőszigetelése és megelégszik 26 fokkal is, annak még a klímázás sem kerül túlságosan sokba.
Ettől fügetlenül rádobnám azt a 20 centit a padláson,
plusz ügyelnék arra is, hogy NAGYON jó legyen a padlástér átszellőzése (nagyon nem mindegy, hogy a mennyezeti hőszigetelés túloldalán hány fok uralkodik).
A teljes felület alatt a gipszkartonozott részt értettem. Mivel nem szimetrikus a tetőm (két különböző dölésszögű), így a tetőterem egyik oldala gyakorlatilag teljes magasságú, nincs benne ferde sík
"Van esetleg még alternatív választás, amivel ténylegesen tudnék tömeget növelni?"
Természetesen van megoldás erre is !
Belülről építesz egy nehézszerkezetű falat. Semmi faxni, lehet simán téglából építeni. Igaz a ferdefödém így nem tartható - lesz belőle egy szép boltozatos térelhatárolás - nagyjából követi a ferde fal vonalát. Probléma csak a zárósor behelyezéséig van - addig zsaluzni kell. Amikor készen a falazás szépen bevakolod, majd fested, berendezed.
Lesz egy hűvösebb, igaz kisebb tered- Az alsó födémre azért gondolj - nehogy leszakadjon.
Megjegyzés : lehet követni a ferde és felső födém vonalát is - csak az már tényleg bonyolult lenne. un függesztett födémmel.
De egy klima azért ennél a mókánál lényegesen ólcsóbb.
Ilyen esetben már csak a klima segít ! "ami szerencsére a teljes felületnek kb a 2/3-a) simán rá tudnék még teríteni tetszőleges vastagságot"
Ez vajon hogy jön ki ?
A tereket általában sik felületek határolják, így a tető tereket is. Ilyenkor a teret 6 oldal határolja ( a födémet, és térdfalakat orom falakat vegyük nehézszerkezetenk -tégla ) de akkor is ez az arány kisségyanús . Persze lehet annyi. Tehát tegyél a sik födémre annyi szigetelőt amennyi fér, alapvető változás már nem várható.
veszel egy bontott teherautó-hűtőt, egy szoba-ventillátorral átfújod rajta a levegőt. a hűtőn hideg vizet kell átfolyatni, akinek van saját kútja, kerti medencéje vagy nagy esővíz-ciszternája, az jól járt.
Értem. És ha a 0,044 helyett egy 0,032 anyagot választanék (pl URSA DF 32 PLATINUM), az olyan mértékű tömegnövelést eredményezne, hogy érezhető különbség adódna? Mert ha max annyit érek el vele, hogy nem fél nappal tolja el a felmelegedést, hanem egy nappal, akkor sem vagyok sokkal jobb helyzetben, csak 3x annyi pénzt költöttem. Van esetleg még alternatív választás, amivel ténylegesen tudnék tömeget növelni?
Sziasztok. Egy kis képpel szeretném illusztrálni kérdésemet.
Az F fűtőtt, az NF nem fűtött (padlás) helységet jelent.
A 2-es réteg korábban kapott 10 cm szálas hőszigetelést a szarufák közé és gipszkarton takarást.
1. Az 1-es jelű réteg E gerendás tálcás födém salakkal kitöltve és ~ 6 cm beton. Járható padlásként szeretném továbbra is használni, így az itt korábban javasolt 10+10cm hungarocell és OSB lapon gondolkodom. Tekintettel a tető kisebb mértékű hőszigetelésére maradhat ez a rétegrend? Mivel az ajtó befelé nyílik arra a ~ 1 m2-re a fenti rétegrend helyett mit ajánlotok. ~ 5 cm hely maradhat az ajtó alatt, akkor 5 cm XPS?
2. Egy kis részen még nem készült el a beton. Elkészítés után mennyi idővel lehet rárakni a hungarocellt? 3 hét elég lenne? Mivel alul már most is lakott tér van, a betonozáskori leázás csökkentésére rakhatok a beton alá fóliát?
3. A 3-as jelű réteg jelenleg csak 10 cm kisméretű tömör tégla, belülről nincs vakolva. Erre milyen szigetelést lenne érdemes rakni. Egyik ismerősöm 15 cm szálas szigetelést javasolt, de ezt hogy tudom a falra felfogatni? Csináljak 10 cm-es lécvázat szálas szigetelésessel majd erre merőlegesen 5cm lécvázat szálas szigeteléssel majd erre gipszkarton?
Csak részben hőszigetelés, de remélem itt is választ kaphatok rá!
Páraelszívó csövét szeretném a falon kívül vezetni. Kívülre lenne egy műanyag gravitációs zsalu. Viszont ez a vékony műanyag zsalu nem igen szigetelhet, így attól félek, hogy amikor nem lenne használva a hideg beáramolhat a konyhába.
Ha teszek pluszban egy szintén műanyag visszacsapó szelepet, mennyit javít a helyzeten?
Ha igen, ezt hova kellene beépíteni közvetlenül a belső falsíkra vagy beljebb a valahol a csőbe?
Ezen kívül érdemes-e a fal és elszívó közötti csövet hő szigetelni is? El szeretném gipszkartonnal takarni, így igazából nem nagy nehézség lenne.
Esetleg ha valakinek van ennél is jobb megoldása azt is szívesen veszem.
Gondold át a függőleges kivezetést, mert a visszacsorgó kondenzvizzel mindenképpen problémáid lesznek.
Legyen a kivezetésnek egy kellően hosszú vizszintes szakasza, ami lejt, hogy a kondenzviz ne visszafelé folyjon, hanem valahová "el". Természetesen ne a gyapotra...
Problémát nem okoz a különbség ha alapból van 20 cm a többi részen.
Viszont nagy csodát ne várj tőle, max eltolja a felmelegedést fél nappal... ugyanis a hőség ellen hőtároló TÖMEGGEL kell védekezni, és ez a könnyű gyapot ali növeli a szerkezet tömegét.
Ahhoz hogy hatásos legyen hőszigeteléssel védekezni a túlmelegedés ellen, nagy sűrűségű gyapotra lenne szükség, az viszont értelemszerűen sokkal drágább.
Tetőtéri fürdőszoba és WC kiszellőzésével kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Ha plafonszellőző ventillátort teszek és a párát a 25cm üveggyapot fölé a tetőgerinc alatti "háromszögbe" vezetem, a páraáteresztő fólia fölé, az gyanítom nem épp jó megoldás.
Inkább strangszellőző cserépen keresztül vigyem ki közvetlenül?
A "kinyomott levegő" pótlását viszont a "háromszögből" gondolnám megoldani, nem közvetlenül a tető fölül. Jó gondolat, vagy ezt is máshogyan kellene megoldani?
a tetőterem jelenleg 20cm Isover Domo hőszigeteléssel van szigetelve. Szeretném ezt növelni, mivel most 30 fok van itt fent :)
A ferde síkon már nem tudok változtatni, nem akarom lebontani a kartont stb... Viszont a vízszintes síkra (ami szerencsére a teljes felületnek kb a 2/3-a) simán rá tudnék még teríteni tetszőleges vastagságot. Mivel nem járható részről van szó, így gondolom elég lenne csak valami tekercses anygot leteríteni fent. Arra gondoltam a most számomra nagyon kedvezően beszerezhető 0,044-es Ekoroll anyagot fektetem rá 20 cm vastagságban (2*10, átlapolva) De néhány kérdésem adódik:
- Nem okozok ezzel problémát, hogy a ferde síkon 20cm, míg a vízszintesen 40 cm szigetelés lesz?
- Felülről kell védeni valamivel a szigetelést? Fólia vagy valami fátyol? (Jelenleg nincs védve, de nem vizesedik, nem esik össze. Amúgy 2 éves ház)
nem is akartam én ezt a konzolos témát,nekem már anno úgy rakták be az balakokat tudatosan hogy falsíkra mert tudtuk hogy vastag szigetelést szeretnénk és igen majd jól rálessz engedve ...
Ha a párnafát még XPSre helyezem majd erre faburkolatot akkor az már 3cmes XPSsel is bőven 6 cm felett lenne. Ennyi hely nincsen.
Vagy lehet hogy van más technológia/anyag erre és nem ismerem?
Egyébként ha az egész erkélyszigetelését nézzük (nem csak a felső méretben kritikus felületet) akkor helyes a következő eljárás:?:
- beton tisztitása
- mélyalapozás
- vízszigetelés felülről (ez még akkor kérdéses mivel :-))
- lépcsős? XPS 3cm ragasztva (telibe kenve vagy a szokásos módon?), dűbelezés (4-6/m2 normál műanyag dűbel? vagy speckó betonhoz való?)
- cseppentő lemez felszerelés
- alulról 5 vagy 8 cm XPS felragasztása (telibe kenve vagy a szokásos módon?) eltakava a jelenlega betonban kialakított vizorr
- dűbelezés (4-6/m2 normál műanyag dűbel?)
- oldalról 3vagy 5 cm XPS ragasztva (dűbelezni kell ezt?)
Mondjuk tényleg jó lenne az a műgyanta öntéses verzió, csak feltételezem marha drága lenne.
néztem a tófoliát és 1mm felett van kicsivel a legvastagabb. Jól értem akkor hogy ez lenne a legfelső réteg, mint járó felület? Nem lenne ez nagyon vékony erre a célra?
Az egész október soknak tűnik. Én reggel től estig max 20 táblát tudtam feltenni, mert mindig volt valami lassító tényező. Az 10 négyzetméter, de ha szabni kell, akkor fele is lehet. Ha ügyes vagy és nem szöszmötölsz befordulás, gázcső, sarok... körül, és nincs semmi más, akkor akár kétszer annyit is feltehetsz, és ez még csak a táblák ragasztása. Ez a leglátványosabb rész, de előtte és utána is akad tennivaló.
Na most aztán nem tudom melyik megoldás legyen,szépen megoszlanak a vélemények lehet keresnem kéne valami jó szakembert(ami sose egyszerü), nem nagyon lenne jó ha elrontanám ahoz túl drága dolog ez,időm lenne rá egész oktober csak azért tartok tőle!
Ertem en mit akarsz mondani, de melyik az a szigetelos ceg aki kivonul 7 negyzetmeterert. Abaudernek van olyan bitumenes lemeze ami csikokbol van osszerakva es kivezeti a parat a meleg erkelyfodemrol, az ara 15 euro / nm meg munkadij. A sracnak hazi megoldas kell, erre jo a d4-es csak kell tenni a fodemre is egy reteget. A d4-es amiutan megkot olyan mind a muanyag, a viz nem megy at rajta. A elekre kell ragasztani sarokszallagot amilyet a furdok vizszigetelesere hasznalnak.
Ha az erkelyajto ablak toprofilra van epitve, akkor az a ket res arra valo, hogy a tok es a nyilo kozotti masodik falcbol kivezesse a kondenzet, mert olyan prima a hoszigetelese a pvc toknak, hogy ott kondenz keletkezik es telen befagy. Furj par lyukat a kivulrol a tokfrizbe 5 -10 cm re a kuszobtol, mert a kulso keder egy legteret kepez korbe a tok peremen es a kondenz ott is ki fog szivarogni es mehet a vastagabb retegrend.
A síkbacsiszolással nem sok időt fogok eltölteni, mert nem sok lapot nyomott ki a Purhab, inkább csak a grafitot védő Hérát kell lecsiszolni. (Ha valaki grafitozik, este, vagy másnap reggel hengerezze le valami fehérrel!)
A második réteg remélem kevesebb munka lesz, de ha csak fele időt veszi igénybe, akkor már örülni fogok.
A habot kinyomod, vársz odateszed. Ha keveset vársz: összeesik a hab, később nem marad a helyén, dagadni fog. Ha sokat vársz, nem ragad a hab. Mielőtt befújod a szigetelőtáblát, azt már a helyére kell próbálni, szükség esetén alakítani rajta.
Én úgy gyorsítottam a folyamatot, hogy a helyére illesztettem, szabtam 3-8 táblát, majd sorban a helyükre raktam. (Befújtam egy táblát, 1 perc múlva a következőt, újabb 1 perc múlva a harmadikat, majd az elsőt feltettem szinteztem, feltettem a másodikat... Háromnál többet egyszerre nem mertem, mert észre sem veszi az ember mennyi időt elszórakozik a szintezéssel és hamar megszárad a kifújt hab. Ha lett volna legalább egy segítségem aki ezekbe besegít sokkal gyorsabb lett volna az egész.
...kb 10%-al több munka
És így nem kell foglalkozni a lapok közötti ilesztési résekkel, a dübelek hőhídjaival és foltjaival.
Nem jól látom?
A második rétegnél is összeillesztem a lapokat. Ha megleszek vele megírom.
Konzolra szerelt ablakok... hanyan szereltek mar? Van gyari megoldas de dragabb mind az ablak. Meg lehet csinalni hazilag is persze: kell hozza 80x80x6 os vinkli es olyan tipnik amelyek fognak az ureges teglaba, ezt a frontra kell rogziteni. A vinklire kell heggeszteni 60 x6-os laposvas fuleket hogy a spaleton is rogzitsunk. Egy csomo furatot kell kesziteni a vastagfalu vasakon a tipniknek es a csavaroknak amik majd rogzitik az ablakot. A vasalatokat le kell alapozni es festeni. A szereles se leanyalom kell allvanyzat, a vasakat zsinorba kell tenni minden ablakkavanal. Az ablakot ki kell ekelni a vinklivasakra, aztan le kell oket csavarozni. Nem egyszeru munka es nem olcso. A teglaban a tipni furatokat utvefuras nelkul kell furni. Egy lyuk 5 perc.
Tegnap voltam egy kis kereskedésben dűbelek után érdeklődtem. A 19 cm-es még műanyag beütőszeges 40 forint alatti, 22 cm-től már csak fém beütőszeges van csak rendelésre, és már 100 Ft feletti árban.
Már írtam erről ebbe a topicba az elmúlt napokba, olvass vissza.
Ha két réteg, akkor elég az alsót dűbelezni, ha Purhabbal megy rá a második réteg, akkor a 2. réteget nem kell.
