Véletlenül találtam erre az oldalra.(Tejfalussy András oldala) Mit gondoltok róla? (köze van a desztillált v. és a sóháztartáshoz) Vagy nagyon okos,vagy nagyon nemtudom......
Genetikai oka nem tudom mennyiben áll fenn. Egy ismerősöm azt mondja, hogy a bio boltban lehet kapni laktóz bontó baktériumot, amit csak le kell nyelni és máris ihatom a tejet.
Sajnos a laktóztolerancia genetikai probléma. Bizonyos enzim szükséges a tejcukor "hasításához", amiután már a természetes bélflóra is megbírkózik a tejjel. Jellemzően az európai, azon belül is az észak európai populációnál figyelhető meg az egész életen át tartó laktóztolerancia. Normális körülmények között ez a képesség 5 - 8 éves korban megszűnik. Viszont a tejsav bacik által laktózmentesített termékek már mindenki által fogyaszthatók (tejföl, joghurt, sajtok, túró, stb.)
Ezt a bio-boltos dolgot azért nem ártana megvizsgáltatni, hiszen ha igaz a hír, akkor a hazai lakosság kb 30 - 40%-ának lehetővé tenné a nyers és pasztőrözött tej fogyasztását is.
Bár kétségeim vannak afelől, hogy a bélflóra befogadna ilyen baktériumokat minden káros következmény nélkül.
Na figyelj ezt külön neked kerestem. Részemről enniy:
A tejcukorból egyfelől hőkezelés hatására, másfelől a tejcukor lebontásakor a szervezetben laktulóz és laktitol képződik, amely anyagok az ún. bélazonos tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok kizárólagos, fontos tápanyagai. Az ezekkel gyártott savanyú tejkészítmények, az ún. probiotikus savanyú tejtermékek a legújabb kutatások szerint egészségvédő, jótékony hatással vannak a szervezetre, így többek közt csökkentik az érelmeszesedés továbbá a vastagbélrák veszélyét, védik a szervezetet a kórokozó csírák ellen.
Végül foglalkoznunk kell röviden a tejcukorral szembeni érzékenységgel, más néven laktóz intoleranciával. Ennek oka az, hogy a vékonybélben csökkent mértékű vagy teljesen hiányzik a tejcukrot lebontó laktát-enzim termelése. Ennek következtében a tejcukor részben vagy egyáltalán nem bomlik le a szervezetben, hanem feldúsul a bélrendszerben és felfúvódást, hasi görcsöket, esetleg hasmenést okoz.
Az európai országokban a tejcukor érzékenység 3-20%-ban fordul elő. Hazánkban a felnőtt korú lakosságnál átlagosan 14%-ban állapították meg az előfordulást, ami megfelel az Európára jellemző helyzetnek.
Tejcukor érzékenység esetén a tejcukor bevitelét a szervezetbe korlátozni kell. A tejcukor érzékenyek egy része már például a hőkezelt tejet elviseli, mások számára viszont ez nem elégséges, de a savanyú tejkészítményekben levő csökkent tejcukortartalom nem okoz panaszt. A tejcukorral szemben nagyon érzékenyek is fogyaszthatják a vajat, az érlelt sajtokat vagy például a tejcukortól mentesített tej- ill. tejporkészítményeket.
Ultrapasztőrözés során a tejet legalább 140 o C-ra hevítik, néhány másodpercig ezen a hőmérsékleten tartják, majd visszahűtik. Ilyen hőkezelés alkalmazásakor a spórás mikrobák is elpusztulnak, a tej összetételében is mélyreható változások következnek be (íze megváltozik, a tejet nem lehet megalvasztani).
A hőkezeléssel egyidőben a tejet homogénezik. Célja, hogy a mechanikai úton, viszonylag nagy nyomáson (150-250 bar) a zsírgolyócskákat felaprózzák, és ezáltal a tej felfölöződését megakadályozzák, a tejalkotórészek emészthetőségét pedig növeljék. A tej hevítésekor a fehérjék aminosav összetételében számottevő változás nem következik be. A tej lizintartalma viszont az alkalmazott hőkezeléstől függően 1-10 %-kal csökken. Hőkezelés hatására tejfehérjék emészthetősége általában javul, vitaminvesztése pedig csekély.