Az EPS táblák ragasztásához ajánlott nem dagadó habok is dagadnak egy kicsit. Ha 3 cm-től nem (sokkal) vastagabb a kifújt hurka, és legalább 3 percet vártál a tábla felrakása után, akkor 0-1 mm a dagadás. Ha jól befújod és úgy rakod a helyére, akkor 5-6 mm-t is ki fog emelkedni! Habbal dolgozni lassabb mint a zsákos ragasztóval. Létezik profi aki habbal dolgozik?
Grafitot csak akkor, ha tudod árnyékolni amíg le nem lesz hálózva, ha Grafit reflex, akkor az éleket is le kell festeni, hogy ott se érhesse a nap, árnyékolni nem kell. A fehérnek (állítólag) megsárgul a felső 2-3 mm-e egy év alatt, ha nincs lehálózva. A grafitos "elolvad" a naptól, nagyon érzékeny rá.
Két réteg az kétszer annyi munka. Van sok időd? Biztos jobb a 2 réteg, de ha újra kezdeném nekem 1 lenne.
Szerintem macerásabb PURhabbal zsonglőrködni a falnál, mert azt még le is kell vágni. Talán egyszerűbb vakolni vagy glettelni - kinek mi áll kézre. Persze jó a PURhabos verziód is, de akkor a EPS táblák lerakása után fújjál oda PUR habot. Szerintem nem fog felemelkedni az EPS tábla, de nem tartom kizártnak hogy elnyomhatja kicsit.
Az EPS táblák közé a függőleges találkozásokhoz nem kell ragasztó. Ha több réteget teszel, akkor viszont érdemes lehet pár helyen kétoldalú ragasztószalaggal pár helyen megfogatni, hogy ne mozduljon ki betonozásig.
Az EPS és a legfelső beton közé kell technológiai fólia, hogy a víz ne távozzon lefelé a betonból.
Meg kell peremszigetelés is körbe a fal mentén (ez egy hőszigetelő szalag), hogy a beton ne adja át a hangot a falnak.
Túl van bonyolítva a téma a mindenféle hókuszpókuszokkal.
Én így csinálnám: erkély betonjára XPS, dupla gletteléshálózás, majd PVC padló. Vízszigetelés nem kell, a PVC vízálló :P De felőlem rákölthetsz még plusz tízezreket, ahogy itt pár javaslatból kisejlik.
15 cm felett már a táblák közötti illesztési rések is jelentősek tudnak lenni, amit illik végigvágni hőkéssel, és purhabbal tömiteni. Tehát plusz költség jól megcsinálni.
nem biztos, hogy drágább a két réteg: 20 centis táblához már nagyon drága a dübel. 10 centis táblák esetén az első réteget kell dübelezni, a második réteget pedig purhabbal ragasztani az elsőhöz, több vele a munka, de lehet, hogy megéri.
ha ilyen vastag a szigetelés, az ablakokat érdemes lehet konzollal kitolni a fal síkjából.
Austrotherm grafit reflex-et terveztem 20cm-est vagy érdemes 2 rétegben 2x10cm-rel pepecselni ?az átfedés miatt gondoltam csak, 2 réteg az többre is jönne ki de sokan azt mondják hogy 2 réteg az jobb lenne!
A hozzáértők segítségét szeretném kérni aljzat hőszigetelés témában. Ha netán írtatok korábban haosnlóról és megadjátok, hogy hanyadika körül nézzem meg, az is jó :) )
Régi házról van szó. Felszedtük a régi aljzatot, elkészült az 1. beton réteg, arra jönne a vízszigetelés, majd a hőszigetelés és újra beton.
Kérdéseim:
1, a legfőbb kérdés, hogy az aljzat felszedésével az a helyzet állt elő hogy oldalt (ház külső falainál) a hőszig paneleket terméskőhöz kéne passzoltatni, illeszteni. Jó megoldás, ha nagyjából kikenem oldalt és a maradék közt purhabbal fújom majd ki ?
2, a hőszigetelő paneleket, táblákat csak rá kell tenni a vízszigetelésre, vagy vmivel ragasztani ? A táblák közt is kelelne ragasztó ?
3, ha működik az oldalt = terméskő mentén a purhabozás, akkor nem fordulhat elő, hogy a nyomástól felemelkedik a szigetelőanyag ?
4, A hőszigetelés és a beton közé állítólag kéne vmi nylon vagy fóllia. Micsoda, mit javasoltok ?
- Megnézni, hogy lehet-e feljebb tenni az ajtókat pár centivel. (Az áthidalóig mennyi hely van: megfúrni felül a tokot a sarkaiban és egy szöggel a PUR habon átszúrva lemérni.)
- "Kendácsolás" és nem lesz normálisan terhelhető, de megfelelhet az XPS 2x hálózva (átlósan) és műgyanta padlóbevonat rá.
- Vagy a csiszolt XPS-re simán egy réteg szórt polyurea. (Nem biztos, hogy 7 m2-ért olcsón vállalnak kitelepüléssel...)
Ma beszéltem az Austro* egyik munkatársával, azt mondta, hogy a 2. réteget nem kell dűbelezni ha az első van és habbal van ragasztva, mert nnak olyan erős a szakítószilárdsága, kísérleteket is végeztek.
A grafitos EPS képes megolvadni a naptól, akár a széle is, főleg, ha az üvegről is visszatükröződik rá a fény.
A szakmai véleményem az, hogy lehet maszatolni mindenféle megoldással, és TALÁN szerencséd lesz velük, ahogy másnak is (eddig) nem volt vele gond.
Ha normálisan és időtállóan akarod megcsinálni, akkor ki kell venni az erkélyajtókat, és egy alacsonyabbat (magasabbra) visszarakni. Igy lesz egy magasabb küszöb belülről, viszont garantáltan hőhidmentesre és időtállóra meg lehet csinálni az egészet.
Sajnos ez a rákfenéje az idősebb házaknál az ilyen szerkezeteknek, hogy sok rombolással jár a hőhidmentesités.
Először is nagyon köszönöm mindenkinek a tanácsokat, javaslatokat! Érzek némi reményt a szigetelésre:-)
Az épület a 80as évék végén épült és most lett leszigetelve 10cmes grafitossal. Annak idején vajmi keveset foglalkoztak a szigetelésekkel :-(, főleg az erkéllyel.
Tehát ami rendelkezésre áll:
Két darab erkély egymás felett déli-dél keleti fekvéssel. Mindegyiknél a hosszirányú oldalról van ajtó, vagyis a két rövidebb oldal (1m) nyúlik ki az épületből. A teljes szélessége mindkét erkélynek 3.5m.
Ami most van az egy vasalt kb 12cm vastag beton erkély mindenféle szigeteléstől és burkolattól mentes. Alapból megvan 2cm lejtés az 1 méteren kifelé.
nincsen vizszigetelés, csak vizorr van kialakítva alulról körbe mindegyik teraszon.
A távolság az ajtóhoz az érdekes kérdés, mivel az ajtó tok alsó felén 2db vizkivezető nyílás van ami miatt necces lehet bármit kezdeni. Ennek a kivezetőnek az alja 5.5 cmre van a betont felső szintjétől (ezért max 3cm xpsben gondolkodnék felül). Ha ezt valahogy meg lehetne szüntetni (nem tudom hogy lehet e) akkor kb 10 cm lenne az ajtó tok tetejéig.
Az ajtók befelé nyílnak egyébként.
Lefelé van hely bőven ugyhogy ott nem gond a vastagabb szigetelés.
Csak annyit tudunk, hogy egy födémen lévő 100cm x 350cm teraszról van szó egy ajtóval.
Írd már le lécci a meglévő rétegrended is anyagvastagságokkal alulról fölfelé, mert édeskevés az eddigi infó, normális megoldást így ne nagyon várj egyetlen hozzáértőtől sem...
A rendes megoldáshoz az alábbi információk biztosan kellenének még:
- Fedett vagy fedetlen?
- Vízszigetelés van már?
- A hosszabb vagy rövidebb oldalán van az erkélyajtó?
- Lejtés van már kialakítva? Ha igen, merre?
- Most mennyi hely van az ajtó küszöb felső pereméig mm-ben?
Legyél tudatos építkező, mert valaki elrontott valamit:
- A tervben mi szerepel ennél a rétegrendnél?
- A terv megfelel a hőszigetelési előírásoknak (lapostető: 0,25 W/m2K)?
- Terv szerint lett kialakítva, ha nem, akkor miért?
Ha jol ertem nem fer be a teraszra az aljzatbeton.
De az OSB-t el kell felejteni.
Helyette kell egy bentonyp lap (cement es fureszpor) 10mm vastagot, a hoszigetelest esesben elkesziteni,
halozni es glettolni, raragasztani csemperagasztoval a bentonyp lapot, aztan ra egy csodaszert kenni (a Murexim Supergrund D4-es tapadohid), aztan flexibilis ragaszto es burkolat.
Mond el azt meg azt is, hogy a kenheto vizszigetelesre a legdragabb flexibilis ragaszto jar es hozza a legdragabb vizallo fugapor.
A csepedteto lemezzel mindig gond van- nem tetszik az ugyfelnek- a rozsdamentes kell neki...
Az alternativa olyan burkololap hasznalata aminek lepcsoprofilja is van azt tenni a szelere, a fodem elere is ragasztani egy 30-as XPS-t es egy halos csepegtetoprofilt szerelni az also elre. Burkolni nemesvakolat elott, Sikaflex tomito a fodem ele es a lepcsoprofil alja koze.
Na hat a legjobb ez lenne! Viszont az "erosebb" XPS pontosabban melyik gyarto melyik termeke lehet? Illetve a duplan halozas annyit tesz hogy amikor az elso halozott reteg megszarad a masodik reteg is halozva megy ra, vagy az elso retegbe megy bele 2reteg halo (ennek gondolom nem sok ertelme lenne)
...mintha egyszer írta volna itt valaki, hogy lerakott egy erősebb xps-t, duplán hálózta-glettelte, és ráburkolt járólappal (és nincs vele évek óta gond)...
Én is ugyanígy gondolkodtam, és terveztem az egészed, ahogy írod. A dagadás problémját már majdnem teljesen sikerült megoldanom, néhány táblát kell síkbacsiszolni, erre még egy réteg menne, csak a nap nagy ellenségem. A második réteg is grafitos lett volna, de ha valaki átveszi tavalyi áron, akkor inkább teszek rá fehéret. (Február 20 körül gyártották, a garázs mélyén nem éri a nap.)
A második réteget nem fogod dűbelezni? Több helyről hallottam, hogy magának(!) tett fel még egy réteget, és azt nem dűbelezte. (Azért tennék egy párat.)
én is úgy szoktam, hogy ha kell beszabom, picit csiszolom a széleit, odapróbálom, amint passzol a helyére megy rá a hab, kicsi várakozás és megyek a következőhöz, amint a helyén, visszamegyek az előzőhöz, egy ellenőrzés és így tovább. (A szarufák körül elég sokat kell szobrászkodni a lapokkal.)
Mostanában azt szoktam, hogy este 6 körül kimegyek, beszabok 3-4 darabot, majd reggel kimegyek felragasztom őket sorban, 7-8 körül meg bejövök.
Nalam mondjuk "tartos" uzem lenne, de meg az OSB is jo lehet. Egyebkent az OSB nem vetemedik meg ha nedvesseget kap? Lefogatni hohid mentesen nehezkes lenne. Mondjuk ha parnafakat hasznalnek akkor talan normalisan le lehetne rogziteni az OSBt, koze meg mehetne az XPS
A PVCs verzional a leragasztott XPSt halozni es glettelni kell es majd utana kozvetlen a pvc vagy valami femlemez kell meg koze? Gondolok itt arra hogy az XPS azert konnyen serul alatta. ( Na jo letrat azert nem raknek ra :-) )
Még annyi hogy figyelni kell mert nem szabad túlnyomni. Ha mégis sikerül akkor mögé kell fújni hogy viaszajöjjön. Ez gáz mert ilyenkor nem látod a mennyiséget ezért valszeg túlfújod. Ekkor tovább kell tartani ,nyomogatni.
Aki azt mondta hogy habbal tökölős ragasztani annak igaza van.
Viszont egyedül is lehet csak kicsit jobban oda kell figyelni.
Akar meg megoldas is lehetne, viszont az UV megeszi nagyon hamar a PVCt nem?
Nincs valami mas anyag amit kulterre lehetne hasznalni es flexibilis is valamennyire?
A lapok oldalát is összeragasztod? mert én igen és semmi gondom. Pont úgy csinálom ahogy te napi 3-4 m2. kb 3 perc kell mire meghúz a hab aztán fel a falra, kicsit fogni kb 1 perc vagy annyi se és jöhet a kovetkező de előtte időnként visszamegyek 1 táblányit és ellenőrzöm. gyakorlatilag csiszolnom se nagyon kéne annyira jó. Ja és nálam két réteg van. egy 6cm alapnak ami van ahol 8cm lett mert annyira szar volt a fal. 2. réteg meg 12cm.
Csinálhatod te is azt hogy tolsz még rá 2-3 centi fehéret akkor megvéded a naptól és azt már könnyebb is lesz ragasztani mert feltételezhetőleg kb síkban van amit raktál grafitost. (grafitost dűbelezd a 2. réteget szerintem nem kell)
Igen, sajnos pontosan igy van! Meglevo erkely es fennt van kb max 5cm szabad hely az ajto aljaig.
Ezek szerint ezzel egyutt kell elnem? Marmint hogy lesz egy nagy "huto-futo borda" a hazon?
A fehér EPS nem annyira gáz, de nekem grafitos lett feltéve. 8 cm vastag a szigetelés, képet sajnos nem tudok készíteni. Az elsők között volt ami dagadt, és 4-5 mm-t kiljebb jött, többnyire 2mm-en belül vagyok. Az egyenetlenségek miatt 0,5-1,5 cm közti rés van a lapok mögött, nagyon kevés helyen több, de ott van a gond.
Aggodalomra semmi ok! Nálam 3 évig volt gletteletlenül a homlokzati EPS. Nyáron szítta is a nap rendesen, "szépen" megsárgult a felülete. Aztán glettelés előtt leporszívóztam, majd nedves ronggyal áttöröltem, hogy az esetleges morzsákat is eltávolítsam. 2-3mm-rel így vékonyabb lett a szigetelés, de hát ez van. A felület viszont hibátlan lett, a fehér szín újra előjött, glettelésre tökéletesen alkalmas. Nem is volt gond gletteléskor.
Amit említesz szétnyílás és a többi problémát, nem igazán tudom mire vélni. Illetve van egy elképzelésem, mégpedig pont a PURhabbal való ragasztásnak vélem, hogy nincs kellően alátámasztva, nem fekszik fel egyenletesen, emiatt hajlamos "behorpadni". Milyen vastag az EPS-ed? Pár kép a problémáról többet segíthetne itt a megfejtésben. Egy vastag EPS-nek nem szabad (nem tud) hasasodni a napon.
Nem dolgoztam PURragasztóval, ettől függetlenül én sem használnék PURhabot ragasztáshoz - ahogy írták előttem is - mert a szinteket nem tudod úgy beállítani vele, vagy ha sikerül is, mire meghúz, megköt, lehet hogy elmozdul az EPS tábla. Zsákos ragasztónál (én is Baumit DuoContactot használtam) nem volt gondom. Az igaz, hogy macerásabb, időigényesebb, piszkosabb a zsákos ragasztót bekeverni és felhordni.
Szerintem megpróbálhtnál pár lapot zsákos ragasztóval feltenni. Aztán levonni a következtetést: változott-e valami, jobb lett vagy sem.
Tudnátok abban segíteni hogy egy 1mX3.5mes erkélyt hogyan lehetséges leszigetelni? A kőműves szerint alul és oldalt nincs gond (egészen a vizorig) csak felül nem lehetséges használni semmit mert arra nem lehet járólapot tenni.
Értem ezt, de tényleg nincsen erre semmi más megoldás?
Én is beleestem ebbe a hibába. Elkezdtem kb 4 hete, és nap közben is csináltam amíg össze nem esett a hab. A hab miatt elég lassan haladtam, amint kész lettem egy oldallal, mentem a következő oldalra. A keleti oldalon igen érdekesen néztek ki a szigetelőtáblák két hét múlva, szinte kinyíltak az illesztések, vagy inkább "sorvadtak". Akad néhány tábla, melyek egyik oldala elvált a faltól és a síkból kiáll pár mm-t. Szóval nem gondoltam, hogy a napra ennyire érzékeny a grafitos.
Azt a tanácsot kaptam, hogy fessem le valamilyen fehér festékkel, így a pár éve festésből kimaradt Hérával védem a naptól. Reggel 3/4 8-tól már nem éri a nap.
A kereskedő tanácsadóját kérdeztem, de csak a harmadik levélre írt építő javaslatot: "Most már minél előbb be kellene hálózni." addig azt írta, hogy milyen nagy hibát követtem el, mert 25 fok felett nem szabad. A Baumit oldalán a következő linket találtam: http://www.baumit.hu/upload/rt/baumit_star_homlokzati_hoszigeteli_rendszer.pdf a 6. oldal tetjén az van, hogy:
A munka végzése közben és a kötés ideje alatt az alapfelület és a levegô hômérséklete nem lehet kevesebb + 5 ° C - nál, s nem haladhatja meg a + 30 ° C - t. (Igaz, az fehér, az enyém meg szürke)
Nem gondoltam, hogy a grafitos ennyivel érzékenyebb. Ha valakit érdekel, beszerzési áron odaadom. 8 cm-es. Márciusban vettem, a garázsban volt, csapadék, nap nem érte, egy házra való mennyiség. Én egyedül próbálom felrakni és így sokáig tart, ha megkezdek egy oldalt, hetekig süti a nap mire eljutok a hálózáshoz.
Most tanácsokat várok, hogy kellene továbbmenni, és mit csináltam rosszul.
nekem 2 üveg közt van / kb. 30 éve 19 db reluxa van, minden ablak közben ill. üveges ajtón belül/ a tavalyi évben még felment 27 fokra a csúcsmelegben, ősszel szigeteltem, idáig max. 24 fok volt/van a lakásban.....
A dübelezést közvetlenül a glettelés-hálózás előtt kéne betenni. Mert ha le kell csiszolni az EPS felületét, mert a nap miatt porlad, akkor a dübel tányérja kiemelkedik a síkból.
Amúgy szerintem ilyen melegben fel lehet ragasztani. Legalábbis por alapú ragasztóanyaggal én nem csinálnék belőle gondot. Ragasztóhabnál nem tudom, mi a helyzet.
A glettelést már szigorúan tavaszi/őszi időben illik csinálni 5-25 C fok között, nem erős napfényben és lehetőleg szélcsendben, na meg persze nem esőben.
"Három réteg üveg van az ablakomban, és köztük van a reluxa."
Az árnyékoló felület a napból érkező infravörös sugárzás egy kis részét visszaveri (a külső felület fényességtől fügően),
nagyobb részét elnyeli (a tükröző felületek kivételével a legtöbb esetben 90-95% felett), miáltal felmelegszik. Tehát van egy nagy felületünk, ami négyzetméterenként mondjuk 1200 wattnyi hőt kap a napból.
Ha ez a felmelegedő árnyékoló-felület a lakáson belül van, az egy jó nagy felületű, a lakás levegőjét gavitációsan és hősugárzással egyaránt kiválóan fűtő radiátorként működik, a bejutott hő gyakorlatilag maradéktalanul a lakást fűti és mivel eközben félhomály van a szobában, ezért az emberek azt hiszik, hogy a belső árnyékolástól (sötétítő függöny / belső reluxa) kevésbé lesz meleg odabenn :)
Ha ez a felmelegedő árnyékoló-felület odakinn van, akkor a hőjét könnyedén leadja a külső levegőnek (pláne ha szél is fúj), ezért belső felülete alig melegszik fel, ezért az ablak felé alig hősugároz (annak is egy részét visszaverik kifelé az üveg-rétegek).
Az üveglapok közé zárt reluxa a kettő között van: felforrósodott felülete el van választva a lakástól, így gravitációs úton valóban nem képes melegíteni a lakás levegőjét, de hősugárzás útján igen és mivel el van zárva a külvilágtól is, ezérta kinti szellőnek sem képes leadni a naptól kapott hőjét, miáltal erősen felmelegszik (szerintem akár 100 fok fölé is), márpedig magasabb hőmérsékletű felület = erősebb hősugárzás, a lakás belseje felé is.
Tehát a következő dolgokat kell összehasonlítani:
- két üveg-rétegen át befelé hőt sugárzó 60 fokos felület (külső árnyékoló)
- egy üveg-rétegen át befelé hőt sugárzó 100 fokos felület (ablakok közötti reluxa)
- lakáson belül lévő 50 fokos hősugárzó felület, amely egyúttal radiátorként a levegőt is fűti gravitációs úton (mindkét oldalával)
Nálad van egy harmadik üvegéteg is, ez hősugárzás szempontjából sajnos csak egy picit javít a helyzeten.
Nálam pont ez van, lévén a tetőtérben van a lakásom és itt nem volt előírás a 270-es belmagasság. Pont ezért kell valami más megoldás, mint a hagyományos, külső dobozos redőny.
A másik gond pedig az, hogy télen meg kifejezetten jótékony a benapozás, tehát valami olyan külső árnyékolásra an szükség, ami csak ideiglenes, de mégis hatékony és elfér a rendelkezésre álló helyen. Ráadásul jó lenne, ha nem szűnne meg a külvilággal a kapcsolat, de mondjuk ezt szívesen beáldoznámpár órára, ha nme lenne 30 fok klíma nélkül.
Ha a belmagassag a szinten 250cm es az epulet egy ontarto falazott szerkezet, oszlopokkal es koszorukkal, a
koszoruk 25-osek, a fodemlemez 13cm vastag, akkor a koszoruk alja a padloszinttol 238 cm vannak.
90 cm mellverttel, az ablak magassaga max 145 cm lehet, az erkelyajto 235cm. Ami nem sok.
Ha beszerelunk egy 25 cm magass redony dobozt az ablak magassaga 120cm, az erkelyajto meg 210cm.
Igy kevesebb feny jut a belterbe.
Tehat a redonyoknek inkabb egy 265-270cm belmagassag jarna, de igy tobbet kell falazni, festeni, glettolni, szigetelni es nagyobb legkobmetert kell futeni.
Valamikor leteztek ugynevezett rollok, acel pantokra rogzitett (akac) fabol keszult lecek. A rollokat jopar evtizedig gyartottak es szereltek az erre szakosodott kisiparosok. Jo megoldas volt a betoresek ellen is.
A mostansag forgalmazott olcso redonyok (PVC es ALU) sinrendszere es az egesz szerkezete gyenge es keveset tart.
A sin es a lemezek piszkolodnak, gyakran kell takaritani, ami is olyan egyszeru. A dobozok szakszeru beszerelese is nagyon korulmenyes (foleg utolagosan).
Azt kell latni, hogy minden spaletba szerelt arnyekolasi megoldas egyreszt az ablaktok vagy a spalet furogatasat is maga utan vonja.
A mediteran orszagokban a vaszonbol keszolt, csevezheto es szogben is allithato napellenzokkel oldjak meg az arnyekolast.
A mi klimankhoz, ahol a hideg evszakra is kell gondolni, valahol az ablak uvegszerelvenyenel kell keresni a megoldast.
Ezt az uveget osszeragasztva egy 4mm float low-e vel, egy 18mm-res meleg tavtartoval es gazzal toltve, elerjuk K=1-et, azaz eleg jo hoszigetelest es a napsugarak energiajanak szinte feletol is megszabadulunk.
Igen, tudom, hogy ez csak részleges megoldás, de egyelőre tájékozódom és ötletelek, hogy milyen megoldás lenne jó.
Van egy D-K tájolású terasz ajtó és egy full D-i tájolású francia erkélyünk a nappaliban.
Sajnos a műanyag erkélyajtó magassága nem engedi a hagyományos, felfelé csévélős redőny külső tokot. Itt lehetne oldalra nyitni, bár az egyik oldal maximum 90 fokban nyílna a mellette lévő térdfal miatt. Sóval, ide jöhetne egy külső zsalu tábla szerű valami.
A francia erkélynél van korlát, ami a szélső oldalakon közel köt be, így ott oldalra nyitni nem lehet semmit. Itt, ha a felső oldalról leesne a 20-25 cm-es redőnytok, az nem olyan vészes.
A napháló azért szimpatikus, mert nem lesz tőle sötét odabent, eléggé helytakarékosra össze lehet csévélni, de egy csomót levesz az ablak felmelegedéséből. Ezt a tetőablakokn tapasztalom.
plusz a felforrósodott fekete hálónak is van valamennyi saját hősugárzása a lakás felé.
Tehát még egy napháló mögött is számítanék négyzetméterenként kb 4-500 watt hősugárzára (ami persze lényegesen kevesebb a háló nélküli ezer feletti wattoknál).
Ezért délre néző ablakokra inkább valami hatékonyabb árnyékolást (pl zsaluziát) tennék.
Az volna a kérdésem, hogy az az árnyékoló háló, amit a tetőtéri ablakokra kívülről tesznek, az micsoda?
Lehet venni valahol, amit esetleg másik, nem tetőtéri ablakra is fel lehetne tenni? Sajnos utólagos redőny beépítése nem lehetséges a tok miatt, viszont árnyékolni kéne valahogy. A tetőtéri ablakoknál működik ez a háló szerű anyag, ezért gondoltam erre.
A küszöb alatti műanyag toktoldós megoldás a legjobb. Nem tudom, hol tart most a megvalósítás nálad, de a toktoldókat lehet egymásra rakni (fűzni) és akkor nem kell az ytonggal játszani, lehet egyből a szerelőbetonra (+talajnedv. elleni szigetelés) rakni.
Korábbi írásra egy felvetés. Köszöb alatti csomópont téma.
Az ajtónk profilja és a küszöb ilyen:
Azt gondolom, hogy ebben az esetben nem lenne jó a korábbi javaslat, miszerint a küszöb külső oldali része alatt xps, a belső oldali fele alatt pedig beton legyen, mert a hőhídmentes alu küszöb két részből van összeillesztve valamilyen műanyag sávval középen.
E miatt szerintem a külső oldali fele alatti XPS meg tudna süllyedni, mert esetleg ez a sáv külön el tud csavarodni a műanyag csík illesztés miatt.
Szóval arra gondoltam, hogy a képen is látható toktoldó kerülne a teljes küszöb alá, csak magasabb méretűből (58mm), és ez alá már stabil, pl. Ytong lenne beépítve.
Így a belső padló beton ennek a toktoldónak lenne nekiütköztetve.
"Üveggyapot hővezetési tényezője minden irányból ugyan annyinak tekinthető?"
Nem. A hivatalos hőszigetelési érték a gyapot-paplan szálaira (nagyjából) merőleges hő-irányra vonatkozik.
Szálirányban valószínűleg valamivel rosszabb a gyapotfélék hőszigetelési jósága,
összevisza gyűrve meg a kettő között.
DE: az összegyűrt állapot egyáltalán nem biztos, hogy gyengébb az optimális szálirányú hőszigetelésnél,
mert összegyűrt állapotban többnyire nagyobb a gyapot sűrúsége,
márpedig az egyre sűrűbb gyapot (egy darabig) jobban hőszigetel.
A leggyengébb gyapotok kb 10 kg/m3 sűrűségnél kezdődnek, ezek kb 0,044 W/mK jóságúak
majd a sűrűség emelkedésével egyre jobb a hőszigetelésük, a csúcsot kb 40 kg/m3 sűrűségnél érik el (0,036-37 W/mK) ez felett növekvő sűrűség már a hőszigetelőképeség rovására megy, tehát 40 kg/m3 felett már romlik a hőszigetelő képesége, de ez felfelé nagyon lassan/kicsit romlik, tehát még az 50-60-70 kg/m3-es, kemény, járható/vakolható gyapotok is jobban hőszigetelnek, mint a legóccsóbb 10 kg-osak.