Lehet ám ezen morfondírozni, mert: ha le is fölözték - előtte (mármint a huzamosabb kecsketej - saját - fogyasztása előtt) sem fölözetlen tej volt a gond, hanem amit lehet kapni. A laktóztolerancia - génileg - pedig az előzmények okán kizárható.
Na látod, itt a probléma (persze rövid távon csak elméleti): Először ioncserélővel kiszednek belőle minden oldott anyagot, (bár csak a tengeri sótartalomtól kívánnák megtisztítani), majd "csak" a sóra koncentrálva a kívánt mértékig "visszasózzák". Az összes többi ásvány, nyomelem (és a víz szerkezete) nem szempont.
A teáltalad készíttethetendő/készítetthetendő "mesterségesnek" is ez a "baja"-szerintem. (ízre még jó is lehetne) De, a "lényeg" (mint Hofi mondta) - nos, az változik.
A tej savanyodását baktériumok okozzák nem savképző dolgok. A gyomorban néhány óra alatt lebomlik a baktériumokkal együtt. A gyümölcslé sokkal savasabb akkor gyümölcsöt se együnk? A tej savasságával foglalkozi baromság. A tejsavót is meg lehet inni. Sőtt még egészséges is.
Mesterséges ivóvízet én úgy készítenék, hogy ilyen membrán szűrővel megtisztítanám a vizet minden oldott anyagtól, utánna vagy 20 MPa nyomáson telíteném szén-dioxiddal és oldanék benne calcium-carbonátot amennyit csak lehet. Gondolom ez lenne legközelebb a természetes ivóvízhez.
Régen, amikor divat volt az óceáni hajóutakra desztilláló készüléket vinni, a desztvizet 7:1, vagy 6:1 arányban keverték a tengervízzel (a sótartalomtól függően). A tengerészek elégedettek voltak a minőséggel és nem is betegedtek meg tőle. :o)
"Ha csak úgy ott felejtjük valahol akkor megsavanyodik és nem meglúgosodik az biztos." - ez igaz, de ez a tejsavbacik miatt van. A gyomrodban nem csak úgy ottfelejtődik. Ettől persze a hsz-ed első fele még lehet igaz.
akkor marad a bizonytalanság, elég ha előtte lefölözték... az már nem ugyanaz a magas laktóztartlamú, de éppen lehet benned a laktóztolerianciát hordozó gén is. (Esetleg az önuralmad:-)
de ma már membrános szűrőket,fordított ozmózist használnak,
...vagy műgyantás ioncserélőt, amit tömény sósavval + nátriumhidroxiddal (marónátron a becsületes neve - a szerencsétlen "megesett" cselédlányok a "gyufa" mellett ezt is "használták" ) regenerálnak... egészségetekre !
Aki viszont reggel egy szalonnás rántottával indított, délben benyomott egy nagy szelet rántott húst sültkrumlival jól megsózva, a rőf kolbásznyi vacsora után meg lecsúszott vagy két sör, hát annak teljesen mindegy, hogy volt e valami abban a másfél liter vízben amit napközben megivott.
A nátrium a víznek csak egyetlen - bár fontos - hordozott anyaga. Nem is elsősorban ez ami a legfontosabb benne, s pédául az ioncserélésnél sem csak ezt távolítják el. Ezen kívül még rengeteg egyéb kémiailag meghatározott anyagot tartalmaz, melyeket tulajdonképpen a talaj ásványianyag tartalmából "ollóz" össze a benntartózkodás alatt. Ezek java része nincs benne az általadi felsorolásban, hiányuk viszont - rövid vagy hosszútávon - komoly problémákat jelenthet. Ezenkívül a víz komoly információtárolási/hordozási/átadási képességgel rendelkezik, mely tárolt információhalmaz a fizikai, kémiai, vagy egyéb beavatkozás esetén károsodik, s ez is problémát jelent a sejteknek.(ez viszont egy másik tárgykör akár)
A kettő között. Tehát nem közvetlen a sajtárból, mert az nekem nem volt, hanem olyat, mely "gyári" kezelés nélkül, de közvetlenül a fejésből jött, s úgy árulták/árulják, mindenféle ki-, meg bevitel nélkül..