A lényeg röviden: ha a gyapotot összegyűröd, attól nem lesz rosszabb, mert amit vesztesz a szálirányon, azt megnyered a sűrűségen - kivéve ha kőkeményre/tömörre döngölöd :)
Üveggyapot hővezetési tényezője minden irányból ugyan annyinak tekinthető? Gondolok itt például egy táblás üveggyapotra(knauf ekoboard). Szigetelés közben sok apróbb helyre a szigetelést nem lapjával tettem ahogy azt kéne, hanem élével(csak így adta ki). A táblás szigetelés szemmel láthatóan rétegekből épül fel, ezért merült fel bennem a kérdés, hogy mennyiben lehet más így a hővezető képessége.
Azt hiszem, lassan elmegy a kedvem a cserétől. A jelenlegi ablak és erkélyajtó 4(?)-12-4 es max, biztos, hogy nem 16-os. Kérdés, hogy az üveg 4mm-es, vagy akár 3 is lehet, kb 25 éve készült ablakokról van szó; másrészt a vastagabb üveg bemegy-e, a jelenlegi takarólécek mindenképpen szélesek...beszélek egy üvegessel előbb, mit tud javasolni.
Miért,nincs vízszigetetlésed? Nekem,bár csak félszuterén, 26C 45% pára van.
Ablakfólia/üvegcsere:
Ha kell a téli benapozás akkor belülre kerül a fólia,ha pedig nyári UV védelem kell akkor pedig kívűlre. A kettő VAGY kapcsolatban van egymással.
Ha régi az üveg akkor inkább üvegcsere amit Vunder kollega is javasolt, ám ha van pénz és a tok is elbírja akkor inkább 3 rétegű üveg a nyerő. Ennél már nincs légáramlás.
Nekem 2 rétegü van(lásd kép) van és télen megforgatja a 35m2 szobában a levegőt,nyáron meg odaszívja a függönyt... legközelebb 3 réteg üveget veszek...
Két közel azonos hőmérsékletű helyiség közé bármiféle hőszigetelést rakni értelmetlen dolog.
Egyébként ha a fürdőszoba összes határoló felületének kb egy ötöde (egyik fala) mondjuk egy fokkal magasabb hőmérsékletű lenne (a tied nem lesz, ez csak egy példa), attól a fürdőszobád levegőjének hőmérséklete mindösze kb két TIZED fokkal lenne melegebb.
"Azert kerdeztem a 2cm-t, hogy van-e ertelme ennyire keveset?"
Szerintem a nulla hőszigetelés lenne az optimális megoldás.
Az élelmiszerek romlása nem fokonként arányosan lassul. Régen, amikor nyáron a spájzban a házi vaj olvadozott, a szalonna avasodott és a kolbász csepegett, akkor persze minden fok hűvösség aranyat ért, de a mai korszerű élelmiszerek esetén szerintem nem igazán számít, hogy a kamrában 15 fok van vagy 25.
A romlási folyamatok kb 5 fok alatt lassulnak le igazán (nem véletlenül dolgoznak a hűtőszekrények erefelé), de 5 fokos kamrát nem fogsz csinálni oda semmilyen hőszigetelési trükkel :)
10+ évvel ezelőtt fóliáztattam le a földszinti ablakokat (betörést megnehezítendő). kb úgy nézett ki a munkafolyamat, hogy az ablakból a belső oldalon kiszedték a (4-16-4) ablaktáblákat rögzítő léceket, az ablakot letisztították, a fóliát rásimították az üvegre és a léceket visszarakták. így a fólia széle a léc takarásában van. most jön a lényeg: amikor a tartólécek nem voltak a keretben, a segítő kézzel fogta az ablaktáblát, mert (azt mondta) ilyenkor ki tud esni. szóval azt gondolom, hogy megrendelem méretre gyártott a gáztöltésű Low-E üvegeket (például a deglas-tól) és vagy magam kicserélem, vagy megkérek egy üvegest, aki szoros felügyeletem alatt elvégzi a cserét.
a kiszerelt régi üvegeket várja az addigra elkészülő télikert.
Alairom. Meg viszonylag kis mennyisegu kotoelemert is erdemes elmenni par kilometert egy kisebb kereskedesbe. Ott megmondja esetleg a hozzaerto boltos, hogy mi mire valo. A nagy barkacsaruhazakba csomagolt kotoelemeket arulnak, merleg nincs.
Draga lesz az uvegszerelveny csere, kell hozza uj uveglec, szilikon kitakaritasa ,uj szilikonozas. Ha megis raszanod magad, vedd meg az uveget, de 4s-18-4float arg csomagot, muanyagburkolatos (meleg)
tavtartoval, es a cseret csinald meg sajat kezuleg. Majd megirom pontosan a lepeseket. Ilyen esetben egy ujrafestes is dukalna.
A kánikula miatt ideális egy szuterénes vagy pincés ház lenne, aminek a szuterén szintje nincs hőszigetelve, hogy a föld hűtse nyáron. És ezen a szinten is lenne lakótér kialakítva. Szépen le lehetne költözni oda és kellemes hűvös hőmérséklet lenne ott.
Az a baj, hogy ez egy 210x250-es teliüveges teraszajtó, mögötte a blackout függyöny, (majdnem) mögötte meg én heverek a kanapén. Pont itt van a legmelegebb.
Tavaly próbának odacsuktam egy szőnyeg darabot (külső árnyékoló :D), és hidegebb ugyan nem lett a házban, de a hőérzet sokkal jobb volt.
15-20 cm2 felület a téglában, ami egy jó hővezetésű vasdarab által a szabadba kiengedi szintén pár cm2 felületen (attól függ, mennyire áll ki a vége a szigetelésből) a hőt
Nekem az argonos, 1.0 üvegezést épp most süti telibe a nap a D-DNY-i oldalon , és tapintásra legalább 40 fokos az üveg belül...kell majd az a KÜLSŐ ÁRNYÉKOLÓ...
Kösz a válasz(ok)t. Valami tájékoztató m2 üvegárat tudtok mondani a low-E üvegre? Másrészt ez helyszínen kivitelezhető, vagy az ablakot el vinni? Ez utóbbi nehezen megy, ablak-erkélyajtó nélkül marad a ház :-)...
Képek egy kapcsoló facsavaros rögzítésről, 10 cm eps szigetelésen keresztül, már színezett felületre.
A vakolat horpadása nem is igazán látszik.
Akinél a hálón átkenegetős verzióval gletteltek, ott szerintem nem érdemes ezzel kísérletezni, mert könnyen beszakadhat a vakolat. Én normálisan megcsináltam.
Ez egy kapcsoló, itt figyelni kellett a 2 pontos rögzítés miatt a túlzott meghúzásra...mert deformálódik az "alja" és akkor a "teteje" nem megy rá szépen (kicsit így is látszik).
A csavarok a baumaxból asszem papírdobozos merox-ok voltak. A csavarok ránézésre nincsenek teljesen behajtva, ez azért van, mert felütköztek egy peremen, és így már tartanak.
mi raktunk enyhén sötétítő fóliát két déli ablakra, nagyon jól érezhetően kevésbé "melegít" ott a nap ilyenkor, mint a nyugati ablakoknál, ahol nincs ilyen). de lehet, hogy nem sokkal drágábban tudod Low-E üvegre cserélni a húszéves duplaüvegedet, ami biztosan jobb télen is, nyáron is. deglass.hu ha jól emlékszem.
új vagyok, most találtam erre a fórumra. Kérdezem a hozzáértőket, hogy az ablakfóliázásról mi a véleményük? 20 éves, akkor modernnek számító kétrétegű üveges fa ablakok vannak a családi házunkban. Nyáron a meleg, télen a hideg sugárzása jóval nagyobb ezeknek, mint a pár éve beépített ablakoké. Jó lenne kizárni nem kívánatos meleget, illetve hideget, de ugyanakkor a téli napsugárzás melegítő hatását meg nem akarom megszüntetni.
Meg még érdekes lenne megnézni, hogy ilyen pontszerű felületen mekkora a hatása, egyszerűen egy 8 mm-es luk nem tud annyi hőt kihúzni a falból, mintha lenne egy 300cm2-es szabadon hagyott felület. Szerintem.
"Ha csak simán a falba tekerem a fém bilincs szárát, akkor mi lesz? :) Mennyire okozhat problémát hőhídasság terén?"
Mivel az eps és a vas hővezetése között kb 100-szoros a szorzó,
ezért 1 cm2 hőszigetelésen átmenő vas kb annak felel meg, mintha ott 100 cm2-en nem lenne a házon hőszigetelés.
Ha nincs túl sok ilyen a házon, akkor ez a plusz energiaveszteség átlagos háznál nem vág földhöz anyagilag, alacsonyenergiás házaknál viszont már illik odafigyelni az ilyesmire, azoknál viszont már elég vastag a hőszigetelés ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a nagy méretű csiga-dübeleket (esőcsatornához szerintem legalább 10-12 centi hosszút, már ha lehet kapni ekkorát egyátalán magyarországon).
Kötőelemboltban lehet kapni nagyjából bárhol, vagy aki még forgalmaz Fischert. Barkácsáruházban is körül lehet esetleg végszükség esetén nézni, de azt tudni kell, hogy azokban bármi csavar, szeg min duplája a normál árnak de inkább 4-5 szöröse.
Igen, már pár dobozzal elhasználtam, főleg kültéri lámpákhoz. Darabja min 3kg-ot bír, úgyhogy ha ez nem tartja meg....
Torx fejjel kell becsavarni, érdemes előtte megütni kalapáccsal, hogy beszakadjon a hegy, aztán beteker. A végén esetleg ki kell szedni a menetből a begyűrt vakolatot, hogy minél jobban síkba tudjon bemenni.
Mezei műanyag tiplikkel + ezekkel a facsavarokkal raktam fel a lámpákat, kapcsolókat.
Már be volt színezve a ház, csak a tyúkbél volt kivezetve védőcsőben.
Azt csináltam, hogy kicsit ferdén fúrtam a lukakat, pl. a 4 lukat széttartóan a konnektornak.
Annyira húztam meg a csavarokat, hogy enyhén behorpadjon a vakolat. A kapart szín miatt nem nagyon tudnak elfordulni a cuccok, mert a kis kavicsok megakadályozzák.
Némi fejvakarással azért jár a dolog (nekem 10 cm szigetelés van), volt olyan lyuk, amibe fúrás után csak a tizedikre találtam bele a tiplivel.
egyébként vannak elég hosszú csavarok, én legutóbb a b@um@xban válogattam hatlapfejű, 8 mm vastag, 22 centi hosszú "facsavarokat" (akác szerkezet összefogásához), és később az obo@-ban is láttam jó hosszú darabokat. persze ezek nem olcsók. viszont lámpához nem is kell olyan vastag.
vannak olyan szerelvényrögzítők, amelyek kültéri lámpák, kapcsolók, konnektorok hőhídmentes és stabil beépítésére szolgálnak.
Képzelj el egy kb kéttenyérnyi kilyuggatott műanyag lemezt, amiből kiemelkedik egy hengerpalást. Ezt a műanyag lemezt kell a falra csavarozni, célszerűen még az EPS felragasztása előtt. Ennek az elemnek van egy hasonló párja, a két hengerpalást mérete olyan, hogy egymásba tudnak csúszni. A kábelek befűzése után a hengerpalástba méretre vágott polisztirolt kell rakni, rárakni a külső műanyag elemet, és lehet hálózni-glettelni. A nevére sajnos nemléxem, pedig fényképek is vannak róla.
Lenne egy kérdésem. 14 cm-es grafitos hungarocellel körbeszigeteltük a házat. A problémát az okozza, hogy a kültéri lámpákat nem tudjuk felfúrni, mert sehol nem kapunk olyan hosszú csavart. Mi erre a megoldás? Heggeszteni kell hozzá vagy meg lehet oldani könnyebben is?
Többször volt már szó itt ereszcsatorna függőleges csövének rögzítéséről... de nem emlékszem, hogy mire jutottunk/jutottatok, hogy a hőhidasság ne játsszon.
Ha csak simán a falba tekerem a fém bilincs szárát, akkor mi lesz? :) Mennyire okozhat problémát hőhídasság terén?
"A cel az volna, hogy a kamra huvosetol elszigeteljem a haz tobbi reszet. "
Az egy tévhit, hogy "a hideg vándorol", a valóságban mindig a meleg áramlik a kevésbé meleg irányába, ami egyik esetben hasznos dolog számunkra, máskor meg próbáljuk ezt akadályozni.
Jelen esetben a szomszédos fűtött helyiségek hője áramlik (a falakon és az ajtón át) a kamra irányába
majd onnan tovább a másik falon át a külvilág felé.
Ha a kamra azon falaira, melyek fűtött helyiséggel határosak, hőszigetelést teszel,
miközben a kamra garázs felőli falára és mennyezetére meg nem teszel semennyit,
azzal azt éred el, hogy a kamra hőmérséklete mindig a lakás és a külvilág között lesz - persze a lakáséhoz lesz sokkal kzelebb - tehát hideg télben a kamra egy picivel hűvösebb lesz a lakásnál, meleg nyárban meg a kamra egy picivel melegebb lesz a lakásnál. Biztos, hogy ez a célod?
1-2 foktól még nem lesz számottevően jobb az élelmiszer tartósítás,
viszont a belülről történő hőszigetelés , plusz a szomszédos fűtött helyiségek felől lecsökkenő hőbevitel nyomán
a külső fal kívülről hőszigeteletlen része (alsó 80%, de leginkább a a garázs födém hőhíd) egész biztosan harmatpont alá fog hűlni (vizesedése + penész).
2cm grafitos szigetelest erdemes-e a kamraba rakni?
a kamra melyik falára raknád ezt a szigetelést? a lakás felőli falra? oda érdemes lehet, ha nem csak a falat, hanem az ajtót is szigeteled. néhány ezer forintba kerül, és 1-2 fokkal hűvösebb lehet a kamra.
Ha a falon kívül van 14 centi hőszigetelés, akkor mi a fenének egy spájzot még belüről is hőszigetelni? Attól nem kell félni, hogy megfagy a befőtt a polcon :)
A hőszigeteletlen garázst tekintsd fagyos külvilágnak,
és az egész garázs felé eső házfalát (kívülről, tehát garázs felőli oldalról) ugyanolyan vastagon hőszigeteld, mint a többi külső falat (sőt, a hőhidak elkerülése végett a hőszigetelés forduljon rá a garázs falára (födémjére) is, kívül-belül legalább fél méterre).
Ha pedig a teljes garázs is be lesz hőszigetelve kívülről ugyanolyan vastagon, mint a ház, akkor is kell a közös falra valamennyi hőszigetelés, persze nem olyan vastag (ezt a vastagságot a lakás/garázs hőmérséklet-különbsége határozza meg).
Nem allt szandekomban szorakozni. Itt vannak a kerdesek egyben es erthetoen.
Tenyallas: van egy 1mx1,7m-es kamram ami az egyik 1m-es falaval fordul a kulvilag fele. Ennek a falnak a tuloldalan 1,8m-es magassagig a garazs van ami egyelore nincs szigetelve. A maradek reszen van 14cm-es szigeteles. A kamra egyik hosszabbik es a masik rovidebb fala a konyha fele nez a masik hoszabb a furdoszoba fele.
A kiindulo kerdes az volt, hogy 2cm grafitos szigetelest erdemes-e a kamraba rakni? Tobbnek nincs hely.
Csatlakozo kerdes: a garazs haz feloli falat a garazson belul milyen vastagon erdemes szigetelni?
Csak olyan rétegbe szabad(na) párazárót tenni, amely réteg hőmérséklete még a leghidegebb télben sem kerül harmatponti hőmérséklet alá, tehát a párazárón kívüli rész hőszigetelése lagalább 4-5-ször jobb legyen, mint a párazárón belüli résznek.
A te jelenlegi födémednek összesített hőszigetelése nem ötször rosszabb a 20 centi üveggyapot hőszigeteléséhez képest,
Gázóráról nem nyilatkozhatom (nekem bent van a pincében), és a gázszolgáltatók területenként másként állnak a kérdéshez (mit szabad mit nem), néhol igen lehúzósak (gáztervvel egybekötött áthelyezést követelnek annyi pénzért, ami összemérhető a komplett szigeteléssel)
a villanyóraszekrényt (nekem még régi, falba épített fatokos) egyszerűen "megtoldottam:" a fa ajtót leszedtem, egy kerettel "kiemeltem", a keretre vissza szereltem a fa ajtót és körbeszigeteltem. Ezen felül a fa ajtó belső oldalára is ragasztottam szigetelést purhabbal.
egy régi házat készülök kívülről szigetelni. Pillanatnyilag azt nem tudom, hogy mit kezdjek a villanyóra szekrénnyel és a gázórával. Áthelyeztetni nem akarom. Hogy tudom leszigetelni mögöttük a falat?
Noha az osszes komoly thermorendszer gyarto, a nemesvakolatot ajanlja, ha nincs penz ra (foleg ha valami sotetebb szin is kell), akkor inkabb veszek egy fehercementes zsakos vakolatot ( 1-2mm vagy 3-4mm granulatummal- Baumit Feinputz Ausen) azt felkenem a glettre szepen nyugodtan, van idom a spaletokat es az eleket is rendesen kihuzatni, aztan egy jo festekkel lekenem, alapozonak higitott festekret hasznalva.
Ez olcsobb mint a nemesvakolat, ugy az anyag mint a munkadij szempontjabol. Ezzel a modszerrel soha semmien zacskosodasi vagy foltosodasi problemam nem volt es ezt a modszert mar talan tizenannyieve hasznalom.
Vegigmesz az utcadon, megkerded a szep homlokzatos szomszedokat , hogy mivel vakoltak/festettek.
Tizen x termekcsaladot fogjak mondani, harman az y termekcsaladot, stb. Megveszed Te is az x-et es nyugadtan alszol. Nem szabad kiserletezni.
Megneztem a dropbox-os fotokat, peneszt latok. A nemesvakolat kotoanyaggal kell legyen a problema. Az tortenhetett, hogy a por rasult a harom eves glettedre es a kiviteleso nem mosta le rendesen, vagy a melyalapozas nem volt megcsinalva a nemesvakolat elott, vagy a nemesvakolat kuka. A nemesvakolat szerintem nem kuka, mert azt be kellett vizsgaltatni a forgalmazas elott.
Mindenesetre levegozacskok vannak a szemcsek kozott, oda bejut a viz es nem tud kiszaradni.
Ha le tudod valamivel mosni a peneszt, az nem jelenti azt, hogy a problemat megoldottad.
Szerintem at kene festeni egy jo minosegu szilikatos festekkel a homlokzatot a penesz lemosasa utan, az betoltene a legbuborekokat. Kell egy nagyon jo alapozo is a festes elott.
Nálunk az Ytong 37,5NF házon közetgyapot szigetelés van kívülről. Azon Baumit alap vakolat és Dryvit szilikon kapart vakolat (1s64,1s65) és nagyon szép...
Megemliteném, hogy az ecet nagyon jól leszedi a penészt. Emellett totális hangya és gyomirtó . Valamint az ablak pucolásra, zuhankabin takaritásra az egyik legjobb szer....
Részvétem, én Baumit vödrös mozaik vakolatot vettem (csak azért mondom, mert említetted) három éve gyönyörködöm benne ...
Szerintem meccselj a gyártóval, ennyi idő után nem kellene hogy kívülről penészes legyen a falad. Nem egy gyakori hiba mondjuk, itt biztosan először olvasok ilyen problémáról.
semmi extra vakolás belül, valamilyen sakret zsákos anyag volt.
de lejjebb már írtam:
szerintem ha a belső pára lenne a ludas, akkor a párásabb helységeket határoló falaknál kellene a jelenségnek a legerősebbnek lennie, ezzel szemben a fürdőszobák, mosókonyha, konyha külső falai szinte a legkevésbé érintettek, ellenben egyértelműen a legdurvább a helyzet ott ahol a legtöbb víz éri a falakat kívülről (élek, kis vízorr alatt ahol folyik a víz, stb.).
+ akkor a jelenségnek nem akkor kellett volna előjönnie, amikor a házon belül a legmagasabb a páratartalom (tél), ezzel szemben a csapadékos-párás tavaszi esőzések idején jött elő
mindettől függetlenül van egy kis előrehaladás:
ma mérgemben felszerelkeztem az itthon található, Drogerie Marktban vásárol saját márkás DenkMit penészeltávolító sprayvel és egy hátsó, de nagy és eléggé fertőzött felületet eláztattam vele.
Nem akartam hinni a szemenek, az elszíneződés néhány perc alatt egyszerűen lefolyt, alatta tökéletes színében pompázik a vakolat. A legdurvábban fertőzött területet is lekezeltem, az eredmény ugyanaz. 10-15 perc után slaggal lemostam ezeket a felületeket. Az egyéb felületekkel még holnapig várok, hátha a szer azért elszínezi a vakolatot. Nem is értem, mert korábban más beltéri penészölővel, illetve a Héra penészlemosó oldatával már próbálkoztam, de eredmény nélkül.
Most már viszont örülök, mert látom, hogy a dolog viszonylag könnyedén eltávolítható és már bizonyos vagyok benne, hogy a külső felület penészedése a probléma.
Nyilván boldog azért nem vagyok, mivel ha az vakolat anyaga hajlamos a penészedésre, később is elő fog jönni.
Tehát már inkább abban kérnék véleményt, hogy:
- csak a szemmel látható fertőzéseket kellene kezelni, vagy a fertőzött homlokzatokat, vagy az összes homlokzatot?
- a penészeltávolítás után milyen kezelés szükséges: van valamilyen átlátszó filmképző anyag, amivel a színes vakolat befesthető vagy az átfestés így is indokolt lenne?
- gondolom van kifejezetten vakolatra való hatékony penészeltávolító, vagy fessem be a házat DM-es penészeltávolítóval? :)
"belül sincs magas páratartalom, sehol penészedés"
Pl 60% belső páratartalom még nem számít magasnak, de ugyanaz kifelé menet a vakolat enyhe párafékező hatása miatt feldúsulhat egészen 100% közelébe is,tehát belül a 60% még kevés a penész megélhetéséhez, de kívül a 80-90% már elég lehet neki.Belül milyen vakolás van az ytongon? Van annak valamilyen párafékező hatása?
"a friss levegőért cserébe: télen reggel és este minden nyilászáró tökig nyitva percekig"
Egy lakás jó szellőztetése lakónként és óránként 30m3 levegőt jelent, tehát pl egy négy fős család napi optimális szellőzőlevegő mennyisége 2.000-3.000 m3 körül van.
Több ablak kinytása pár percig a lakás levegőjének kb felét lecseréli, ez nálad legyen 150 m3. Ilyet naponta kétszer csinálsz, az legyen 300 m3. Ha ehhez a napi mindössze kb 300 m2 légcseréhez hozzáveszük a feltételezhetően igen jól záródó korszerű nyílászárókat, akkor ezek szerint a ház feltételezhetően eléggé alulszellőzött lehet (tehát fűtési szezonban elég magas lehet a páratartalom).
Következő feltételezés: az ytongon viszonylag gyorsan áthaladó pára a kevésbé jó páráetersztésű vakolatban lelassul és feldúsul annyira (80-90%), hogy az már elég a gombák számára.
Csapodó eső éri a falakat? Milyen az eresz kialakitás?
Ha a műanyag vakolatra ha öntesz egy kis vizet akkor is megjelenik a penész (nem a déli oldal, ahol eddig nem volt)?
A falazásnál használatok habarcsteritő szánkót? Átlehet láttni az Ytontéglák között, mert nem volt folytonos a habarcs?
Ytong vékonyágyazatú vagy Ytong vastag hőszigetelő habarccsal volt falazfa? Esetleg egyébb cementes habarccsal vagy csemperagasztóval? (Az első kettő jó , más nem jó hozzá)
az Ytong behúzása ragasztóval és a külső színezés között 3 év telt el, tehát az azzal járó nedvesség már régen távozott
a ház már totálisan kiszáradt
belül sincs magas páratartalom, sehol penészedés
én nem sajnálom kiengedni az összes meleget a friss levegőért cserébe: télen reggel és este minden nyilászáró tökig nyitva percekig
nincs klíma! :) (az asszony az egyiptomi 45-50 fokban érzi jól magát) akad itt bent néha 30 fok is...:)
végül ha a belső pára lenne a ludas, akkor a párásabb helységeket határoló falaknál kellene a jelenségnek a legerősbbnek lennie, ezzel szemben a fürdőszobák, mosókonyha, konyha külső falai szinte a legkevésbé érintettek
ellenben egyértelűen a legdurvább a helyzet ott ahol a legtöbb víz éri a falakat kívülről (élek, kis vizor alatt ahol folyik a víz, stb.)
fentiek miatt nem hiszem a belső párára és a túlzottan párazáró műgyantás színezésre.
srudolf1:
a mutatott képek alapján az ismerősöd házánál totál másról van szó, a jelenségek nem is hasonlítanak. nálam a vakolat állagában teljesen ép, tökéletesen tapad, nem mállik, nem porlik, kizárólag a felülete van. a ház nagyjából kocka és É-D-K-NY tájolású. A jelenség a déli oldal kivételével mindenütt látható, de a legkevésbé az északi oldal érintett, a legerősebben pedig a nyugati, ahol a hálószoba és a gardróbszoba van, ezek nem éppen a legpárásabb helyiségek.
Nagynyomású mosó + bele tisztítószer (ami hozzá való). Ha tényleg jól tapad a vakolat akkor ez nem fog kárt tenni benne viszont kihozza a résekből a (remélhetőleg elpusztult) penészt.
Azok a kepek nagyon kozeli kepek. Igy neznek ki kozelrol a mindenfele kapart meg gorduloszemcses meg hasonlo mostani vakolatok.
Mindenki azt gondol amit akar. De ugy beszelgetni, hogy nem tudok semmit a dologrol, ezert kitalalok valamit (gondolok egyet), es a kitalaciomat alapulveve nekiallok ervelni, az teljesen felreviszi a temat, es eselyt sem ad a normalis kommunikaciora.
Azt írtam, hogy magának a felületnek nézze meg a keménységét a körmével
mert a képek alapján azt gondoltam, hogy a vékonyvakolaton megjelenő rücskös valamit (vagy magát a foltokban megvastagodott vékonyvakolatot) nézik gombának.
Nem azt írtam, hogy minden egyes hajszálrepedésből kaparja ki a gombát.
(ne hagyd, hogy befolyásoljon halaloszto hozászólása, mert ha az én szavaimban lehet valmit félreértelmezni, akor azt mindig megpróbálja úgy beállítani, hogy én milyen hülye vagyok. Jelen esetben írhatta volna azt is nekem, hogy "az a rücsök maga a vakolat, itt csak a rücskök közötti vékony szürkeség a probléma" - nézd meg, hogy ehelyett mit írt és hogyan az 54853-ban ;)
Ez egy kapart vakolat, amiben 1 mm2 sík felület sincs. erről nem lehet szépen semmit sem lakaparni.
Egyébként fém eszközzel a kis kavicsokról le lehet vakarni és alatta épnek tűnik a vakolat, de ez kb 100 év lenne mire végeznék, vagy persze le lehet az YTONG-ig tolni a vakolatot, de az meg nem cél.
A penész kialakulásához elég 72 óra 80%-os páratartalom és a spórák már tudnak szaporodni, a felület apró mélyedéseiben pedig el tud pangani a nedvesség.
Penészt eddig lúgos kezeléssel, pl domestos sikerült eltávolítani és valameddig gátolni beltérben. Tényleg el kellene dönteni, mi ez. Tapasztaltam olyan anyaghibát, amikor a felületet ért mechanikai hatásra megbomlik a felszín, megváltozik a színe is. Csak újraszinezéssel javítható.
Igazság szerint "penész lemosó" nevű anyag nem létezik. Ezek az anyagok a penészt megölik, de nem "mossák le", tehát a döglött penész továbbra is ott marad és továbbra is elszínezi a falat.