Az esővíz régen nem volt savas. Nem volt lúgos. Nem volt szennyezett. Megfelelt a mai desztillált víznek.
Azért, legalább a tudomány fórumon nem mondjunk ekkora kapitális baromságot. Az esővíz NEM desztillált víz, és az őskorban sem volt az. A szőlőszemes kísérletet elvégezted már? Tegyél bele egy szőlőszemet egy pohár deszt.vízbe, és hagyd állni egy éjszakán át. Ha még utána is iszod, akkor kedves egészségedre.
Aki viszont reggel egy szalonnás rántottával indított, délben benyomott egy nagy szelet rántott húst sültkrumlival jól megsózva, a rőf kolbásznyi vacsora után meg lecsúszott vagy két sör, hát annak teljesen mindegy, hogy volt e valami abban a másfél liter vízben amit napközben megivott.
Az ilyen életvitelű embernek viszont iszonyúan nehéz desztvizet, vagy pivizet, vagy bármi egyéb ökörséget eladni. :o))
A veszélyeztetett réteg az, amelyikben könnyű kialakítani fóbiákat, ráadásul esetleg a képzettsége sem olyan irányú, hogy kapásból felismerje a hazugságot (azért sokan vagyunk ilyenek) Tehát véleményem szerint ez nyereségvágyból elkövetett aljas hazudozás, amit szerintem hivatalból üldöznie kellene pl a fogyasztóvédelemnek, vagy a tisztiorvosi szolgálatnak, vagy mittudom én kinek.
kicsit off, de a talajon átszivárgó víz könnyebben tud CO2-t felvenni mert a talajlevegőben sokszor nagyobb arányban van mint a levegőben. Abban tulajdonkép csak vendéggáz.
Eső úgy keletkezik, hogy a telített vízpára kicsapódik a levegőben található aerosolokra. Az aerosolok a levegőben található szilárd illetve folyékony részecskék pl sószemcsék, por, korom, kénsav. Miután kicsapódik a vízcsepp még jóideig a levegőben marad felhő, pára formájában ekkor magába oldja a levegő gáztartalmának egy részét, oxigént nitrogént széndioxidot. Ennek követeztében enyhén savas lesz. A normál esővíz pH érétéke mindig 6 alatt. Csak ph 5.6 alatt beszélünk savas esőről. ph 7 es értékű esővíz nem létezik. Erről mindenki megbizonyosodhat egy lakmuszpapírral.
Egyébként a szimpla desztvíz még nem tekinthető teljesen tisztának. Bizonyos munkákhoz, ahoz tényleg tiszta víz kell, bi- vagy tridesztvizet kell használni.
Egyébként a #74-ben belinkelt összefoglalóval egyet tudok érteni. Lehet desztvizet inni, normális táplálkozás mellett. Csak desztvízen élni (kúra) nyomorékság, hirtelen sokat inni szintén (pl. agyödéma).
Igen, az ozmózis miatt súlyos károsodást okozna. Csak vannak akik mindenre rákattannak, ami "tiszta" és nem "sugároz", meg tuti "méregtelenít", meg "vegyszermentes", meg "bio".
Ezekre az emberekre egy jól prosperáló iparág települt rá és nyomják a "nagyontudományos" rizsát mert ettől megy a boltjuk.
Akik véletlenül még nem hülyültek el teljesen a dumájuktól, na azok a kekeckedők, a fórumrombolók, és nekik aztán még a Föld színén sincs helyük. (Nemhogy a fórumokon.) :o))))
"Az esővíz patakokba, folyókba gyűlik, ahol aztán fölkeményedik" - és az élőlények ezt isszák igaz? Nem fogják fel egy pohárban, vagy edényben az esővizet?
"PH értékkel mérjük a víz savasságát, -lugosságát." - helyesen pH. Nem kell okoskodni.