Tehát ha arra gondoltál, hogy az érdes felület apró mélyedéseiből a penészgombák hullái zombiként elvándorolnak, akkor ez sajnos nem fog megtörténni :)
Klór alapú penészölő anyag (pl hipó) mellékhatása viszont a színtelenítés (fehérítés), tehát a klór látszólag "le is mossa magától" a gombákat, azoban ez csak a látszat, a gombahullák ott maradnak, csupán "kifehérednek" (tehát ha éppen fehér az a fal, akkor optikailag a lemosás is megtörténik).
Valószínűleg ma már nem gyártanak klór alapú gombaelleni szereket, mert a vevők szétperelnék őket, amikor mellékhatásként kifakítaná a szép színes felületeket.
Ezért rizikós lenne azt javasolni, hogy próbáld ki a hipót egy ilyen folton, mert lehet, hogy a mellékhatás eredményeképpen ki fog fehéredni az a folt és akkor meg azért fog hülyén kinézni ott a vakolatod :)
De saját felelősségedre egy félreeső kis felületen kipróbálhatod, hátha nem lesz durva eltérés a felületek között.
Ember, nezd mar meg azt a feluletet! Az neked sik?? Az egy kapart vakolat, annal rucskosebb feluletet elkepzelni sem tudok. Hogyan kaparja le rola a peneszt? Minden egyes 2mm kavicsrol egyenkent?
Ha ez gombatelep egy sík felületen, akkor ez egy lágy anyag (és könnyedén lejön a sík felszínről).
Ráadásul a penész csak folyamatosan nedves felületen vagy 70-80% feleti páratartalmú környezetben marad életben, ez esetben megjegyezted volna, hogy érdekes, hogy ez a jelenség csak a ház északi oldalán tapasztalható.
Ha meg kőkemény ez a rücskös felület, akkor meg nem hinnéd el, hogy ez gomba.
Tehát
- ezt le tudod kaparni könnyen (akár a körmöddel) és alatta ott van a vakolat (esetleg elszíneződve, ám teljesen épen)
- VAGY ez egy kemény felület, szertszám nélkül nemigen lehetne lekaparni és alatta csupasz ytong-ot találunk? (tehát maga a vakolat anyaga van ennyire "felhabosodva")
tavaly október-november elején volt felrakva, de akkor még nem voltak fagyok,
vödrös vakolat, egy gyártótól, egy rendelésből,
nem tudom, hogy lejárt-e a vakolat
nem nagy nevű cég vakolata, hanem hazai kisvállalkozásé (áldom az eszem érte utólag), mondjuk azt hogy baumit koppintás (így utólag: állítólag)
nem tudom ilyen adalék került bele (de arra esküdöznek, hogy a gomba-algaölő adalék benne van)
az alapfelület YTONG behálózva ragasztóval (Sakret) nehúzva, majd rá 3 évre lett leszínezve, a színezés előtt ugyanettől a gyártótól ehhez a színhez készített alapozó került felhordásra
a vakolat nem mállik, jól tapad
független kivitelező tegnap megnézte: szerinte a kivitelezés rendben van, valamilyen anyaghiba + a víz = durva penészesedés
ugyanaz az anyag, ugyanattól a gyártótól, egy keverésből, ugyanazzal az alapozással
A+ -os 37,5-es Ytong fal, behálózva, ragasztóval behúzva, nem szigeteltettem, tehát nincs EPS alatta
Tegnap kihívtam egy festéssel-színezéssel foglalkozó kifejezett jónak tartott vállalkozót, aki nem tudja sem a kivitelkező, sem a gyártó kilétét, független véleményforrásként.
Szerinte ez penész, de olyan mértékben, és elterjedtségben, amilyet még nem látott. Véleménye szerint nem kivitelezői hiba, hanem az anyaggal van gond. Azt javasolta, hogy:
be kellene vizsgáltatni az anyagot és annak függvényében keresni a megoldást
vagy ha méás nincs, oldószeres mélyalapozóval lekenni, ami vékony filmréteget hoz létre a felületen, amin nem jön át a gomba-penész és vmi jó minőségű homlokzatfestékkel lefesteni
Nyilván mivel az okot is keresem a bevizsgálás jó ötlet, de fogalmam sincs, hol lehet ezt elvégeztetni.
Ajánlották ezt a fórumot, mivel segítséget szeretnék kérni egy igen bosszantó problémára!
Családi házunk tavaly október-novemberben kapott külső színezést, akril alapú vékonyvakolattal, 2 színben. Idén február végén vettük észre, hogy a világosabb (törtfehér) részen 1-1 helyen halvány szürkés elszíneződés jelent meg.
Az azóta eltelt időszakban a jelenség durván elburjánott és a ház valamennyi oldalán, megszámlálhatatlan mennyiségű gócpontból kiindulva előjött, illetve folymatatosan egyre erőteljesebben elsötétült, és szétterjedt. Vannak igen nagy kiterjedésű, összefüggő problémás felületek, illetve millió apró elszíneződés elszórtan.
A jelenség terjedése egyértelműen az idén igen gyakori csapadékos-párás időszakokban erősödött fel, ilyen időben a foltok színe is sötétebb, száraz-napos időben halványabb.
Algára-gombára-penészre gyanakodtam, de maga a gyártó és tőle függetlenül két kivitelező is azt mondta, hogy ilyet még nem látott, szerintük ez nem az. Héra penészgátló lemosóoldattal próbálkoztam, de semmi.
Készítettem néhány fényképet a gyártó kérésére az ok felderítésére, de szeretném független hozzáértők véleményét is kikérni, hogy mi okozhatja ezt és milyen megoldás létezik a probléma orvoslására.
Azért, mert a kihűlni hagyott falban a flangáló nedvesség szépen szétfagyasztja a falat.
A magára hagyott, fűtetlen vályogházak hihetetlen gyorsan pustulnak el emiatt (is), egyszerűen megrogyik a fal.
Amig a belső pára távozása biztositott rajta (open vagy gyapot hőszig), és az épület lakott (=nem hűl fagypont alá a szerkezet), addig többé-kevésbé tartós(abb) a vályogház.
Itt fokozottan igaz, hogy el kell felejteni mindenféle bohóckodást a belső hőszigeteléssel.
"naperőművet is építettünk... a másik, ami az önkormányzat udvarán van, annyi áramot termel, hogy ellátja a biomassza-erőművet, és még a falu és részesedik belőle"
2. Addig nem fogok fizetni, amíg meg nem csinálják rendesen. (Szerintetek miért húzódik ennyi ideig az építkezésünk? ;))
Szerződés szerint mindig hónap végén kellene fizetnünk a havi munkálatokat. FőKivitelező már tegnap telefonált, hogy tudunk-e fizetni esetleg már most. Igen, tudunk azonnal, amint ezeket az "apróságokat" visszajönnek befejezni. Ennyi. Még ott van a dilatáció kijavítása.
(Kiabáláson és levonulással fenyegetőzéssel-en már túl vagyunk kb. két hónapja. Csúnya személyeskedésbe is torkollott, mivel hasonlóan temperamentumos, magam korú srác. :))
Igen van, de csakis atszelloztetett rendszeru szigetelessel es kivulrol, kogyapottal. A vastagsag viszont attol fugg, hogy mit szeretnel elerni, mekkora energiamegtakaritast.
Sokan tisztában vannak azzal, hogy milyen veszélyes dolog egy lakást belülről hőszigetelni,
ugyanakkor nem aggódnak, amikor a hőszigetelésen kívül nem egy párazáró téglagfal van, hanem egy párazáró fólia :)
PEDIG NINCS KÜLÖNBSÉG, a problémakör pontosan ugyanaz. Ahogy párakezelés szempontjából ritkán megbízható egy amatőr szinten kivitelezett belső hőszigetelés, pont ugyanannyira (és pont ugyanazért) ritkán megbízható egy párazáró fólián belülre rakott hőszigetelő réteg. Persze mindkettőt lehet jól is megcsinálni.
Egy érdekesség: a páraprobléma egyik lehetséges megoldása - az átszellőztetett légrés a hőszigetelés hideg oldalán - ugyanúgy megoldást jelentene a lakások belső hőszigetelésénél is, csakhogy egy téglafal belső felületét kissé problémás a kinti levegővel átszellőztetni (és még egyéb gondok is akadhatnak ;)
Ezzel nagyjából tisztában vagyok, évek óta olvasom a topikot. :)
Viszont mint írtam, lesz a gipszkarton fölött párazárás, így nem tartok a pára átjutásától. A pára meg akkor is áramlik, ha nincs légáramlás, ha jól tudom, a különböző páranyomású helyek között.
"igaz, ez akár 3 métert is jelenthet a gyapotban, de talán nem gond"
Sajnos gond.
A vízpára a legrövidebb úton elindul a hideg felé és amikor lefelé hűlve elri a harmatpontot, akkor folyadék lesz belőle.
A vzpára nagyon alacsony intelligenciájú jószág, a fóliához érve nem fog kérdezősködni, hogy "tessék mondani, merre van a kijárat?" és a fólia sem fogja azt mondani neki, hogy "ha itt nem csapódsz ki vízzé, hanem oldalazol három métert, akkor repülhetsz tovább".
A pára akkor fog kikerülni a szabadba, ha a hideg irányába törekedve amikor kilép a hőszigetelésből, akkor belekerül egy olyan légáramba (átszellőztetett légrés) ami gyorsan kiröppenti őt a nagyvilágba. Ha viszont a gyapotot nekitolod a párazáró fóliának (nulla légrés), akkor ott nem lesz olyan felfelé szálló légáram, ami folyamatosan szállítaná elfelé a párát. (persze ha alul/felül nyitott, akor egy icipici áramlás biztosan lesz, de annak páraszállító képessége kb nulla, raáadásul a fólián megjelenő vízcseppek nem tudnak "legurulni" anak belső felületén, hanem a hozzá érő szőrszálak bevezetik őket a gyapot belsejébe)
Értem. Grafitosból gondoltam 15cm-t B30 falra, nem tudom ugyan ilyen szigetelő hatás érdekében XPS-ből hány cm kellene, de sztem árban jóval fölötte lenne....
DE ha ilyen kell a travertin alá, akkor lehet ez lesz. Majd kiderül.
Igen, tudom, hogy ez a normális helyzet. Ez a szigetelés viszont nem lesz beszárva, mert a padlás felé szabadon áramolhat a pára, igaz, ez akár 3 métert is jelenthet a gyapotban, de talán nem gond. Viszont kazánházról lévén szó, pára nem igazán keletkezik, sőt, amikor fűtök, inkább száraz a levegő. Plusz, a gipszkarton fölé rakok még fóliát. Szerintem így nem lesz gond.
Ezt egyben már nem veszed ki soha (a deszkákat meg kellett volna mozgatni kicsit, amíg még puha volt a beton).
De valószínűleg a kiöntés után már néhány órával simán ki lehetett volna emelni (nagyon óvatosan), akkor már nem omlott volna be a fala.
A tetejét kifarigcsálod vésővel (a körfűrészes lazítás jó ötlet), oszt kavics eltakarja jól.
Nálam ezek nemcsak dilatációk, hanem egyúttal vízlevezető rések is (az alatta lévő kavics drénréteg felé), de ezen is segíthet egy kicsit pár száz darab függőleges furat :)
"az XPS eléggé párazáró, ha lakott tér van mögötte, az nem lesz jó"
Ha a párazáró rétegen (jelen esetben az XPS-en) belül semmi soha nem hűlhet a harmatpont alá, akkor minden rendben van, mert soha nem lesz vízkicsapódás.
Kazánház tetőszigetelésnél a következő lenne a rétegrend kívülről befelé: cserép, cserépléc, ellenléc, tetőfólia (normál, nem páraáteresztő, mert erre a kis felületre nem akartam egy egész tekercset megvenni, csak így adták volna), gerenda 15 cm, palló 10 cm, lécezés, fólia, gipszkarton. A fólia és a lécváz közé menne 25 cm (15+10) gyapot.
1. Rakhatok oda tekercses gyapotot? Tudom, hogy táblással egyszerűbb lenne az élet, a tekercses jóval olcsóbb.
2. Alulról vagy felülről érdemesebb csinálni? Felülről most még meg tudom oldani, hogy a cseréplécezés előtt berakom. Alulról nem sokkal több munka feldrótozgatni?
Egy travertint áruló vállalkozás honlapján találtam ezt a képet. Itt a travertin alá csak XPS lehet tenni, végig az egész házra csak ez mehet vagy lehet alá grafitost is rakni?
Egyébként helyes a rétegrend? :P
A másik, hogy ez a travertin mészkő mennyire olyan, mint a Parlament, hogy idővel beszürkül és állandóan tatarozzák?
van erről egy vicc, Ali darvadozik, mert kiszárad a termés, megszólal egy hang: "Ali áss, vizet találsz", Ali összeszedi magát és ásni kezd, egyszercsak feltör a víz, mire ismét megszólal a hang: "Jé...."
Forditottan vasalt fodemet hasznalunk a terasznal, csak ha szeles a terasz (vagy hulye a szerkezetes) akkor megjelenik 1-2 gerenda keresztbe, ami bezavar, mert a gerendan nem fer el a hoszigeteles, meg esetleg tobb padlolefolyo kell.
Nem ismerem a szakkifejezeseket sajna. De utannaneztem. Nehany neves gyarto is azt ajanlja, amit Te.
Ha jol ertem, az elv az, hogy a viz athatol a szurobetonon es a szivargo lemezen aztan vizszigetelesen eljut a padlolefolyoig, illetve a kivezetett szivargo lemezen keresztul kiparolog.
A vizszigeteles belulrol nezve teljesen parazaronak tekintheto?
A szivargo lemez bugykei lefele neznek? Nem kell meg egy geotextil a szivargo lemez es a szurobeton koze?
A DS2-es folia egy olyan 3mm bitumenes membran csikokbol (eltolva - azaz resek vannak a vastagsagaban) osszerakott valami, teljesen parazaro es kivezeti a fodemen es a hoszigetelesen atszoko parat. Azt fel lehet vezetni a teresz mellvertjere is.
A szivargo lemezt eleg nehez lenne felvezetni a mellvertre, mert egyreszt merev, masreszt a melvertet is burkolni kell.
Ha nincs mellvert, akkor az altalad javasolt retegrend kituno es sokkal olcsobb is mind a Bauder.
A PVC foliara, ami az en retegrendemben a vizszigeteles, ragasztunk a mellverten PUR habbal EPS-t+glett+2xhalo, utanna vagy burkoljuk valamivel, vagy nemesvakolat.
a rücskös deszka felületén a szálkák korlátozott nyírószilárdsággal kapcsolódnak a deszkához -- legalábbis a bőröm alá szakadt szálkákkal ez a helyzet... de mondom, csak mekkelekkedtem. no warranty.
sot, fursz egy lukat az elebe keresztul, beleragasztasz egy csovet, es rakotod a magasnyomasu mosot. kicsit tavolabb allsz es bekapcsolod.
vagy nyomsz a lukon ala purhabot.
valojaban a beton oriasi feluleten alakzaro kotesben van a rucskos deszkaval. neha siman a feluletrol is ugy kell lefesziteni a zsalut, akkor hogyan lenne esely kihuzni kozule?
A nagyobbik kézi körfűrészem 65 mm mélységben tud vágni, ez valóban nem elég.
Kicsit átmegyek mekkelekbe. Fúróval-vésővel megszünteted a lécet (teljes mélységében) egy pár centis darabon. Fél méterrel arrébb ugyanezt. Lesz egy kb félméteres lécdarab, ezt hosszirányban jó alaposan meg kell ütni, talán megmozdul. Sosem próbáltam.
Másik, mégmekkelekebb ötletem: láncfűrész. A művelet után a láncot újra kell élezni (tuti, hogy kavicsot - földet - betont fog érni). Ezt sem próbáltam sosem. Sebészeti ügyelet telefonszámát előre keresd ki.
bent maradtak a dilatációs lécek a betonomban (3 méter széles), bent hagytam, hogy majd kiszárad és kiveszem, már 5 napja nem éri víz, és meg sem moccannak.
mi a megoldás? a csavar bele és felfelé húz nem látszik működőnek.
vagy kell még neki több száraz nap? De ha eső jön...mi lesz.
Persze, úgy gondoltam, ilyen gyöngykavics-szerű valamit veszek (a közeli betonüzemnél mindenfajta osztályozott kavicsot is árusítanak a kulétól lefelé). Nem egészen olyan, mint a gyöngykavics (nincs "megmosva"), de kb így képzelem a szűrőbetont.
---
Szinte mindig szoktam használni Plastolt. Sokkal könnyebb dolgozni az adalékolt betonnal. Könnyebben keveredik, és (mivel kevesebb víz is elegendő a keveréshez) nem "úszik fel" a tetejére a cementes lé. A gépből is könnyebb kiszedni és a gépet is könnyebb kitakarítani. Hat kiló kb 3000 forint, és (cementhez mérve) fél százalék elegendő, szóval jelentéktelen többletköltsége van. Csak kárt ne csináljon, ezért kérdeztem.
---
Baumaxban találkoztam a minap egy plaszfitikátorral, ami nem sűrű büdös barna folyadék (mint a Plastol) hanem átlátszó. Olvasom az apróbetűs szöveget, hát ez egy habképző adalék, habarcs plasztifikálásra ajánlják. Betonhoz is jó, ha lemondok a nyomószilárdság kb feléről.
- szivárgó lemez (ami NEM egyenlő egy geotextillel)
- vizszigetelés
- lejtést adó beton
- hőszigetelés
- födém
Ha a szivárgó lemeznél meg van oldva a kivezetés, valamint megfelelő a lejtés, akkor ez a büdös életben nem fagy szét. Csak mindenből a minőségi anyagot kell megvenni, és az ilyen rétegrend vastagsági helyigénye tetemes. (jellemzően egy belső emeleti rétegrendnél (13 cm) 15-17 cm-el magasabb, tehát ha a födémbe nem raktak ugrást, akkor problémás)
fagyálló önterülő kiegyenlítő volt, bő tíz éve csináltam, a nevére már nemléxem. sőt, a zsákját is kidobtam. a számla sincs már meg. a beton viszonylag friss volt (pár hetes), nem "mélyalapoztam."
de most vége a bosszankodásnak, kap egy lejtésbe hozó réteget, vízszigetelést, szűrőbetont, még egy réteg szigetelést és kerámia burkolatot. Az egész kb 20 m2 és végre rendesen meg lesz csinálva, öröm lesz söprögetni.
Nem attol fagy fel, mert felurol vizet kap. Hanem attol, hogy a retegrenden bentrol atjut a para, ami az ajzatbetonban es a ragasztoretegben megfagy.
Par eve keszitettunk egy hazat es a futott garazs felett volt egy kulso terasz, a kulteri csempe minden evben felfagyott.
Mindig feltortuk az aljatbeton retegeket (harmat) -elbontottuk a viz es hoszigetelest, ujra az egeszet es bitumenes membrannal ujraszigeteltuk (harom retegben). De megis felfagyott.
A vegen rajottunk, hogy a bitumenes membran ( 4kg/nm-res) paraatereszto valamennyire es az XPS-en keresztul is atjut valamennyi para, mert nem lehet tokeletesen lerakni.
átlagenber, aki nincs tisztában az építési kifejezésekkel (födém, lábazat, koszorú, parapet, szelemen stb) csak következtetni tud. a van olyan, hogy parapetkonvektor. a konvektort látja, az bent van a szobában, a parapet nyilván az, ami kimegy a falon. szerintem nem triviális a megfejtés.
kb mint amikor gyerekem felveszi a telefont, és azt mondja nem búg. kérdezem: nincs tárcsahang? visszakérdez: mi az a tárcsahang? hát az az egyenletes búgó hang, ami azt jelzi, hogy lehet tárcsázni...egy pillanatra felmerült bennem, hogy elmondjam, miért tárcsázásnak nevezik a gombnyomogatást (és miért billentyűnek azt, ami egyáltalán nem billen).
szóval az ablakpárkány alatti falat nevezik parapetnek.
Annyit tudsz variálni, hogy a vizszigetelés és a szivárgó réteg 2%-on van, felette a SZŰRŐBETON, a kent vizszigetelés és a lapburkolat meg 1%-on.
De ha a pangó viz a betonban vagy a szűrőrétegben meg tud állni, onnantól vége a dalnak. Márpedig ebből a szempontból méterenként 2 cm nem olyan sok...
Ha lakott tér feletti teraszról van szó, akkor kell a 2%-os lejtés, és a megfelelő rétegrend, különben a felfagyás miatt 4-5 év múlva lehet újrarakni a nyers födémtől az egészet.
Ezen lehet vitatkozni, meg ágálni ellene, de az teraszok 90%-a csak a második (megfelelő) kialakitással nyeri el a végső formáját. Addig mindenki hisz a mindenféle más megoldásban.
Tudomásul kell venni, hogy a lakott tér feletti terasz/járható tető egy nagyon drága mulatság, meg többszöri réteg vizszigetelés mellett kell szivárgólemez, gondoskodni kell az éleken távozó viz megfelelő csepegtetéséről és elvezetéséről, stb.
ebből a leírásból a lényeg maradt ki, vagyis (1) milyen technológiával biztosítják a táblák tökéletes felfekvését (2) hogyan alakítják ki a megfelelő lejtést?
Lehet én tudom rosszul mi a korcolt lemez, de szerintem itt az nem jó. Ez a konyha feletti terasz, ezen járunk meg minden. Nem látom, hogy itt egy korcolt lemez hogy tudna segíteni. Ha félreértem, szólj, mert nagyon érdekelnek alternatívák!
hát a kőművesek ezt elbaltázták, de légyszives számolj be az eredményről, mármint arról, hogyan sikerült meggyőznöd a kőműveseket arról, hogy javítsák ki. nekem az a tapasztalatom, hogy egészen durva dolgokra képesek, csakhogy ne kelljen beismerni és kijavítani a hibát (dühöngés, kiabálás, levonulás, önbíráskodás, elkezdenek visszabontani, stb stb). mivel nincs "reputációs adatbázis", bármit megtehetnek, nincs hatással későbbi munkákra.
"Felulet anyagatol fuggoen mindenkeppen kell lejtes hogy elinduljon a csepp lefele."
Mivel a terasz felszíne nem egy üveg simaságú + hidrofób felület, hanem egy karcos/érdes valami,
ezért a felületi feszültség miatt visszamaradó 2 mm magas vízcseppek/vízpacák még a 2%-os lejtésű felületről sem gurulnak le, ilyenből közel ugynannyi marad, mintha tökéletesen vízszintes lenne a felület. Ezek nem víztócsák, ha a felület porózus (pl beton) az másodpercek alatt beszívja, zárt felületről (pl kerámia) meg elpárolog hamar.
Nálunk épp a mosókonyha lett kicsit púpos az aljazbetonozáskor. Este jött a burkoló, ránézett, mondta, másnap kaparják le a kőművesek, mert még lágy a beton. Másnap jött a kőműves, "majd a burkoló kiegyenlíti", mondtam, de az akkor sem jó, ha az egész magasabban lesz, mint a folyosó. Mást csinált... Valami "grabó"-ról beszélnek, mint gépről, de már egy hetes a beton és én ugyan nem fogok semmit bérelni, hogy én kiegyenlítsem.
Szóltunk időben, amíg egyszerűen megoldható lett volna, addig nem fizetek, amíg az ott valamilyen módon rendezve nem lesz. :S ON
Abban kérnék segítséget, hogy hőszigetelt házon a konvektorok parapetjét be kell e tekerni valami hőszigeteő anyaggal, hogy a nikecell ne olvadjon meg?
Mivel letezik feluleti feszultseg, ez nem igaz. Felulet anyagatol fuggoen mindenkeppen kell lejtes hogy elinduljon a csepp lefele. Es azt akarjuk hogy elinduljon, mert ha egy helyben pihen, akkor akar lekuszhat a fugaban is.
7600 forint per nap+korong nem neveznem baratinak. Plane hogy ez semmi mas mint egy durvabb flex. Ha jol latom meg elszivocsatlakozas sincs rajta, anelkul ongyilkossag. En csiszoltam gyemant fazekkoronggal flexxel betont. Az a 10m2/h az max 1mm eltavolitasara igaz, vagy kevesebb. Ezzel le lehet simitani a betont, de centiket nem lehet m2-szam eltuntetni.
A lejtés gondolom a felület készítési technológia síkbeli pontatlanságainak (és a melós nem-korlátlan szaktudásának) kompenzálására szolgál: minél nagyobb a lejtés, annál kevésbé kell tökéletesen sík felületet képezni, mivel nagyobb lejtésnél a "gödrökből" is ki fog folyni a víz.
Ugyanez megfordítva: ha a sík tökéletesen egyenes lenne, akkor tulajdonképpen nem lenne szükség semmi lejtésre, akkor sem maradnának víztócsák.
A következő kérdés az, hogy ha egy nem tökéletesen sík felületet valamilyen önterülő műgyanta izével öntünk le, akkor abba utána bele lehet-e kötni vízlevezetésileg, ha az nem eléggé lejtős (sőt, akár tökéletesen vízszintes).
Amikor en turtam, csak elerhetetlen aron talaltam berelheto betonmaro gepet, es kellett neki a haromfazis. De volt itt a forumon, aki berelt es azzal egyenesitette ki a szobaban az aljzatbetont.
Sziasztok, jártam itt korábban nem eléggé lejtős emeleti terasztető ügyben (vízszigetelési probléma).
Akkor azt a tanácsot kaptam, hogy le kell kapni a most meglévő betont (úgy hogy az alatta lévő hőszigetelés ne sérüljön), majd újra meg kell csinálni a betonozást, mostmár megfelelő lejtéssel. Még azt is írtátok, hogy nem lehet a meglévő (közel vízszintes) betonra új betont rakni, hogy az új beton hozza létre a lejtést, mert az új betonnak mindenhol legalább 5-6 centi vastagnak kell lennie.
Még mindíg ezen rugózom mentálisan, mert elég durván hangzik feltörni a betont és újramegcsinálni. Tegnap hallottam egy baráttól, hogy van olyan technika is, hogy a meglévő betont felmarva érnek el lejtést.
Ez lehet alternatíva, vagy ez valami űrtechnika, mit csak a milliárdos plázaépítők engedhetnek meg maguknak?
"akkor a hálót meg kell vágni, h nehogy felcsavaodjon"
Láttam már ilyesmitől felszakadt hálót (kb 5 centi átmérőben), de azt olyan szemét emberek rakták fel, hogy a többi hálót talán a szél fogja letépni a hőszigeteléstől. Ha csak félig is tisztességesen dolgoztak, akkor nem lesz semmi baj.
"vagy nem fog felcsavarodni a szigtelés dübelre?"
Ettől nem kell tartani.
Nagyon gagyi gyártású eps viszont morzsolódhat, ha csak forgatod, de közben nem nyomod befelé.
Viszont a nálunk kapható vicces méretű (mindösze kb 5-6 centis hoszú és kb 1 centi vastagságú) hab-dübelek egyes gagyi habokban nem sokat tartanak,
ezért azt javaslom, hogy ne tekerd be annyira, hogy a dübel pereme a hőszigetelés kemény burkolatát is megroppantsa (mint a videón), csak annyira tekerd be, hogy csak nekifeszüljön a felületnek. Így a kemény burkolat is hozzájárul a dübel tartóerejéhez.
Ha lámpát akarok felfogatni a szigetelésre dübellel, akkor a hálót meg kell vágni, h nehogy felcsavaodjon vagy nem fog felcsavarodni a szigtelés dübelre?
A jelenlegi PTH födém: PTH gerenda+béléstest, vasalás, statikai felbeton, 2x5cm Nikecell (akkor még nem akartuk beépíteni a tetőteret), födém aljzatbeton
Most azt szeretném, hogy lentről felvinni függőlegesen a szennyvíz, hideg és melegvíz valamint fűtés csöveket és a mostani födém aljzatbeton és Nikecell "rovására" besüllyeszteni a meglevő födémbe.
Ezek után AT-L2 35mm-es lépéshang gátlás, majd vasalt aljzatbeton menne az egész födémre.
A vizes helyiségek 10-es Ytongból lesznek.
A kérdés az, hogy ha csak bevéssük a PVC, valamint 5-rétegű csöveket a mostani födémbe, akkor kell-e oda még plusz hangszigetelés (pl. üveggyapotba fektetem; van jópár tekercs most a koszorún felülről), vagy nem lesz zavaró zaj.
a tetőtérben szerelt falak vannak (zöld gipsz illetve OSB), a vízvezeték a falak mögött megy, a fedélszékre rögzítettem egyszerű bilincsekkel. amikor megnyitottam a csapot, az egész fedélszék súgott :-) Nemrég szántam rá magam az átalakításra: vettem nagyobb bilincseket és polifoam-ba csomagolva rögzítettem a csöveket a fedészékhez. Pozitívum: a súgás lényegébem megszűnt. Negatívum: a szerelt falak mögött tíz évvel ezelőtt még könnyedén tudtam szerelni és meg is tudtam fordulni, most azonban alig fértem be és tolatva kellett kibújnom.
Vagy teszel a lefolyocsore 2cm vastag polifoam szigetelest- ragasztva es bilincsezve, de vegig ( vizcsore nem szoktunk), vagy elkeszitesz egy hangszigetelt rabicot a Knauf W629-es leiras szerint, pontosan betartva. En a masodikat ajanlom, noha dragabb, de konyebb kivitelezni.
A bitumen önmagában nem károsítja az EPS-t, ezért is lehet lapostetőkben bitumenes vízszigetelő lemez alatt alkalmazni. Vannak viszont (többnyire kenhető) oldószeres bitumenes anyagok, ezeknek az oldószertartalma meg tudja támadni a polisztirolt. A bitumenes vízszigetelő lemezekben viszont nincsen oldószer. Annál inkább a PVC lemezekben, így azoknál valóban ajánlott az elválasztó réteg beépítése, ami többnyire geotextília terítését jelenti. Esetünkben tehát nyugodtan lehet a Grafit 100-at alkalmazni. Még annyi, hogy nem egészen értem az alufólia szükségességét. Technológiai fólia mindenképpen javasolt a hőszigetelésre, de annak nem kell alufóliának lenni, annál lényegesen olcsóbb műanyag fóliák is megfelelők lehetnek.
En meg vagyok gyozodve, hogy amikor anno a PUR habot kitalaltak az nagyon jo volt.
Csak mar mindenki gyartja, nem tudod hol, milyen bevizsgalas alapjan, milyen technologiaval.
Irtam mar egyszer, hogy elfelejtettem betipniztetni egy ablakot, a spaletokat nem keszitetek el, kinyitom az ablakot es ram esett tokostol, a PUR hab a teglahoz nem kotott hozza. Persze azt a nap is megsutotte.
A felulet a homlokzat minusz a nyilaszarok. Spaletokat es sarkokat nem kell vakolni.
Ki kell labazni a homlokzatot 2,5-3 meterenkent fuggobe es ossze kell kotni a labakat vakolattal. Simitani nem kell.
Ennek a munkafazisnak az anyagar (malterrel) max. 2 euro /nm ~ 600 forint, a munkadija 1,2 Euro/nm~ 330 forint, lezaras nelkul (ez a beszerxzesi ar). Ezen kivul el kell szamolni a darut/ablakdarut, ez meg 0,5Euro/nm~ 150ft.
Persze ezert el lehet kerni az otszoroset is, de ebben az esetben a kivitelezo erdeke, hogy ezt a munkafazist elkeszitse, ugyhogy nem ildomos a nagy profit. En ezt csomagba szoktam elszamolni a hoszigetelessel. 2-3 emelet felett nem erdemes megcsinalni, mert tul sok anyag megy fel.
Ezen kivul a vakolt feluletre nem a 6-7kg/nm ragaszto megy fel, hanem inkabb a 3,5kg/nm, plusz nem toltok el egy csomo idot a glettolassal, polisztiren gyalulassal es adok magamnak egy realis lehetoseget a minosegi munkara.
A PUR habos ragasztas. Szoktam hasznalni, foleg labazatnal, vizszigetelesre, stb.
De... En inkabb megvarnam, hogy par PUR habbal ragasztott homlokzat megbomoljon, lassam mi volt a gond, mert nekem garanciat is kell adni, egyreszt szerzodesileg, masreszt aki mar reg lebecol egy piacon annak a nevet is meg kell vedeni. Szoval addig maradok a Duocontact-nal, mert az eddig bevallt.
Nem kell keszpenznek venni, amit a gyartok allitanak: PUR hab a teglat nem igazan szereti.
Újabb segitségért fordulok hozzátok.Most tartunk ott,hogy a padlófűtés alá kell előkészitenem a talajt.Hőszigetelésnek az AUSTROTHERM GRAFIT® 100-t akarok.
Rétegrend a következő lenne:szerelőbeton,vizszigetelés(Icopal),hőszigetelés,alufólia,talajfűtés rendszer,beton.
Ismerősöktől hallotam,hogy a bitumenlemez és az EPS közé kell tenni valami fóliát,mert idővel a bitumenlemez "megeszi" az EPS-t.
Ez igaz,vagy tévhit?Igaz,akkor erre van valami spéci fólia?
A külső vakolásnak az anyag+munkadijköltségéből kijön a 10 cm EPS hőszigetelés anyagára.
Egyébként pedig üssze szokás csiszolni az EPS lapokat a felragasztás-dübelezés után, és ezzel megkapható a sima felület.
Én az ügyfeleimnek azt szoktam tanácsolni, hogy a hálózás-glettelés után surlófényben nézzék át a kivitelezővel a homlokzatot, és ahol gödrösödés tapasztalható, ott további ragasztóval gletteljék-csiszolják sikba, főleg ha nagy homogén falfelületek vannak, ahol nagyon látszódik az ilyen hiba.
Leirtam, hogy a szabvany milyen tureseket ir elo a falazasnal.
Ennel jobb falazast keszittetni nem lehet, mert a teglagyaros is elolvassa a szabvanyt es nem lesz bolond mas technologiat alkalmazni, mint amivel pont el tudja erni a szabvanyt (pl. ha a gyartott termekenel 4mm-res elteres a 24-es felen, amig a szabvany 5mm turest enged meg, addig neki OK a technologiaja), es az olvasott Kelemen se veszi 10x vissza a falat, ha turesen belul van. Tehat a fal nem lehet egyenes.
Ezert az egyetlen megoldas az igazan jo minosegu termorendszer kivitelezesere (50-80mm-res polisztirol vastagsagig) a kulso fal elozetes vakolasa.
Gyakorlatban az allvany miatt a kivitelezes kozben keves latszik a homlokzatbol, a glett is szurke, szoval az eredmenyt akkor lehet erdemiekben ertekelni, amikor mar tul keso, mert az allvany lekerult a homlokzatrol. Meg az iparos sem latja munka kozben, mert a feny torik meg a homlokzat sikjan, ami mar 2mm-3mm/m sikbeli hibanal is jol eszreveheto.
Pont ezert taltak ki a szelloztettett tablas homlokzati burkolati elemeket.
Ideálisan egyenes falnál gondolom a fogazott gletvassal, teljes felületen felvitt ragasztás lenne a jó. Ha jól rányomjuk a lapot, akkora tapadást okozna, hogy talán még dübelezni sem kellene.
De az ideális falakat az ideális kőművesek készítik, az meg igen ritka fajta :)
Kevésbé ideális fal esetén meg előfordulhat, hogy a felület egyenetlensége (púp/mélyedés) miatt a glettvasal felvitt ragasztó esetleg hozzá sem ér a rányomott hőszigetelő laphoz, így a tényleges tapdó felület esetleg akár kisebb is lehet, mint a pogácsás módszernél.
Olyan glettvas (és olyan halmazállapotú ragasztó) meg talán nincs is, amely mondjuk 1,5-2 centi magas gerinceket hagyna maga után, mert ha lenne, azzal azért el lehetne játszani a kisebb szintkülönbségekkel...
nem egyszerűbb, de a fal akár 1 cm-es egyenetlenségeit a pogácsák lapulása áthidalja. a fogassimítóval felkent ragasztó inkább csak 1 mm-t tud áthidalni. ha jól dolgoztak a kőművesek, az utóbbi megoldás lehet a jobb, de gyakoribb az, amit srudolf írt alább...
szerintem kevesebb ragacs kell , illetve rossz minőségű vakolatnál nem igazán nyerő, illetve jobban tudsz játszani a fal egyenetlenségeivel, úgy hogy közben a léghatároló perem nem engedi a kéményhatás kialakulását, mivel a légtáskák között nincs légmozgás....
Gondolom, ez a behúzza_a_közepén_az_EPS-t szindróma akkor keletkezik, ha 1 vagy 2 ponton ragasztják csak a lapokat. Ha 6-7 ponton és a szélén körbe kenik, akkor nehezen hiszem, hogy ez előfordul.
A (roman) szabvany szerint 25 cmtol felfele, a tartofalak vastagsagi turese +/-10mm.
A tures a sikhoz kepest (has/pup) vizszintesen 3mm/m.
A tures a sikhoz kepest (has/pup) fuggolegesen 3mm/m- illetve max. 10mm szobankent es 30mm az egesz epuletre. Ezt kell ellenorizni es utanna szidni az iparost.
A falazat a teglatol is fugg, jo teglabol szepet es jot lehet falazni, de az dragabb. A lenyeg az, hogy a sorok viszintesek legyenek, a fugak egyformak (-2 es+5mm kozott szabvany szerint).
Esztetikai okok miatt ( hacsak nem szerelunk < 120mm vastagabb polisztirolt) nagyon is szukseges lenne a kulso fal vakolasa, szepen kilabazva. Aztan fogas glettvassal felkenni a ragasztot es nekinyomni a polisztirol lapot, picit mozgatva sikba kozbe.
A ragaszto pontokban/szeleken valo bekenesevel masnapra a ragaszto kicsit magara szivja a polisztirol lapot, a kozepen. Sajna az alabb belinkelt Baumitos leirasban ez a kerdes hibasan van kezelve. Ezt kihozni sikba glettbol es halobol nem is olyan konnyu.
A legnehezebb dolgunk akkor van, amikor egy gyorsan-gyorsan keretszerkezetnel, oszlopok picit elcsuszva, netan a gerendazsalut is megnyomta a beton, hip-hop felfalazzak a kulso falakat, nem igazan figyelve a fuggore (pl. a vizszintes zsinort oszloptol oszlopig huzzak :)) es van 7-8 emelet. De a kulso homlokzat sikjat ki kell hozni, mert ha az ablakok szakszeruen be vannak epitve, azok sikot kepeznek, igy a kulso spaletan priman meg lehet merni a kulso sik hibajat, barmikor. Olyankor az van, hogy elindulsz lent 120-sal es fent megallsz 50-sel. De az 50 nem eleg, igyhat teszunk ra meg egy 30-ast.
Es jelzem, hogy az ablakok beszerelese a falsik utan mocskolodas a mesterseggel.
Elek- U mero:
A muszeren egy rokafej emblema van, markajat nem tudom. Amerikai szerintem.
"a légrést olvastam több helyen is, mint lehetőséget, de én sem értettem, hogy minek az."
Na így vagyunk ezzel mi is - mi sem értjük, hogy minek az ;)
Persze az eredeti falazás egyenetlenségeinek kompenzálására hasznos dolog, ha van ott némi "játéktér" a szakik számára,
de hőtechnikai okokkal arra a légrésre semmi szükség. Ahol pl tökéletesen egyenes a fal (már ha egyáltalán létezik ilyen a valóságban ;), akkor arra a hőszigetelést nygodtan lehet nulla légréssel, közvetlenül ráragasztani.
(vagy az egyenetlenségeket légrés helyett a külső felület síkba csiszolásával kiegyenlíteni)
Megpróbálom hővel összedolgozni. Bár nem hiszem, hogy hozzáférek. Akkor marad más megoldás. Teraszon van ez, úgyhogy arra is gondoltam, hogy ha nincs lerakva bitumenes lemez, akkor sincs semmi vész. Ha nagyon kell talajnedv elleni szigetlés, azt még a burkoló lap alatt felkenhetem. És/vagy a mostani szintre - amire később jön még hőszig és egy réteg beton - lerakok valami fóliát.
Köszönet a válaszokért, a légrést olvastam több helyen is, mint lehetőséget, de én sem értettem, hogy minek az. Marad a hagyományos mód, köszi a linkeket is, át fogom nézni.
A kivitelező én leszek, a házépítés elején temérdek pénzt fizettünk szakiknak, mikor is rájöttem, hogy mondent meg lehet csinálni, ha van hozzá egy kis kedv és türelem. Igy lettem festő-burkoló, vilanyszerelő és a többi szigorúan hobbi szinten. :)
"A kérdésem, hogy érdemes/szükséges-e légréssel rögzítenem a táblákat vagy mehet simán ragasztva?"
A hőszigetelés mögötti légrés olyan, mint bőrön az anyajegy: nem baj ha van, de az a legjobb ha nincs.
Vannak különféle szájról-szára terjedő hajmeresztő mendemondák,
pl az egyik szerint valamilyen célból kell oda egy légrés,
vagy a másik ugyankkora hülyeség, miszerint a hőszigeteléstől párás/penészes lesz a lakás,
stb stb.
Amely "szakember" ilyeneket mond neked, azzal talán legjobb nem csináltatni semmit, mert túl buta a szakmájához és ha emellet még önfejű is vagy túl okosnak képzeli magát, akkor soha nem tudhatod, hogy mikor fogja jól elcseszni és akkor a munkája csak szép lesz, de nem jó.
Viszont állítólag vannak olyan szakemberek is, akik hajlandóak mindent pont úgy csinálni, ahogy a kedves vevő kéri,
(sőt némelyik állítólag még akkor is úgy csinálja, amikor éppen háttal áll mindenki ;)
Sziasztok!
30-as protherm téglából épült új építésű házat hőszigetelnék, 12 cm EPS (homlokzat) ill. 8 cm XPS (lábazat) lapokkal. A kérdésem, hogy érdemes/szükséges-e légréssel rögzítenem a táblákat vagy mehet simán ragasztva?
a közepes képre is klikkelve tovább nagyítható és +
üdvmackalac
